Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-11 / 238. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 11., HÉTFŐ VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN Madárrezervátum védett területen-JW __ Wé MrWsMWMh Molnár László természetvédelmi őr a szikes tónál. \ PÁL,MONOSTORA* ) • 1 ■KALOCSA l* C-v \ • ? / KISKUNHALAS BAJA Településtörténet Pálmonostora története az Ár­pád-korig nyúlik vissza. Nevét a pogányok között misszionáló Pál apostolról nyerte. A nevére szentelt monostor a tatárjárás­kor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta néhány családnak. A birtok a XVI. század végéig számtalan­szor cserélt gazdát. A török ki­űzése után az Orczy bárók ke­zére került, majd Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. Tőle váltották meg a helybéliek. Pálmonostora védett ter­mészetvédelmi területtel is rendelkezik. A Péteri- tavat, amely 780 hektár, 1976-ban nyilvánították védetté. A közvetlen kör­nyékén szikes gyepek, il­letve löszös hátak találha­tók. Korábban híres volt madárvilágáról. Az utób­bi időben azonban erősen megváltozott az élővilága. Ez egyrészt a felmelegedett aszályos évek miatt következett be. Kiszáradtak azok a szikes gyepek, amelyek a terület jelen­tős részét adták. A tavak feltöl­tése is gondot jelentett. Az el­múlt évben maga a Péteri-tó is kiszáradt. A Dong-éri a főcsa­torna, szállítaná a vizet, de saj­nos nem tud annyit, amennyi egy aszályos évben elegendő lenne. A tavat a vízimadarakon kí­vül a szikes gyepek madarai miatt nyilvánították védetté. Ilyen a gulipán, a gólyatöcs, a székilile, a nagygoda, a piros­lábú cankó és a bíbic. Mára már csak a nagygoda, a bíbic és a piroslábú cankó költ elenyésző számban. Ez nemcsak a vízhi­ány miatt van, hanem mert megváltozott maga a terület is. A Péteri-tóhoz egy másik jelen­tős madárvilág is kötődött: a az évben folytatódott a 2001- ben megszakadt munka. A tu­lajdonos célja, hogy az öreg szélmalmot eredeti állapotába állítsa vissza. A malom, annak ellenére, hogy az államosítás óta senki sem viselte gondját, viszonylag épen maradt meg. Az elmúlt években átmenetileg új tető került az épületre, a felső szint elkorhadt padlóját kicse­rélték. Alain Guillon úgy véli, fontos, hogy a malom felújítása folytatódjon. A végső cél a teljes rekonstrukció, mely egy élő múzeumként idézheti fel a szá­zadforduló molnárainak életét. A malomban bemutatóőrlése­ket is tartanak majd, amely iga­zi turistacsalogató látványos­ságnak ígérkezik a pálmonosto- ri tanyavilágban. gémtelepek. A nyolcvanas években országosan is jelentős volt az itt költő kanalasgémek száma, de ezek a madarak is el­tűntek. Jelenleg a vörösgém a legjelentősebb, de abból is csak tizenöt pár költött. Rajta kívül a nagykócsag, aminek két kolóni­ája volt itt ezen a nyáron. Ele­nyésző számban található meg a védett üstökösgém. A törpe­Hatalmas sikert könyvel­het el az önkormányzat és az általános iskola az­zal, hogy az Információs technológia az általános iskolában című Phare-pá- lyázaton nyert. Ez azt is jelenti, hogy negyven- millió forint támogatást kap­nak. Az önkormányzatnak tíz százalék önerővel kell hozzájá­rulnia a beruházáshoz.