Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-31 / 305. szám
6 SZILVESZTERI MAGAZIN PETŐFI NÉPE - 2004. DECEMBER 31, PÉNTEK Krakkó Akinek volt alkalma megélni azt a korszakot, amikor még Niki Lauda nem pilóta, hanem autóversenyző volt, bizonyára emlékszik még az akkori trendi viseletre, a papírdzsekire. (Akkoriban a trendi kifejezés nem létezett, most meg papírdzseki nincs, így kerek a világ.) Az említett ruhadarab, ami talán a susogós melegítő hangtani elődje, mindenféle feliratokkal volt ellátva, reklámhordozó volt, talán ezért is nevezték parmalatdzsekinek. Másra nem is volt jó, öncélú ruhadarab volt. Attól, hogy felvette valaki, még nem volt rajta semmi. A papír mint ruhaanyag 2004-ben feltámadt. A lengyelországi Krakkóban, az ottani művészeti főiskola diákjai most különleges kollekcióval álltak elő. Papírba álmodták ruhaötleteiket. Vagy ruhába a papírötleteiket? Ezt a kérdést nehéz eldönteni a fenti képek alapján. Az bizonyos, hogy a dizájnerek (modernül így illik mondani, mert ez trendi), nem rettentek meg a feladattól, és nagyon érdekes formákat alakítottak ki, ha nem is szabó-, de papírvágó ollóikkal. Az első éves divattervezők kitettek magukért. Alkotókedvük és elméjük játékának eredményeként került a kifutóra az őszi erdőt és egy elfajzott pánsípot ötvöző darab, amely akár estélyi ruhának is, de alkalmi viseletnek mindenképpen megfelel. Feltéve, hogy nem egy királyi udvarba vagy hideg helyre szól a meghívó. A dollárokból összeállított, legyező által ihletett darab kiválóan megfelel jótékonysági bálokon, illetve a pénzarisztokrácia könnyű nyáresti mulatságain, jelezve, hogy tulajdonosa nem csak fürdik a „zsében”. A jobb oldalon látható modell egy ruha, valamint egy férfimagazin poszterébe csapódott papírtrombita árus ötvözete. E sorok között nem vizsgáljuk a ruhadarab mondanivalóját. Természetesen csak hely hiányában... AZ ÉV UTOLSÓ VICCEI A cégnél előadást tart egy szakértő a munka optimalizálásáról. A mondandóját a következő mondattal zárja:- Amit most elmondtam, csak a munkahelyükön alkalmazzák, soha ne próbálják meg otthon!- Miért?- Mert veszélyes. Én is kipróbáltam otthon a feleségemen. Észrevettem, hogy reggelikészítés közben mindig külön megy el mindenért a hűtőhöz. Megkérdeztem tőle, nem tudna- e egyszerre több dolgot is kivenni.- És gyorsabb lett a folyamat?- Hát, igen. Eddig 20 perc alatt csinált reggelit a feleségem, most 7 perc alatt én... Kovács kapatosán botorkál haza. Látja, hogy a lépcsőházban fekszik valaki, láthatóan szintén nem szárazon.- Hol lakik, jóember? - kérdezi segítőkészen.- Egy emelettel feljebb, balra. Felcipeli a sorstársát, kinyitja a baloldali ajtót, beteszi a férfit. Utána visszamegy a földszintre. Van ott valaki, részegen fekszik. Megkérdezi:- Hát maga hol lakik?- Egy emelettel feljebb, balra. Felcipeli őt is, kinyitja az ajtót, belöki. Megint lemegy. Megint fekszik ott valaki. Kovács most már dühös:- Csak azt ne mondja, hogy maga is egy emelettel feljebb, balra lakik! A férfi nehézkesen feltápász- kodik.- De igen, és ha még egyszer belök a liftaknába, pofán vágom. Pszichológusnál:- Nézze, véleményem szerint ön nem szenved nagyzási hóbortban, megalomániában vagy szerepzavarban. Szerintem nincsenek identitásproblémái.- Értem, de megkérném, hogy álljon fel a székemből, és feküdjön át a díványra, hogy folytathassuk a terápiát! Két székely beszélget.- Oszt a kend fiából mi lett az oskola után?- Hát, biz’ elméleti fizikus lett belüle.- No, mifene. Akkor mihöz ért a kölök? (Hosszas csönd, majd jön a válasz.)