Petőfi Népe, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-14 / 291. szám
PETŐFI NEPE - 2004. DECEMBER 14., KEDD PETŐFI NEPE 7 Törvényesen működnek-e az egyesületek? Bács-Kiskun megyében mintegy 2000 társadalmi szervezet működik, többsége az egyesület elnevezést használja. E szervezetek működése felett az egyesülési jogról szóló alapján az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Az alábbiakban a törvényességi ellenőrzések tapasztalatait adjuk közre. Ügyészség A felügyelet kiterjed az egyesületek belső szabályzatainak, a jogszabályok, illetve belső szabályzatok alapján hozott határozatainak, valamint működésének törvényességére. Az ügyészség e felügyeleti jogkörét vizsgálatok tartásával gyakorolja, amelyek célja annak biztosítása, hogy az egyesületek szabályzatai és működése megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek. A törvényességi felügyeleti vizsgálat jellemzően egy értesítéssel kezdődik. Ebben az ügyészség tájékoztatja az egyesület képviselőjét a vizsgálatról, és egyúttal annak lefolytatásához szükséges iratok megküldésére hívja fel. Emellett szükség esetén felvilágosítást, adatszolgáltatást is kérhet az ügyészség. Óvás Dr. Szemők Szilárd bály kötelező érvényű rendelkezését, illetőleg alapszabály előírását elmulasztják betartani, pl. nem fogadják el az egyesület éves költségvetését. Ezekben az esetekben a felszólalás arra irányul, hogy felhívja az egyesület mulasztást elkövető vagy a törvénysértő gyakorlatot folytató szervének vagy tisztségviselőjének a figyelmét arra, hogy a milyen intézkedéseket kell tennie. Jelzés Az áttanulmányozott iratok alapján a vizsgálatot végző ügyész az egyesület képviselőjét szóban tájékoztatja a vizsgálat megállapításairól, tisztázza az esetleg felmerült kérdéseket, s ha a működéssel kapcsolatosan kérdés merül fel, akkor erre a megfelelő válaszokat megadja. A vizsgálat írásbeli ügyészi intézkedésekkel zárul, amely lehet óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés, illetőleg felelősségre vonás kezdeményezése. Óvást az ügyészség akkor nyújt be, ha az egyesület testületi szervének határozata törvénysértő vagy sérti az alapszabály rendelkezéseit, illetve az általános érvényű rendelkezés, mint pl. alapszabály valamely pontja törvénysértő. Felszólalás Felszólalásra akkor kerül sor, ha több alkalommal megsértik valamely törvényi előírás vagy az alapszabály rendelkezését. Felszólalással él az ügyészség akkor is, ha valamely jogszalelzést akkor nyújt be az egyesület megfelelő szervéhez, képviselőjéhez az ügyészség, ha törvénysértésnek nem minősülő hiányosságot tapasztal (pl. a közgyűlés jegyzőkönyve nem tartalmazza a határozatképesség megállapításához szükséges taglétszámot), vagy pedig olyan csekély súlyú törvénysértést állapít meg, amely más ügyészi intézkedés megtételét nem teszi indokolttá (pl. a székhelyet nem tartalmazza pontosan az alapszabály). A vizsgálatok során tájékoztatást kapnak az egyesületek képviselői az ügyészi intézkedések elbírálásának módjáról és a szükséges teendőkről is. Jellemzően milyen hiányosságok, problémák fordultak elő az egyesületek működésének vizsgálatakor? Tagság alapján kell a közgyűlés kezdetekor megállapítani a határozat- képességet. Alapszabály Az egyesület működésének iránytűje a közgyűlés által elfogadott alapszabály. A gyakorlatban előfordul, hogy a testületi szervek nem az alapszabályban előírt rendszerességgel tartanak üléseket, nem megfelelően hívják össze azokat. Az alapszabály meghatározza, hogy évente hány alkalommal vagy milyen időközönként kell tartani közgyűlést, elnökségi ülést vagy ellenőrző bizottsági ülést. Ennek megfelelően kell megtartani az üléseket. A testületi szervek összehívásánál az ülés helyét, időpontját és napirendi pontjait is tartalmazó meghívót a tagokkal bizonyítható módon kell közölni, ezért nem fogadható el az, ha a közlés hirdetményi úton, szóban, újsághirdetés útján, telefonon történik. Nem szabályszerű az egyesület