Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
12 VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKÜN PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK A központi parkban áll az 1993-ban elkészült emlékmű, amelyet a világháborúkban elesettek emlékére állítottak. Kunpeszér A településről 1264-ből származik az első írásos emlék. A csúti prépostság okleveleiben Pezer néven írták, feladata pedig a királyi udvar ellátása volt. A szomszédos Kunadaccsal Pe- széradacs néven 1872-től 1949- ig működött együtt. A közigazgatási átszervezéskor 1949. április 1-jével Peszér- adacsot megszüntették, s a belügyminiszter rendelete alapján Kunadacs és Kunpeszér elnevezéssel két kisközség kezdte meg működését. Az építési telkek kijelölését 1951-ben megkezdték, s gombamód nőttek ki a családi házak. A község villamosítása 1960-ban megtörtént, majd tíz év múlva szilárd burkolatú utak, járdák épültek. A körzetesítéssel 1976-ban Kunszentmiklós társközségévé lett Kunpeszér. Az 1990-es ön- kormányzati választások óta pedig önálló önkormányzattal működik. Kunpeszér fejlettsége főként az emberek közötti kapcsolatrendszer gazdagságán, az együttműködni és együtt élni tudáson alapszik. Ez a tizenegy utcás kis falu - ahol 730-an élnek - évről évre gyarapszik. Mint azt Sipos Gyuláné polgár- mester elmondta: nagyon fontos az oktatási intézmények színvonalas működtetése, hiszen ez köti ide a fiatalokat, a családokat. (Egyébként most is új utca van kialakulóban.) A tanulólétszám évről évre történő növekedése pedig bizonyítja, hogy ez a folyamat nem fordulhat meg. Ezért persze mindent megtesz a községvezetés. Pedig a központi támogatás és a helyi adóbevétel még a mindennapi működésre sem elegendő. De mégsem nyugszanak bele, hogy fejlesztésre ne jusson. Ezért is állandóan pályázatokat figyelnek, írnak, így sikerült az iskolát bővíteni, az óvodát, a ravatalozót felújítani, számítógépeket beszerezni, könyvtárat létrehozni s állományát bővíteni. A községházán ott az eMagyarország pont, ahol a számítógépeket a hozzá kapcsolódó internet-hozzáféréssel ingyen használhatja a lakosság. Új a falugondnoki busz, amire nagy szükség van, mert a külterületen száznyolcvanán élnek. Tavaly adták át a legnagyobb beruházást, amivel a középpeszériek vezetékes jó ivóvizet kaptak. Folyamatosan pályáznak útjavításokra is. Nagy gondot fordítanak a környezetszépítésre: ezt „igazolják” a virágos házak, kertek, közterületek. A zöld falu pályázatukkal másfél millió forintot nyertek, egy részének felhasználásával a központi park még szebb lesz. Régi álmuk, hogy a kultúrház udvarán legyen játszótér, s a közép- peszérieknek jobb út. Erre folyamatosan pályáznak. Elkészült a települést Kunadacs- csal összekötő út terve. Bár a megvalósulás csak valamilyen támogatással érhető el, de előbb-utóbb biztosan szilárd úton lehet közlekedni a két falu között. Minden település életében talán a szennyvízberuházás a legnagyobb falat. E tartósan magas talajvízállású kis községben reménykednek, hogy a közeljövőben erre is sor kerülhet. A polgármester bizakodó. Hiszi: a lélekben egyenesen járni tudó öregek és a jövőbe tekintő okos fiatalok ezután is összefognak a fejlődés érdekében. Megyehatáron Bács-Kjskun megye legészakibb települése Kunpeszér. Kunszentmiklós-Kunbábony és a Pest megyei Tatárszentgyörgy között terül el 7200 hektáron. Megközelítése csak közúton történhet. Kunpeszér lakossága összetart. A rendszeresen, évenként visszatérő közös ünnepeik, ösz- szejöveteleik: majális, falunap és templombúcsú, de együtt ünnepük a kultúrházban az anyák, a gyermekek, az idősek napját. A szüreti felvonulás minden év október első szombatján van. Karácsonykor szintén együtt a falu. Rendeznek farsangi, valamint szülők-neve- lők jótékonysági bálát. Tavaly szervezték meg először a kistérségi népzenei találkozót. A falunap minden esztendő júliusában van, a templombúcsúhoz kötődően. A többnapos rendezvény alkalmával szinte megduplázódik a településen lévők száma. Valamennyien láthatóan jól érzik magukat, hiszen a szervezők színes programmal készülnek e népünnepélyre. Természetesen az óvodások szereplése sem maradhat el. Szép ösvény vezet a település határától az erdészházig. A mintegy négy kilométeres út mentén a természet megannyi látnivalót nyújt. A védett, gyöngyvirágos tölgyeshez érve ott a néhány éve elhagyatott erdészház. Az öreg, tornácos épület megvásárlásáról már korábban döntött a helyi képviselő-testület. Ugyanis ebből szeretnének erdei iskolát létrehozni. Itt lenne a tervezett tanösvény vége, a diákok állomáshelye. Ha sikerülne a felújítása, hazánk minden iskolájának nyitottá tennék a létesítményt, aminek környezete ideális a barangolásra, a páratlan növény- és állatvilág felfedezésére, megismerésére. Vélhetően nem hagyják sokáig az enyészetnek a százhúsz négyzetméter alaptendere. "*» tű, ötszobás, két fürdőszobás és két bejáratú, zöldövezetben lévő birtokot. Kár lenne e birtokot veszni hagyni. Erdészházból erdei iskola? Páratlan természeti értékek Kunpeszér területe több mint hétezer hektár. A községet majdnem körbe- öleli a Kiskunsági Nemzeti Park része, ami 3500 hektár. A rétek, legelők nagy része is az ő kezelésükben van. Igen sok ritka védett növényfaj található e vidéken: az orchideák különféle változataiból huszonnyolc van. Igen különleges példányok a szarvasbangók. Gazdag a védett állatvilág is. Megtalálható a homoki vipera, a túzok, a nagypóling, a rétihéja, a hamvas rétihéja, medvelepke. A védetté nyilvánított 19 hektáros őstölgyesben terem a tarka nőszirom és a gyöngyvirág, a legszebb májusi virágok egyike. A láprétek jellemző növényei az őszi vérfű, a fehér zászpa, a szibériai nőszirom. A Duna-völgyi főcsatorna mentén lévő zártkerteken majd’ háromszázan építettek hétvégi házakat. A környezet, a jó levegő, a horgászásl lehetőség egyre több pihenni vágyó városi embert vonz ide. A környéknek igen gazdag vadállománya van. A helyi vadásztársaság 1997-től működik. A réteken egyre több szürkegulyát legeltetnek. A dal összetart A Kéknefelejcs tagjai. A közösséghez tartozás öröme is látszott azon a november második hétvégéjén hagyományteremtő szándékkal megrendezett kistérségi népdaltalálkozón, amelyen kunbaracsi, kun- adacsi, tatárszentgyörgyi és helyi csoportok léptek fel. A házigazdák együttesének névadóünnep is volt ez az alkalom: a Kéknefelejcs nevet vették fel, természetesen elénekelve e népdalt. A zsúfolásig megtelt művelődési ház közönsége nagy tapssal jutalmazta a fellépőket. Faluszépítés összefogással
