Petőfi Népe, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-17 / 268. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. NOVEMBER 17., SZERDA 18 VENDÉGVÁRÓ BACS-KISKUN Tiszaiig A Holt-Tisza kedvelt gászparadicsom. Vízközeiben élnek A község lakóinak régi vágya teljesült 1999-ben, amikor Tiszaugot Bács-Kiskun megyéhez csatolták. A települést hét kilométer hosszan Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza határolja. Néhány évvel ezelőtt még pontosan a Tisza szabott határt annak, hogy Bács- Kiskun megyei legyen a település. Azóta már új, korszerű híd is épült a folyón, ami nem elválasztja, hanem összeköti a tiszaugiakat a Duna-Tisza közén élőkkel.- Előnyt és hátrány is jelent az, hogy községünk a folyóval és a Holt-Tiszával határos - mondja Hegedűs Jánosné polgármester.- Idegenforgalmi szempontból mindenféleképpen előnyt jelent. A folyó kedvelt helye a horgászoknak. A partok vadregényes tája Igazi kikapcsolódást jelent azoknak, akik a természetet kedvelik. Nyáron sokan megmártóznak a folyóban, vagy csak a parton élvezik a nap sugarait. A Tisza veszélyes is lehet, árvíz esetén megduzzad és hatalmas területet el tud önteni. A folyó partján lévő üdülőházakat még az ötvenes években kezdték el építeni. Egy idő után a lábakon álló kőházak építését a vízügyi hatóság megtiltotta. A Holt-Tisza 2,5 kilométer hosszan, 53 hektáros területen helyezkedik el. Ez is kedvelt helye a horgászoknak. Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hal legyen benne, rendszeresen telepítünk. A Holt-Tisza partján az elmúlt évtizedekben egyre több üdülő épült. Az ország különböző részeiről jöttek ide telket vásárolni az emberek. Ma már a víz tisztasága, a jó levegő, a csend vonzza ide az érdeklődőket. A szabadstrandot évek óta egy vállalkozó üzemelteti. Szerencsére évről évre egyre többen jönnek kikapcsolódást keresni. Községünkben mintegy négyszáz ház van, egy részük elöregedett. Ezek az épületek elhanyagoltak voltak, a gazdáik eladták őket. Az új tulajdonosok szebbbé, csinosabbá tették, éppen ezért jó rájuk nézni. Főleg hétvégi házaknak használják. Községünk ilyen szempontból kedvelt lett az elmúlt években, és egyre többen keresnek házat megvásárlásra. Ezért az ingatlanok értéke felértékelődött. Nemcsak magyarok, de a külföldiek: hollandok, németek és osztrákok is keresik a csendet és a nyugalmat, amit nálunk meg is találnak. Nekünk természetes, hogy vízközeiben élünk, de egyre jobban bebizonyosodik, hogy mások is igénylik ezt. Tájház összefogással (Mt Ö 'Jf >#. ~ 4 ‘‘Hí M 1 A jövőt szeretnék építeni • A Kecskeméttől 35 kilométer távolságra fekvő kis falu Bács- Kiskun megye keleti határán helyezkedik el, a Tisza partján. Tiszaug a Tiszazugban, a Tisza és annak egyik levágott kanyarulata közötti magas parton épült. Az ártéren lévő településen jelenleg ezernél kevesebben élnek. • Tiszaug kiépített út mellett elterülő, közművesített, befektetésre alkalmas területekkel rendelkezik. Tanulmányterv alapján a Holt-Tisza által behatárolt félsziget alkalmas termálfürdő kialakítására és panzió építésére. • A település kissé elnyújtott, közigazgatási és központi épületei a falut átszelő út jobb és bal oldalán helyezkednek el. A község belsejében lakó- és parasztházak lelhetők. A házak utcai homlokzata díszített, néhol kifejezetten szép kivitelű. A falu most is őrzi eredeti arcát, mely az utazót rögtön magával ragadja. Tájvédelmi körzetbe csak kis része esik bele, de a szép terület, az erdő, a nádas természetes élővilágával, a tavirózsákkal, a több száz éves fákkal mind a kis falu sokrétűségét dicséri. • A község belterületén egyre több lakóház fogadja a