Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

6 VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 10., HÉTFŐ Apostag A település a Duna bal partján, Budapesttől 76 kilométerre dél­re található. Nyugati határát a Duna képezi, déli szomszédja Dunaegyháza, északon Duna- vecsével, keleten pedig ÚjSolt­tal határos. A község belterület­ét keleten az 51-es főút zárja le. Az úttal párhuzamos a Kun- szentmiklós-Dunapataj vasút­vonal. A turisták és a községbe láto­gatók kellemes sétát tehetnek a mellékágakkal szabdalt Duna- parton. A horgászni vágyók gazdag zsákmányra lelhetnek a Duna fő- és mellékágaiban, a Fűzvölgyi-főcsatornában és mellékcsatornáiban. A kerék­pározók részére biztonságos utazást jelent a Dunavecsétől Apostag központjáig kiépített kerékpárút. EMLÉKTÁBLA. A település törté­nelméhez tartozik a községhá­za falán elhelyezett emléktábla. Ezzel az 1944 karácsony esté­jén áldozatul esett aposta- giakra emlékeznek, akiket az oroszok hajtottak ki pontonhíd építésre. Repülőgépről lőtték és bombázták őket. A harminchat áldozatot a községháza nagy- termében ravatalozták fel. Ez a nap a község legnagyobb gyá­sza, amiről minden évben meg­emlékeznek. Nem túlzás azt mondani, hogy a Duna a lételeme a községnek, fontos természeti adottsága. A turisztikai jellegű elképzelései­ket a folyóra építik. A Duna Te­lepülés Szövetség Egyesület lét­rehozása is ezt a célt szolgálja, melynek az elnöke a település első embere, Szabó József. A társtelepülésekkel és a szakemberekkel megtárgyalva arra a következtetésre jutottak, hogy a Dunát és a térségét reha­bilitálni kell. Ezt arra értik, hogy azokat az értékeket, ame­lyek tönkrementek, de még menthetők, azokat vissza kell fordítani, javítani kell az állapo­tukon. Semmi esetre sem le­gyen rosszabb. Nem akarják a Duna-partot házakkal, üdülők­kel beépíteni. Kellemes hor­gászhelyeket, fürdési lehetősé­get szeretnének biztosítani. A tervek között szerepel az is, Apostag turisztikai helyzetét két szempontból lehet megítél­ni. Az egyik szempont a jelenle­gi adottságok, a másik pedig azok a lehetőségek és fejleszté­si koncepciók, amelyek erősít­hetik turisztikai vonzását.- A jelenlegi helyzetben azt kell látni, hogy a XX. század első évtizedeiben Apostag na­gyon jó idegenforgalmi hely volt, amit főleg a budapestiek vettek igénybe - meséli Szabó József polgármester. - Az úgy­nevezett falusi vendéglátás előnyeit használták ki. Figye­hogy a folyó növény- és állatvi­lágát ismerjék meg az érdeklő­dők. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor bizonyos infrastruktúrát ki kell építeni. Ezt kétféleképpen lehetne meg­valósítani. Az egyiket a hullám­térben, a másikat pedig a védett lemmel kísérték a gazdák éle­tét, munkáját, mert a települé­sen rengeteg volt a szőlő, a gyümölcs és természetesen sok állatot is tartottak. A táj szépsége az állatok megfigye­lése élményt jelentett a főváro­si. embereknek. Az idejük nagy részét a Duna partján horgászással töltötték. Az ilyenfajta vendégeskedés azonban a második világhábo­rú után szinte teljesen meg­szűnt. A zsidó vallásúak eltá­voztak a községből, akik ko­rábban egész komoly vonzás­oldalon. Mind a két területen je­lentős ingatlanokkal rendelke­zik az önkormányzat. A hullám­téren strandot alakítanának ki, mobil infrastruktúrával ellátva. A védett oldalon befektetőkre is számítanak. Az elképzelések között szerepel motel vagy hotel sál bírtak az idelátogatókra. A téesz szervezés után azok a gazdaságok, amelyek élményt adtak a városi embereknek megszűntek, és leépült a falu­si vendéglátás. Sok értelmes fiatal elköltözött a településről és nem is