Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-31 / 305. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK PETŐFI NÉPE - 2004. DECEMBER 31, PÉNTEK Citromos malac savanyú ábrázattal ökrös csaba A hajnal meg az elveszett kutyáké, a kukorékoló kakasoké és a macskajajé. Magam az óév utolsó perceiben halkan nyitom a pezsgős üveget, nem lábujjhegyen, de vigyázva: ne pukkanjon. Manapság már elnyomja a leghangosabb palacknyitás által keltett zajt is a petárdák sorozatos robbanása. Elengedhetetlen kelléke lett az óévbúcsúztatásnak a robbantgatás. Két halmazra lehet osztani a petárdázáshoz való viszonyuk alapján az embereket. Az egyikben azok vannak, akik idegesítőnek, őrjítőnek találják a zajt, és megrémülnek, amikor közelükben robban petárda. A másik halmaz elemeit azok alkotják, akiknek gyönyörűséget okoz a durrogtatás, élvezik, amikor megijesztenek valakit. Van ugyan közös halmaz is - hisz megrémül a petárdás is, ha az orra előtt váratlanul robban egy odadobott „pirotechnikai eszköz” -, de ez csak halmaz- elméletileg érdekes. Petárdával nem szabad veszélyeztetni sem élőlény, sem tárgy épségét. Ezt mondja a jogszabály. Mégis kutyák százai szöknek el évről évre, mert félnek a robbanásoktól. Az emberek talán csak azért nem vesznek el, mert nincs gazdájuk, de idegeik megsínylik petárdára alapozott ünneplést. Az idegrendszer a test része, ha épségét veszélyezteti valami, akkor a testi épséget veszélyezteti. Persze, a jogalkotó sem gondolhat mindenre, még a végén zavarosak lennének a jogszabályok, a mezei állampolgár meg csak botladozna a törvények dzsungelében. Hová jutnánk így? Az óévi-újévl forgatagban persze nem a kutyák kapnak főszerepet, sokkal inkább a citromba harapott malac savanyú ábrázatja idéződik fel ilyenkor. És meg kell mondjam, hogy az elmúlt években nagyon sokat töprengtem egy kakas sorsán is, legalábbis az év fordulóján. Tegnap, amikor Elvis Presley kóstolta pohár víz elárverezéséről írtunk, a Királyról eszembe ötlött megint az említett baromfi, amely egy urbánus legenda szerint komoly szerepet játszott abban, hogy a magyar „énekeskirály” Zámbó Jimmy elővette egy újévi hajnalon fegyverét, amely ellene fordult. Mint mondják, idegesítette a szomszédban kukoré- kolgató kakas. Mi lehet vele? Rikkant-e még pirkadatkor? Vagy utolérte a családi bosszú? Esetleg nyereségvágyból, egy pörköltért elvágták a torkát? Sosem tudom meg. J. F. Kennedy elnök és a csepeli kakas sorsa a modern kori emberiség nagy talányai közé tartozik, együtt kell élnünk ezzel a tudattal. Jövőre is. Szóval holnaptól. De addig még lesz egy jó kis petárdás-pezsgős éjszaka. A hajnal meg az elveszett kutyáké, a kukorékoló kakasoké és a macskajajé. Boldog Újévet! A vitéz Türr István néhai áldomása Baja A történet, amit most elmondok, valóban megtörtént. Erre bizonyság Baja nagy költője, Tóth Kálmán fia, aki annak idején lejegyezte. Egyben bizonyság arra is, hogy Baja másik nagy szülötte, Türr István nem csak vitéz katona, de tréfa kedvelő, jó humorú ember is volt. Amikor - az 1860. esztendőben történt - Garibaldi szabadságharcos csapatai elfoglalták Nápolyi, a hadvezér a mi Türr Istvánunkat tette meg a város katonai és polgári kormányzójának. A vitéz tábornok tiszteletére a garibaldis- ták fényes lakomát rendeztek, melyre természetesen hivatalosak voltak a magyar tisztek is. Köztük Csemátony Lajos hadbíró százados. Egymást érték a lelkes pohárköszöntők, magasra hágott a jókedv. Az egyik olasz őrnagy félrevonta Csernátonyt: - Kedves bajtársam, szeretném néhány magyar szóval felköszönteni a vitéz tábornokot. Mondjon nekem az önök szép nyelvén néhány alkalmas mondatot. Semmi akadálya - készséges- kedett Csernátony, és legott meg is kezdték a nyelvleckét. Mit mondjak, nem ment köny- nyen az olasznak a magyar nyelv elsajátítása, de a köszöntő írott változatának betanulását végül siker koronázta, Csernátony, az alkalmi nyelvmester elégedetten dőlhetett hátra. Az olasz