Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-29 / 228. szám
Petőfi Népe 6. oldal 2004. szeptember 29 A pártoktól függetlenül, gazdasági érdekek alapján Viharoktól sem volt mentes a rendszerváltás után föltámasztott gazdasági kamarák történetének 2004-ben véget érő első tíz esztendeje. Megalakulásukhoz és működésük megkezdéséhez - a törvényt figyelmen kívül hagyva - nem teremtette meg a föltételeket az aktuális kormányzat. Később, amikor az önépítésben és a tagság érdekérvényesítésének segítésében kezdtek eredményeket fölmutatni, önkéntessé változtatták az addigi kötelező tagságot. Az építkezést szinte elölről kellett kezdeni, de most, a jubileum idején - ha nem is virulnak - élnek, működnek a gazdasági kamarák. Létjogosultságuk, hasznosságuk az Európai Unióba történt belépésünk után végképp nem lehet vita tárgya. Ezen gondolatok jegyében kezdtük beszélgetésünket Kollár Jánossal, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara alelnökével. Az interjú apropóját az adta, hogy választások előtt áll a köztestület s ilyenkor egy felelős tisztségviselő számára nincs minden haszon nélkül egy rövid számvetés az előző tisztújítás óta eltelt időszakról. A visszatekintés segíthet a jövőkép megfogalmazásában.- Alelnök úr, ön agrármérnök és évtizedek óta vezeti Bácsbokodon az Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetét. Kamarai tevékenységében bizonyára kamatoztatja gazdaságvezetői és szakmai tapasztalatait?- Azt hiszem, kézenfekvő, hogy ha az ember a mezőgazdaságban dolgozik, akkor közéleti munkájában is az agrárium érdekeit képviseli. Esetemben ez közelebbről az állattartást jelenti, mivel az Aranykalász szövetkezet főként állattartással foglalkozik. Természetes hát, hogy a kamara alelnökeként is elsődlegesen az állattenyésztés ágazati és szakma- politikai kérdéseivel foglalkoztam, s foglalkozom. Az állattenyésztők érdekében minden lehetséges fórumon és helyen felléptem. A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának ülésein, a terméktanács értekezletein és a feldolgozókkal folytatott tárgyalások során is igyekeztem érdekeinket képviselni.- Az utóbbi időben a sertésválság, a baromfiválság és ki tudja még, hányféle válság hangjaival volt tele az ország, gondolok itt az idei, februári országos gazdatüntetésekre is. Ön milyennek ítéli meg az állat- tenyésztő ágazatok helyzetét?- A relatív túltermelés és az ebből adódó nyomott felvásárlási árak miatt valóban válságos helyzetbe kerültek az elmúlt években az állattenyésztő ágazatok. Nagyon sok termelő kénytelen volt szüneteltetni tevékenységét, sőt sokan végleg búcsút mondtak az állattartásnak. Mint alelnök, a kamara érintett tagjainak igyekeztem segíteni a döntéseiknél, elsősorban információkkal. Egyébként most a termelést folytató gazdálkodóknak biztatást jelentenek az emelkedő felvásárlási árak, de sajnos ma is rontják az eredményességet a növekvő input árak és az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárások.- Hogyan lehetne kedvező irányban változtatni a helyzeten?- A jövedelmezőség romlása és a szigorúbb környezetvédelmi előírások nincsenek összhangban. Véleményem szerint - nemzeti támogatásokkal is - sürgősen segíteni kell a termelőket, mert ellenkező esetben az állattenyésztő ágazatok olyan mértékben visszafejlődnek, hogy nemcsak a foglalkoztatás, a családok megélhetése, hanem még a hazai élelmiszer-ellátás is veszélybe kerül. