Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-22 / 272. szám

PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ 7 NAGYKŐRÖS ÉS KÖRNYÉKE Utcanevek és történelem Helytörténet A kecskeméti utcanevek eredetét vizsgálja a Kecs­keméti füzetek legutóbbi tanulmányá­ban dr. Erdély Erzsébet főis­kolai docens. A nagykőrösi il­letőségű kutató­tól már korábban is adtak ki ha­sonló tartalmú könyvet, amely­ben a nagykőrösi közterületek névadásának történetét dolgoz­ta fel. Mindkét munka minden időben tanulságos lehet és útba­igazítást adhat az önkormány­zatoknak a közterületek név­adása elemi szabályainak betar­tásához. Gazdag a forrás, hiszen a török kortól egészen napjain­kig tartó időszakot ölelik fel ku­tatásai. Mindemellett a helytör­ténet újabb és újabb átgondolá­sára is ösztönöznek, hiszen kü­lönös például az, hogy Kecske­méten 1945 előtt 25-30 éven­ként lényegesen több utca nevét változtatták meg, úgy 25-30 évenként, mint azt megelőzően. Az 1850-es első utcanevek az ösztönös népi névadás táji, he­lyi adottságokhoz kötődő jegyeit viselik magukon. A 19. század második felétől a történelmi for­dulópontok, jelentősebb társa­dalmi események, politikai han­gulatváltozások befolyásolták a névadókat, ezért a természetes névadás visszaszorult. A 20. század elejétől a helyhez nem kapcsolódó, zömében emlékállí­tó, tulajdonneves utcanévtípus lett a jellemző. A politika gyak­ran propagandacélokra próbál­ta használni az utcaneveket. Újabban a közakaratot is kifeje­zik, mert Kecskemét vagy akár Kőrös lakói is egyre többször nyilvánítanak véleményt utcáik elnevezésével kapcsolatban. Bi­zonyítják ezt a külterületeken egyre szaporodó, saját készítésű utcanévtáblák, rajtuk hangula­tos, humoros nevekkel. névadó És tárlatnyitó. Nagykőrösnek mindig volt képzőművésze­ti galériája, de tisztes nevet csak a múlt héten adtak neki. Ezentúl Rácz József, néhai középiskolai tanár, festőművész nevét viseli az Arany János Művelődési Központban a művészetek nagyterme. Az ünnepélyes névadáson újabb kiállítást is avattak Péczeli Margit festőművész munkáiból. fotó: m. j. Több adót fizettek Nagykőrös A körösi városháza november közepéig több adót szedett be, mint amennyit egész évre ter­veztek. Főként a súlyadónál szembetűnő a különbség, mert 70 millió forintra számítottak, de csaknem 17 millió forinttal több folyt be a gépjárművek után. A lakosság többsége a más adónemek esetében is le­rótta kötelezettségeit, sőt a kommunális adóból a tervezet­tel szemben közel egymillió fo­rinttal többet fizettek be. Ugyanakkor sok vállalkozó tar­tozik az adóval, akadt 42 olyan cég, amelyek még az adóbeval­lást is elmulasztották. szentmise És elsőáldozás. A nagykőrösi szülők közül sokan érzik fontosnak, hogy gyermeküket ke­resztény hitben neveljék. Tegnap a katolikus templomban több mint negyven általános és középisko­lás részesült az elsőáldozás szentségében. A fiatalokat a szentmise után a közösségi teremben mazso­lás kaláccsal, tejjel, kakaóval vendégelték meg, majd emléklapot kaptak. Képünkön a legifjabb első­­áldozók Csonka Csaba káplán, és Miklós János plébános atyával. fotó: sipka Etelka Kínos kérdések az építkezésről Ivóvíz Koltay Zoltán nagykőrösi tele­pülési képviselőnek az a gyanú­ja, hogy a helyi ivóvíz-beruhá­zás során szabálytalanságokat követtek el. Ezeket tisztázni akarja a városházával, de kér­déseire eddig még nem kapott elfogadható választ. A képviselő többek között ar­ra kíváncsi, hogy a polgármes­teri hivatal szabályosan kötöt­te-e meg a szerződést a beruhá­zás kivitelezésére a tiszakécs­­kei Vakond Kft.