tért vissza. Meg­szűnt a zöldség-gyümölcs kul­túra is. 1990 után a vállalkozások előtt megnyílt a lehetőség. En­nek egyik-jelentős ered mértbe az volt, hogy az 51-es számú fő­útvonal mellett megépítették a Nádas csárdát, ami színvona­megépítése is, ami a kényelme­sebb pihenést jelentheti. Kistérségi tervekkel össz­hangban tervezik a Duna védtöltésén kerékpárút megépí­tését. Ezzel ideális viszonyt tud­nának teremteni a Duna mellé­ken, nemcsak Apostagon, de a környékbeli településeken is. A turisztika megerősödéséhez gazdasági források is kellenek. Ezt az új Duna-híd és az M8-as főút megépítésében látják. A község keleti részén ugyanis vannak olyan területek, ame­lyek alkalmasak arra, hogy az út megépülésével, új vállalkozá­sok jöjjenek létre. Erre vonatko­zóan tanulmányt is készítettek. Amennyiben ezek a dolgok rea­lizálódnak, akkor nemcsak ha­zai, de külföldi vállalkozások is letelepedhetnek a környéken, amivel a térség mindenképpen felértékelődik majd. las, kellemes vendéglátóhely, és szállást is tud biztosítani. Ezt sajnos továbbiak nem kö­vették. A Duna-partot a 60-as években a vízügyi igazgatás teljesen leépítette. A mellék­ágakat leválasztották, az addig strandként használt részeket kövekkel zárták el. A település elvesztette az idegenforgalmi érdeklődést, amit korábban a folyó is adott. Az utóbbi időben megszaporodott a vadkempin­gezők száma. Ez azt feltételezi, hogy érdemes lenne egy ter­mészeti yiszonyok között lévő kempinget létrehozni. A helyi idegenforgalmi adottságunkat szállás tekintetében is fel kel­lene fejleszteni, erre vonatko­zóan vannak elképzeléseink. nagy lajos Az író a település szülöttje. A róla készült állandó kiállítás a faluházban látható. Különböző relikviákat állítottak ki, ami az író kötődését mutatja a községhez. Nemcsak a falu­ház, de az általános iskola is az ő nevét vette fel. Egész alakos bronz szobra, mely Varga Imre Kossuth díjas szobrászművész alkotása, az iskola előtt áll. A művet 1981-ben avatták fel. Az íróról elnevezett téren egy mell­szobra látható. A faluház falán is megörökítették a település híres szülöttjét. Fejlesztenék a turizmust Történelmi egyházak A település legrégebbi temploma a körtemplom, vagy ahogyan máskép­pen nevezik: a rotunda. Faluház és könyvtár A kis településen élők büszkék arra, hogy három történelmi egyház hívei is élnek a község­ben. Mind a három egyház: a római katolikus, a református és az evangélikus, templommal is rendelkezik. Bár az utóbbi időben csökkent a templomba járók száma, de azért mind a három egyház működik. Kényszerű, de áldásos együtt­élési kötelezettségben élnek egymás mellett. Az itt élők val­lási aránya változik. Jelenleg a római katolikusok vannak töb­ben, kétszer annyian, mint a re­formátusok és evangélikusok együtt. Korábban az evangéli­kusok voltak nagyobb arány­ban, de olyan időszak is volt, amikor reformátusok alkották a lakosság jelentős részét. Az ökomenikus gondolkodás jel­lemzi az itt élő embereket. A népszámlálás során a 2200 la­kos közül kétezer vallotta ma­gát vallásosnak. Érdemes meg­tekinteni mindhárom felekezet templomát. Legnagyobb temp­lomuk az evangélikusoknak van, majd a reformátusoknak és utána a katolikusoknak. Mind a hármat a XVIII. század­ban építették. A jelenlegi temp­lomoknak voltak elődeik. A leg­régebbi templom helyén a re­formátus templom áll, ez egy bi­zánci stílusú, görögkeleti kör­templom volt, úgynevezett rotunda. Érdekes módon kívül­ről kör, belülről tizenkét szögle- tű. A monda szerint a tizenkét apostol szobrát egy-egy fali mé­lyedés tartalmazza. Feltárására azért nincs lehetőség, mert a re­formátus templom