Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-03 / 282. szám
7 PETŐFI NÉPE - 2004. DECEMBER 3., PÉNTEK HIRDETÉS Döntsünk felelősen az egészségünkért! A megye kórházfenntartói nemet mondanak a kórház-privatizációs népszavazási kérdésre Bács-Kiskun megye hat kórházából öt önkormányzati kézben van. Az intézmények fenntartói egyöntetűen arra kérik az állampolgárokat, hogy NEM-mel szavazzanak a vasárnapi népszavazásnak a kórház-privatizációt érintő kérdésére. Véleményük szerint ellenkező esetben nemcsak az eddig végrehajtott fejlesztéseik, terveik vesznének kárba, hanem egy közösségnek az egészséghez és a demokratikus döntésekhez való jogán esne csorba. Demokratikus jogainkat nem vehetik el! Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nemcsak értelmetlennek tartja, hanem komoly jogi aggályai vannak a vasárnapi népszavazás kórház-privatizációt érintő kérdésével kapcsolatban. Elmondta, legfontosabb gyakorlati probléma ebben a kérdésben az, hogy nincsen hatályban a privatizációról szóló törvény, hiszen a köztársasági elnök azt megsemmisítette. Továbbá megkerülhetetlen tény az is, hogy a kórházaknak mindössze 10 százaléka van állami tulajdonban, a többi önkormányzati fenntartású. Nem szabadna azt; sem elfelejtenünk - tette hozzá -, hogy az önkormányzatokat törvény utasítja az egészségügyi szolgáltatások biztosítására, ezért egyetlen kórházat sem adhatnak el, és természetesen senki nem is akart ilyet tenni. Véleménye szerint az ország 1990-ben döntött a központosított államhatalom megszüntetéséről, a demokrácia és a függetlenség mellett szavazott, ezért tizenöt évre rá nem teheti meg, hogy ezeket a hagyományokat és elveket, a belpolitikai harcok hatására, meggondolatlanul, rosszirányba fordítsa. Azért lettek ugyanis megalapítva az önkormányzatok, hogy a településen élők - képviselőik útján - saját maguk dönthessenek a mindennapjaikat érintő kérdésekről. Ez az autonómia, ez a szabadság, az ehhez való döntés joga sérül akkor, ha az önkormányzat feje felett akarnak határozni az általa fenntartott egészségügyi intézmény sorsáról. Egy beteg ugyanis nem a fővárosba utazik panaszával, hanem a hozzá legközelebb eső kórházba, ennek az intézménynek a szakmai színvonalán, műszerezettségén múlik gyógyulásának kimenetele. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alapvető és legfontosabb stratégiája a megye egészségügyi színvonalának fejlesztése - mondta Balogh László. - Ezt bizonyítja az is, hogy az 1400 férőhelyes kecskeméti kórház az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt egészségügyi intézményei közé tartozik, fejlesztését egyetlen politikai ciklusban sem kérdőjelezték meg. Az is tény, hogy soha ennyi állami fejlesztési pénz - mint az elmúlt két évben - még nem folyt be a megye többi kórházába sem. Mégis azt kell mondanom, amikor egyre növekszik a leselkedő, új típusú betegségek száma, akkor ez a pénz nem elég, a kórházak nem érik el a szükséges színvonalat. Ezért próbálkoznak még mindig nagyon sokan külföldi kórházakba kerülni, nyugati gyógyszerekre, kezelésekre szert tenni. Akkor meg miért vesszük el magunktól a gyógyulás jogát? - teszi fel a kérdést Balogh László, hiszen aki járt már kórházban, tudja, hogy azokon még mindig van mit fejleszteni. Szeretném figyelmükbe ajánlani mindezeket az érveket, fontolják meg alaposan és körültekintően, és ne feledjék, aki igennel szavaz vasárnap a kórház-privatizációs kérdésre, nemet mond az új műszerekre, a hatékonyabb szolgáltatásokra, terápiákra és gyógyszerekre, egyszóval nemet mond a gyógyulásunkra, az egészségünk megóvására. Nem léphetünk visszafelé! Szél Péter tíz éve Baja város első embere. Határozott véleménye, hogy a kórház-privatizációval kapcsolatban nem-mel kell szavazni. Szerinte ugyanis egy rosszul feltett kérdésre nem lehet jó választ adni. Elmondta: az egészségügy problémáját csak komplex módon, a társadalombiztosítással, az egészségügyi pénztárral, a háziorvosi szolgálattal, a szakorvosi és a kórházi szolgáltatások