-vel. Erre vonat­kozóan azért vannak aggályai, mivel tudomása szerint a ver­senytárgyalásra olyan cégek is jelentkeztek, amelyek több száz millió forinttal olcsóbban vállal­ták volna az építkezést. A kép­viselő úgy tudja, és ezt a körül­ményt sem tartja megnyugtató­nak, hogy a nyertes cég felelős munkatársa a közbeszerzésben érintett városi elöljárókhoz kö­zel álló személy. Tisztázni akar­ja továbbá: Igaz-e, hogy az egy­­milliárd forintot meghaladó, ál­lami finanszírozású beruházást valóban kiviteli tervek nélkül, kizárólag a vízjogi létesítési tervre támaszkodva bonyolít­ják, és a befejezéshez közeledő beruházás kivitelezésére elfo­gadott eredeti árajánlatot mint­egy százmillió forinttal halad­ják meg a tényleges költségek. Az önkormányzat műszaki és jogi bizottságai a kérdések alap­ján szeptember óta vizsgálják az ivóvíz-beruházás szabályos­ságát, de a képviselőnek adott válaszokat legutóbb a közgyű­lés sem fogadta el. Ezért a szak­­bizottságok a városi szenátus e heti, csütörtöki soros ülésén jobb híján azt javasolják majd az önkormányzatnak., hogy a képviselő konkrét kérdéseivel a Kormányzati Ellenőrző Hivatal­hoz és a Versenyhivatalhoz for­duljon állásfoglalásért. A városháza nem túl fontos Felújítás A körösi képviselők nem költenek a városháza fel­újítására. Ideje lenne felújítani a körösi városháza belső homlokzatát. Erre a célra állami támogatást is lehet nyerni. A képviselő-tes­tület azonban nem hajlandó ön­erőt biztosítani a központi for­rás megszerzéséhez, jóllehet a renoválásra már korábban el­különítettek csaknem hétmillió forint saját részt. Májusban a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácstól 20,6 millió forintot kért Kőrös a beruházás össze­sen 27,5 millió forintra rúgó tervezett költségéhez. A főhiva­tal azonban csak 12 millió fo­rintot szavazott meg a felújítás­ra. Ebből idén hat-, jövőre ket­tő-, 2006-ban pedig négymilliót utalnának az önkormányzat­nak akkor, ha a városi közgyű­lés megelégszik a kevesebb tá­mogatással. Csakhogy a beru­házáshoz korábban megszava­zott önrészt most 8,6 millió fo­rinttal még ki kellene egészíte­ni. A Pest Megyei Közgyűlés, il­letve a megyei területfejlesztési tanács úgy tájékoztatta a ha­sonló felújításokra pályázó tele­püléseket, hogy újabban azért kaphatnak a korábbiakhoz ké­pest 45-50 százalékkal keve­sebb támogatást, mert kimerü­lőben vannak az állami forrá­sok. Czira Szabolcs polgármes­ter szerint a kevesebb pályázati pénzt is fel kell használni, mert lehet, hogy jövőre még ennyi tá­mogatáshoz sem jut a város. A városi szenátus azonban - az önkormányzat gazdasági bizott­ságával egyetértve - nem sza­vazta meg az önrész kiegészíté­sét, mondván:, a város szinte minden intézményére ráférne a felújítás, nem a hivatal homlok­zata a legfontosabb. s. E. Közmeghallgatás Ezen a héten, csütörtökön délután 2 órakor közmeghallgatással kezdődik a körösi önkormányzat soros ülé­se. A fórumon többek között a munkaügyi iroda átszervezésé­ről tájékoztatják a lakosságot. Elvitték a kaput Több mint száz­ezer forintot ért az a kapu, ame­­lyet a múlt héten, rjpolice^ szerdán loptak el a ^ Kőrösön a Bokros-dűlő egyik zártkerti ingatlanáról. A rendőr­ség még keresi a tetteseket. Tűzvédelem Ha tűz ütne ki a körösi Rákóczi-iskola tornacsar­nokában, az épület porig égne. A fából ácsolt tetőszerkezet úgy­nevezett lángmentesítését ed­dig elmulasztották. A tűzvédelmi hatóság erre már többször fi­gyelmeztette a tulajdonos ön­­kormányzatot. A képviselő-testü­let október végén három és fél millió forintot különített el a pá­lyázati céltartalékból a torna­­csarnok védelmére. Törteli utcák A köz­ségi önkor­mányzat idén 27 millió forint saját pénze mellé - kü­lönböző pá­lyázatokon - 85 millió forint tá­mogatást szerzett útépítésekre. Ebből a pénzből burkolták az Alkotmány, a Hajnal, a Jókai, a Honvéd utcát, de maradt fede­zet