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy eredeti célunk nem az élelmiszer-behozatal volt, hanem, hogy az előttünk kitáruló nagy EU-s piac ellátásából minél több egységes, jó minőségű magyar áruval kivegyük a részünket.- Vajon szakmai felkészültségbeli hiányosságok hátráltatják-e a gazdákat a jobb eredmények elérésében?- A kamara segít az önképzésben. Többször voltam tagja szakmai vizsgabizottságoknak, felnőttképzés és iskolai rendszerű képzés esetében is. Tehát módomban állt megismerni, segíteni is a szakképző intézeteket és a jelenlegi vagy leendő gazdálkodókat. Csak azt tudom mondani, hogy a vizsgák alkalmával - különösen a felnőttképzésben - jól felkészült, a mezőgazdasági munkát szerető gazdákkal találkoztam.- Szűkebb pátriájában, a Bácskában jelen van a kamara?- Természetesen, s én magam - előbb elnökségi tagként, majd 2003-tól alelnökként - igyekeztem élénkíteni a kamarai életet. A Bácsalmási Agrolaborral kialakított kapcsolat elsősorban a megye déli részén gazdálkodók munkáját segíti, de bízom benne, hogy a „mozgó” laboratórium szolgáltatásait távolabbi területeken is igénybe veszik.- Ön személy szerint a jövőben, a küszöbön álló választások után (is) milyen köztestületnek kívánja látni a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamarát?- Nagyon fontosnak tartom, hogy politikamentes tevékenységet folytasson, a pártoktól függetlenül, gazdasági érdekek alapján képviselje, segítse a gazdálkodókat. Évtizedek óta azon dolgozom, hogy kiterjedt integrációval - a nagyobb és a kisebb termelők korrekt összefogásával - a vertikális kapcsolatokat mind jobban kihasználjuk, egységes és jó minőségű áruval jelenjünk meg a piacon. Tavaly óta a Dél- Bács Megyei Sertésértékesítő Szövetkezet elnökeként még konkrétabban dolgozhatok ezekért a célokért. A kamaráról szólva még: jónak tartom a tanácsadók foglalkoztatási rendszerét. Sajnos a feladattal arányos finanszírozás ma még nincs megoldva. Úgy globálisan azt gondolom a megyei agrárkamaráról, hogy az állami feladatok lebontásával a köztestület munkáját még hatékonyabbá lehetne tenni. E téren valamelyest segíthetnek a külkapcsolatok is. Idén fölvettük a kapcsolatot a Zom- bori Gazdasági Kamarával. Ettől azt várom, hogy megújulnak a korábbi együttműködések a Vajdasággal, és az uniós tagságunkból eredő lehetőségeket a kölcsönös érdekek alapján jól ki tudjuk aknázni - mondta Kollár János, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara alelnöke. Ingyen telefonálnak a Magosz-tagok A szolgáltatások az összetartozás szimbólumai Ötvenhat bejegyzett gazdakör működik Bács- Kiskun megyében, a tagság összlétszáma körülbelül 1200 fő. Vannak köztük jogi személyiségű tagok, gazdasági társaságok és természetes magánszemélyek. (Az érdekvédelmi szervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége - Magosz - országos taglétszáma 20-25 ezer között mozog.) A megyei gazdakörök szövetségének elnökétől, Bagi Bélától egyedülálló érdekérvényesítő kezdemé nyezésről értesültünk.