Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-16 / 293. szám
Kormányzat Javaslatok a Vidékpolitikái Tanácsadó munkájához Magyarországon a két világháború között a skandináv országokkal egy időben alakult ki a korszerű vidékpolitikai szemlélet, amely elsősorban tényfeltárást és az érintettek iránti empátiát jelentett. A rendszer- váltás idején a népfőiskolái hagyományokra támaszkodva a vidéki értelmiség körében önszerveződés indult meg, a kistérségi autonómiák, valamint a vidéki közpolitizálás újjászületése érdekében. Ezt a mozgalmat azonban gyengítette az or-' szágos é§ a helyi közhatalom. Nem tettek jót az ügynek a pártok és az önkormányzatok bekebelezési törekvései sem. E civil, vidékpolitikai szereplők azonban túlélték a nehéz időszakot, ott vannak csaknem mindenütt a kistérségekben és megszólításra várnak. Ők alakították meg 1996-ban a Vidék Parlamentjét. ... A Magyar Köztársaság Miniszterelnökének Vidékpolitikai Tanácsadó Testületé, mint a neve is jelzi egy olyan, az államgépezettől független közösség, amely az ország kormányzásáért felelős miniszterelnök „meg- tanácsolásán” keresztül szolgálja a hatékony kormányzást és ezen túlmenően és elsősorban a magyar vidéki társadalom ügyeit. A hagyományos agrártermelésből élők száma a korszerű agrártechnológiák bevezetésével alapvetően csökken, a klasszikus tőkebefektetők érdeklődése pedig elsősorban a koncentráltan jelenlévő infrastruktúrát, és magasan képzett munkaerőt, illetve fogyasztót biztosító ur10 bánus területek felé irányul. Ugyanakkor a vidéki térségekhez kötődik a természeti és kulturális erőforrások nagy része, mely kincs és közkincs, amely iránt növekszik a társadalmi érdeklődés, és amelyre az urbanizált világban új szerepek várnak. Ahol elvándorol a vidéki lakosság - mint a latin-amerikai vagy balkáni országokban - és hihetetlenül megnőnek a városok szociális terhei, elveszik a természeti - táji - kulturális sokszínűség és az új vidéki funkciók, a gazdasági lehetőségek nem tudnak kibontakozni (pl. turizmus, rekreáció) és nő a társadalmi elégedetlenség. A hosszú távú nemzeti vidékpolitikai program (Finnország, Spanyolország, Írország sikere a legkimagaslóbb ezen a téren) nem a hagyományosan értelmezett gazdasági szempontok szerint hatékony, hanem társadalmi és szociális értelemben (elsősorban a humán erőforrások fejlesztése, a motiváltság, a szervezettség, a helyi demokrácia és a szociális gazdaság területén). Mindezzel persze megágyaz a piacgazdaságnak és csökkenti az állami szociális terheket és a társadalmi elégedetlenséget, felhasználva a helyi kezdeményezés meglévő, kibontható és sokszor hihetetlen mértékű, ma kihasználatlan, erejét. Magyarországon nemzeti vidékpolitikai stratégiát kell kidolgozni, értve ezalatt • az ágazatok meglévő, a vidéki térségek fejlesztését érintő programjait, pénzalapjait összehangoló koordinációs és kommunikációs munkát • a költségvetés fejezeteinek ebből a szempontból történő harmonizációját • a társadalmi egyeztetést, valamilyen legalább minimális szintű közmegegyezést • a régimódi kormányzati kommunikáció felváltását • a vidéki társadalom mobilizációját • nemzeti szintű átfogó, illeszkedő, harmonizáló speciális programok kidolgozását és végrehajtását elsősorban a szociális gazdaságfejlesztés terén. Olyan programokét, amelyek képesek értékként kezelni a meglévő helyi ambíciót • a hasonló válságéveken már túljutott EU országok kormányainak és az EU sikeres vidékfejlesztési programjainak adaptálását (LEADER) Egyszerűsödhet a határon TÚLIAK HONOSÍTÁSA A miniszterelnök számos „megalázó elemet” kiiktatna a honosítási eljárásból, erre az igazságügy-miniszternek január közepéig kell javaslatot tennie. Gyurcsány Ferenc egy interjúban azt is elmondta, hogy a kormány a Parlamentben kíván vitát folytatni az egészségügy jövőjéről. A határon túli magyarok honosítási eljárását egyszerűsítő jogszabálymódosítás kidolgozásával bízta meg az igazságügy-minisztert a kormányfő. Gyurcsány Ferenc erről a közszolgálati rádióban beszélt kedden reggel. A miniszterelnök közölte: úgy látja, a honosítás eljárásának jelenleg számos olyan eleme van, amely megalázó, melyet „muszáj egyszerűsíteni vagy kiiktatni”. Erre Petrétei Józseftől január közepére vár javaslatot. Gyurcsány Ferenc szerint „lehetetlen dolog”, hogy egy magyar kötődésű, magát magyarnak valló embernek magyar nyelvből vizsgáznia kelljen, hogy egy „olyan procedúrán menjenek keresztül, amely nem a magyarság megélésének (...), hanem elidegenítésének az útja”. A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az állami tulajdonú egészségügyi intézmények jövőjét érintő