Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-21 / 221. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 21., KEDD MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Ad-e életjelt a gazda? bäum f, istván Az életjel most nem nehéz fizikai munkában, hanem a szellemi frissességben mutatkozik meg Rövidesen megjelenik a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételéről. A pénzt 80 százalékban az Európai Unió adja, rövidesen felmérhető tehát, hogy a csatlakozás milyen konkrét lehetőségeket hozhat a gazdáknak. Egy öthektáros birtokkal rendelkező termelő akár évi 150 ezer forintot is meghaladó összeghez juthat, ha nem csinál mást, mint eddig, tehát tanyán él és gazdálkodik. Vannak olyan támogatási formák, amelyek már akár 0,3 hektártól igénybe vehetők, a program tehát megfelel a mai magyarországi birtokszerkezetnek is. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, de azt is, hogy a csata ettől függetlenül nem dőlt el. Az a kérdés, hogy kié lesz a termőföld, miénk, magyaroké vagy a gazdag idegeneké, továbbra is fennáll. Miként az is, hogy a családi gazdaságoké, vagy a bérrabszolgákat foglalkoztató latifundiumoké a jövő. Minden attól függ, hogy hány családi gazdaság, hány Duna-Tisza közi paraszt veszi a fáradságot, hogy pályázzon. Olvasni, internetezni kell! A szellemi restség ugyanis most megbocsáthatatlan! Mint minden pénzre, az Európai Unió pénzére is sokaknak viszket a tenyerük. Ha az agrár-környezetgazdálkodási program nem lesz sikeres, elviszik a pénzt más elképzelések. Pályázatok sokaságával kell a Duna-Tisza köze mezőgazdasági termelőinek jelezniük, hogy óriási az igény a tájba illő gazdálkodás és életforma fenntartására! Aminek talán az is eredménye lehet, hogy 2007-től, az EU új tervezési ciklusának kezdetétől több pénz áll majd rendelkezésre erre a célra. Ugyanis Magyarország jelenleg az EU-ból érkező mezőgazdasági támogatások többségét más logika szerint, a nagybirtokok számára kedvezőbb módon veszi igénybe. Hogy lesz-e változás, attól is függ, hogy milyen lesz a pályázati lendület az előttünk álló három évben. Rossz hír, hogy az idei pályázatok elkészítésére alig két hét áll majd rendelkezésre. Jó hír viszont, hogy a pénz három évig nem csoportosítható át, tehát aki lemarad az idén, megkaphatja jövőre. Nem tűr azonban halasztást, hogy a családi gazdaságok erős életjelt adjanak magukról! Eber volt a masiniszta Szánk A csodának és egy éber mozdonyvezetőnek köszönheti életét egy Szánkon lakó külföldi. A hazánkban letelepedett német férfi múlt szombaton alaposan felöntött a garatra, ám mégis úgy döntött, hogy autójába ül. A járművel egy dűlőúton próbált megfordulni, de ez nem sikerült. A gépkocsivezető azonban annyira „belefáradt” manőverezésbe, hogy elaludt a volánnál, így aztán azt sem vette észre, hogy éppen a Kecskemét és Kiskunmajsa közötti kisvasút sínpárjának közepén állt meg. Szerencséjére, a hajnali fél négy tájban érkező vonat masinisztája időben észlelte a pályán keresztben álló autót, és megállította a szerelvényt. PN A hétvégén a Kévés Autónál bemutatkozik a megújult Skoda Octavia. Az új Skoda Octavia azonban sokkal több egy feljavított elődnél. Konstrukciójában egy teljesen új jármű, amelyben a legmodernebb technológiák kerültek alkalmazásra. Ezek közül mutatunk be néhányat: Az új Skoda Octaviába hat motor - négy benzines és két dízel - közül választhatunk, amelyek hengerűrtartalmuk és leadott teljesítményük alapján sokféle vásárlói igénynek megfelelnek. Az új Skoda Octaviába klasszikus szívócsőbefecskendezéses motorok (1.4 MPI/55 kW és 1.6 MPI/75 kW) mellett most a legmodernebb, közvetlen befecskendezéses motorok is kaphatóak (1.6 FSI/85 kW és 2.0 FSI/1 10 kW). Ennek első számú haszna az alacsonyabb üzemanyagfogyasztás. A két TDI motor az egyik a jól bevált 1.9 TDI motor, melynek teljesítménye 77 kW (105 LE). Még magasabb igényeknek is megfelel az újonnan kifejlesztett négyhengeres 2.0 PD TDI motor négyszelepes technológiájával és két vezérműtengelyével teljesítménye 103 kW (140LE) i/ÄufA Soltvadkert, Kossuth u. 112. ive vés muio Te|. 