Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-18 / 244. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 18., HÉTFŐ VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKÜW Dunavecse A kisváros Budapesttől 72 kilo­méterre délre, közvetlenül a Duna bal partján helyezkedik el. Közútról megközelíthető az 51-es számú főúton, valamint vasúton és hajón is. A település már az ókorban lakott volt. Az időszámítás előt­ti második évezredből rendel­kezik régészeti leletekkel. írá­sos emlék 1241-től van, de bizo­nyítható, hogy a honfoglalás óta élnek Vecsén. A Duna-part gyönyörű képet mutat. Kiváló lehetőséget ad a vízi túrázóknak, a táborozók- nak, a horgászoknak. A Duna mellett két kedvelt horgászvíz, a Kunsági-főcsator­na és a Fűzvölgyi-csatorna is a város határában folyik. Ez utób­bi partján lévő telkeken egymás után épülnek a hétvégi és hor­gásztanyák. Ebben az évben ismét vá­rosi rangot kapott Duna- vecse. Ez egy hosszú fo­lyamat eredménye, amit nem egy év alatt lehetett megszerezni. A cím azon­ban nem cél volt, csak egy lehetőség, ami a további fejlődéshez vezethet.- Már korábban felmerült an­nak gondolata - mondja Kovács Péter polgármester -, hogy kér­jük a várossá nyilvánításunkat. De addig, amíg bizonyos kritéri­umoknak nem feleltünk meg, nem lett volna értelme. Bár a várossá nyilvánítás nincs olyan feltételekhez kötve, mint a la­kossági létszám, vagy a közmű­vesítés. Leginkább az dönti el egy településről, hogy város vagy nem: milyen térségi fel­adatokat lát el. Büszkén mond­hatom, hogy a közműhálóza­tunk teljesen kiépült, vagyis az infrastruktúránk fejlett, amely egyértelművé tette, hogy elér­tük a kisvárosi színvonalat. Azt gondoltuk, hogy a szennyvíz- csatornán és -tisztítón kívül jó lenne, ha volna középfokú isko­lánk is. Ha ez nem is, de két szakiskolánk van. Az egyik egy gazdaasszonyképző a reformá­tus kollégium keretében. A má­sikban, a megyei önkormány­zat tulajdonában lévőben laka­tosokat, hegesztőket, kőműve­seket, szakácsokat képeznek, így gyakorlatilag szakiskolai szinten van középfokú oktatás. Városi rangú az egészségügyi ellátás, amelyet felfejlesztettük tizennégy szakrendelésre, ami­vel nagytérségi feladatokat lá­tunk el. Tasstól Soltig hozzánk tartoznak a járóbeteg-ellátásra szorulók. Ezenkívül az orvosi ügyeletet is mi adjuk négy tele­pülésnek: Tassnak, Száíkszent- mártonnak, Dunavecsének és Apostagnak. A mentőállomá­sunk is nagytérségi feladatokat lát el. Több település családse­gítő és gyermekjóléti dolgai szintén hozzánk tartoznak. Saj­nos a kórházi ellátás számpont­jából térségünk fehér folt. Ezért is van nagyon fontos szerepe mentőállomásunknak. Azt is el kell mondani, hogy egy-két nagyüzem jól működik Dunavecsén, így a munkalehe­tőség megoldott, és a környék­ből is sokan járnak ide dolgoz­ni. Mindezekkel együtt olyan szintet értünk el, amely egy kis­városi létnek megfelel. Ezért is kértük ezt a rangot. Örömünkre az efső próbálkozásunk sikerrel járt, és megkaptuk a címet. Ter­mészetesen nem célnak tekint­jük, hanem lehetőségnek. Re­méljük, hogy ez egy fejlődési szakasz kezdete lesz. Ipari vál­lalkozások is Idetelepülhetnek, mert a^ az infrastruktúra, ami itt van, jó lehetőséget ad; A megépülő dunai híddal pedig be leszünk kapcsoíva az ország vérkeringésébe is. A vasútvo­nal, a vízi közlekedés, az új híd, az autópálya mind olyan, ami­vel logisztikai központot tölthe­tünk lie. Nagyon sokat kell még dolgoznunk. Arra ugyanis nem lehet várni, hogy minden jön majd magától. Nemcsak ne­künk, de utódainknak is sokat kell tenni