Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-16 / 243. szám
12 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN Az október 6-al ünnepségen őrséget állnak az iskolások Petőfi Sándor szobra előtt. Szalkszentmárton A Duna menti síkságon, Budapesttől délre 65 kilométerre, a Dunától 4 kilométerre fekszik a község. Az 56 kilométerre lévő megyeszékhely, Kecskemét Szabadszálláson keresztül, az 52-es főúton érhető el. A Duna túlpartján fekvő Dunaújvárossal kompjárat köti össze. Az Árpád-korban a környék Fejér vármegye solti székéhez tartozott. A XIV. században a település mai határában még legalább két önálló falu létezett: Szalk (Zolk) neve először 1317-ben bukkan föl a Zichy család levéltárában. Szent Mártont először 1320-ban említik az oklevelek. Szalk a mai községtől észak-nyugatra, Szent Márton talán a mai falu helyén feküdt. Szalkszentmárton pecsétje 1624-től ismert, református papjait 1626-tól jegyzi. Szebbé tették környezetüket Az elmúlt években az ön- kormányzat sokat tett azért, hogy a környezetet minél szebbé tegye. Kétezertől lehet számítani azt az időt, amikor a hosszú, mintegy tíz éves munka gyümölcse kezdett beérni. Ekkor ugyanis európai különdíjat nyert a község.- Harminckét településsel versenyeztünk - mondja Aranyi János polgármester. - Azt a munkát értékelték, amellyel megőriztük a századok alatt kialakított faluközpont hangulatát, épületéit, környezetét, természetét, adottságait. Továbbra is az a feladatunk, hogy a műemlék jellegű épületeinket felújítsuk és megőrizzük az utókornak. A községünkben több hasonló tornácos épület található. Régen a módosabb emberek ugyanilyen házat építettek, csak kisebbet. Ami fontos számunkra, és szinte már kötelező, hogy tavasszal nagyon sok virágot ültetünk ki a közterületekre. Lassan elérjük azt is, hogy nem nekünk kell a növényeket elültetni, mert azt megteszik helyettünk az itt élők. Korábban előfordult az, hogy a virágok fele eltűnt. Ma már ilyen nincs. Felismerték az emberek: az a célunk, hogy szép legyen a községünk, és az idelátogatók azt mondhassák, hogy ritka az ilyen település, ahol ennyi virág van. A további tervünk az, hogy ne csak a központ legyen ilyen, hanem az egész falu. Községünknek 3100 lakosa van. Nyári időszakban, több hónapon keresztül, közel hatezer nem állandó lakos is itt él a Kiskunsági öntöző csatorna, valamint a Fűzvölgyi csatorna partján lévő üdülőkben. Ez egyrészt ellátási feladatot is okoz nekünk, de ez a magas lélekszám a vállalkozóinknak jelentős bevételt hoz, főleg a kereskedeA községháza előtt tavasztól őszig mindig nyílnak a virágok. Túl vagyunk egy hatalmas beruházáson, a szennyvízcsatornázáson. Annak a nyomait is el kellett tüntetni. Ma el lehet mondani azt is, hogy az utcáink rendben vannak. Ebben is partner volt a lakosság. lemből és szolgáltatásból élőknél. Amikor valamilyen rendezvényt tartunk, akkor az üdülőtulajdonosokat is értesítjük, így sokszor több ezren is résztvesznek az eseményeken. Az üdülők is együtt tudnak élni a községgel. Törekvésünk az,' hogy kistérségi szinten összeadjuk azokat az értékeket, amelyek képesek több napon keresztül itt tartani az érdeklődőket. Közös terve a kistérségnek, hogy minden település mutassa meg az érdekességét, különlegességét, amiből aztán profitálni lehet. Ma már az idegenforgalom is olyan ágazat, ahol ha vannak természeti értékek - már pedig itt vannak -, akkor azokat meg kell óvni, és el kell adni, mert ez az érték benne. A Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen a kistérség is résztvesz egy projektben, ahol a természeti látványt akarjuk megmutatni. Azt gondolom, hogy a Duna melléket is hasonló módon kell megszervezni. A természetes környezetet felújítani és konzerválni kellene. A folyó ugyan még elválaszt bennünket a túlparton élőktől, mert még nem épült meg a híd. Szalk- szentmártonnak azonban van egy összekapcsolódási pontja Dunaújvárossal, mert itt van a komp, ami hatalmas érték. Amennyiben jól sáfárkodunk az értékeinkkel, akkor előbb vagy utóbb, de meg lesz az eredménye. Petőfi-emlékmúzeum A múlt század első felének viszonyaiba nyújt alapos betekintést az az összeírás, amelyet 1822- ben készített el Magyari Imre, a Festetics-urada- lom gazdatisztje. Külön érdekessége, hogy tüzetesen bemutatja a nagy „Vendégfogadó házát”, a mészárszékkel együtt. Ezt a fogadót bérelte 1844-46- ban Petrovics István, Petőfi Sándor édesapja. Itt és ebben az időben írta a költő 112 versét, két drámáját és egy regényét. Amikor a Petrovics család elszegényedett, elköltözött Döm- södre. Elárverezték különböző tárgyaikat, amit a szalkszent- mártoni lakosság megvásárolt. Tizennyolc személyes tárgyat, relikviát őriznek jelenleg a múzeumban. Gyertyatartók, poharak, Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyjának vállkendője, katonaláda, mind-mind féltve őrzött ereklye. Az épület jelenleg műemlék és Petőfi-emlékmúzeum. A házat 1810-ben gróf Festetics Szent Márton szobra György építette. Hosszú kálváriát járt be, míg múzeum lett. Az alapítója Majsai Károly, aki 1972-től 1996-ig vezette a múzeumot. Farkas Lajos 1997 januárjától igazgató. 