-Hát, ha leoltom a villanyt, sötét lesz. Ezt tudja, kend?- Tudom hát.- És azt is tudja, kend, hogy olyankor hova lesz a fény?- Nem én!- No, az én fiam ezt tudja! Gatyahiány Idén kiderült, hogy az álmok országában sem minden fenékig tejföl. Bizony a hiánykereskedelem marcangolja az Egyesült Államokat. Bugyivilág Mielőtt bealkonyult volna a szocializmusnak, országunk megtévesztett népének tudatában a Nyugat úgy szerepelt, mint olyan része a világnak, ahol nincsenek ellátási problémák. Azt hihette a szegény keleti ember, hogy akinek ott van pénze, csak bemegy az üzletbe, és vesz kenyeret, tejet, kaviárt, bundát, esetleg alsónadrágot. Tévedés volt. Hogy az apró dolgoknak menynyire lehet örülni, arra remek példa egy alaszkai város: lakói több mint tíz éve nem tudnak alsóneműt, bugyit illetve gatyát venni helyben, ám március elején változott a helyzet, s a hírt kitörő lelkesedéssel fogadták. Palmer - ez az 5500 lelkes város - új áruházat avathatott fel, amelynek lesz végre bugyi- és gatyarészlege is. Mindezt a polgármester, lim Cooper járta ki választói hatalmas örömére. A gatyátlan és bugyitlan esztendőkben a palmerieknek legalább 30 kilométert kellett utazniuk, hogy beszerezzék alsóneműjüket. Egyébként az erősebbik nemmel (ezalatt most a férfiakat kell érteni - a szerk.) bánt mostohábban az élet: férfi alsót már a '80-as évek közepe óta nem árultak Palmerben, míg a bugyikereskedelem csak a ’90- es évek elején szűnt meg. Felénk gatyát kapni ugyan lehet kapni, de a legközelebbi jegesmedvéig az állatkertig kell utazni. Rezignáltan azt mondhatjuk: így kerek a világ. Útnak indult a Queen Mary 2 nevű óceánjáró az angliai Southhampton kikötőjéből, hogy első hivatalos útja végén partra tehesse utasait az Egyesült Államokban, a floridai Lauderdale-ben. A világ legnagyobb óceánjárója 150 ezer tonna vízkiszorítású, 2620 személyes. A 345 méter hosszú hajó csaknem 55 kilométer óránkénti sebességre képes. Behajtás KRESZ-vizsgán pluszpontokért lehetne feltenni a kérdést, hogy miként értelmezi a vezetői engedélyéért küzdő mazsola a felvételünkön látható táblát. A Darwin-féle rendszer alkalmazásával világossá teheti T-jelű vezető, hogy a kiegészítő jelzés sajátos értelmezéséről van szó, ráadásul a behajtani tilos! távolkeleti alváltozatát látja. Ha idáig eljut a koca vezető, akkor is ott lebeg a kérdés, mi van odaírva? A jojózás új dimenziója Ausztrália Új idők járnak, megdönthetetlennek hitt rekordok dőltek meg 2004-ben. Azon már nem csodálkozik senki, hogy 10 másodperc sem kell 100 méter lefutásához. Az sem fokozza pulzusunkat, ha a korábbi 75 cserebogár helyett már 96-ot kell megenni 5 másodperc alatt az új világcsúcs kedvéért. De ha azt halljuk, amint a szomszédasszony odasúgja a házmesternek, lani- kám új királya van a jojónak, akkor vigyázni kell, mert kifut a lépcső alólunk. És a hír igaz. Egy feltörekvő fiatalember dobott rögöt a régi jojótrükk-világ- csúcs koporsójára. A madzagra erősített orsó állhatatos mozgatásán alapuló játék világszerte ismert, még a Neoton együttes is megállapította, hogy a jojó az jó. De feledkezzünk el Csepregi Éváról, vessük pillantásunkat az új jojóbajnokra, az ausztrál Ben McPhee-re. A huszonöt éves ifjú titán 40 trükköt mutatott be egy perc alatt jojójával, megmutatva, hogy versenytársaihoz képest ő bizony egészen más dimenzióban pörget és húzogat. Nem volna teljes ez a beszámoló, ha elhallgatnánk, hogy a jojómester nem mulasztotta el bemutatni a lődd a Holdat!, a sétáltasd a kutyádat! illetve a háromlevelű lóhere elnevezésű kunsztokat.