áll a helyén. Nevezetessége az, hogy Károly Róbert idejében a lázadó főurak és egyházfők itt tartottak orszá­gos gyűlést. Negyedik templomként lehet emlegetni a községben a zsidó felekezet zsinagógáját. A XVII. században volt már egy temp­lom, de az leégett. Annak a he­lyére építették a jelenleg könyvtárként és faluházként funkcionáló épületet. Kívülről klasszicista, belülről barokk stílusú, kilenc osztató boltozat­tal rendelkezik az épület. A mai változatát az 1986-os felújí­tás után kapta. Korábban fel­szentelt templomként a zsidó vallásúak használták. A terme­lőszövetkezeti időben azonban méltatlanul, raktárként hasz­nálták. Az 1980-as években fel­éledt restaurálási hajlam ered­ményeként sikerült megmente­ni az épületet. 1987-ben Európa Nostra-díjat kapott, elsőként a kelet- és kö­zép-európai országok között. Az eredeti, élethű helyreállítás miatt kapta meg az elismerést az épület. A helyreállítás során az itt élő közösség összefogásá­nak az eredménye is a szépen helyreállított épület. A felújí­tást úgy végezték el, hogy akár fel is lehetne szentelni. A zsidó vallás szerint azonban a nagy­terembe a nők nem léphetné­nek be, csak karzaton foglal­hatnák el helyüket, amit egy rács választ el. Ezt a rácsot azonban nem szerelték fel, és ezért nem is lehet felszentelni. Az épület többi részét az erede­ti állapotnak megfelelően újí­tották fel. A karzaton a község könyvtára működik, a nagyte­remben pedig különböző kul­turális rendezvényeket, kiállí­tásokat szoktak tartani. Elősze­retettel adnak helyet a környé­ken élő és dolgozó festőknek, grafikusoknak, fotósoknak. A zsinagóga közelében van a régi rabbi ház, ami szintén az ön- kormányzat tulajdona. Azt ter­vezik, hogy teleházat fognak megvalósítani az épületben, és a könyvtárat is szeretnék oda átvinni. A zsinagóga szomszéd­ságában található egy zsidó te­mető. Ezt nem akarják feltárni, mert akkor veszélybe kerülné­nek a szent rabbi sírok is. A zsidóságot megbecsülték a tele­pülésen az itt élők, békesség­ben és barátságban éltek min­denkivel. Ma már egyetlen zsi­dó vallású sem él a községben. Ladik-fesztivál A község látványosságaihoz tar­toznak azok az események is, amelyek már elmaradhatatlan programok. Minden évben megemlékeznek Nagy Lajos születésének évfordulójáról. Február 5-én Nagy Lajos-napo- kat tartanak. Ebből az alkalom­ból a budapesti Nagy Lajos Tár­saság tagjai is meg szoktak je­lenni. A falunapokat augusztus hónapban tartják. Ennek egyik nagy eseménye a Ladik-feszti­vál, ami a keresztény zeneka­rok országos találkozója. A két nap alatt több ezer ember for­dul meg a fesztiválon, ami egy­re sikeresebb és népszerűbb nemcsak a megyében, de az egész országban is. Egyre in­kább a legjobban képzett és ne­ves zenekarok lépnek fel, akik ebben a műfajban ismertek. A fesztivál annyira kinőtte magát, hogy most már nem is kell fellé­pőket keresni, mert vannak je­lentkezők. Az egyházak vezetői is rendszeresen jelen vannak a rendezvényen. A szervezést a Ladik Ifjúsági Egyesület vállal­ta magára, aminek a tagjai he­lyi fiatalok. A település büszke arra, hogy egy nagyszabású rendezvénysorozatot helyi fia­talok magas szinten meg tud­nak szervezni. Az ő megbecsü­lésükből jönnek most már több ezren a rendezvényekre. A hagyományokat is ápolják a községben. Bár az utóbbi idő­ben egyre kevesebb a szőlő, de azért szüreti mulatságot min­den évben tartanak. Ebből az alkalomból a fiatalok bemutat­ják a régi táncokat és a hagyo­mányos népviseletet. lételem a Duna közelsége A horgászni vágyok gyakran felkeresik a Dunát A zsinagógát ma kulturális célokra használják.

Next

/
Thumbnails
Contents