1972 szeptember 24-től működik az épület múzeumként. Ekkor alakult a Petőfi Baráti Kör is, ami jelenleg mintegy kétszáz tagot számlál, és Szalkszentmárton legnagyobb civilszervezete. Minden év március 15-én tartják éves közgyűlésüket. A múzeum helyet ad különböző községi rendezvényeknek, találkozóknak, irodalmi esteknek. A baráti körnek külföldi kapcsolata is van Ipolysággal és a horvátországi református egyházzal. Minden évben meglátogatják egymást és különböző programokat szerveznek. A múzeumot évente mintegy százezren tekintik meg. Az intézmény terve az, hogy minél többen megismerjék azt, amit a falak őriznek. Hogyan élt a Petrovics család az 1800-as évek közepén a településen. Az emlékmúzeum hétfő kivételével mindennap 9-16 óráig tart nyitva. Tel.: 76/358-289. Európában is egyedülálló az a kocsiszín, ami a Petőfi-emlékmúzeum udvarán található. A tíz lábon álló, műemlék épületet a tavasszal újították fel. A település önkormányzata eldöntötte, hogy szobrot állít a község névadójának, Szent Már- tonnák. A1 szobor elkészítésére pályázatot írtak ki. A bronzból készült alkotást 2000-ben, a millennium évében adták át. Ez a szobor annak a munkának a része, amit korábban elkezdtek. Vagyis tervszerűen készült a település arra, hogy a régi faluközpont mellett új, a XXL század központját építsék meg, ahol akár háromezer embernek is tudnak helyet adni egy-egy rendezvény alkalmával. A' Szent Márton tér elkészült, a közepére szobrot állítottak, s az elültetett fák szépen nőnek. Ezzel be is fejeződött a főtér kialakítása. Néhány év múlva még szebb lesz majd a falu köz pontja. SZALKSZENT- • MÁRTON KECSKEMÍT KISKUNFÉIECYH/ KALOCSA I« KISKUNHALAS BAJA Testvértelepülések Szalkszentmártonnak két testvérkapcsolata is van. Az egyik a Felvidéken lévő Sahi, magyar neve Ipolyság, határ menti kisváros. A mintegy huszonöt éves kapcsolat főleg a kulturális téren virágzik. Az erdélyiekkel több mint hatvan évvel ezelőtt, 1943-ban kezdődött a kapcsolat. Abban az időben egy delegáció utazott a térségbe. Dunavecse, Apos- tag, Szalkszentnmárton, Duna- pataj vezetői Székelyudvarhelyre mentek. Már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy az erdélyi településekkel valamilyen baráti viszonyt alakítsanak ki. Furcsa módon úgy döntöttek, hogy ahogyan egymás mellett vannak Erdélyben a települések, úgy kapják meg azokat a magyar községek. így fordulhatott az elő, hogy Szalkszentmárton Boldogfalvával, Dunavecse pedig Homoród- szentmártonnal van testvérközségi kapcsolatban. Pedig jobb lett volna, ha Szalkszentmárton kapja még Homoródszentthár- tont, már csak a hasonló név miatt is. Bizonyos történelmi események miatt hosszú ideig szünetelt az egymáshozjárás. A rendszerváltás után azonban újra felelevenítették. Azt szeretnék, ha nemcsak testületi szinten, de iskolai, kulturális és sportterületen is egymásra találna a két település. Igény van a művészeti nevelésre A Petőfi Sándor Általános Iskola első írásos dokumentumai 1624-ből származnak. Szalkszentmárton szellemi életének fejlődése itt követte a századok múlását. Ezen a helyen épült fel a település első nádfedeles iskolája. Évszázadok teltek el, míg a fejlődés útján haladva a palatáblákat felváltották a számítógépek.- Iskolánkban többféle művészeti és sportlehetőség közül választhatnak a diákok - mondja Farkas Márta igazgató. - Foglalkozunk hátrányos helyzetű tanulókkal is, akik felzárkóztatás céljából heti öt órában különböző programokban vesznek részt. Az egyik ilyen az integrációs program, amelyet az elmúlt évben kezdtünk. A sajátos nevelésű gyerekekkel külön fejlesztő pedagógus foglalkozik. A művészeti nevelésben felmértük a lehetőségeket és az igényeket. Szerencsére egyre több igény van arra, hogy a gyerekek valamilyen művészeti foglalkozáson vegyenek részt. Ilyen például a kerámia szakosztályunk, ahol különféle tárgyakat készítenek a diákok. Az egyik például tavaly elkészítette községünk címerét. Nagyon jól működik a drámapedagógiai szakosztályunk is. A foglalkozásokra rendszeresen tizennyolc gyerek jár. Moderntánc-szakosztályunk az elmúlt évben indult. Próbálkoztunk a néptánccal is, de nem volt kellő jelentkező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs néptáncképzés. A helyi tantervűnkben benne van, hogy az alsó tagozatos diákok, mintegy százötvenen ilyen oktatásban részesülnek. A művészeti nevelésben részt vevő tanulók bizonyítványt kapnak az elvégzett munkáról. Az iskolánk mindig megemlékezik névadónkról, Petőfi Sándorról. Mivel a nagy költő szülei április 24-én érkeztek Szalkszentmártonba, ennek a tiszteletére ebben az időpontban iskolanapokat tartunk, ahol a nebulók színvonalas előadásokkal emlékeznek a nagy költőre. Az önkormányzat 2001-ben úgy döntött, hogy a művelődési házat és a könyvtárat az iskolához csatolja. Ezzel az intézmény két szakfeladattal bővült, a már meglévő napköziotthon és konyha mellé.