78/581.o3o Tervszerű fakitermelés vagy erdőpusztítás folyik a Tisza-parton? Inkább a bírság, mint a börtön Tiszaug Ha valaki sürgősen nem avatkozik közbe, nem marad fa az élő Tisza partján - vélekedik a tiszaugi üdülőtulajdonosok egy csoportja. A fakitermelést valóban az ön- kormányzat rendelte meg, de nem indokolatlanul, hanem csaknem harminc üdülőtulajdonos közös kérésének eleget téve - hangsúlyozta Hegedűs Jánosné. A polgármester ellj mondta: - néhány éve a viharos szél letört egy több mázsás ágat, amely aztán rázuhant egy személygépkocsira. Mivel az autó közterületen parkolt, a kárt az önkormányzattal fizettették ki. Két éve egy újabb nehéz ág eltépte a villanyvezetéket, és betörte egy nyaralóépület tetejét. Ekkor határoztak úgy az üdülőtulajdonosok, hogy az önkormányzathoz fordulnak segítségért. Nem szeretnék ugyanis, hogy egy újabb vihar során az elkorhadt és letört ágak beszakítsák nyaralójuk tetejét. Azt meg végképp nem akarják, hogy megismétlődjön a lapunkban is megírt bajai tragédia. Kérésüket idén márciusban, huszonnégy aláírással megerősített levélben, megismételték. Az ellentábor ugyanakkor azt állítja: az őshonos, ráadásul teljesen ép, egészséges fák nem jelentenek semmiféle veszélyt. Az ártéri erdő ugyanis egyidős a Tiszával. Szerintük egészen más áll az ügy hátterében. Egyébként - állítják egybehangzóan -, aki fél a fáktól, ágaktól, ne építsen, ne vegyen nyaralót az erdő közepén.- A vitatott kitermelést egy helybeli vállalkozó végzi - tájékoztatta lapunkat Hegedűs A kivágott fák halomban hevernek a Tisza-parton. A kitermelésre nem kértek engedélyt. főt* sz. a Jánosné. A kivágott fák egy részét tüzelőként osztják szét a szociálisan rászoruló családok közt. A többit a fakitermelést végző vállalkozó kapja meg fizetség gyanánt - tette hozzá. A polgármester elismerte, hogy a tiszaugi üdülőövezet természetvédelmi területen van, ezért a fák kitermeléséhez szükséges a Kiskunsági Nemzeti Park engedélye. Ugyanakkor leszögezte: inkább vállalja az esetleges bírság kifizetését, mintsem börtönbe kerüljön egy kidőlt fa okozta halálos baleset miatt. A polgármester meglátása szerint indokolatlan az üdülőtulajdonosok aggodalma, mivel a kivágott fák helyére hamarosan újakat telepítenek. SZ. A. Viperák egy keréken A Kígyósi Homoki Viperák motorosai idénybúcsúztatót szerveztek a hétvégén. A Kiskunmajsához közeli Kígyós- Gárgányban lévő krosszpályán látványos bemutatókat is láthattak az érdeklődők. Óriási sikert azok arattak, akik egy keréken is megtáncoltatták a járgány Jkat fotó: sz. b. Horthynak nem lesz szobra Nagykőrös Horthy Miklósnak nincs különösebb kötődése Nagykőröshöz, ezért nem valószínű, hogy szobrot állítanak neki a városban - nyilatkozta a település polgármestere tegnap. Az a tény, hogy Horthy Miklós egykori kormányzó egyszer járt Nagykőrösön egy első világháborús emlékmű felavatásakor, nem elegendő indok arra, hogy szobrot kapjon a városban - mondta Czira Szabolcs (Fidesz-MPP). Vitéz Kiss János Mihály, a település korábbi polgármestere már harmadszor állt elő a szoborállítás gondolatával, azonban a javaslat a korábbi alkalmakkor elakadt a képviselő-testület közoktatási és kulturális bizottságánál. Ezúttal azonban a javaslat a városi képviselők elé kerül. Czira Szabolcs szerint a kezdeményezés nem jut el a megvalósulásig, sőt még a tervezésig sem. A polgármester erősen valószínűsíti, hogy a képviselő-testület döntő többsége elutasítja Kiss János Mihály javaslatát a következő, az októberi testületi ülésen. „...csak a szellemi kincs élheti túl a halált..." In memóriám dr. Bozsó Ferenc A Szolnok megyei Kőteleken született 1929-ben Bozsó Ferenc. 1954-ben, pontosan 50 évvel ezelőtt kapott tanári diplomát a közgazdasági egyetemen. Néhány évvel később doktori címet szerzett Ő maga nehéz körülmények között tanulhatott, ezért megfogadta, hogy ha csak egy gyerek továbbtanulását is elő tudja segíteni, megteszi. Nem csak ezt tette, ettől sokkal többet. ÓFfjQ ’ ■' ■Kevés diplomásnak adatik aZ'meg, hogy tanulmányai befejezése után azonnal irányító munkakörbe kerüljön, ő viszont pályakezdőként rögtön diákotthoni igazgatói kinevezést kapott, s első munkanapjától kezdődően az utolsóig vezetőként tevékenykedett. Élete összeforrt munkájával, munkakörével és a szövetkezeti mozgalommal. 