Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-23 / 223. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 11 DUNA-TISZA KÖZI KÖRKÉP f*» Jii Még ma sem ritka, hogy szennyvizet engednek bele A holtág természeti kincs is! pontból tekintettek a holtágakra, ám az elmúlt másfél évtizedben egyre hangsúlyosabbá váltak a természetvédelmi kérdések. A tanácskozáson elhangzott: több mint 170 nagyobb holtág van Magyarországon, melyek a folyómeder változása nyomán természetes úton vagy a folyószabályozás során mesterségesen jöttek létre. Ezeket belvizek elvezetésére, öntözővíz tárolására, halászati célokra használják, de - sajnos - manapság sem ritka, hogy szennyvizet engednek beléjük. Csak a termeszetvedelmi es vízügyi szempontok összehangolásával képzelhető el a holtágak rehabilitációja és hasznosítás^ - hangzott el a II. szegedi holtág-konferencián kedden.- Az elmúlt tíz évben sikerült kormányzati szinten ismertté tenni a holtágak kezelésének kérdését, önálló program azonban nem született a rehabilitációra - mondta Schreffel Rudolf, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője. - A ’70-es években szinte kizárólag vízügyi és más gazdasági hasznosítási szemAntók Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium , főosztályvezető-helyettese arról szólt, hogy amikor az elmúlt j időszakban felmérték és kategorizálták a holtágakat, három j csoportot alakítottak ki. Az úgynevezett szentélyek olyan egyedülálló ökológiai értéket hordoznak, ami az egész holtág védelmét szükségessé teszi. Hazánkban jelenleg több mint | ötven ilyen van. A második csoportba a bölcs hasznosítású vizek tartoznak, amelyek bizonyos része természetvédelmi [ szempontból fontos, más területei ugyanakkor gazdaságilag is hasznosíthatók. A harmadik kategóriát a gazdaságilag fel-1 használható ágak alkotják. 1998 és 2002 közt évente 100 millió forint - külön nevesített - költségvetési forrás állt rendel-1 kezésre a holtágak rehabilitációjára. Ebből finanszírozták egyebek közt a szarvas-békésszentandrási, a fegyverneki és a mártélyi holtágnál elvégzett munkálatokat. Idén a Vásárhelyi-terv 400 milliós keretéből lehetett pályázni holtágakkal | kapcsolatos munkákra. A holtágak három csoportja 1. Szentélyek 2. Bölcs hasznosítású vizek 3. Gazdaságilag felhasználható ágak Totanaiak a paprikanapokon Testvér lesz a két paprikafőváros? Kalocsa A magyar paprika fővárosában járt a spanyol pap- rikafó'város, Totana kétfős küldöttsége a Kalocsai Paprika Napokon. Dr. Lakatos Legos, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója hívta meg fuan Moralest, a hispán település polgármesterét és Jose Luis Hemandezt, a helyi paprikáscég, a COATO elnökét. Múlt hét pénteken reggel a városháza dísztermében fogadta a spanyol vendégeket Török Gusztáv Andor kalocsai polgármester. A spanyol mezőgazdasági cég még évekkel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a kalocsai paprikafeldolgozóval. Az volt ugyanis Hernandez gondolata, hogy Európa két jelentős paprikaexportőrének nem elsősorban versenyeznie kell - pláne Magyarország EU-csatlakozása után. Megállapodott tehát a két vállalkozás, hogy partnerkapcsolatot alakít ki egymással, így az Unióban közösen tevékenykednek a paprikatermelők érdekeinek védelmében. Lakatos szerint együttműködni és versenyezni is kell. Szakmai kérdésekben mindenképpen együtt kell gondolkodni, hiszen az Európai Unióban alig szentelnek figyelmet a fűszer- növénynek. Egyeztetni kell tehát a szabványok, a minőségi paraméterek tekintetében - ez a termelők, a feldolgozók és az államok érdeke. Totana város honlapja: www.toiana.com. A spanyol nyelvtudással rendelkezők Itt minden lényegeset elolvashatnak a településről, és a totanai küldöttség kalocsai látogatásáról is találni egy A háromezer kilométeres földrajzi távolság ellenére Morales polgármester a két nagy múltú és paprikatermesztéssel foglalkozó város együttműködésének szorosabbra fűzésében gondolkodik. így a városvezetők elképzeléseinek egyeztetése és elvi megállapodások után lehetséges, hogy Kalocsa újabb testvérvárosi szerződést köt - ezúttal Totaná- val. páncsics Kalocsa testvértelepülései Kamp (Dánia) Kirchheim unter Teck (Németország) Székefykeresztúr (Románia) ?Totana? (Spanyolország) cikket. Az ígéret ellenére nem kezdődött el a fürdő építése Medencék sehol, csak dagonyázni lehet Törtei Most úgy néz ki, hogy füstbe mentek a törteli fürdőépítési tervek. A község vezetése azt szeretné, ha nem végérvényesen. meg a késlekedés okát, de Cze- rócdá János, Törtei polgármestere úgy tudja: a cég pénzhiányban szenved. Az építkezés megkezdésének határideje most novemberben lejár, és ha addig sem történik semmi, a községi szenátusnak döntenie kelj: visszavásárolja a területet az eredeti áron, hárommillió forintért, és keres más befektetőt, vagy meghosszabbítja az építési határidőt. Bárhogy is alakulnak a dolgok, a község nem mond le arról, hogy fürdője legyen - nyilatkozta lapunknak Czeróczki János. MIKLAY JENŐ A Törtelfürdő Kft. tavaly megvette a községi önkormányzattól azt a tízhektáros területet, ahol még az ötvenes években feltárt termálvíz csorog a felszínre. Az önkormányzat kikötötte az adásvételi szerződésben, hogy öt éven belül egy kulturált fürdőt kell építenie a cégnek a „vadfürdőzők” által használt, néhány tíz négyzetméteres dagonya helyébe. A kft. meg is szerezte az ehhez szükséges engedélyeket, és elkészíttette a terveket. Már mindenki örült, hisz’ a törteli termálvíz - állítólag - gyógyít: nevezetes fürdőhelyek vizéhez mondják hasonlatosnak. Az ön- kormányzat is régóta szeretett volna már fürdőt építeni, ám soha nem volt elég pénze rá. A tavaszi falugyűlésen végre be is jelentették, hogy még az idén elkészül két medence. De a munkálatok azóta sem kezdődtek el. A beruházó ugyan még nem magyarázta A terület megvásárlójának kulturált fürdőt kellene kialakítania a vadfürdőzők által használt dagonya helyén. FOTÓ: M. I.
