Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-05 / 258. szám
6 PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 5., PÉNTEK VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN Orgovány A települést eredetileg kunok lakták, akik 1436 és 1505 között a halasi szék igazgatása alá tartoztak. Egy ideig itt önálló település volt, majd 1649-ben Vadászi Pál nyerte adományul. 1901-ig a falu Kunszentmiklóshoz tartozott, majd ekkor vált önálló településsé. Jelenleg Orgoványnak mintegy 3500 lakosa van, a területe pedig tízezer hektár. A település életét a mezőgazdaság határozza meg. Orgovány megközelíthető az 52-es útról, Izsákon keresztül, vagy pedig az 54-es útról. A község immár hét éve minden esztendőben lázasan készülődik a pónifogathajtó versenyre. Az eseményre nem csak az orgoványiak, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók kíváncsiak. Általában mintegy húsz fogat méri össze tudását, ügyességét. A versenyzők jönnek a fővárosból, Pilisről, Dombóvárról. A megmérettetés két részből áll. Egyik az akadályhajtás, amelyben a pónik és hajtóik rendszeresen bizonyítják tudásukat. A másik versenyszám az úgynevezett vadászhajtás, amely valójában egy virtusbemutató. A település úgy gondolta, hogy ha már pónifogathajtó verseny van, akkor rendezzék ezt meg nagy lovakkal is. Ilyen megmérettetés húsz év után idén először volt a községben, mégpedig hagyományteremtő szándékkal. Az amatőr kettesfogathajtó versenyre huszonkét fogat érkezett. Az esemény igencsak színvonalas volt, hiszen a fogatok, a hajtők öltözete és a lószerszám külön látványosságot nyújtott. A kettesfogathajtást a tervek szerint ezentúl minden esztendőben megrendezik, új vonzerővel gazdagítva Orgoványt. Tanyasi turizmus Orgovány mint a pusztából önállósult község kihasználta a természetadta lehetőségeket, így rendkívül kiterjedt tanyás településrendszer alakult ki. A tanyasi életmód nemcsak fennmaradt, de tovább fejlődött, így a tanyasi turizmus működtetésére is kiváló lehetőséget ad. A tanyákba sok külföldi beleszeretett. Mára számos osztrák, német vásárolt ilyen ingatlanokat, és sokan állandó lakhelyül választották a tanyákat. Ezen hatásoknak köszönhető, hogy a környék bővelkedik gyönyörű kúriákban. Hangulatos településközpont Templomok viszontagságai Orgovány központjában található a felújított művelődési ház. Aki a vidék nyugalmát keresi, az első látásra beleszerethet Orgoványba. A településközpont ízléses épületei, felújított művelődési háza, barátságos üzletei, cukrászdái és kávézói keretbe foglalják a rendezett parkot. A hatalmas fák alatt padok várják a pihenőket, odébb egy köztéri alkotás emlékeztet az első világháborúra. A parkot november 13-tól Dr. Tóth Zoltán-emlékparknak nevezik majd, és neki szintén emlékművet állítanak. Dr. Tóth Zoltán egykor a budapesti gyógypedagógiai intézet, majd később a gyógypedagógiai főiskola igazgatója volt. Rendkívül sokat tett a vakokért és gyengénlátókért, így nevét sokan áldották. A neves szakember szintén beleszeretett Orgoványba. Háza volt itt, felesége a településen tanított, apósa pedig a falu első iskolaigazgatója volt. Orgovány életében a szőlőtermesztés rendkívül nagy szerepet játszik. így szeptemberben tartja leg- j nagyobb helyi eseményét: a szüreti mulatsággal egybekötött falunapot. A rendezvényre minden esztendőben hivatalos Pilsting, a német testvérváros küldöttsége is. A torony felújításánál egyébként megtalálták Molnár Gergely falu- és templomalapító lelkész levelét. A református templomnak eredetileg két harangja volt, ám a kisebbet még a második világháború idején elvitték, azóta is csak egy harang kondul. Az első felújítás 1949-ben történt. 1956-ban aztán egy repülő húzott el közvetlenül a torony felett, aminek következtében a gömb és a csillag megdőlt. A javítására 1961-ig kellett várni, amikor a templomot ismét restaurálták. A temj)lom jelenleg teljes felújítás alatt áll. A munkálatokra SAPARD- pályázaton nyertek 9,6 millió forintot. A költségekhez hozzájárult a püspökség is, ám a szükséges pénz egynegyedét a hívek adományaiból gyűjtötték össze. A templom féltett kincse egy 1606-ban készült boroskanna, amelyet a templom a református egyháztól kapott ajándékba. A település katolikus templomának építéséhez eredetileg még 1945-ben akartak hozzákezdeni. Csakhogy jött a háború, így nem hogy a munkálatok maradtak el, de még a rendelkezésre álló építőanyagot is széthordták. 1958-ban aztán ismét nekilendültek, és két évvel később nagy nehezen elkészült a templom. A torony akkor már megvolt, de nem sokkal később azt is teljes egészében el kellett bontani és újjáépíteni. Azóta számos munkálatot elvégeztek. A szükséges karbantartáson kívül a díszes ablakokra kívülről egy másik ablak került, hogy megvédje a festett üveget. A mellékhajón a palát is cserélni kellett. A katolikus templom egyébként belül rendkívül látványos, különösen kazettás mennyezete vívhat ki elismerést. Orgovány egyik érdekessége, hogy a lakosság többségében ugyan első perctől kezdve a katolikus valláshoz tartozott, a faluban évtizedekig mégis csak református templom volt, amely 1913-ban készült el. A katolikus templom építéséhez 1945- ben akartak hozzákezdeni. Csakhogy jött a háború. 1958-ban aztán ismét nekilendültek és két év múlva elkészült a templom. Tízéves az alkotótábor A vidék egyik legnevesebb alkotótábora az orgoványi, amelyet idén immár tizedik alkalommal rendeztek meg. Szervezője Maszlik István pol gármester, aki maga is festőművész. Neki egyébként 1986 óta rendszeresen vannak önálló kiállításai. Műveit megcsodálták már Svájcban, Ausztriában és Németországban egyaránt. Az alkotótábort minden év augusztusában rendezik meg, oly módon, hogy a meghívottak fele általában külföldi. A kortárs festők közül olyanok fordulnak meg az orgoványi táborban, mint Kalász Kornélia, Lovács Márta, Skultéti Árpád, Szatmáry Piroska. Évről évre sokan érkeznek Erdélyből, Svájcból, Franciaországból. A művészek többségét a polgármester saját eredeti, nádfedeles házában szállásolja el, amely ideális környezet az alkotókedv kibontakozására. Az elkészült művekből a tábort követően kiállítást szerveznek. Orgoványkétek A községben jelentős természeti értékek maradtak fenn. Ezek a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartoznak, és az Orgoványi-rétek nevet viselik. Az összesen 3753 hektár nádas, vizes élőhelyeket, nedves kaszálókat foglal magába. Szintén érdekességet jelentenek a homokbuckák, amelyek növényzete a boróka és a nyílt homoki gyep. A gyepes területeken kiterjedt állománya van a fokozottan védett csikófarknak. A nemzeti parkhoz tartozó terület jelentős része egyébként csak engedéllyel I vagy szakvezetővel látogatható. Hagyomány lett a pónilovak és a kettes fogatok versenye