1954-ben az akkori Szövosz diákotthon élén, Nagykőrösön kezdett dolgozni. Ezután hat évig Kecskemét különböző intézményeiben kapott helyet a kollégium, többek között a református Ókollégiumban, amelynek felújításában később nagy szerepet vállalt. Dr. Bozsó Ferenc kitartó munkájának köszönhetően 1960-ban felépült az akkori követelményeknek megfelelő kecskeméti diákotthon. Mint kollégiumigazgató arra törekedett, hogy a vezetése alatt álló intézményben a kulturális élet is kiemelt helyen szerepeljen. Nagy figyelmet szentelt a könyvtári munkának, az irodalmi színpadnak, az énekkarnak, az ifjúsági klubnak. Kiemelkedően szerepeltek a nyilvánosság előtt, elismerték az intézmény sokoldalú tevékenységét. 1971-ben a Ki mit tud?-on kategóriájában a legjobbnak bizonyult az irodalmi színpaduk. 1978-ban a Berkes Ferenc nevét viselő kollégium és szakközépiskola egy igazgatás alá került, s a vezetésével dr. Bozsó Ferencet bízták meg. Iskolaigazgatóként már a 70-es években is arra törekedett, hogy az általa vezetett intézmény diákjai ne csak a szükséges pénzügyi, szervezési, kereskedelmi kérdésekről szerezzenek ismereteket, hanem a vállalkozás tudományáról is, ami akkor figyelemre méltó kezdeményezés volt Mindig igyekezett a kor kihívásainak megfelelően formálni és fejleszteni a felelősségére bízott intézményeket. 1989-ben fogott hozzá nagy álma megvalósításához. A „Berkes" - iskolán belül két szövetkezeti osztályt indított egy tervbe vett új szövetkezeti iskola létrehozása érdekében. A kedvező körülmények mellett is emberpróbáló feladat volt egy régi-új típusú iskola megszervezése. Dr. Bozsó Ferencnek köszönhető, hogy a Szövosz jogutódja, az Áfeosz elnöksége 1990-ben határozatot hozott az iskola épületének visszavásárlására, amit a kecskeméti oktatás-művelődés irányítói és az önkormányzat testületé is támogatott. 1991-ben a Berkes Ferenc Kollégiumot visszaadták az Általános Fogyasztási Szövetkezetek országos elnökségének, és ezzel megnyílt az út, hogy szövetkezeti iskola létesüljön. Dr. Bozsó Ferenc lett az ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium igazgató főtanácsosa. A szövetkezeti források mozgósításával elérte, hogy 1993-ban elkészült a 15 tantermes, aulával és tornateremmel bővített új iskolarész. 1995-ig vezette és fejlesztette az intézményt, amely hamarosan nemcsak a város, hanem a régió közismert középiskolájává vált. A diákotthon, a kollégiumépítés, az iskolavezetés, iskolaalapítás és - fejlesztés mellett jutott ideje, ereje Kecskemét közügyeire is. Tárgyalt, tevékenykedett, ha kellett újrakezdett, kereste a megoldást minden felvállalt feladatában. A szövetkezeti mozgalom is mindvégig szívügye volt. 1962-től 1990- ig a Mészöv felügyelőbizottságának elnöke volt, és természetesen tisztséget vállalt az országos szövetkezeti oktatási bizottságban is. Sokoldalú tevékenységét több fórumon is elismerték. 1973-ban Berkes Ferenc-díjat kapott, 1995-ben „Szövetkezetért-életút" kitüntetést. Megkapta a Kecskemét Városért Díjat és a Stádium Alapítvány Életműdíját Idén, 2004-ben a legmagasabb pedagóguskitüntetéssel jutalmazták: Apáczai Csere János-díjjal. Igényes volt önmagával és munkatársaival szemben is, ugyanakkor megértő és segítőkész. Felkarolta és támogatta a fiatal pályakezdőket. Mindent megtett a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. A vezetése alatt álló intézményekből kikerült tanítványai, növendékei közül sokan magas, felelősségteljes beosztásban munkálkodnak. A jelen és a jövő nemzedékét nevelte, a leendő kereskedelmi és közgazdasági szakembereket. Kezdeményező típusú ember volt, akinek sokszor sikerült a kellő helyen és a kellő időben megragadnia a pillanatot, s a végsőkig küzdött a céljaiért Ugyanilyen kitartással és hittel küzdött hosszú, súlyos betegségével is, de a megfáradt test 2004. szeptember 14-én feladta a harcot. ÁFEOSZ Kei “skedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium igazgatója, dolgozói és tanulóifjúsága
