Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-02 / 205. szám

2004. Szeptember 2., csütörtök VEN D ÉG VÁRÓ BÁCS-KISKU N Petőfi Népe - 11. oldal JŐ TUDNI ■ ■■ Bácsalmás testvértelepülései a németországi Backnang, a hor­vátországi Bizovac, a szerbiai Bezdan, a szlovákiai Nagyme- gyer, a romániai Borszék, vala­mint a lengyelországi Gizlaki. Ide sorolható a szomszédos Bajmok partnertelepülés is, mellyel kö­zös a határátkelő. Ugyanakkor a Felső Bácska kapujaként Bácsal­más egy 8 települést felölelő kis­térség központja is. Ide tartozik Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Mátételke, Madaras és Tataháza. ■ Kistérségi központ a déli végeken Bácsalmás lett a Felső-Bácska és egyben az Európai Unió ka­puja is. Bíznak a határátkelő mielőbbi bővítésében, mely le­hetővé teszi a 8 települést egy­befogó kistérség nyitását a nagyvilág, illetve a hazai és külföldi vállalkozások felé.- Több ezer látogatója van a város­nak évente. Mi az, ami vonzó a Szerbiából és az EU-ból érkező vendégek számára ebben a kisvá­rosban?- A vendégvárást én tágabban értelmezem. Nem csak az átuta­zó, bevásárló turizmusra, a test­vérvárosokból, valamint az ünne­pekre hazalátogató vendégekre gondolok, bár őket mindenkor szívesen látjuk. Bácsalmás a nyolc településből álló Felső-Bács­kai kistérségi társulás központja. Egyben májustól az EU egyik déli kapujává is váltunk, amiből szá­mos előny származhat. Szeret­ném eloszlatni a híreszteléseket, miszerint a Bácsalmás-Bajmok határátkelőt lezárják. Ellenkező­leg. 2005-re tervezik a 2 sávos út építését, ami lehetővé teszi 2006­tól a nemzetközi személyforga­lom lebonyolítását és a 24 órás nyitva tartást. Jelenleg itt csak a magyar és szerbiai állampolgárok járhatnak át pirkadattól napnyug­táig. Az ide települő külföldi tőke és a vegyes vállalatok révén ha­sonló gazdasági fellendülésre szá­mítunk, mint a rendszerváltást követően Győr térségében. Telep­helyeket, telkeket tudunk biztosí­tani a vállalkozóknak, képvisele­teket nyitni akár a szerbiai, akár az uniós államok érdekeltjei szá­mára. A Kunép telepen 2-3 terme­lő számára adottak a feltételek. Az egykori Tüzép telepen akár lo­gisztikai központ is kialakítható. Jól működik az önkormányzati tulajdonban lévő Innovatív Kft. mely a vállalkozások, ezek közül is főként az agrárium fejlesztését szolgálja. Tavaly 60 pályázatot ír­tak meg itt. Helyben szervezik meg az ügyintézést szerb, horvát és magyar nyelven.- Köztudott, hogy a térségben nagyarányú, mintegy 14 százalé­kos a munkanélküliség. Munka­helyteremtő beruházások, progra­mok vannak-e?- A már említett két ipari telephelyen 21 millió forint álla­mi támogatással kor­szerűsítjük a meglé­vő kommunális inf­rastruktúrát. Elsőbb­ségre számíthatnak a helyben munkát kí­náló beruházások. Tárgyalások folynak néhány befektetővel. Jelentős számú je­lentkezőt kapcso­lunk be a közmunka programokba, a köz­célú és közhasznú foglalkozta­tásba. Aki egyszer már e téren bi­zonyított az a következő évben is esélyt kap arra, hogy legalább 7 hónapig dolgozhasson, így nem szorul segélyre. Ilyen például a parkgondozói képzéssel járó program melyben 20 embert jut­tattunk munkához.