együttes reformjával lehet megoldani. Szél Péter szerint a népszavazásra feltett kérdésben az a félrevezető, hogy közben nem mondja ki: a kórházak, az egészségügyi intézmények továbbra is önkormányzati, illetve állami tulajdonban maradnak. Erre példa a már privatizált háziorvosi szolgálat, hiszen ebből sem vették észre még a betegek, hogy vállalkozó orvosokhoz járnak, akik az önkormányzat rendelőjében végzik a munkájukat - tette hozzá a bajai polgármester. A fejlesztésekhez, a fejlődéshez viszont pénz kell, nem is kevés. A tőke bevonása elengedhetetlen az egészségügyi szolgáltatások minőségének emeléséhez, miközben érdekeltté kell tenni a dolgozókat is abban, hogy továbbra is ezen a területen dolgozzanak tovább, mert eddig megszerzett tudásukra, tapasztalatukra szükség van, de fejlődés, technikai lépéstartás nélkül ez nem megy. Elmondta: a bajai városi kórháznak már régóta vannak olyan szolgáltatásai, mint például a vesekőzúzás, amelyet külső magáncég bevonásával végeznek, és ebből a betegek csak annyit éreznek meg, hogy továbbra sem kell fizetniük az ellátásért, miközben gyorsabban és hatékonyabban gyógyulnak. Kihangsúlyozta, az egészségügy és az állampolgárok számára ma a legfontosabb kérdés az a lenne: milyen módon teremtsük meg leghatékonyabban a felvilágosítás és a megelőzés lehetőségeit, hogy javuljanak végre a társadalmi közérzet és életminőségi mutatóink, ennek elérése érdekében azonban csak határozott nemmel lehet válaszolni a kórház-privatizációról szóló népszavazási kérdésre - jelentette ki Szél Péter. A térség legjobb kórházát építjük! Várnai László, Kiskunhalas polgármestere elmondta, hogy a városi kórházat közvetlenül nem érinti a népszavazási kérdés, hiszen mint önkormányzati fenntartású intézmény már döntöttek arról, hogy tőkét vonnak be a működésbe. Véleménye szerint jó úton járnak, mindenféle tiltakozás és érdeksérelem nélkül a fejlődés útjára léptek és reméli, hogy néhány éven belül a kiskunhalasi kórház lesz a térség legjobb minőségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézménye. A kiskunhalasi városi kórház működési átalakítása már 2003-ban lezajlott. A kórház működtetésére egy közhasznú társaságot hoztunk létre - mondta a polgár- mester -, hogy ezzel lehetőséget teremtsünk a külső tőke bevonására. A kórház épülete és felszerelései azonban továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradtak. A befektető vállalta, hogy három év alatt 1,7 milliárd forintot invesztál a kiskunhalasi kórházba, amelyből 750 millió forintot tesz ki az épület felújítása. Ezen felül további kétmilliárdnyi fejlesztést hajt végre az intézményben. Mielőtt bárki is megijedne, és jogosan visszakérdezne, de mi van akkor, ha a befektető nem teljesítené a vállalásait, Várnai László azt mondta, erre való a szerződés. Ebben ugyanis olyan garanciális elemek vannak, amelyben egy esetleges nem teljesítés esetén mindaz, amit ez idáig a kórházba beinvesztáltak, illetve fejlesztettek, a kórház tulajdonába kerülne. Természetesen az is jogos kérdés, hogy ml a jó ebben a vállalkozónak, ha a szolgáltatások továbbra is ingyenesek a betegek számára? Az, hogy ha modernebb a műszerezettség, jobb minőségű, komfortosabb kórházat tart fenn, akkor nagyobb a betegforgalom, egyre többen jönnek a kiskunhalasi kórházba, és többet finanszíroz számára az országos egészségügyi pénztár is. Ezen felül vannak olyan pluszszolgáltatások, terápiák, amelyet a kórházi kezelésen kívül kínálhat az üzemeltető. Várnai László elmondta: a városvezetés véleménye szerint felelősen döntött azzal, hogy húsz évre szerződést kötött egy befektetővel a kórház-üzemeltetés és -fejlesztés érdekében, mert ez minőségi ugrás a térségben élő emberek életében és egészségbiztonságuk javításában. Véleménye szerint ezeket az érveket kellene szem előtt tartani az embereknek a kórház-privatizációról szóló népszavazási kérdés eldöntésében. Egy kisváros jövője helyben dőljön el! Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere szerint a helyi 245 férőhelyes kórház tipikus kisvárosi kórház, amelynek - Kecskemét óriási egészségügyi intézményeinek az árnyékában - fejlesztések terén nem túl rózsás a sorsa. Ráadásul a kiskunfélegyházi költségvetésnek a helyi kórház működési költségeit ki kell egészítenie, mert az egészségügyi pénztár finanszírozása nem elég részükre. Ebben az évben ez a kiadás hatvanmillió forintot vitt el a város kasszájából, jövőre ennél jóval magasabb költséggel kalkulálnak a költségvetésben. Elmondta: Kiskunfélegyházának van egy kidolgozott egészségügyi koncepciója, amely kiemelné a nagy egészségügyi intézmények árnyékából és egy országos, speciális kórházzá fejlesztené fel a jelenlegit. Ez pedig a reumatológiai, valamint a szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjának a még színvonalasabban történő ellátása lenne. A tervek szerint az itt lévő termálvíz adta lehetőségeket szeretnék beintegrálni a kórház rehabilitációs programjába. Ehhez viszont a tőke biztonságára lenne szükség, mert ha felépül itt egy wellnes-gyógycentrum, az kórház nélkül nem tud hatékonyan működni, hiszen ahhoz közös terápiákra, kiegészítő szolgáltatásokra van szükség - véli a polgár- mester. Erre van is befektetői szándék, de ha közben nincs meg a jogi lehetőség és megkötik a kiskunfélegyházi önkormányzat kezét, akkor senki sem fog egyetlen forintot sem hozni a városba - mondta Ficsór József. Megjegyezte: a városban már van példa vállalkozói kézben lévő egészségügyi szolgáltatásra. A műve- sekezelést ugyanis jó ideje egy kft. végzi, méghozzá világszínvonalon. A vasárnapi népszavazáson, ha az igenek győznének, akkor a terveikből semmi sem valósulhatna meg, a fejlődés lelassulna,, a kiskunfélegyházi kórház hosszú időre elsorvadna és vele a város gazdasági helyzete is romlana. Ficsór József szerint az itt élők jövőjéről nem a népszavazáson szabadna dönteni, hanem a helyi önkormányzatban, ezért szavaz nemmel a kórház-privatizációs kérdésre. Kórházunk modern műszereket szeretne! A kalocsai önkormányzat által fenntartott helyi kórházban mintegy 70-100 ezer ember fordul meg évente. A kórház modernizációja már hosszú évek óta zajlik állami pénzből. A város az elmúlt tíz évben mintegy kétszázötvenmillió forintot áldozott az intézményre. Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere, úgy véli, hogy minden eddigi munkájuk, fejlesztéseik, terveik mennének füstbe azzal, ha az igenek győznének a vasárnapi népszavazáson a kórház-privatizációs kérdésben. Elmondta: megújult a kórház épületszárnya, a műtők, a hotelszolgálat, sok helyen teljes körű felújítást hajtottak végre. Több milliárd forintot költöttek eddig a kórházra, hogy európai szintű egészségügyi intézménnyé váljon. Most azonban, amikor itt lenne a lehetőség, hogy vállalkozók egészségügyi műszereket, berendezéseket adjanak bérbe, illetve helyezzenek ki az intézménynél, akkor ezt a jogot el akarják venni a várostól. Elmondta: előrehaladt vállalkozói tárgyalások zajlottak le az önkormányzat részéről, hogy bizonyos cégek világszínvonalú, méregdrága műszereket: CT- t, diagnosztikát telepítenének a kalocsai kórházba, de az egyeztetések a népszavazási bizonytalanság miatt megszakadtak. Véleménye szerint abszurd az a felvetés, hogy eladnák a városi kórházat, hiszen ezt a törvényben előírt jogaik miatt sem tudnák megtenni. Ráadásul már van példa Kalocsán arra, hogy vállalkozói alapon üzemel egészségügyi szolgáltatás. Ilyen többek között a betegszállítás, a műveseállomás, a fűtés biztosítása, az őrzés-védelem, a háziorvosi praxisok. A betegek mindebből csak annyit vettek észre, hogy jobb a színvonal és fizetni továbbra sem kell a szolgáltatásért. Egyszerűen erről szólnak a privatizációs lehetőségek az egészségügyben, a többi durva csúsztatás és nem fedi a valóságot - mondta Török Gusztáv Andor. Véleménye szerint aki nem-mel szavaz vasárnap a kórház-privatizációs kérdésre, az felelősen dönt a saját és gyermekei egészségéről, a jövőről. (Fizetett politikai hirdetés)