csendre, nyugalomra vágyókat. Jelenleg ideális környezetben két vendégfogadó ház várja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyókat. • Tiszaug határában található Körtvélyes, természeti értékeink egyike. A vadkörtés, galagonyás ligetet, mely ebben a formájában ritka, ökológiai megfigyelés alatt tartják. Az őshonos vadkörtefák árnyéka ritka madaraknak - mint például a nagykócsag - nyújt menedéket. Tiszaug - kedvező természeti adottságainak köszönhetően - 1997-ben kapcsolódott be a falusi turizmus vérkeringésébe. Magalapították a Tiszaugi Falusi Turizmus Egyesületet, aminek jelenleg negyven tagja van. Bár nem minden héten ülnek össze, ha szükség van valamilyen munkára, készek összefogni. Az egyesület a község arculatának szépítését, felvirágoztatását, hagyományőrzését tűzte ki célul. A faluban minden évben virágosítási programmal teszik még hangulatosabbá, otthonosabbá az utcábeállt segíteni. Ez 1993-ban volt. Ettől kezdve számítja, hogy fafaragóként dolgozik.- Állandó lakásom itt van Tiszaugon, de Dunaharasztiban van egy férjemmel közös vállalkozásunk. így gyakorlatilag kétlaki életet élek - meséli. - Amikor először idejöttem Tiszaugra, a csendbe szerettem bele. Vettünk egy házat, átalakítottuk és kibővítettük úgy, hogy télen is tudjak dolgozni benne. Megalapítottam a Tiszaugi Falusi Turizmus Egyesületet, aminek az elnöke is vagyok. A tagokkal együtt egy régi pincéből tájházat alakítottunk ki, amit helyi eszközökkel és tárgyakkal rendeztünk be. Az elmúlt több mint egy évtized alatt számtalan, fából való munkám készült el. Főleg a gyökerek és az ágak fognak meg. Szinte soha nem kell azért fizetnem, hogy hozzájussak egy-egy szép fa gyökeréhez. Az emberek már tudják, ha nekem adják, abból biztosan lesz valami. A fák gyökereiben, ágaiban az emberek karakterekat. A település központjában lévő borospince évek óta elhanyagoltan állt és csak romlott az állaga. Elhatározták, hogy tájházzá alakítják át. A tájház betekintést nyújt a környék ősi foglalkozásaiba, a régmúlt mindennapjaiba. A néprajzi gyűjtemény minden egyes darabját a Tiszaugon élő emberek adták össze. A tájház alatti boltíves pincerészt borászati eszközök múzeumának rendezték be. Itt a szőlőfeldolgozás eszközeit, kellékeit, mozzanatait illusztrált szürettel, szőlőlugassal mutatják be. Az elmúlt évek alatt nemcsak a környező településekről, de az ország különböző tájairól is érkeztek vendégek, hogy megismerjék a régi eszközöket. Számtalan iskola tanulói csodálkoztak el a régi tárgyakon. Az illusztrációs babák még inkább látványossá teszik a szüret mozzanatait. A tiszaugiak a tájházzai azt is bizonyították, hogy összefogással sok mindent el lehet érni. it látom. A már más számára halott fa nekem élővé válik. Megkeresem mindazt, amit a növény növekedése útján közvetített az embereknek. Minden anyagban benne van a remekmű, csak elő kell hívnunk, és ez az emberi tehetség méltósága. Nekem a fafaragás a lelki életet jelenti. A fába faragom bele örömömet és bánatomat egyaránt. Balás Edéné tiszaugi otthonában galériát alakított ki. Munkája nyomán számtalan csodálatos faköltemény látható itt. A település utcáin táblák jelzik keze nyomát. Elkészítette fából a település címerét, az emlékparkba kopjafát faragott. Munkája elismerésért 2000-ben Tiszaugért kitüntetést kapott. Minden év nyarán kézművestábort szervez gyerekeknek, akik teljesen ingyen vehetnek részt az egy-két hetes programban. A nagy népszerűségnek örvendő táborba nemcsak magyar, de külföldi gyerekek is járnak. Mint mondja: munka nélkül nem tud élni. Magyarországon egyedül jegyzett női fafaragó, népi iparművész. 