- Egyre több a látnivaló, de hol tudják elhelyezni vendégeiket?- Több mint száz férőhely áll rendelkezésre a Sárgacsikó Pan­zióban, a Káhny Vadászházban, és a Hunyadi János Gimnázium Huszonegy közmunkással tartják karban a parkokat. kollégiumában. Az erdei pihenő­helyen a horgásztónál sátortábor várja a természetbarátokat. Lát­nivaló valóban van bőven. Itt a köztéri szobrokban gazdag templompark és a védett ritkasá­gairól nevezetes Kossuth park, ahol a sportpálya és a felújításra váró strandfürdő található. Itt van azután a szintén védettséget élvező messze földön híres Sós­tó. Jelentős a vadászturizmus, tervezzük a bioturizmus és az egészségügyi szolgáltatások ösz- szekapcsolását. __________■ Bá csalmás A18 évvel ezelőtt városi rangra emelt település a Duna-Tisza köze déli ré­szén, a Baja - Szeged - Szabadka há­romszögben, a bácskai löszös hátsá­gon fekszik. Régészeti leletek bizo­nyítják, hogy az avar kortól lakott te­lepülés, mely a tatárjárás, majd a tö­rök hódoltság idején elnéptelenedett. A Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után települ be is­mét, nagyrészt délszláv katolikus illí­rekkel. Ekkor már Almás, Hajmás né­ven említik, majd az 1780-as sváb be­telepítés után gazdasága fellendül, rö­vid időre mezővárosi címet kap. Napjainkban katolikusok és reformá­tusok, magyarok (részben felvidéki­ek), bunyevácok, németajkúak, ro­mák lakják. Fogyó népessége 7650 körül van. ■ Gyógykezelés EU-színvonalon Bár még nem szanatóriumi körülmények között, de a Bácsalmásra látogató hazai és külföldi vendégek egyaránt színvonalas szakorvosi ellá­tásra, kivizsgálásra és tiszta, nyugodt környezetben gyógy­kezelésre számíthatnak. Bácsalmási Egészségügyi Szolgál­tató (BESZ) Kft. néven vált is­mertté a Felső-Bácskai térségben, a szomszédos Vajdaságban és; a németországi Backnang testvér- városban egyaránt az egykori vá­rosi rendelőintézetből kialakult gyógyászati centrum. Dr. Tanács Róbert 1995-ben alapította és az­óta ő irányítja a vállalkozást, mely kezdetben a foglalkozás-egész­ségügyre és betegszállításra kor­látozódott. Ma már a profitorien­tált centrum 30 ezer ember egészségellátásáról gondoskodik a várost és 8 települést felölelő A kistérségi központ székháza, melyben az egészségügyi ellátás is szerephez jut. kistérségben, 35 alkalmazottal. Online kapcsolat működik a házi- röntgen, ultrahang és más diag- is igyekszünk lépést tartani az orvosi hálózattal. Központi házi- nosztikai berendezésekkel (70 EU-színvonalú betegellátással, orvosi ügyeletet működtetnek, millió forint értékben vásároltak Egykoron a városban tüdőkór- Járóbeteg szakellátás keretében műszereket, betegszállításra al- ház és szülőotthon működött. A belgyógyászat (ezen belül dia- kalmas gépparkkal várják a hatá- közeljövőben, talán már 2005- betológia), szemészet, szülészet- ron inneni és határon túli gyó- ben a gyógytornát és fizikoterá- nőgyógyászat (ezen belül csont- gyűlni vágyókat egyaránt. Nem piát az új nyitott, tanuszodaként ritkulás), urológia, bőrgyógyá- rivalizálnak a mentőkkel, azon- működő strandfürdővel lehet szat, ideggyógyászat, fül-orr-gé- ban hamarosan saját rohamkocsi- majd kombinálni, melyre idővel