Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

6 PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ PETŐFI NEPE Néma segélykérés - önkezű búcsú az élettől Ha figyelünk a jelekre, időben segítő kezet nyújthatunk Kétségbeesés. Búcsúlevél. Önkezű vég. Az öngyilkos­ság a halálnak azon módja, mely egyéni döntésen ala­pul, és valós oka többnyire örök titok marad. Ha a né­ma kiáltások nyitott fülekre találnak, van másik út is: tudunk segíteni azokon, akik egyedül nem képesek kilábalni a krízishelyzetből. Bács-Kiskun nagyon rosz- szul áll a statisztikák szerint. Magyarázatok vannak, a megoldás rajtunk is múlik! Az öngyilkosságok terén az 1980-as évek közepéig Magyar- ország a legrosszabb helyen állt világviszonylatban. Az 1990-es évek közepére azonban csökke­nés mutatkozott. Mi lehet en­nek a hátterében? Dr. Kelemen Oguz kecskeméti pszichiáter szerint a pozitív tendenciának több oka van. A csökkenés kö­szönhető a pszichiátriai ellátás magas szintjének, az orvoskép­zés fejlődésének. Nagyon fontos az is, hogy időről időre újabb, hatékony, és kevés mellékha­Életünk során mindannyian kerülünk krízishelyzetekbe. Mégis mi okozhatja, hogy bizo­nyos emberek ezekben az ese­tekben nem találnak más ki­utat? A pszichiáter azt mondja, hogy az úgynevezett védőté­nyezők megléte, vagy nemléte döntő fontosságú. Védőtényező­nek számítanak a jól működő emberi kapcsolatok (bará­tok, rokonok, társas kap­csolatok); a hitélet gyakor­lása (a katolikusoknál pél­dául az öngyilkosság bűn, képén. Tapasztalataik azt mu­tatják, hogy a bajbajutottak leg­gyakrabban gyógyszer-túlada­golással vagy csuklómetszéssel próbálnak véget vetni életük­nek. A férfiaknál nagyobb az aránya a durvább kísérleteknek (mint pl. önakasztás, vegyszer­mérgezés). Extrém esetekkel pedig többnyire a szkizofrén be­tegeknél találkozni, de ezek csak igen kis hányadát alkotják az öngyil­gítségkérés. Maga a segítségké­rés is gyakran ellentmondásos. Mivel azonban nem közvetlen, ezért nehezen felismerhető. A szörnyű tervvel foglalkozó sze­mély nem azt mondja a környe­zetének, hogy segítsetek, mert nagyon rosszul érzem magam, és öngyilkossági gondolataim vannak, hanem meglátogatja például régen látott rokonait, el­megy az orvoshoz, de lehet, hogy más (pl. testi jellegű) pa­naszokat említ. A Öngyilkosságra utaló jelek, kockázati tényezők:- korábbi öngyilkosság a családon belül;- depresszió, pszichiátriai betegség;- szokatlanná váló viselkedés: magába zárkózás, lehangoltság;- néha tesz utalást öngyilkossági gondolatokra. Mit tegyünk, ha gyanakodni kezdünk?- Meg kell próbálni beszélni az illetővel;- szorosabbra fűzni vele a kapcsolatot;- beszélgetni, föltárni a hátteret, mi az, ami bántja;- háziorvoshoz, megfelelő ambulanciához lehet fordulni. (Kecskeméten a megyei kórház Izsáki úton található pszichiátrí- : ai szakrendeléséhez, sürgős, életet veszélyeztető esetben rendelé­• si időn kívül a kórház pszichiátriai osztályának ügyeletéhez for­• dúlhatunk. Ezen kívül működnek a városban pszichiátriai és : pszichoterápiás magánrendelések is.) Bátor-e, aki megteszi? A köztudatban sokszor az él, hogy az a bátor, aki ké­pes véget vetni életének. Kelemen doktor szerint azonban az élet megélésé­hez gyakran nagyobb bátor­ság kell - megbirkózni annak nehézségeivel -, mint az ön- gyilkosság elkövetéséhez. Orvo­si értelemben az öngyilkosság nem morális kérdés. S mint se­gítő szakember, soha nem ítél­kezhet a páciens felett. A pszi­chiáternek meg kell mentenie a segítő kezet igénylő embert. tással rendelkező gyógyszerek jelennek meg a gyógyászatban. Végül, de nem utolsósorban a média segítséget nyújtó cikkei, műsorai is mind segítenek ab­ban, hogy a betegeket kezelhes­sék.