Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-25 / 249. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 25., HÉTFŐ V E N D É G V ÁRÓ BÁCS-KISKÜN Solt A ma több mint hétezer lakosú város területe már az őskortól lakott hely volt. A település ne­ve a honfoglaló Árpád vezér Solt nevű fiának köszönhető. Városnak 1348-tól említik. Lété­hez kapcsolódik egy legenda: a város IV. Béla királytól két aranykulcsot kapott, amiért őt az üldöző tatárok elől elbújtat­ta. A kulcsokat a református templom tornyának gömbjében helyezték el, ami egy villámcsa­pás következtében leégett. A kulcsok összeolvadtak, eltűn­tek. Azóta is csak Solt címeré­ben láthatók csupán. A település 1997. július 1-től ismét város. tóbuszváró-öblök, ahová a távolsági já­ratokon naponta ez­rével érkeznek Solt­ra az ide-, illetve to­vábbutazók. Ezzel egy időben kisebb nagyobb virágos, zöldövezetes terüle­teket alakítottunk ki. A felsoroltak leg­többje a közútkezelő kht. beruházásai voltak, de erejük­höz mérten az önkormányza­tunk is hozzájárult a költségek­hez. Jövőre tovább folytatódnak az útmunkák: az 51-es út Kalo­csa felé vezető szakaszának re­habilitációja következik. Azt pe­dig örömmel mondhatom, hogy a csatornaberuházást illetően felkerültünk a címzett támoga­tások listájára. így vélhetően a következő évben megkezdőd­hetnek a munkálatok. Ezzel - és Járáspuszta, illetve Tétel hegy ivóvízhálózatának idei át­adásával - teljes lesz a közmű- hálózatunk. A kissoltiak pedig új parkolóhelyet kapnak az abc előtt.- Ha már a vizes témánál tar­tunk, példaértékű a városköz­ponti kopotya megmentése.- A bányatavak rehabilitáció­ja is a belterület rendezéséhez tartozik. Szerencsére sokaknak szívügye a vizes élőhelyek. Ezek nemcsak látványban szépek, hanem a szabadidő tartalmas, egészséges eltöltésére is alkal­masak. A környezetük egyre szebb, s a horgászoknak egyfaj­ta paradicsom. Különösen az a városközpont melletti, a már „belakott”, 2,6 hektáros tó, ahol uniós emlékparkot hoztunk lét­re. Egyébként ebben az eszten­dőben mintegy kétezer facseme­ÚJ épülettömb díszük az Aranykulcs téren. tét ültettünk el, főként a Duna felé vezető út mentén. S ha már „elérkeztünk” e folyó közelébe, el kell mondjam, hogy a kör­nyék egyik legszebb partja a mi­énk. Nyáron óriási vonzerő ez. Itt rendeztük idén az augusztus 20-i ünnepségünket, amelyre ezrével jöttek az érdeklődők. A környezet gyönyörű, rendezett, miközben vizisportokra is lehe­tőség van. Mindenesetre mi azon vagyunk, ha valaki hoz­zánk érkezik - legyen az mara­dó, vagy csak átutazó vendég - érezze, lássa, az itt élők nem­csak vendégszeretők, hanem tesznek is a környezetükért. Solt megyehatáros város. A Dunántúl egyik kapuja. Aki a Duna-hídon át Bács-Kiskunba, a körfor­galomhoz ér, a jobbra ki­menő út bevezeti a köz­pontba, az alaposan átala­kult Aranykulcs térre. Az itt többször átutazók lát­hatják, az utóbbi időben nagy változások történtek a településen.- Az ideérkezőnek legszembetű­nőbb, hogy a köiforgabmtól el­készült a városba vezető útsza­kasz.- Igyekszünk is, hogy minél vonzóbbá, szebbé, barátságo­sabbá tegyük a várost - kezdte beszélgetésünket Gál József pol­gármester. - Ennek érdekében minden pályázati lehetőséget megragadunk. A közlekedés­ben valóban nagyon sokat je­lent, hogy elkészült a körforga­lom, s onnan a központba veze­tő útszakasz a mellette lévő jár­dákkal, parkokkal. Ugyanekkor kiépített parkírozóhelyeket is létesítettünk. Megújultak az au­A Dunántúl kapuja Solt, amely egykoron mezővá­ros is volt, a Duna középfolyásá­nak bal partján, az Alföld nyu­gati peremén terül el. Két fon­tos közút, az 51-es és az 52-es kereszteződésében, a Duna-Ti- sza közét a Dunántúllal össze­kötő vasúti és közúti híd közvet­len közelében fekszik. Ezért is nevezik a Dunántúl kapujának. A településtől két kilométerre, nyugatra kanyarog a Duna, ..amely műúton is megközelíthe­tő. Partja alkalmas fürdőzésre, kempingezésre, valamint a vízi sport kedvelőinek is számtalan lehetőséget kínál. A borlovagrend ceremóniáinak is állandó színhelye a szép környezetben lévő, ápolt pincefalu. Lyukpincék és présházak A tengerszint felett 138 mé­terre terül el az ezer pincéből álló falu. Ezért is nevezték el pincefalunak, ahol hétszáz présház és háromszáz