közgyűlésének összehívása akkor sem, ha a közgyűlésre a tagdíj megfizetésével késedelmeskedő, vagy tagdíjat nem fizető tagokat nem hívják meg. Mindaddig, amíg a tagsági jogviszonyt a tagdíj nemfizetése miatt törléssel szabályosan meg nem szüntetik, addig meg kell hívni őket a közgyűlésre. A testületi üléseken az egyesület tagja személyesen jogosult részt venni, nem adhat írásbeli meghatalmazást más személynek, egyesületi tagnak. Az sem lehetséges, hogy a kiskorú tagot a szülő képviselje a közgyűlésen, mert a kiskorú is a saját jogán vehet részt azon. Meghívó A törvény előírja, hogy az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Gyakran előfordul, hogy az egyesületek nem megfelelő nyilvántartást vezetnek a tagjaikról. A tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagok nevét, lakcímét, anyja nevét, születésének időpontját, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének pontos időpontját, a tagság megszűnésének okát. Az ilyen tartalmú és folyamatosan vezetett tagnyilvántartás A testületi ülésekre szóló meghívóban valamennyi olyan kérdést napirendként fel kell tüntetni, amelyekről a tagoknak döntést kell hozniuk. A napirendek között egyebek címszó alatt csak olyan tájékoztató jellegű bejelentés, közlés hangozhat el, amely kérdésben a tagoknak nem kell döntést hozniuk. Fegyelmi ügy tárgyalásakor meg kell jelölni azt, hogy kinek az ügyét fogják tárgyalni, választás esetén mely tisztség megválasztásáról kell dönteni, vagyis valamennyi taggal előzetesen a meghívóban tételesen kell közölni, hogy milyen kérdésekről kell dönteni a közgyűlésen. A közgyűlési meghívót minden - így a pártoló és tiszteletbeli - tagok részére is meg kell küldeni. Garanciális szabály az, hogy a testületi szervek ülésein nem tárgyalható olyan napirendi pont, amelyet előzetesen nem közöltek ki a tagokkal, ezért nem vehető fel az üléseken új napirendi pont, kivéve, ha valamennyi tag jelen van. Ha a határozathozatalnál igennel, nemmel, illetőleg tartózkodással szavazhatnak a tagok, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a tartózkodó szaakkor tartható, ha ennek szabályairól az alapszabály kifejezetten rendelkezik. Szintén nem tartható meg a megismételt közgyűlés ugyanazon a napon, mint az eredeti közgyűlés abban az esetben, ha bár az alapszabály rendelkezik ennek lehetőségéről, azonban a köz- : gyűlési meghívóban nem utaltak a megismételt közgyűlés szabályaira. A vizsgálatok gyakori megállapítása, hogy a közgyűlés évente nem tárgyalja meg valamennyi, az alapszabályban hatáskörébe utalt kérdést: pl. nem döntenek az éves költségvetésről, az előző év zárszámadását nem tárgyalják meg. Ez részben arra vezethető vissza, hogy nem elég gyakran „forgatják” az egyesületi vezetők a saját alapszabályukat. Olyan mulasztás is előfordult a vizsgálatok során több egyesületnél, hogy a megválasztott tisztségviselők, elnökség mandátuma már lejárt. Tagdíj Törvény írja elő a tagdíjfizetési kötelezettséget. Ennek ellenére egyes egyesületeknél törvény- sértő módon közgyűlési határozatban rendelkeztek arról, hogy a tagoknak nem kell tagdíjat fizetni. Indokolt az alapszabályban a jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályokat is rögzíteni és~ A testületi szervek működését dokumentálni kell. A vizsgálatok számos egyesületnél tapasztalták azonban azt, hogy a testületi illésekről nem készítenek jegyzőkönyvet, vagy azok nem megfelelő tartalmúak. A jegyzőkönyvekben elsősorban rögzíteni kell, hogy milyen testületi szerv üléséről mikor készült, kik, illetőleg hányán voltak jelen, milyen napirendi pontokról tárgyaltak, milyen döntések születtek, milyen szavazati aránnyal fogadták el ezeket. vázátok számát. A határozat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az összes, érvényesen leadott szavazat figyelembe vételével az igenlő szavazatok elérik az egyszerű többséget, illetőleg az alapszabályban meghatározott minősített többséget. Előfordult, úgy tartottak a megjelentek