- A pályázat nemcsak az in­formációs technológia javítását, hanem iskolafelújítást és -bőví­tést is jelent - mondja Garai Ist­vánná iskolaigazgató. - Az elektromos hálózatot - az uniós elvárásoknak megfelelően - tel­jes egészében felújítjuk. Épí­tünk egy tantermet, ahol számí­tógépeket fogunk elhelyezni. Ez gém magányosan költ a nádsze­gélyben. A kanalas gémek csak táplálkozni térnek vissza, de nem itt költenek. Jelentős még a tó réceállománya. A cigányré­ce potenciálisan veszélyeztetett faj, fokozottan védett madár ná­lunk, de ebből is található a tó környékén. A legnagyobb számban költő récefaj a barát­réce, ami vadászható. Néhány kendermagos, böjti és tőkésré­cét is lehet találni. Nyárilúd- csapatot is meg lehetett figyelni a tavon. A rétisasok viszont csak táplálékért járnak a tóra, de nem itt költenek. Számos énekes madarat, mint például cserregőt, nádirigót, sittkét is lehet látni, csakúgy, mint vidrá­kat. A táj érdekessége egy négy­hektáros szikes tó, ami annyira megőrizte a szikes jellegét, hogy a közepén nincs is nö­vényzet. A vize szinte teljesen fehér a sótól. Ilyenből nagyon kevés van Magyarországon. azt jelenti, hogy a szaktanárnak lesz egy külön szerverterem, amihez kiszolgálóhelyiségek is épülnek. Ebből a fejlesztésből nemcsak az iskolának lesz haszna, hanem az egész telepü­lésnek. Az átadás végső határ­ideje 2005. szeptember 30., de mi azt szeretnénk, ha augusz­tus végén már át lehetne adni. A bővítésen kívül az informáci­ós technológia része, huszonkét számítógép, szervergép, projek- tor, digitális kamra és fényképe­zőgép, fénymásoló és fax. Min­den tanteremben lesz számító­gép, az első osztálytól a nyolca­dikig. Ezzel nemcsak a számító- gépes oktatás fejlesztését kíván­juk elérni, hanem azt, hogy számítógépet valamennyi tan­órán eszközként tudják hasz­nálni a nevelők. Pálmonostora Pálmonostora Bács-Kiskun me­gye keleti szélén helyezkedik el, a megyehatár mellett. A sta­tisztikai adatok szerint lakói­nak száma 2063. Ennél már többen is éltek a községben. A csökkenés főleg az elköltözés­ből adódik. A lakók közel fele tanyán él. Az utóbbi időben egyre többen vásárolnak itt ta­nyákat más településeken élők. A település 1900-ban kapta jelenlegi nevét. Korábban Alsó- és Felsőpéteri néven emleget­ték. A török időkben a Péteri- puszta, Pusztapéteri nevek kö­vették egymást. Az 1800-as években alakult ki az Alsó- és Felsőpéteri. Szent Péter és Szent Pál a te­lepülés védőszentjei, ezért a községben a búcsút Péter-Pál napján tartják. Citeraszakkör alakult az el­múlt évben Gulyás Imréné ve­zetésével. A gyerekek első fellé­pése az évzáró ünnepségen volt. Azóta szerepeltek a csany- teleki falu- és nyugdíjasnapon, valamint a helyi lovasnapon. A község rendezvényeit produk­ciójukkal színesebbé tudják tenni. Az általános iskola négy év­vel ezelőtt a Monostor elnevezé­sű települések iskoláival felvet­te a kapcsolatot. A hyolc telepü­lésből hat rendszeresen részt vesz a minden évben megren­dezendő találkozón. 2001-ben Pálmonostorán jöttek össze. Az elkövetkezendő évben Monos­torapátiba, a művészetek völ­gyébe mennek a diákok. Élő múzeum lesz a malom Néhány év múl­va talán már őrölhetnek a Bagi-malom kö­vei. A térség egyedülálló ma­lommúzeumá­nak tulajdono­sa, a francia Alain Guillon ezen fáradozik. Nyaranta fran­cia és magyar önkéntesek se­gítenek a felújí­tásban. Az 1866-ban épült malom külső falát már évek­kel korábban elkezdték újjáé­píteni. Ebben Bővül és gyarapodik az iskola Pályázatok segítik a fejlődést A Pálmonostorán élők egy része, csakúgy mint régen, a mezőgazdaságból próbál megélni. Korábban do­hányt termeltek az itt élők, még a település nevével jelzett fajta is volt. Mostanra a fűszerpaprika vette át a dohánytermesztés szerepét.