lyuk­pince van a közös kopársá- gon. A köves szerkezetű hegy­be vájt pincék fölött 6-8 méter föld van, aminek következté­ben állandóan 10-13 Celcius- fokos az itteni levegő. így so­ha nem melegszik meg az egy-egy tulajdonosnál lévő, általában 3-5 hektoliter bor. Mint Somogyi Gábor hegy­bíró elmondta, minden gazdá­nak általában 300-600 négy­szögöl szőlőterüle van. Főleg Ezerjó, Sárfehér, Rizlingszil­váni, illetve Kékfrankos, Oportó, Kadarka. Ezeket az­tán a családok a jó barátok­kal, az idelátogatókkal elkós­tolgatják. A 2003. március 15-én, 28 taggal alakult gróf Vécsey Károly borlovagrend is itt, a pincefaluban tartja rendezvé­nyeit. Természetesen szíve­sen eleget tesznek mások meghívásának is, ahol a solti borok hírnevét öregbíthetik. Révbérpuszta A városhoz közel, a Duna árterületén fekvő révbéri major az idegenforgalom központja. Évente több tízezer vendéget fo­gadnak itt. Különösen sokak várják a hagyományos pünkös­di napok rendezvénysorozatot, amelyen elmaradhatatlan a pünkösdi királyválasztás. A lovasprogramok mellett meg­annyi népi, ügyességi játékkal szórakoztatják az idelátogató­kat. De az esztendő többi nap­ján is van itt néznivaló. Szépek a magyar félvér lovak, a szürke marhák, a rackabirkák, a puli­kutyák, s működik a népi mes­terségek udvara is. Emellett persze a hagyományos magya­ros étkek illata is vonzza az ér­deklődőket. Az eredeti, hamisítatlan pusztai környezet Solt központ­ján át könnyen megközelíthető. Vendégváró rendezvények A Margaréta néptánccsoport. Március 15-e körül, három na­pon át tartanak a solti tavaszi napok. A tartalmas kulturális fesztivált a művelődési ház két művészeti csoportja, a Marga­réta néptáncegyüttes és az idén arany minősítést kapott mazso- rettek is színesítik. A nyári zenei estéken a meg­hívott rangos előadóművészek szabadtéri programmal várják az érdeklődőket. A solti egyesületek - számuk több mint harminc - napja a ju- niális, amelynek színhelye a Duna-parti szabadidőpark. Ugyanitt rendezik meg a Szent István napi ünnepet Szeptember utolsó szombat­ján tartják a szüreti fesztivált E vigalom része a borlovagrend- avatási ceremónia is. Az aradi vértanúk napjáról minden év októberében meg­emlékeznek. A tizenharmadik­ként kivégzett tábornok, gróf Vécsey Károly szobrát megko­szorúzzák a róla elnevezett parkban. Az esztendő zárórendez­vénye advent utolsó vasárnap­ján van. Ekkor, a szeretet ünne­pén a város művelődési házá­ban karácsonyi koncertre vár­ják a zenebarátokat. Élet a kastélyban v A Vécsey család grófi ága 1816-ban la­kás céljára építtette azt a létesítményt, amiben most a 34 ezer kötetet könyvtár működik. A műemlék-jellegű kastély - amit korábban az egyházra hagytak ­Gróf Vécsey Károlyról minden év októberében megemlékeznek. Az intézményt és az azt körbe­vevő másfél hektáros emlékpar­kot Lencsés Sándorné, a műve­lődési ház és könyvtár vezetője mutatta be. A tervezett parkban kialakították a magyarság törté­nelmi eseményeinek emlékhe­lyeit. A növényzet sokszínű: hárs, nyár, ma­dárberkenye, tujafélék, tisza- és nyírfák dísz­lenek, körülöt­tük zöldöveze­tes, virágos ré­szekkel. Itt ta­vasztól őszig mindig van mi­re rácsodálkoz­ni. Még a ma­darak - a rigók, a cinkék, a gó­lyák - Is vissza­térnek ide. A grófi kastélyban Bent, az épület falai között pedig modern információs élet folyik. Itt alakították ki az Al- eip pontot. A számítógépes részlegen hat elmés szerkezet áll az olvasók rendelkezésére, akiknek adott az internet- használat is. ma könyvtár működik. Egyházi épületek A Vécsey kastély mellett található a katolikus temp­lom, ami 1870 körül épült. Elődje az 1870 körül elké­szült kápolna volt. Később nagyobbították, s a mai formáját éppen száz esztendeje, 1904-ben nyerte el. Ezt az idén méltón megünnepelték. A református templom a Kossuth utcában van. Az ezerhétszázas évek vége felé épült. Ehhez 1790-ben tornyot építettek, aminek alapzatába és falaiba Tételhegyről hordott római kövek is beke­rültek. Ugyanekkor helyezték el a három harangot és a templom tetején lévő göm­böt, aminek csúcsára csillagalakzat ke­rült. A toronyóra 1770-ben készült el. A második világháború után felújították az épületet. Orgonája 1982-ben készült el. A katolikus templom. Vonzó változások*

Next

/
Thumbnails
Contents