létszámára tekintet nélkül közgyűlést, hogy a megismételt közgyűlésről az alapszabály nem rendelkezett. Megismételt közgyűlés csak ezzel is biztosítani a törvényes működést. A jegyzőkönyvekben legelőször is a határozatképességet kell megállapítani a testület létszámának és a jelen lévők számának összevetése alapján, valamint jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv-hitelesítőket kell választani. Az elnökség ülésének jegyzőkönyvéből, jelenléti ívéből ki kell tűnnie, hogy a meghívottakra tekintettel is kik azok a személyek, akik az elnökség részéről jelen voltak. A jegyzőkönyvben indokolt a határozatokat évente emelkedő számozással ellátni, és külön határozati formában szövegszerűen is megfogalmazni azt, hogy miről döntöttek. Többször előfordult, hogy a jegyzőkönyvből nem lehetett egyértelműen megállapítani a hozott döntést, mert több javaslat hangzott el, és nem rögzítették szövegszerűen azt, hogy pontosan miről -is döntöttek, csak azt, hogy „elfogadva”. Fontos kötelezettség, hogy az egyesület képviselőjének a változástól számított 60 napon belül be kell jelentenie a megyei bíróságnál az egyesület adataiban - a nevében, székhelyében, céljában, képviselőjének személyében - változás állt be, valamint ha alapszabály-módosítás történt, a képviselő lakcíme megváltozott. A változást a 6/1989. (VI.8.) IM rendeletben meghatározott változás bejegyzési kérelem című nyomtatványon kell bejelenteni, amely nyomtatvány a megyei bíróság irodáján beszerezhető, illetőleg elektronikusan letölthető, kinyomtatható. A nyomtatvány felsorolja azokat az okiratokat, amelyeket a változás bejegyzési kérelemhez mellékelni kell. A 2002. január 1. napja előtt nyilvántartásba vett egyesületek képviselői 2004. január 1. napjáig kötelesek voltak az előzőekben felsorolt, még nyilvántartásba nem vett adataik bejelentésére is. Átvezetés A korábbi nyilvántartás az egyesület nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, illetőleg lakcímét tartalmazta, ezért valamennyi, 2002. január 1. napja előtt nyilvántartásba vett egyesület képviselőjének be kellett, illetőleg ennek elmaradása esetén be kell jelentenie az alapszabály keltét, az alapszabály- módosítás időpontjait, valamint az egyesület alapszabályában meghatározott célját. Az eddigi ilyen irányú vizsgálatok azt igazolták, hogy az egyesületek képviselői általában elfeledkeznek vagy nem tudnak a bejelentési kötelezettségükről. A megyei bíróság a nyilvántartott adatokba történő változás átvezetése során egyébként nem vizsgálja felül a közgyűlés és határozatai törvényességét, így az alapszabály-módosítás tartalmát sem. Mindezek vizsgálatára viszont kiterjed az ügyészi törvényességi felügyelet. DR. SZEMŰK SZILÁRD FŐÜGYÉSZSÉGI ÜGYÉSZ Hó és birka födi a tájat A ' <k j* < • w. 5ni» >MHA m *m H" * Hó a subája. A megállapítás jelen esetben nem a Télapóra, hanem a Földanyóra vonatkozik. Igaz, subás itt mindenki, a végeláthatatlan birkasor, a havas orrú pásztorkutya, csak a juhász nem. Hiába, a modern francia mezőgazdaság nem ismeri a subát. A régiók hivatala Területfejlesztés Szegvári Péter irányítja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH) december 11-től. Szegvári Péter a hivatal előtt álló legfontosabb feladatok között említette a területfejlesztési programok előkészítésének, illetve a Regionális Operatív Programok (ROP) szerződései megkötéseinek fel- gyorsítását. Feladatnak tekinti továbbá a hatékonyabban működő, szolgáltató típusú intézményrendszer működtetését, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégia megalapozását, segítve a régiókat az önálló területfejlesztési programok elkészítésében, valamint a kormány decentralizációs politikájának megvalósítását. Szegvári Péter elmondta: december végén megalakul az új összetételű Országos Terület- fejlesztési Tanács (OTT), ami tükrözi majd azt, hogy a terület- fejlesztési rendszer kiépítette az országos, a regionális és a megyei szint mellett a kistérségi szintet is.