őrnagy szólásra emelkedett. Emelkedett hangvételű, hosszú beszédben éltette a magyar hőst. Dik- cióját imigyen fejezte be: - Végül engedje meg végül vitéz tábornokom, hogy az ön dallamos anyanyelvén kiáltsam, harsogjam a világ négy tája felé szívem leghőbb kívánságát: Bújjon beléd az ördög! A terem percekig zengett az olaszok lelkes „viva, ewiva” kiáltásaitól. Csak a magyar tiszteknek volt valami sürgős keresnivalójuk az asztalok alatt, hiszen majd megszakadtak nevettükben. Türr Istvánnak azonban egy arcizma se rezzent. Ünnepi komolysággal viszonozta a jókívánságot. Magasra emelte poharát: - Bújjon ám az ördög tebeléd! Es olyan beszédet mondott ékes olasz nyelven, hogy a jelenlevők majd szétszedték a palotát lelkesedésükben. GÁL ZOLTÁN F Eg áldjon, 2004! Szilveszter Ismét nyakunkon a nagy év végi mulatság. Kivel, hol szilveszterezzünk? Tudják-e azt, honnan ered az óévbúcsúztatás, újévköszöntés szokása? És tudják-e, milyen babonák kötődnek e két téli naphoz? Túl a karácsony meghitt napjain legtöbben már a szilveszterre koncentrálnak. A nagy év végi mulatság afféle kötelező buli, éjfélkor mindenki talpon van a öcsitől kezdve a szülőkön át a nagymamáig. 1823 - Kiskőrösön megszületett Petőfi Sándor. 1943 - Elhunyt Rejtő Jenő író. 1929 - Megalakult a Hunnia Filmgyár Rt., a magyar filmgyártás történetének egyik legnagyobb vállalkozása. Műtermeiben olyan nagy színészegyéniségek alakításait vitték celluloid-szalagra, mint Bajor Gizi, Fedák Sári, Csortos Gyula, Kabos László, Páger Antal. Miért ilyenkor ünnepiünk? December 31. a Gergely-naptár utolsó napja. Valaha ezen a napon pisztolylövésekkel és harangszóval üldözték el a démonokat és a gonosz szellemeket. Ma a féktelen dínomdánom helyettesíti az egykori lármát, és álarcban űzik el a gonosz démonokat. A télközépre eső évkezdés a római birodalomból ered. Sok nép - köztük mi is - csak az utolsó évszázadokban fogadta el. A feltételezések szerint a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás jelentősége miatt. Örökéletíí hagyományok Ma is él az alábbi mondás: amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ezért nem ajánlott a házimunka, rossz elő jel a betegség, és távol tartandó a bánat. Kellemes újévi elfoglaltságokat érdemes keresni - hátha beválik a babona. Aztán, ha mégsem, legalább arra emTrombita, konfetti, szerpentin miden mennyiségben, lékezhetünk, milyen kellemesen kezdődött az új esztendő! Sokan szerencsepénzt tesznek a tárcájukba, vagy szerencsepogácsát sütnek. A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, anyagi gyarapodást hoz. Újév napjára főzzünk lencsét, babot, de hanyagoljuk a csirkét, a tyúkot, mert azok elkaparják a szerencsénket. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt az alvásra is! Démonoktól a balhéig A petárdát az ősi Kínában használták először. Kezdetben vékony bambuszszár-szeleteket töltöttek meg lőporral, amelynek végét egy rövid kanóccal látták el. A petárdadurrogtatás az újévi ünnep elengedhetetlen része, amely elűzi a rossz szellemeket és a démonokat. A magyar hagyományban először a török időkből való feljegyzések szólnak a petárdáról. Ma főleg balhézásra használják, nincs már köze az ostorcsattogtatós, durrogtatós gonoszűző hagyományhoz. Bulizunk, de hol, és kivel? Vastagabb pénztárcájúak semmiképp sem itthon. Minél messzebb, minél egzotikusabb helyen. Pálmafák közt Kubában, masszázs közben Thaifóldön, sítalpakon az Alpokban, vagy a Time Square-en New York-ban. Családdal, párral, hatalmas társasággal. Vadidegenek jókívánságaira vágyók diszkóban. Szinte minden szórakozóhely csábítja a fiatalokat szilveszter éjszakájára. A belépőtől ritkán tekintenek el, inkább ezresekben mérendő (a határ a csillagos ég), és általában egy pohár italt tartalmaz. Az új ismeretségek garantáltak, a hangulat sok mindentől (és mindenkitől) függ. Magasabb árkategóriához már show műsorok, és több fogások vacsora is dukál. Mozgékonyabbak - korosztálytól