- A gazdaköri tagság egymás között ingyen telefonál az országban mobiltelefonon, az egymás közti SMS-ek ára 5 forint, mindenfajta más, a rendszeren kívülre irányuló telefonálás pedig, a vezetékes hívott féllel történő is, percenként 17,10 forintunkba kerül - foglalta össze Bagi Béla a lényeget. Aztán elmondta, miről is van szó. Magyarázatában a boltláncokat hozta fel példának, vagyis a vásárlóerő egyesítését. Utalt a reálos szisztémára, amelyet jól ismernek a megyében. Egyesítik a kis boltok vásárlóerejét s a nagykereskedő a vevői nevében, mivel sokan vannak, s együtt jelentős vásárlóerőt képviselnek, engedményt kér és kap a beszállítóktól. Vagyis az áralkuban érvényesül az egyesített vásárlóerő. A telefon- és az üzemanyagpiacon a gazdakö rök ugyanezt tették meg: egyesítették a tagság vásárlóerejét és ár- kedvezményt értek el.- A gazdaköri tagság mobiltelefon-vásárló erejét egyesítettük, amikor megállapodtunk az egyik szolgáltatóval az említett kedvezményekben - magyarázta Bagi úr. - Az imént elmondottakhoz még hozzátenném: a gazdaköri rendszeren kívülre történő 17,10- es percdíj esetében a számlálás alapja 1 másodperces. Vagyis 1 másodpercnyi beszélgetés díja hatvanad része a 17,10-nek. Ez a számlálási mód különösen azoknak előnyös, akiknél sók a töredékidő. A megyei gazdakörök szövetsége a telefonügylet bonyolításához létrehozta a kecskeméti székhelyű MAGOFON Kft.-t, amely kizárólag ezzel foglalkozik. Akik be akarnak lépni a rendszerbe, a helyi gazdakörökön, ill. a megyei szövetségeken keresztül tehetik meg. (A belépők lehetnek rendes és pártoló, inaktív, nyugdíjas vagy tiszteletbeli tagok; az adott gazdakör alapszabályától függően.) Az érdekérvényesítés sajátos formájáról elmondta Bagi Béla, hogy minél többen lesznek a rendszer tagjai, kinek-kinek annál kisebb lehet a telefor számlája. A kft. és a rendszer a nyáron jött létre, d a gazdaköri tagok máris kedvező tapasztalatok; szereztek a szolgáltatásról. (Egyébként a történ« úgy kezdődött, hogy a Magosz holland ajánlatot k; pott a telefonügylet megszervezésére. Ennek elfog; dása helyett Bagi Béla tárgyalt mindegyik hazai mc bilszolgáltatóval s egyikükkel sikerült megegye; ______nie.)- Az olcsó SMS lehetővé teszi kör-SMS-ek feladását, ami azt j« lenti, hogy szakmai, piaci é egyéb információkat gyorsar egyazon időpontban tudun eljuttatni a rendszer mindé tagjához - mutatott rá eg újabb előnyre Bagi Béla.- Ha például Kecském« város nem szünteti meg a agrometeorológiai obszerv; tóriumot, mindenki hozz; juthatna, akár naponta, friss jelzésekhez. Sok leh« tőség van ebben a rendszei ben. A gazdakörök megy« szövetségének elnöke arrc is tájékoztatott, hogy a tag ság üzemanyag-vásárló er« jét is egyesítik hasonló mé dón, amihez létrehozták GAZDAHOLDING Kft.-i (Ezt a témát Jakab Istvár a Magosz elnöke tartj kézben.) Ennek eredmé nyeképp 13,50 forinttal o csóbban kapják majd gázolajat a Mol-tól. Az ef hez szükséges -első, mir den EU-előírásnak, VPOl követelménynek megfelel mobil vagy másképpen kor ténerkutat Hajdúböszöi ményben helyezték üzembe Bács-Kiskunban Városföld é Felsőszentiván térségébe: szervezik az első konténerki tak telepítését. Ez a kút keze lőszemélyzet nélkül, önkiszo' gálással működik, kártyá rendszerrel. A kártya beazonc sítja a személyt, kapcsolatba lé; a bankkal is és kiírja: ön mennyiségű gázolaj tankolásár jogosult. Ehhez banki hátté szükséges, vagyis olyan bank amely tulajdonképpen meghitelez a tankolt üzemanyag-mennyiséget Ez is a gazdaköri tagoknak szár szolgáltatás. Mivel a tagság jelentő vevő, minden remény megvan rá, hog