gészet, reumatológia, ortopédia, juk is lesz. Mint azt dr. Tanács Ró- felszerelik a nyári idényen kívül sebészet, tüdőgyógyászat és bért mondja: - Most egy szép is használható légbefúvásos sá- gyógytorna, illetve fizikoterápia is „menyasszony” vagyunk, ha tort. Egyelőre a próbafúrások igénybe vehető. A szakorvosok azonban nem újítanánk fel folya- nem teszik lehetővé a város alat- Bajáról, Kalocsáról és Szegedről matosan a műszerparkot pillana- ti termálvíz gazdaságos felszínre járnak Bácsalmásra. Korszerű au- tok alatt öregasszonnyá válna a hozatalát, tomatizált saját laboratóriummal, vállalkozás. Többek között ezért ___________________________S Hí mzés mesterfokon Mayer Antalné Teri nénit or­szágszerte, sőt, a határon túl is ismerik mesterien, elkészített hímzéseiről. Teri néni ugyanis népi iparművészként oktatja a hímzést, irányítja a bácsalmá­si nyugdíjasok körében a kézi­munkaszakkör munkáját Külföldön is nagy becsben tartják a bácsalmási kézimunkázók dísztárgyait. Gyermekkora óta kézimunkázik. Az évek során nem csak a helybé­li, hanem a hazánkban fellelhető szinte valamennyi tájegység jel­legzetes motívumát megismerte, elsajátította, illetve a maga mód­ján feldolgozta. Éppúgy el tudja készíteni az erdélyi nagyírásost, mint az úrihímzéses futót, vagy a sokác öltést, illetve a vagdalásos hímzést. Tizenöt éven keresztül a bácsalmási gyermekotthonban kézimunka szakkört vezetett. Büszkesége az az 5 darab A-kate- góriás és 25 darab B-kategóriás hímzés, melyekkel elnyerte a né­pi iparművész megtisztelő címet. Rendszeresen kiállít, járja a textil­ipari és iparművészeti konferen­ciákat. Alapító tagja a bácsalmási művelődési házban 40 éve műkö­dő kézimunka szakkörnek. Egyébként a szakkörben elké­szült hímzések 90 százaléka zsű­rizett, katalogizált termék. Ennek a szakkörnek a tagjai készítették el például városuk református templomának összes térítőjét. Mellényeket és blúzokat hímez­tek a helyi tánccsoport számára. Teri néni a szomszédos Bajmo- kon tavaly egy úrihímzéses futó­val és egy vagdalásos blúzdíszí­téssel elnyerte a nemzetközi MIRK kézimunka kiállítás nagy­díját. Ezen a megmérettetésen egyébként 10 bácsalmási kézi­munkázó vett részt összesen 30 gondosan összeválogatott mun­kájával Magukkal vitték a szom­szédos Mélykút, Kunbaja és Ma­daras hímző asszonyait is. A kör­nyező települések kézimunka szakköreivel egyébként rendsze­res a kapcsolat és a tapasztalat- csere. Rendszerint a vidékiek jár­nak Bácsalmásra ellesni egy-egy új öltést, mintát. Közös kiállításo­kon is rész vettek már Németor­szágban. Mayer Antalné Teri néni a Mártírok útján lakik, de legin­kább a művelődési házban szok­ták felkeresni az érdeklődők. ■ Dulity Tibor Képtár Hazánk európai uniós csatlakozásának apro­póján egy valóban rep­rezentatív képtár nyílt a bácsalmási könyvtár épületének emeleti ter­meiben. Dulity Tibor festőművész, a város szülöttje mintegy 100 festményt, tucatnyi szobrot és kisplasztikát ajánlott fel díjmentesen. Az alkotó a róla elneve­zett képtárban életművének leg­fontosabb állomásait érzékeltető műveit helyezte el. Magáról a művész így vall: - Anyám házak­hoz járó mosónő, mindenes, apám napszámos, jómagam falu­végi