azért, hogy a lehető­ségeket kiaknázzuk és Dunave­csén egy olyan fejlődés induljon meg, amely egyértelműen azt bizonyítja, hogy érdemes volt a városi rangot kivívni magunk­nak. •< Térségi turizmus A kistérség idegenforgalmi ter­ve most készül. Rendelkezik különböző turistacsalogató he­lyekkel. Ilyen például a horgá­szok kedvence, a Duna, a Fűz- völgyi- vagy éppen a Kígyósi- csatorna. Dunavecse, Szalk- szentmárton vagy Apostag a múzeumi látogatók igényét tud­ja kielégíteni. Egy-két napot el tudnak tölteni itt, a térségben azok, akik ilyen élményre vágy­nak. A városban nagyon jó lehe­tőség van a vízi turizmusra. Térségi összefogással lehet a jö­vőben is a turisztikát fejleszte­ni. A Duna kellemes kikapcso­lódást tud nyújtani a vízi sport kedvelőinek és a múzeum láto­gatóinak. Park székely stílusban Híd, ami összeköt Jövőre lesz hatvanöt éve annak, hogy Dunavecse testvértelepülési kapcso­latra lépett az erdélyi Homoródszentmártonnal. Az akkori főszolgabíró, dr. Bal- theiszKároly székelyudvarhelyi származású volt. A vecsei járás nyolc települése az oklandi já­rás nyolc településével létesített tetsvértelepülési kapcsolatot. 1945 és 89 között azonban nem nagyon lehetett emlegetni ezt a kapcsolatot. A román forradalom idején Dunavecsén is gyűjtöttek ruhá­kat, élelmiszert az erdélyiek­nek. Felmerült, hogy egy konk­rét településre vigyék. Akkor jutott valakinek az eszébe, hogy volt korábban székelyföldön egy testvértelepülés, Homoród- szentmárton. így újra felvették a kapcsolatot, ami elsősorban egyházi és iskolai volt. 1995- ben írták alá az együttműkö­dést, ami azóta is tart. 1998. au­A kovácsmesterség kihalófél­ben van. Dunavecsén sem so­kan űzik már ezt a szakmát. Balogh József édesapja maszek iparosként dolgozott, így nem volt nehéz őt is rábeszélni arra, högy kitanulja a kovácsmester­séget. gusztus 20-ra egy székelykaput kaptak a homoródszentmárto- niaktól, ami a városháza mellett található. Az egész park mille- centenáriumi emlékpark, Ho- moródszentmárton tiszteletére. Ha megfigyeli az idegen, láthat­ja, hogy minden székely stílus­ban épült: a buszmegálló, az eligazítótábla, de még a szeme­tes is. A téren lévő fenyőfákat is a Hargita lábától hozták, ami­kor még kicsik voltak.- Maszek kisiparosként kezdtem 1948-ban - meséli, majd bekerültem a téeszbe. Egész a nyugdíjazásomig ott végeztem a munkám. Kevés olyan kovács van már, aki a ré­gi szerkezetű favasalásokat is tudja. A patkolást most ismét Dunavecsének van egy ma­gyar testvértelepülése is, még­hozzá a Somogy megyei Hetes község. A kapcsolatfelvétel ap­ropóját az adta, hogy szerettek volna Vikár Béláról is méltóan megemlékezni. Dunavecse má­sik nagy alakja Petőfi Sándor. Vikár Béla Hetesen született és Dunavecsén halt meg. A két te­lepülés megszerette egymást, ezért is alakítottak ki működő kapcsolatot. tanítják, de már nagyon kevés a ló. Maga a szakma is köny- nyebb lett, nem olyan nehéz, mint hajdanában volt. 1994- ben mentem nyugdíjba. Utána vállalkozóként tevékenyked­tem, egészen 2000-ig. Most már inkább csak a magam ked­vére dolgozgatok. Készítek egy kis szekeret, ami pontosan olyan, mint amilyen a régiek voltak, csak éppen feleakkora. Póniló fogja majd húzni. Régen csak ilyen kocsival közleked­tek. 1950-ben csinálta az apám az első gumiskerekű kocsit itt Dunavecsén. Kovácsolt kapukat, lámpákat sokat készítettem. Van egy-két érdekes patkóm, ami még a II. világháborúból származik. Eze­ket félreraktam, csak a különle­gesség kedvéért. Patkókat is ke­vesen csinálnak, mert már van­nak gyáriak. Persze