a Déli utcára is, amelynek építése a jövő év tavaszán kez­dődik. Szennyvízszállítás A múlt évhez képest csaknem kétszer több szennyvizet szállított el a lakos­ságtól Kőrösön a városi közszol­gáltató. A teljesítménynöveke­dés oka az, hogy az önkormány­zat márciusban a korábbi, köb­méterenkénti nettó 966 forintról 459 forintra engedte le a szennyvízszippantás árát. A mérséklést azért vezették be, mert a magas díjszabás miatt eddig sokan feketén fuvaroztat­tak. Sóki gödör A körösi önkormány­zat jövőre betemetteti a sóki gödröt. A lakóövezetben lévő egykori agyagbánya helyén ját­szótér építését javasolja a kör­zet képviselője. Jól játszottak, ünnepeltek Tegnapelőtt sportköri bálon találkoztak a játékosok és a csapat támogatói. Nyársapát A nyársapátiak valamikor a hetvenes években többek kö­zött egy focicsapattal is büsz­kélkedtek. Ma már senki nem tudja pontosan, hogy a fiúk mi­ért széledtek szét, és több mint harminc éven át miért nem te­remtek hozzájuk hasonló tehet­séges labdarúgók. Pontosabban teremtek éppen, csak a sportág megszervezése, összefogása, anyagi támogatása hiányzott. A helyi önkormányzat, a községi gazdakör, valamint a Nyársapá­ti Szabadidő- és Sportegyesület segítségével több mint harminc év után idén májusban újból megalakították a futballklubot. A szurkolók nagy reményeket fűznek a csapathoz, úgy tűnik, nem alaptalanul, hiszen a idei fociszezon néhány hónapja alatt sorozatban verték meg a környékbeli települések csapa­tait, köztük a körösieket is. A jövő évre azt ígérik, hogy a kör­zeti bajnokság dobogós helyére jutnak. üresjárat Nagykőrös Megvizsgálták, de nem derült ki, hogy a körösi közszolgáltató, a Kova Rt. vezetője jogszerűen hasz­nálja-e a cég autóit. Az önkormányzat pénzügyi bi­zottsága nemrégen vette revízió alá a Kova Rt. autóinak úti ok­mányait. G. Kovács Sándor tele­pülési képviselő ugyanis azt állí­totta, hogy a cég vezetője, Wink­ler Tamás magáncélból is utazik a járműveken. A bizottság az összes gépkocsi útnyilvántartá­sát átnézte. Azokból azonban semmiféle következtetést nem lehetett levonni, mert azt sem tudni: milyen jogok illetik meg a cégvezetőt. Az önkormányzat és a vezérigazgató között ugyanis a mai napig nincs megbízási szer­ződés, amely az egyéb juttatá­sok körét is szabályozná. A rezsire sem telik Sport A körösi futballklub az önkormányzattól kért tá­mogatást a közüzemi számlák kifizetéséhez. Az egyesület évek óta a fenn­maradásért küzd. A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén Zágráb Nándor önkor­mányzati képviselő félmillió fo­rint támogatást kért az NFC- nek. A bizottság azonban csak akkor szavazza meg a pénzt, ha erre a sportbizottság is felkéri őket. Ezért a képviselő a sport­­bizottságnál is kilincsel a támo­gatás érdekében. Zágráb Nán­dor szerint az NFC és több más sportkör azért került nehéz helyzetbe, mert a kisebb hánya­dú alaptámogatáson felül ered­ményesség szerint osztják fel a sportszervezetek részére az éves támogatási összeget. Az NFC számára ez azért hátrá­nyos, mert elsősorban költséges versenysportolást folytat kevés eredménnyel, annyi pénzük nincs, hogy az élvonalbeli játé­kosokat megfizethessék. Az el­osztási rendszer megváltoztatá­sát idén több városi sportvezető is javasolta, de erről eddig nem tárgyalt a képviselő-testület. A futballklubnak ugyan év köz­ben megszavaztak 900 ezer fo­rint kiegészítést, az egyesület azonban ismét komoly pénzhi­ánnyal küzd. A működési költ­ségekre már nincs több fedeze­tük. Év végén újabb szponzoro­kat sem tudnak szerezni. Ezért Máté József, a klub elnöke 200 ezer forint támogatást kért a sportbizottságtól, amely azon­ban csak százezer forintot sza­vazott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents