Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-13 / 240. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Arra van pénz, amire adnak! K >mm f István Nagyon sokat beszélünk « manapság Bács-Kiskunban a politikai lob- bírói. Ügyes politizálással és országgyűlési képvi- selői segédlettel három hónap alatt elérte a Csongrád megyei Balástya polgármestere, amit a Bács-Kiskun megyei oldalon Makány Ferenc kun­szállási polgármester évek óta képtelen kibulizni. Az M5-ös autópálya Szegedig továbbépülő szakaszán Balástyánál is készül csomópont, pedig ez az eredeti tervekben nem sze­repelt. Kunszállásnál viszont évek óta nincs fel- és lehajtási lehetőség, noha ez a tervekben kezdetben benne volt, és különféle kormánytényezők többször is ígéretet tettek rá. Ki dönt itt és hogyan, ha az adófizetők százmillióiról van szó?! Egy ilyen csomópont 800 millióba kerül, s eredetileg úgy volt, hogy Félegyháza és Szeged között csak Kisteleknél építik ki. Balástya innen 10 kilométer távolságra sincs, bár­ki megítélheti tehát, hogy szükséges kiadásról, esetleg pa­zarlásról beszélhetünk. Kérdés továbbá, hogy a csomópont politikailag vagy szakmailag indokolt-e. Az viszont biztos, hogy ha Balástyánál szükséges a csomópont kiépítése, ak­kor indokolt Kunszállásnál is, nem szólva az eredeti tervek­ről és ígéretekről. Géczi József, a Csongrád megyeiek talpraesett MSZP-s or­szággyűlési képviselője kihasználta azt a kínálkozó alkal­mat, hogy az M5-ös koncessziós feltételeinek változása, va­gyis a fizetőkapuk megszüntetése kapcsán a parlament elé került az AKA Rt.-vel kötött új szerződés. Beadta módosító indítványát, hogy Balástyánál is legyen csomópont. Ezt ugyan az összes parlamenti bizottság és a közlekedési tárca egyaránt indokolatlannak tartotta, ám Géczi József keresz­tül tudta vinni az MSZP-frakcióban, hogy ennek ellenére megszavazzák a javaslatát, amihez SZDSZ-es támogatottság híján végül ellenzéki voksokra is szükség volt. A történet azért tanulságos, mert a politikai lobbiról szól. Nagyon sokat beszélünk manapság Bács-Kiskunban arról, hogy a megyegyűlésben megszervezett, kormánypárti és el­lenzéki képviselőt egyaránt felvonultató csoport küzd a Ho­mokhátság ügyének előmozdításáért. Ráadásul Kunszállás éppen az egyik ilyenmost éppen ellenzéki - országgyűlé­si képviselő választókerületében található. Be kellene venni Géczi Józsefet is a csoportba, hátha megépülne a kunszállá­si csomópont, s előbbre jutna a Homokhátság ügye is... Olajtól volt mocskos a kék tojó Katasztrófa. Sok magyar galambász jellemzi e szóval a magyar postagalambok olimpiai útját. Az athéni játé­kok nyitónapján feleresztett madarak közt 3600 ma­gyar postagalamb is volt, de mindössze egy százalékuk érkezett haza az ezer kilométeres messzeségből. A kis­kunhalasi tenyésztők 27 galambot küldtek a görög fő­városba, és eddig csak három tért vissza fészkébe. Kiskunhalas / Athén Az első halasi madár augusztus 25-én este 7 óra 27 perckor érke­zett meg Alsóöregszőlőkbe, a Szakál-tanyára. - Bíztam benne, hogy mindkét galambom siker­rel teljesíti a távot, de csak a kék tojóm tért vissza - mesélte la­punknak Szakái Sándor (felvé­telünkön), aki három évtizede foglalkozik galambokkal. A hat­éves gatyás tojó (a lábait fedő toli­ról kapta a becenevét) már ruti­nos versenyzőnek számít; az Athén-Kiskunhalas távot opti­mális esetben akár egy nap alatt is megtehette volna. Hiszen már többször is bizonyította, hogy szédületes sebességgel tud szár­nyalni: a németországi Aas és a halasi galambház közötti, 683 ki­lométer 634 méter távolságot például mindössze 6 óra (!) alatt repülte át.- Amikor megláttam a galam­bomat, nagyon megörültem ne­ki, és azonnal a gondjaimba vet­tem, mert látszott rajta, hogy igen viszontagságos út áll mögöt­te. Megitattam szőlőcukros víz­zel, majd megetettem. A tollai annyira olajosak voltak, hogy há­romszor kellett ultrás vízzel át­tisztítanom, mire megszabadítot­tam a mocsoktól - mondta a 62 esztendős halasi galambász, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint négy évtizeden át asztalos­ként dolgozott. A galambokat (magyar idő szerint) augusztus 13-án reggel 5 órakor indították el, de a zord, esős idő megnehezítette a dolgu­kat.- Szegények, úgy érezhették magukat, mint a falusi ember a fővárosban - így a jókedélyű gaz­da. - Ráadásul eddig szinte min­dig nyugatról kelet felé kellett repülniük - most fordítva, és ott voltak a hegyek, az eső és az iszonyatos északnyugati szél is. Tojóm és fia alkották az én athéni csapatomat, aminek legalább az ötven százaléka itthon van...- Nagyon valószínű, hogy a legtöbb galambot egy­szerűen visszafújta a szél, és messzire vitte a hazafelé vezető úttól - kap­csolódott be a beszélgetés­be Varga István, akinek egy szárnyasa szintén visszaérkezett a halasi Sóstóhoz közeli dúcba. - Előfordult már olyan is, hogy csak a jobb idő beköszöntével, ta­vasszal tértek vissza galambok. A kék tojónak egyébként az athéni volt az utolsó versenye. Az elmúlt években sok távon bizo­nyított, és mostantól már csak a tojásrakás és az utódnevelés lesz a dolga. Gazdája még százezer fo­rintért sem válna meg tőle, pedig a magyar postagalambok na­gyon keresettek - Japánban pél­dául egész vagyont adnak értük. (Állítólag akadt már olyan nem­zeti első galamb, ami több millió­ért került a Távol-Keletre.) A ga­tyás az olimpiai út előtt idén már hazarepült Prágából, Brnoból, Jihlavaból, Aasból és Magdeburgból (ahonnan szintén megérke­zett egy nap alatt). A galambnak nemcsak szélse­besnek, de ügyesnek is kell len­nie, mert a kiskunhalasi tanya környékén is gyakran portyáz- nak vércsék, héják és sólymok. Sőt, a mi madarunk még találé­kony is, mert egyik prágai útját megszakítva berepült egy nagy- kátai galambászhoz, és ott meg is uzsonnázott.- Minderről egy cédula értesí­tett, amit a galamb lábán talál­tam. Természetesen felhívtam a sporttársat, és megköszöntem gondoskodását - mondta Szakái Sándor. - A galambtartás amúgy nem kerül többe, mintha kocs- mázna az ember - én inkább a madarakra költők, ráadásul itthonról sem kell kimoz­dulnom. A búza, a borsó, a napraforgó, a kukori­ca, az árpa, a cirok és a köles a kedvenc eledelük, de amikor ha­zaérnek, kapnak egy adag vöröshagy­ma, fokhagyma, c i t r o m s a v tartalmú turmixot. T. K. Szakái Sándor tanyáján most körülbelül száz galamb él, s köz­tük olyan is akad, amelyik már ötször megtette a Magdeburg és Kiskunhalas közti 858 kilométeres távot. A galambász nap­lóban rögzíti precízen a madarai által megtett utakat. Manap­ság már a lábukra rögzített chip regisztrálja a szárnyasok elin­dulását és hazaérkezését A 40-50 dekás galambok egy-egy úton akár 20 dekát is fogyhatnak, de kellő gondoskodás mel­lett gyorsan visszanyerik „versenysúlyukat”. Megyei intézetek az ország legjobbjai A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményeinek sikerét hozta a szenvedélybetegeket kezelő szakemberek országos vetél­kedőjének döntője. A több megye részvételével zajlott versenyen első helyezést ért el a Bácsborsódi Őszi Napfény Időskorúak Ott­hona, második pedig a Kaskantyúi Harmónia Szenvedélybetegek Otthona Országos Módszertani Központ csapata lett. Minőségfejlesztés a szenvedélybeteg- el­látásban címmel rendezték meg a na­pokban a szenvedélybetegekkel foglal­kozó szakemberek országos döntőjét, amelybe több megyéből, hét háromfős csapat jutott be. A szakmai verseny­nek a kaskantyúi Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Harmónia Szenvedély- betegek Otthona Országos Módszerta­ni Központ adott helyet. A mintegy száz fő kezelésére alkalmas intézmény modern felszereltségű szobákkal, tár­salgókkal, kertészettel és szakműhe­lyekkel ellátott. Fő profiljuk az alkohol­betegség nem radikális módszerű ke­zelése, amelynek lényege: az egyéni gondozási programok alapján kultu­rált ivási szokások kialakítása. Az egész napos versenyt végül, szoros küzdelemben, a bácsborsódi Bács-Kis­kun Megyei Önkormányzat Őszi Nap­fény Időskorúak Otthona csapata nyer­te meg, a második helyet pedig - a Szol­nok megyei csapat előtt - a kaskanytúi módszertani központ szerezte meg. Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke telefo­non keresztül gratulált a győztes intéz­mények igazgatóinak. Elmondta: büsz­keséggel tölti el, hogy a csekély finan­szírozási mozgástér ellenére ekkora szakmai elhivatottságról tesznek tanú- bizonyságot a megyei önkormányzat intézeteinek alkalmazottai. Hozzátette: a sikereknek óriási jelentőségük van, mert felhívják a szakma és a lakosság figyelmét a megyére, az intézetek munkájára, mert csak így érhető el hosszú távon a nagyobb megbecsülése ezeknek a munkatársaknak, hiszen tudvalévő, hogy az alkohol és a fogya­tékkal élők helyzete a legnagyobb tár­sadalmi probléma hazánkban - tette hozzá Balogh László. Dr. Petrich István, a bácsborsódi Őszi Napfény Időskorúak Otthonának igazgatója elmondta: bár tudta, hogy a szenvedélybeteg-osztályon dolgozó al­kalmazottai jól felkészültek, meglepte az országos döntő megnyerésének hí­re. Véleménye szerint egy hosszú, kö­vetkezetes munka gyümölcs ért be, mert az intézet alkalmazottai folyama­tosan vesznek részt szakmai tovább­képzéseken, méghozzá térítésmente­sen, mert az intézet a bérmegtakarí­tásból teremti elő a hozzájárulási ősz- szeget. Hozzátette: szerencsésnek vall­hatja magát, mert egy jó csapat veszi körül, akikre lehet alapozni és igazi szakmai légkört létrehozni, miközben a közvélemény szinte alig ismeri az ő mindennapi küzdelmes munkájukat. Petrichné Veres Sarolta, a kaskantyúi Harmónia Szenvedélybetegek Otthona és Országos Módszertani Központ igazgatója is elégedett volt az alkalma­zottai szereplésével. Elmondta: nagyon fontosak ezek a szakmai megmérette­tések, mert az alkoholbetegek száma a rendszerváltás óta nem csökkent, csak Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke összetételük eltolódott a fiatalabb kor­osztály felé. A szakemberek szerint hazánkban csaknem egymillióra tehe­tő az alkoholbetegek száma, a hivatalo­san regisztráltak azonban ebből 100- 150 ezren vannak, mert a társadalmi előítéletek miatt az emberek nem for­dulnak önszántukból pszichiátriai ke­zelésre. Az igazgató asszony aggasztó­nak tartja, hogy mára a betegek mint­egy egynegyedét a nők teszik ki. Saját, egyedülálló terápiájukról elmondta: lé­nyegében a személyiségfejlesztés és a munkaterápia kombinációját fejlesz­tették tovább oly módon, hogy a foglal­kozásaikon a beteggel végigjárják ed­digi életét, felülvizsgálva döntéseit, mi­közben szembesítik őt az ok és okoza­ti tényezőkkel. Hozzátette: ezt a nehéz és alapos munkát csak kitartó és szak­mailag elhivatott emberekkel lehet vé­gezni, és az eredményeink azt mutat­ják, itt ilyen alkalmazottak dolgoznak. ▲ Az országos győztes bácsborsódi csapat.

Next

/
Thumbnails
Contents