2004 tavaszán Aranykoszorús Fafaragó kitüntetést is kapott. Tiszaug lélekszáma nem éri el az ezret. Sokan közülük időskorúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a község öregedő falu képét mutatja, és nem fejlődik. Kétségtelen: vannak öreg házak a faluban, amelyek még a múlt század elején épültek, de egyre több új ház is emelkedik. Az önkormányzat ingyen telkekkel próbálja a fiatalokat arra ösztönözni, hogy itt építsenek és itt telepedjenek le. Néhányan éltek is ezzel a lehetőséggel. Azt vallják, hogy a jövőt akkor lehet építeni, ha fiatalok is maradnak a községben. Márpedig a tiszaugiak a jövőt szeretnék építeni. Az egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy a szennyvíztisztítást meg tudják oldani. Ez ugyanis az ide A község területe három uraság birtokában volt; egy-egy kastély is tartozott hozzájuk. A II. világháború előtti földbirtokos, Radványi Károly kastélya 1948 óta szociális otthon. Jelenleg Szőke Tisza néven nyújt segítséget az ott élőknek. Özvegy Steer Ferencné kastélyát az előző rendszerben előbb építőtáborrá alakították át, majd 1976-tól a termelőszövetkezet központja lett, utána pedig magánkézbe került. Azóta több tulajdonosa is volt, de a tiszaugiak nagy bánatára egyik sem fordított kellően gondot a felújítására. Sajnálatos módon az épület állaga egyre romlik, pedig egy dombon megépített kastély alföldi viszonylatban is Kutat őrző juhász A település főutcáján friss, kitűnő ártézi vizet adó kút található. A még háború előtti egyetlen ártézi kút ma is működik. A szabad folyású kutat 1997-ben felújították. Új arculatával várja az egész Tiszazugból és a környező településekről érkezőket, akik gyógyvízként hordják az ásványi csodát. A kút mögött emlékpark van. Az alföldi juhászt ábrázoló faragott szobor mintha őrizné a kutat. Az alkotás Balás Ede munkája. Az általános iskolások segítségével mellé kopjafa is készült. jövő vállalkozásoknak is fontos. A Szőke Tisza Otthon bővítése elkezdődött. A hétszázmillió forintos beruházást az elkövetkezendő évben befejezik. Ez azt is jelenti, hogy új munkahelyek lesznek az otthonban. Az elképzeléseknek megfelelően csőgyártő és hulladékfeldolgozó üzem is megvalósul. Ezek mind a helyieknek és a környéken élőknek nyújtanak munkalehetőséget. Korábban ugyanis az volt a legnagyobb probléma, hogy a településen kevés munkalehetőség volt. A tiszaugiak abban reménykednek, hogy az új üzemek beindulásával fiatalok is letelepednek majd a községben. Tervezik azt is, hogy a már meglévő társasház mellé egy újabbat építenek. Az elképzelések szerint nyolc-tíz lakásos lenne. ritkaságnak számít. A hagyomány szerint a mai általános iskola épülete II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik kedvenc vadászkastélya volt. Több festményen is megörökítették, amint megköti lovát a gyönyörű barokk kapu egyik oszlopához. A kastély később Uchritz Amadé Emilné dr. Bánhidi Stefánia grófnőjé volt. A kastélytól állítólag - több kilométer hoszszan - titkos alagút indult a Holt-Tisza alatt egészen a Steer-kastélyig, ahol a kurucok annakidején búvóhelyet találtak. AII. világháborúban is oda rejtőztek az emberek a bombázások elől. Az önkormányzat szeretné az alagutat megtalálni és feltárni. Akit a gyökerek ihletnek meg Nemegyszer előfordul, hogy valaki már érett fejjel, felnőtt korban választ magának olyan pályát, hivatást vagy hobbit, amit korábban soha nem űzött. Balás Edéné irodai dolgozóként volt, hogy egyszer legyen egy tevékenykedett. Mindig szeret- székelykapuja. Apósa fafaragóié a természetet, a növényeket ként dolgozott, így mikor hozzá- és a fákat. Minden vágya az látott a kapu készítéséhez, ő is Birtokok és kastélyok