mezítlábas magyar-bunye- vác csínytevő, csakazértis alapon tanultam ezt-azt. Voltam bérel­számoló, könyvtáros, színjátszó, fotószakkör vezető, de leginkább dacos, országjáró, időnként Eu­rópára is kitekintő képzőművész. Dulity Tibor Jakabszálláson és Kecskeméten él. Tagja a Műhely Művészeti Egyesületnek, egyik alapítója a Kecskeméti Képzőmű­vészek Közösségének, dr. Benkő Éva szociológussal együtt vezető­je a Jakabszállási-Fiilöpjakabi Táj-Kép-Festő Alkotótábornak. Dulity Tibor állandó kiállítása a róla elnevezett képtárban re­mek alkalom a művészetbarátok számára egy jó kis tanulmányi ki­rándulásra. Cím: Hősök tere 10 (könyvtár), nyitva tartás tárlatve- zetéssel megbeszélés szerint. ■ Horvát-bunyevác gyökerek Bácsalmás a bácskai bunyevá­cok egyik legjelentősebb köz­pontjának számít nem csak hazánkban. Kószóné Petreka- nics Valéria horvát nemzetisé­gi tanító és egyben (2001 óta) a város horvát kisebbségi önkor­mányzatának elnöke büszke bunyevác gyökereire. Az elnök asszony ugyanakkor úgy véli, hogy a horvát kultúra része­ként létezik a sajátos bunyevác táj­nyelv, a több mint 300 éves múlt­ra visszanyúló népi hagyomá­nyokkal egyetemben. Voltak ugyanis időszakok a közelmúlt­ban, amikor ez az önazonosság el­túlzott volt, vagy a sokszínű dél­szláv kultúra egyvelegeként élték meg az emberek. Ma már nem kérdésesek a jól behatárolható horvát-bunyevác gyökerek. Ez tükröződik mind a kisebbségi ön- kormányzat, mind pedig az 50 ta­got számláló, egyesületté átalakult Divan Klub vezetésében. A bácsal­mási bunyevácok egyik legjelentő­sebb összejövetele a nagypréló (nagy fonó), melyet minden év­ben február második hetében tar­tanak meg. Nyáron (idén június 5- én) rendezték meg a szintén ha­gyományos Ante Evetovié Mirol- jub emléknapot, novemberben pedig az Antunovié emléknapot. Miroljub bácsalmási születésű pap költő, Ivan Antunovié egykori tiszteletbeli érsek pedig ennek a városnak volt a plébánosa. Bácsal­máson nyaranként egyhetes tam- buratáborok működnek a kultúr- otthonban, melyeken a bunyevác népzene oktatása van előtérben. Igény van a tánctábor megszerve­zése is, melyben a felnőttek is szí­vesen részt vennének, de ez már komolyabb „falat” hiszen pénzbe kerül az oktató, a táborlakók elhe­lyezése, étkeztetése, amit pályáza­ti pénzekkel kiegészítve lehet megvalósítani. Jelenleg 14 tagú a Zora Horvát Ifjúsági Tánccsoport, mely Konkoly Zsuzsanna koreográfus vezeté­sével működik. Bisernica néven vált ismertté a Barta Ág­nes irányításával működő 6 tagú ifjú­sági tamburazene- kar. A Rákóczi úti ál­talános iskolában külön gyermektánc- csoportban tanul­gatják meg a sajátos bunyevác tánclépé­seket a Danica kis­csoport keretében a legkisebbek. A táncosok 20 tagú csoportja a 2002-2003-as tanév­ben a horvátországi Splitben meg­rendezett folklór találkozón ven­dégszerepeitek. Egyébként 2003 szeptemberétől heti egy alkalom­mal hagyományőrző horvát neve­lés és nyelvoktatás folyik 5 cso­portban (36 tanuló). Jelentős se­gítséget nyújt a horvát nyelv elsa­játításához Bizovac testvérváros Klaié Miroljub általános iskolája is ahová gyermekek és felnőttek egyaránt cserelátogatást szervez­nek. I l 1

Next

/
Thumbnails
Contents