elképzeléseit. Gyurcsány Ferenc közölte, „értelmes, nyugodt, szakmai" vitát kell folytatni az egészségügyet érintő ügyben. Elmondta azt is, minden fontos ügyben tárgyalni kíván az ellenzékkel, de ehhez szükséges, hogy a parlamentet, mint fő tárgyalási keretet, minden politikai erő elfogadja. Géczy József Alajos Járóföld • II. évfolyam 12. szám • 2004. A Európa karácsonya Karácsonyi mítoszok Mítoszok határozzák meg életünket, az újrakezdésbe vetett hit, a megújulásba vetett bizalom, az élet és egymás szeretete. A Karácsony mindezt egybe foglalja, immár több ezer esztendeje. Strassbourgban, az Unió egyik mai „fővárosában” csaknem 400 éve először írták le, hogy „az emberek papírrózsával, cukorkával, almával, pogácsával és halpénzzel ékes fenyőfát állítanak a szobájukba”. Téli napforduló Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az újévet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári újév kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az újév kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A régi Rómában például az újév kezdetét március eleje, a tavasz érkezése jelentette. Később a Calendae lanuariae, vagyis január 1. lett az év kezdőnapja, melyet a Gergely - naptár elkészítésénél is figyelembe vettek, és a mai napig szerte a világon ezt tekintik az újév kezdetének. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünnepük Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését. A NAPISTEN és Jézus születése A kereszténység korai éveiben a hívők közössége január 6-án ünnepelte az év legszebb napját, az Üdvözítő keresztelőjét. Sokakban azonban élt még a régi pogány hit. December 25-én ezt különösen tapasztalhatták azok, akik Jézus tanításait terjesztették a Római Birodalomban. Ez volt az a nap, amelyen egykor az egyiptomiak, a szírek, a perzsák, a görögök, a rómaiak ünnepelték fény- és napistenük születését. E napon mindenütt áldozati ünnepeket tartottak, mert az emberek nem tudták olyan gyorsan elfeledni ősi szokásaikat, még akkor sem, amikor már a keresztény hithez csatlakoztak. Karácsonyfa A karácsonyfa ősi egyiptomi hagyományból származik, akik pálmafát díszítettek fel, a győzelem jelképét. Télen is örökzöld ágai az újjászületést, az élet örök körforgását jelképezik számunkra. Egyes korai legendákban az újszülött istenség, Baal- berith (A Fa Ura) jelképe. A Yule - fa szoros összefüggést mutat a germán pogány hagyománnyal: ajándékokat hagyni az „elteknek”, hogy elnyerjék jóindulatukat. A fa minden ősi európai nomád törzs életében létfontosságú és szent élőlény volt. (Ld. Yggdrasil, Világfa, Kalevala, Jankovics Marcell: A fa mitológiája) Ajándékozás A XIV. századig csak a templomokban ünnepelték a karácsonyt. Az ünnep fénypontja az éjféli istentisztelet volt, amely sokkal vidámabban zajlott, mint manapság. Minden felnőtt és gyerek lámpást vagy égő gyertyát hozott magával. Luther Márton tette a karácsonyt a gyermekek nagy ünnepévé. Hogy minél emlékezetesebb legyen számukra a Jászolban fekvő Kisjézus, szokásba hozta az ajándékozást. Eleinte csak apró ajándékokról volt szó: pár almát és diót kaptak. Csak jó 150-200 esztendővel ezelőtt kezdtek a felnőttek komolyabban gondolkodni a gyerekekről, és kívánságaikról. A kislányok legkedveltebb játékai a babák voltak, a fiúkéi pedig az ólomkatonák vagy az állatokkal megrakott bárkák. A gyerekek karácsonyi kívánságlistája egyre hosszabb lett. Eközben majdnem elfelejtődött a karácsonyi pnnep igazi értelme és a karácsonyi ajándékozás eredeti célja. A Mikulás A mai Mikulás egy amerikai óriáscégnek köszönheti ismertségét, mert 1931-ben a Coca Cola a Mikulással indított reklám- kampányt. A mese modern változatában a manók már csak a játékgyárban kapnak helyet, nem kísérik az ajándékosztót, aki rénszarvas szánon repüli körbe a világot és kísérője 1939 óta a piros orrú rénszarvas, Rudolf, akit ugyancsak egy reklámgrafikus alkotott meg a Montgomery Ward Company-től. A Mikulás-állás a mai Magyarországon bizalmi és hosszú távú munka. A magyar cégek állandó létszámmal és többé - kevésbé állandó személyzettel, 20-30 fővel dolgoznak, akiknek a munkáját krampuszok és Hópihék segítik. A felvétel a rossz kezdeti tapasztalatok miatt csak ajánlás útján lehetséges, egy már működő Mikulás vállal garanciát az új Mikulásért. A Mikulás-szolgálatnál igen szigorú követelményeknek kell megfelelni, mind külső, mind belső jegyek tekintetében. Az ideális Mikulás 25 évnél idősebb, 175-180 cm-nél nem alacsonyabb, és nem baj, ha rendelkezik némi pocakkal. A krampusz posztra pályázók magassága viszont nem haladhatja meg a 170 cm-t... 2004. • II. évfolyam 12. szám • Járóföld