a közös fellépéssel még az említettne nagyobb kedvezményt is elérnek a vásárié erő egyesítésével. Tervezik, hogy az energi; szektor más szereplőivel is fölveszik a kapcsolatot - A költségcsökkentő hatáson kívül azt is rémé jük a szóbanforgó szolgáltatásoktól, hogy a tagsá fölismeri az összefogásban rejlő erőt - mondta Ba^ Béla. - Számunkra az összetartozás szimbólumai i ezek a szolgáltatások. Rotterdamban vettem egy malacot.. Az Európai Unió a tőke, az emberek, az eszmék és a malacok szabad áramlásáról szól Legalábbis erről hallottam Hunyadi Istvántól, a kiskunmajsai - VII. - falugazdászi központ vezetőjétől Náluk a „Kiskunmajsán vettem egy malacot” kezdetű nótát már így fújják: Étk „Rotterdamban vettem egy malacot...” Hunyadi Istvánék körzetében - hozzájuk tartozik Szánk, Móricgát, Jászszentlászló, Csólyospálos és Kömpöc is - megcsappanóban van a sertés- állomány, de az élőállat felvásárlási ára egy .ideje változatlan: a 7 százalékos kompenzációs felárral együtt 290 forint kilogrammonként a kis súlyú jószágok esetében. Azoknál a nem nagy számban megtalálható nagyobb termelőknél, akik közvetlenül a feldolgozónak értékesítik a sertéseiket, némileg másképp alakul az ár, ugyanis ők a kompenzációs felár helyett 15 százalékos áfával számolhatnak. Azok a termelők, akik igazolást kapnak a falugazdászoktól, miszerint legalább 60 napig tartották az értékesítendő sertéseket, darabonként 2000 forint állami támogatásban részesülnek - egyelőre. A támogatási keretet országosan 3,5 millió sertésre szabta meg az FVM. Egyes hírek szerint ez a keret kifogyóban van. Túlsúlyos állatok mostanában nem okoznak feszültséget a sertéspiacon: nincsenek. Ebben közrejátszik, hogy a Pick- nél leépülőfélben van a felvásárlás, s ez hatással van a Maj- sa környéki állattartók tevékenységére is, hiszen errefelé jelentős mennyiségben hizlaltak korábban szaláminak való jószágokat. Mostanában - Hunyadi úr ismeretei szerint - a Pick a környékükön felvásárolt selejt és kis súlyú disznókat a félegyházi vágóhídra viteti bérvágásra s csak a húst viszi „haza” feldolgozásra, valamint külföldről szerzi be az alapanyagot, mondván, hogy olcsóbb, mint a magyar. Uniós szelek fújdogálnak a majsai malacpiacon is: Hollandiából hoznak be választásiakat a környékre, ezért aztán - mint említettem - a régi nótát átköltötték, „EU-konformmá” tették s így kezdődik: „Rotterdamban vettem egy malacot...” Egyébként a kiskunmajsai piacon 12 ezerről 8 ezer forintra esett a 20 kilogramm körüli, választási malacok ára darabonként. Régebben minden héten csütörtökön malacpiac volt a városban, de most már csak minden hónap első csütörtökén tartanak, reggel 6 órától. A változás oka? Nem volt felhozatal, meg külföldre importálnak. Hunyadi Istvái mint állattenyésztő némi aj godalommal figyeli a fejlem« nyékét, az állományok ilyeté keveredését, ugyanis szerinl a helyben kialakult immunity megvédi az állat egészségé azonban a külföldről bevás; rolt jószágokkal betegségek bejöhetnek, az ellenőrzés sz gora nem túl kemény. íg tönkre lehet tenni azokat a h, zai kisgazdasági sertésállom, nyokat, amelyek eddig - Nyugat-Európán végigsöpö járványok idején is - egészs gesek maradtak. Ami a sertéstartás biztons gát illeti, nincs pozitív fordi lat. A felvásárló, feldolgozó i tózik a szerződéskötést? mint ördög a tömjéntől, a. t.
