Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-14 / 241. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 14, CSÜTÖRTÖK VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN 48-as kegyhely a Nyíri-erdőben A Kecskemét-Hetényegy- házán lévő nyíri-erdei tisztás kellemes kirándu­lóhely az év szinte min­den hónapjában. A múzeummá alakított erdész­ház néhány esztendeje a főtéri rendezvények mellett hivatalo­san is a március 15-ei ünnepsé­gek állandó otthona. A nyíri er­dészház 1905-ben épült, ma már azonban a legtöbben csak Szulyovszky-féle erdészház­ként emlegetik. Szulyovszky László kerületvezető erdész 1969-ben költözött be az erdész­házba. Szívügyének tekintette az 1848/49-es szabadságharc ese­ményeit, 1999-ben bekövetke­zett halála előtt évtizedeken át gyűjtötte a szabadságharc erek­lyéit. A gazdag gyűjtemény az erdészházban kialakított múze­umban látható. 1993-ban avat­ták fel a Szent Hubertus-kápol- nát az erdészház melletti tisztá­son, a vadászok védőszentjének tiszteletére. A legújabb beruhá­zás pedig a szomszédos erdei iskola 1500 négyzetméteres épületegyüttese. Kazettás mennyezet, dinoszaurusz-lábnyom, toronyóra lánccal A Ráday Múzeum kincsei A kecskeméti refor­mátus Ókollégium­ban található Ráday Múzeum felejthetet­len élményt nyújt az idelátogatóknak. Pál, II. Rákóczi Ferenc tanácsosa és fia, Ráday rakták le a 18. században. Az anyag év­századokat átölelve mu­tatja be a gyülekezetek ízlésvilágát, tárgykultú- Dr. Fogarasl Zsuzsa ráját, puritánságát és a A három állandó kiállí­tás mellett időszaki tárlat is várja a látogatókat. Az egyház­történeti kiállítás mellett itt te­kinthető meg Fuxreiter András ásvány- és őslénytani kiállítá­sa, valamint Hanga István óra­gyűjteménye. A múzeum igazgatója, dr. Fogarasi Zsuzsa kalauzolt kör­be a Dunamelléki Református Egyházkerület múzeumában. A gyűjtemény alapjait Ráday Otthonra lelt a Hanga-gyűjtemény. mértéktartással párosu­ló díszítő kedvét. Megtekint­hetőek a református templo­mok fontosabb berendezési tárgyai, továbbá a keresztség és az úrvacsora kiszolgáltatá­sának eszközei. A gyűjtemény legrégebbi darabja a XV. szá­zad második feléből származó, Szárai Mihály reformátorhoz köthető kehely. Látható egy, az Ormányságból származó, tel­jes szépségében restaurált ka­zettás mennyezet is. A gyűjtemény igazi csemege az iparművészet, a történelem, az egyháztöténet és a református litur­gia iránt érdeklő­dőknek. Fuxreiter And­rás ásvány- és ős­lénytani kiállítása lélegzetelállító lát­vány. A több mint 1500 példányos gyűjteményt 1999- ben a Kulturális Örökség Igazgató­védetté nyil­vánította. A Föld öt kontinenséről származó ásvá­nyok mellett látha­tó ősmaradványok: dinoszaurusz-láb­A templomi szószék Baranya megyéből került Kecskemétre. nyom, mamutcsontok, boros­tyánba zárványosodott rova­rok. Hanga István órásmester csaknem negyven esztendeje tevékenykedik Kecskeméten. A múzeumban megtekinthető magángyűjteményéhez tarto­zik egy négy méter magassá­gú, a XVIII. század végéből származó kovácsoltvas to­ronyóra-szerkezet is. A legré­gebbi példányok az 1700-as évekből szármázó órák; Az or­szágban egyedülálló óragyűj­temény nemcsak a magyar órásmesterségről ad képet, de technikai, kultúrtörténeti ér­dekességet is kínál a látoga­tóknak. Kecskemét Kecskemét hiteles fennállását 1353-tól követhetjük nyomon, melyet 1368-ban Nagy Lajos király oklevele is megerősít. A város fejlődésének alapját ko­rábban a környező vidék állat- tenyésztése, mezőgazdasági termelése és a földrajzi helyze­téből adódó kereskedelmi köz­pont szerepe képezte. A gazda­sági háttér tette lehetővé a XIX. század végén - a XX. század elején a város rendkívüli lépté­kű fejlődését, melynek ered­ménye az európai viszonylat­ban is egyedülálló, szecesszi­ós-eklektikus épületegyüttes. Kecskemét 1950-ben Bács- Kiskun megye székhelye lett. A városnak 108 ezer lakosa van. Kecskemét a Kelet-Nyu­gat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak, vasutak kereszteződésében helyezke­dik el. Az M5-ÖS autópályát 1996-ban adták át, s ezzel a vá­ros bekapcsolódott az európai úthálózatba. A Kecskeméti Fő­iskola három karral várja a ta­nulni vágyó fiatalokat. Ma­gyarország légterét a hírős vá­rosi légibázison állomásozó va- dászrepülő-ezred biztosítja. Kecskemét lélekszáma folya­matosan növekszik, évente mintegy 700 új lakás épül. A város zöld szíve A 62 hektáros Kecskemé­ti Arborétum és a mellet­te lévő 2 hektáros egyhá­zi rész - a Mária-kápol- nával - sok kecskeméti számára is felfedezésre váró terület. Három Bedő-díjas erdőmér­nök, dr. Göbölös Antal, Mé­szöly Győző és Ván László ne­véhez kötődik az arborétum létrehozása. A növények tele­pítését 1986 őszén kezdte meg a Kefag Rt. A látogatók száma folyamatosan nő, évente 60 ezren keresik fel a város északi részén lévő zöld oá­zist. A látogatók eligazodását ismertető táblákkal ellátott 14 tanösvény segíti a hatal­mas területen. Bejárható pél­dául a mediterrán, a kelet­ázsiai, a pannóniai, a hosszú­tűs fenyők vagy a ciprusok ös­vénye. A gyerekek körében nagy sikernek örvend a fából készült kilátó és a fajátszótér. Az arborétum szerves ré­szét alkotja a kéthektáros egy­Kálvária a Mária-kápolnánál. házi terület, melyen az 1718- ban épült Mária-kápolna is ta­lálható. A kápolna több évszá­zados kegyhely, szomszédsá­gában van a kálvária, a szikla­kért és a magyar szentek szo­borsétánya. A kunbábonyi aranylelet A gyönyörűen felújított kecskeméti Cifrapalotá­ban hatalmas sikere van a kunbábonyi aranylelet­nek, amely állandó kiállí­tásként tekinthető meg. Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott - talán maga a fe­jedelem volt - az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós területén. Az avar főurat 280x130 centimé­teres sírgödörbe, aranylemezek­kel díszített fakoporsóban he­lyezték örök nyugalom­ba. Legszebb ékszerei­vel, fegyvereivel, edénye­ivel együtt temették el. Szemfedelét aranyle­mezek ékesítették, ke­zére aranykörmös kesztyűt és halotti gyűrűket húztak. A férfi rangját ékkőbera- kásos aranyere­tekkel díszített öve, arany kürtje és ivóedénye, madárfejes jogarja is jelzi. 1971. február 20-án a homok- bányászásra várakozó munká­sok egyike figyelt fel Kunszentmiklós Kunbá- bony nevű határrészén a homokfalból kilátszó edényre. A régé­szeknek szerencsé­re sikerült a leletek többségét begyűjteni. Végül 155 darab arany­tárgy került múzeumba. A kunbábonyi feje­delmi sír a világ legszebb avar kori lelete, melyet eddig Európa sok országában csodálhattak meg a múzeumlá­togatók. Csalánosi csárda Kecskeméten egyedül­álló módon nonstop csárda és panzió! Kecskemét, Felsőcsalános 5. Asztalfoglalás: 20/9-709-710, 76/708-555 Az 52-es úton, a Kecskemét tábla után alig egy kilomé­terre található a pár hónap­ja teljesen megújult Csalá­nosi csárda. A hagyomá­nyos magyar ételeket éjjel­nappal kínáló, hangulato­san berendezett étterem pénteken és szombaton 19 órától élő nosztalgiazené­vel Is kedveskedik a szóra­kozni, enni, inni és táncol­ni vágyóknak. A csárda alatt található egy - legfel­jebb - százfős rendezvé­nyek lebonyolítására alkalmas rendkívül hangulatos pince­helység is. A csárda mellett huszonnégy férőhelyes panzió­ban pihenhetnek a megfáradt vendégek. Rigó vendéglő Az 54-es út mellett a nyolcas kilométer­kőnél, a törökfái vasútállomással szemben található - immár 80 éve - a Rigó vendéglő. Tu­lajdonosa, Horváth Imre 1998-ban vásá­rolta meg az étter­met. Teljes külső és belső felújítás után a Rigó vendéglő az­óta is népszerű helyszíne a lakodal­maknak és más ren­dezvényeknek. A vendéglő egyszerre 104 vendéget tud fogadni három teremben. Nyáron a hangulatos 40 fős kerthelyiség is üzemel. Az utóbbi időben a Rigó ven­déglő pacaljának népszerűsége mellé felzárkózott az évente 4-5 alkalommal megrendezett du­nai halnapok sikere is. Önt is szeretettel várja a Rigó vendéglő! Kecskemét, Törökfái 138. Telefon, fax: 76/419-080

Next

/
Thumbnails
Contents