- A településünkön lévő terüle­tek kétharmada homokos talaj- mondja CseszkóLászló polgár- mester. - Vannak olyan nagy- vállalkozók, akik a vetéstől egé­szen az aratásig mindent ma­guk végeznek. Ez azért jelen­tős, mert haszonbérben is mű­velnek területeket. Községünk lakóinak száma az utóbbi években csökkent, de bízom benne, hogy nem megy 2000 alá. Településünkön az utak több mint kilencven száza­léka aszfaltozott. A külterületi Aranyhegy három utcából áll és legalább ötven lakás található ott. Ezt a területet is minden inf­rastruktúrával elláttuk. Az el­múlt évben, ha nem is aszfalto­zott, de kőzúzalékkál ellátott utat építettünk. Most a Tüsök­part kap salakborítást. Azt sze­retnénk elérni, hogy külterületi útjaink is járhatók legyenek. Az infrastruktúrához már nemcsak a villany, gáz, vezetékes víz és telefon tartozik, hanem lassan az internet is. Az elmúlt évben hat számítógépet nyertünk pá­lyázat útján, amit a művelődési házban helyeztünk el. Intézmé­nyeinkben - az óvoda kivételé­vel - mindenütt van internetel­érhetőség. Feladatunknak tart­juk az intézmények felújítását Lovakkal a pusztán Igazán aktív kikapcsolódási le­hetőséget a Kiss-tanya kínál a pálmonostori pusztán. A lovas­bemutatók mellett lovasokta­tást, kocsikázást, felvonulások látványos lovas felvezetését is nyújtják, de filmforgatások lo­vas jeleneteihez akár dublőr szerepet is vállalnak. A vendé­gek túrákat tehetnek, a kör­nyék látnivalóit lóháton járhat­ják be. A tanyán őshonos állato­kat, rackajuhokat, szamarakat, mangalicákat is tartanak. Az ide látogató magyar és külföldi turistákat igény szerint bog­rácsban főtt magyaros ételek­kel, házipálinkával kínálják. Kiss-tanya, Pálmonostora, Pos­taházi dűlő. Tel: 30/296 -92-25. is. Pályázatok elnyerésével si­került a művelődési ház tetőte­rét, parkettáját és homlokzatát felújítani. Ebben az évben a ra­vatalozót, illetve a házigondozó épületét tettük rendbe. A könyvtár felújítására is adtunk be pályázatot. Nagy kérdés az óvoda és az üzemi konyha hely­zete. Az épület állaga miatt vagy a felújításban és bővítés­ben, vagy újban kell gondolkod­nunk. Az óvoda kérdése na­gyon fontos. Egy településnek akkor van létjogosultsága, ha születnek gyermekek, márpe­dig nálunk szerencsére ezzel nincs probléma. Az iskola udvarán 2001-ben állí­tották fel a tanítók kopjafáját, melyet minden évben Gárdonyi Gáza halálának évfordulóján (ok­tóber 30.) koszorúzzák meg. Vár a Szálkái Vendégház Az elmúlt év tavaszán nyitotta meg kapuit a Szálkái Vendég­ház. A tulajdonos, Szálkái István azt szeretné megmutatni gyer­mekeknek és felnőtteknek egy­aránt, hogy néhány évtizeddel korábban az emberek milyen körülmények között éltek falun. A hat szobából álló kőépület­ben harminchat gyermeknek tudnak szállást biztosítani. Akik sátorban kívánják eltölte­ni az éjszakát, megtehetik, mert arra is van lehetőség. A gyermekcsoportoknak, ame­lyek főleg nyáron érkeznek, tel­jes ellátást biztosítanak. A fel­nőttek többnyire hosszú hétvé­gékre utaznak a vendégházhoz. Ők főzhetnek maguknak bog­rácsban, de kemencében is. A tizenegy hektáros területen két tó is található, ahol horgászni lehet. A gyermekek táborázá­suk során lovagolhatnak, lovas kocsira ülhetnek, szerveznek nekik kézműves-foglalkozáso­kat, akadályversenyt, de még számháborút is. A vendégek az ország különböző részéről ér­keznek, de a helyi gyerekek is eltöltenek egy hetet a közked­velt vendégháznál. A Szálkái Vendégház családo­kat, baráti társaságokat, civil szervezeteket, de minden ér­deklődőt szívesen fogad. A tábo­ri szín alatt egyszerre 250 em­bernek tudnak helyet biztosíta­ni. Tavaszi rendezvényükön nemcsak ételben, de italban is bemutatják a falu ízeit. Ez egy­fajta kisebb falunap, amire egy­re nagyobb az érdeklődés. Tavasztól őszig mindenkit vár a Szálkái Vendégház. Ér­deklődni: Pálmonostora, Tán­csics M. u 9. Tel.: 76/369-567 06-30/322-8643, www.szalkai- farm.hu

Next

/
Thumbnails
Contents