- Másfelől azonban a statisz­tikai adatok azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás mennyisé­ge, az alkoholbetegségben szen­vedők száma, mint látens sui- cidium (rejtett, elhúzódó ön- gyilkosság) emelkedik - teszi hozzá a szakember. - Az öngyil­kosságra való fokozott hajlam­mal több rizikófaktor jár együtt: különböző pszichiátriai betegsé­gek (depresszió, szkizofrénia, szenvedélybetegségek); különféle élethelyzeti nehézségek, krízisek; egzisztenciális megrendülés, anyagi problémák. az élet szentségének megsértő se); a személyiség struktúrája abban a vonatkozásban, hogy képes-e az adott helyzetnek legin­kább megfelelő, előbbre vivő megoldási módokat alkalmazni a konfliktushelyzetekben (pl. az alkoholhoz fordul, vagy inkább megpróbál segítséget kérni, be­szélgetni vagy orvoshoz fordulni stb..) • • Öngyilkossági kísérletek A pszichiátriai osztály szak­emberei a krízisbe jutott embe­rekkel és az öngyilkossági kí­sérlet utáni állapottal találkoz­nak. Ez a helyzet torzít az ön­gyilkossági módszerek teljes kosságoknak, il­letve öngyilkos- sági kísérletek­nek. Ennek hát­terében az ő tév­eszméik, hallu- cinációik, be­szűkült tudatál­lapotuk állhat, és valószínűleg csökken a fájda­lomszintjük is. itgiMTOironMiiaaií Mód Akasztás, zsinegelés Gyógyszer-, kábítószer- és egyéb mérgezés Gázmérgezés Vízbefulladás Mozgó jármű elé ugrás Lőfegyver, robbanószer Magas helyről leugrás Vágó-, szúróeszköz Áramütés és egyéb Ismeretlen Összesen: 102 2 10 8 3 8 7 2 70 3 3 2 3 7 5 5 381 286 37 2 4 3 9 6 2 5 219 FORRÁS: KSH Búcsúzás levélben- A búcsúlevél egyfajta se­gélykérés a tett előtt. Jól mutat­ja az öngyilkosság felé vezető út kettősségét: egyfelől önmaga megsemmisítése, másfelől se­búcsúlevél is ennek a kommu­nikációfölvételnek az egyik for­mája. Jelzés a szűkebb-tágabb környezet felé, de akár az egész társadalomnak szóló üzenet is lehet. Gyakran arra számíta­nak, hogy az üzenetet valaki észreveszi s még időben segítő kezet nyújtanak, megmentve az életüket. Ezeket az embereket szokták pejoratívan úgy megbé­lyegezni, hogy „nem is akart ő öngyilkos lenni, csak hisztériát keltett”.- Én inkább az ellentétes érzéseket érzem benne - mondja dr. Kelemen. - Akarja is, hogy tudja a környezet, de ezt nyíltan felvállalni nem tud­ja, nem kívánja. Szeretné is, hogy segítsenek neki, de emel­lett ott van a mindent megolda­ni látszó elmúlás esélye is. Ez a kettős érzés nagyon jellemző az öngyilkossági kísérlet előtti időszakban. Ezeket a finom jelzéseket, mivel nem egyértelműek, gyakran nehéz felismerni akár a háziorvosnak, akár a család­tagoknak. Érzik, hogy valami megváltozott, de nem tudják pontosan, mi az. A történelem századai Az önkezű halál megítélése már az ókori Görögország­ban is ellentétes véleménye­ket szült. Maga Homérosz go­nosztettet látott az önkéntes halálban, a végső kétségbe­esés és lelki megzavarosodás művét, Arisztotelész pedig becstelen, gyáva cselekedet­nek titulálta. Platón nem tar­totta sokra a földi létet, és bár a püthagoreusok a leg­merevebben elutasították az öngyilkosságot, mégis példá­ul maga a mester, Püthago- rasz halálra koplalta magát A történelem évszázadai so­rán bárhol, bármikor talál­nánk az öngyilkosságot enge­délyező és tiltó civilizációt, gondolatokat pro és kontra.

Next

/
Thumbnails
Contents