nemcsak a kovács kevés, de a munka is. Ameddig bírom, addig még dol­gozgatok, mert nekem ez a hob­bim és ez jelenti a kikapcsoló­dást. Sok évtizedes álma a tér­ségben lakóknak, hogy a Dunán megépüljön egy híd. Először a hatvanas években merült fel ötlet szintjén. Amikor Dunaújvárosnál meg­csúszott a löszfaí, hosszú időre félretették a tervet, még gondo­lati szinten is. Az 1990-es évek elején vetődött fel újra a lehető­sége. Néhány év múlva döntés született a nyomvonaláról, 1998-ban pedig új lendületet kapott az ötlet és megindult a tervezés. A híd az elképzeléseknek megfelelően 2006 ban készül el. Ezzel egy időben a 6-os szá­mú főutat Budapest és Dunaúj­város között autófiályává építik ki, az 51-es számú főút pedig el­kerüli Dunavecsét A híd meg­valósításával a Dunántúl és az Alföld egy újabb kapoccsal kö­tődik majd egymáshoz. A kör­nyező települések mind élhet­A Sarki csárda több mi itt tíz éve működik már a településen. Ko­rábban Bugyi András vezette, néhány éve azonban a családi hagyományokat ápolva fia, Ta­más vette át az üzlet irányítá­sát. A nemdohányzó étterem nemcsak a kisvárosban közked­velt, de a környező települések­ről, a fővárosból, és a Dunántúl­ról is jönnek étkezni. Legked­veltebb ételük a pacalpörkölt, de a vecsei aprópecsenyét és Rózsa Sándor pecsenyéjét is so­kan választják ebédnek vagy vacsorának. A csárda közétkeztetést is folytat. A város oktatási intéz­ményeit, valamint az idősek ott­honát is ők látják el meleg étel­lel. Naponta ötszáz adag ebédet főznek, az előfizetőkkel együtt. A Sarki csárda vállalja la­kodalmak, baráti találkozók, állófogadások megrendezését. Szükség esetén nyolcszáz sze­nek majd a híd adta lehetősé­gekkel. Amennyiben az autópá­lya elkészül egészen Szolnokig, mert ez a terv, gyakorlatilag a nyugati határtól a keletiig ez lesz a fő közlekedési út. Ez a'zt is jelenti, hogy olyan települé­seket von be a közlekedésbe, amelyek eddig el voltak ettől zárva. Az eddigi tapasztalat ugyanis az, hogy az autópályák vonzzák a beruházókat, mert fontos a gyors, kényelmes anyagszállítás. Minden valószí­nűség szerint nagyon sok tele­pülés fejlődését fogja szolgálni, nemcsak Apostagét és Dunave- cséét. Közigazgatásilag ugyanis a két település között építik meg a hidat. Dunavecse is azt reméli a híd megépülésétől, hogy több vál­lalkozó is megkeresi a várost azért, hogy itt próbálja meg fej­leszteni tevékenységét. Október hónapban elkezdődik a híd épí­tése, amit majd két év múlva adnak át. mélyre is tudnak főzni. Igény esetén ki is települnek a ren­dezvényekre. Ilyenkor minden esetben külön megállapodást kötnek a megrendelővel. A Sar­ki csárda mindig a vendégek ér­dekeit tartotta és tartja most is szem előtt. Nekik akarnak meg­felelni. Az eddigi tapasztalatok A templom A településen korábban szinte csak reformátusok éltek. Egy­házi zsinatot is tartottak. Az el­múlt évszázadban azonban ez teljesen megváltozott. Jelenleg fele-fele arányban élnek itt re­formátusok és katolikusok. A református templomot és ha­rangot 1745-ben szentelték fel. Az ország öt legnagyobb temp­loma közé tartozik. Eredetileg 1500 ülőhelye volt, most mint­egy nyolcszázan férnek el ben­ne. A boltozatos hajós épületet többször tatarozták. azt mutatják, hogy jó úton jár­nak, s ez büszkeséggel tölti el a dolgozókat. A csárda alagsorában söröző működik, ami szintén közked­velt a vecseiek között. Nyitvatartási idő mindennap 6-22 óráig. Telefon: 06-78/437-183. Hobbija a mestersége Közkedvelt a Sarki csárda A városi rang fejlődéshez vezethet

Next

/
Thumbnails
Contents