függetlenül - vidéki házikóban a hegyekben, tóparton. Nem kell hozzá nagy tőke, csak néhány jó barát. Főzőcske, játékok, zene, tánc - mind saját ízlés szerint. Nem csak buli, hanem kirándulás is. A házibuli ideális megoldás, ha nem mi vagyunk a házigazdák. Mondhatni, a vidéki buli otthoni párja. Tudjuk, kire, mire számíthatunk, így nehezen érhet csalódás. Ráadásul meglehetősen pénztárcakímélő lehetőség. Az utcán minden korosztály összefut, ismerősök, ismeretlenek borulnak egymás nyakába. A legtöbb település főterén kisebb-nagyobb tömeg számol vissza éjfélig, majd az új év első perceiben újonnan összeverődött társaságok indulnak tovább átmulatni az éjszakát. Egyre többen hánynak fittyet a kötelező nagy mulatságra, és búcsúztatják pizsamában az évet. Ágyban, párnák közt - ennél nincs is kényelmesebb. Arról, hogy melyik a legjobb megoldás, döntsön mindenki vérmérsékletének, hangulatának, lehetőségeinek megfelelően. Az azonban biztos, hogy a pénz nem elegendő egy jó bulihoz. Mert nézhetünk a szívünkben boldogtalanul tűzijátékot Los Angelesben vagy Honoluluban vagy akár Tokióban, és ölelhetjük magunkhoz igaz szeretettel barátainkat egy apró falu piciny házikójában idehaza. Attól függően, kinek mi a fontos. HAVASI RENÁTA Tanácsok macskajajra 1. Éjszaka és másnap reggel igyanak minél több vizet vagy gyümölcslevet. 2. Lehet, hogy a gyomor tiltakozik, de ébredés után elengedhetetlen az étkezés, hogy helyreálljon a vércukorszint. 3. A jriss levegő, a napfény jótékonyan hat közérzetünkre. Nem árt, ha egy rövid sétával kiszellőztetik a fejüket! 4. De úgyse használ semmi. A Liszt Egyetem része a Kodály Intézet Oktatás Január 1-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez tartozik a világhírű kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Erdei Péter, a kecskeméti intézet főigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a Kodály Intézet hosszú idő óta keresi a helyét a magyar felsőoktatás intézményrendszerében. Az elmúlt húsz évben többször kezdeményezték, hogy az intézet ne csak főiskolai jellegű, hanem főiskolai rangú intézmény lehessen. Az 1993-as felsőoktatási törvény komoly feltételeket szabott az önálló felsőoktatási intézmény létrehozásához. Ezeket a Kodály Intézet nagyság- rendi okok miatt nem tudja teljesíteni, mint például a minimum két különböző kar létrehozását, vagy a nagy hallgatói, oktatói létszámokat. Több mint egy éve kezdett el Erdei Péter tájékozódni a Kecskeméti Főiskola, illetve a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Irányába. Utóbbi az egyetlen és legmagasabb szintű zenei felsőoktatási intézmény Magyarországon. A Kodály Intézet így inkább a szakterület felé orientálódott, hiszen a 85 kilométer igazából nem távolság. A nyolchónapos tárgyalások eredményeképpen január 1-től önálló szervezeti egységként csatlakozik a kecskeméti intézet a fővárosi egyetemhez. A Magyar Közlönyben már meg is jelent a Kodály Intézet, mint önálló költségvetési egység jogutódlással történő megszüntetése. Az új, hivatalos név a következő: A Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete. A jövőben az állami támogatást az egyetemen keresztül kapja meg a kecskeméti intézmény. Erdei Péter elmondta, hogy ez az átalakulás azt jelenti: valójában a felsőoktatás részévé válnak. Egyébként minden felsőoktatási intézmény programjait újra kell akkreditáltatni. A Kodály Intézetnek ez az egy lépés hiányzik ahhoz, hogy nemzetközi mércével mérve is értéket képviselő diplomát tudjon adni. Az akkreditálás az egyetemhez való csatlakozás után sokkal könnyebben fog menni. Egyelőre nem lesz változás a kecskeméti intézet életében. A két éven belül várható akkreditálás után a főigazgató reményei szerint a kialakulóban lévő hármas tagozódásból - alap-, mester- és doktori képzésből - a Kodály Intézet várhatóan a mesterszintű képzést fogja teljesíteni. Mégpedig egy speciális területen: a kodályi zenepedagógia területén. MIHÁLYKA GYULA
