Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-13 / 214. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ 13 PETŐFI NÉPE Trianon film: zsúfolt nézőterek előtt Kecskemét Szombaton két, zsúfolásig megtelt nézőtér előtt vetítették Koltay Gábor új dokumentumfilmjét, a Trianont. A „Szövetség a Polgári Körökért Kecskemét” által megszervezett vetítéseken, az Erdei Ferenc Művelődési Központban vendégül látták a rendezőt is. Itt beszélgettünk Koltay Gáborral.- Hányon látták eddig a filmet?- Budapesten épp a napokban értük el az 50 ezres nézőszámot, annak ellenére, hogy egyetlen mozi, az Uránia hajlandó vetíteni a filmet. A fővároson kívül körülbelül 40 ezer ember látta a Trianont, igaz, csak itt késéssel, augusztusban indultak be a vetítések.- Szép eredmény, ahhoz képest, hogy reklám nélkül, forgalmazó nélkül, „maszek” vetítéseken láthatják a filmet az érdeklődők...- Pontosan ez a helyzet. A Trianonnak nincs hivatalos forgalmazója. Félnek tőle. A multiplexek egyáltalán nem is vetítik, de vidéken néhány hagyományos értelemben vett moziban, vagy mint Kecskeméten, művelődési házban adják, többnyire lelkes civil szervezetek, polgári körök szervezésében.- Ha jól tudom, ez a Trianon film egy erősen rövidített verzió, hisz eredetileg tizennégy részes tévésorozatnak készült A Magyar Televízió nem adta le egyetlen részét sem. Mire hivatkozva dobták vissza az anyagot?- Az MTV, amely bemutatási kötelezettséget vállalt, és amely valóban ki is tűzte az első rész vetítését március 7-re, néhány nappal előtte levette műsoráról a Trianont. Hogy milyen ráhatásra tették ezt, nem tudom. Azt sem tudom, hogy e ráhatás, kívülről jött-e vagy a televízión belülről. Pedig elég szívósan szerettem volna megtudni, mi áll a döntés mögött, de még arra sem voltak hajlandóak a döntéshozók, hogy írásba adják indoklásukat.- Mégis, mire gondol? Tartalmi okai lehettek a döntésnek?- Az ember ne legyen naiv, mondjuk ki: iszonyatos politikai félelmek léteznek még mindig Trianonnal kapcsolatban. Én pedig azt gondolom, hogy a rendszerváltás tizennegyedik évében ez nincs rendjén. Képtelenség, hogy nem lehet még mindig nyíltan beszélni Trianonról. Vitatkozni kellene róla, ahogy lehet vitatkozni a filmről! A magam részéről igyekeztem köztiszteletben álló jeles tudós személyiségeket megszólaltatni benne. Nem anarchistákról nem bajkeverőkről van szó, hanem történészekről, politikusokról. Lehetséges persze, hogy a megszokottnál mind jóval őszintébben beszélnek. A kérdések és a válaszok is őszinték.- Néhány kritikában mintha a napi politikai áthallásokat kifogásolták volna...- Ez különösképpen kínos lehet némelyek számára. A filmből egyértelműen kiderül, hogy itt nem egy távolba vesző történelmi eseményről van szó, hanem egy nyolcvan éve tartó folyamatról, melynek végpontja itt van, a jelenben. Meggyőződésem, hogy a mai magyar társadalom kettészakítottságát, s ezen belül még sokfelé szakí- tottságát, megosztottságát soha nem fogjuk megérteni, ha Trianont nem beszéljük ki őszintén, s az összes indító okot nem tárjuk fel, nem elemezzük ezt a nyolcvanéves folyamatot. Évtizedeken át Trianon nevét ki sem lehetett ejteni. A XXI. században a magyarság előtt álló feladatokat soha nem fogjuk tudni megfogalmazni, ha a XX. század történéseit nem ismerjük meg, és nem tesszük magunkban rendbe. Hat-nyolc rendszerváltozást élt meg ez a nép az előző évszázadban, iszonyatos megpróbáltatásokon mentünk keresztül, s napjainkra elképesztő tudatzavarba kerültünk. Nemeskürty tanár úr azt írta legutóbb, hogy mi már nem is vagyunk nemzet, mi már csak országlakosok gyülekezete vagyunk. Ha meg akarjuk fogalmazni a XXI. század célkitűzéseit ebben a globális világfolyamban, s ha nem felolvadni akarunk benne, hanem a magyarságunk tudatában szeretnénk szellemileg, gazdaságilag is megerősödni, akkor öntu- datosabb nemzetté kell válnunk. Ehhez történelmünk tisztázása az egyetlen lehetséges út. Ha most kimennénk az utcára, és száz embert megkérdeznénk, mit jelent, hogyan jött létre, és milyen következményekkel járt Trianon, kilenc- vennek szinte fogalma sem volna arról, miről van szó.- Ehhez azonban minél többekhez kell eljuttatni a filmet Van erre lehetőség?- Éppen ma jelent meg, és Kecskeméten került először közönség elé a film videokazettán. A teljes, 14 részes filmsorozat pedig a tervek szerint a Hír TV-ben látható lesz novembertől, s remélhetően ezt követően felbátorodik a Duna Televízió is. Nagyon bízom abban, hogy a videokazettákat iskolákban történelem órán, osztályfőnöki órán vetítik majd. De jó lenne az is, ha elindulna végre egy párbeszéd, vita, Trianonról, ha műsorok, viták, filmek témája lehetne. El kellene érni, hogy ez az ország öntudatosan, emelt fejjel álljon a jövő elé, nem bizonytalanságok, reménytelenségek közt, félelemmel telve. bán János Koltai Gábor filmjei: Koncert, István, a király, Julianus barát, Honfoglalás, Sacra Corona, Trianon- Min dolgozik most?- Wass Albert életéről készítek egy játékfilmet. Az ő sorsa jellegzetesen XX. századi magyar életút, s összefügg Trianonnal is. A világháború után imádott Erdélyét el kelett hagynia, és száműzetésben, Amerikában halt meg. Mi magunk Magyarországon csak a rendszerváltozás idején ismertük meg egyáltalán a nevét, műveit. Ha igaz, mélyen át- érzett hazafiságról gondolkodunk, akkor az ő személyiségét, munkásságát nem kerülhetjük meg. Ezért akarok Wass Albertról filmet forgatni. Rendkívüli bemutató a népfőiskolán hetséges, szervezze meg, hogy a dokumentumfilm a népfőiskolára is eljusson, hogy a leg- érintettebbek, a gyászos döntés nyomán leszakított egykori országrészek szülöttei is megnézhessék. Bogdándi Ferenc munkához látott és egyetlen hét alatt beszerezte és megkötötte a Koronafilm Kft.-vel a lakiteleki bemutatóhoz szükséges újabb szerződéseket, engedélyeket. A csütörtök esti bemutató előtt Halász Pétemé a Corvinus Egyetemi határon túli tagozatának vezetője elmondta: a hazai iskolákban a mai napig nem kezelik súlyának megfelelően a huszadik századi magyar történelmet. Ezért a legtöbb fiatal keveset vagy legfeljebb annyit tud Trianonról, amennyit nagyszüleitől, szüleitől hallott. Pedig történelmünk ismerete elengedhetetlen itt, a Kárpát-medencében - tette hozzá. A rendezvényen jelen volt Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke is, aki a vetítés előtti előadásában hangsúlyozta: Trianon egy több évszázados folyamat lezárását jelentette. A folyamat akkor kezdődött, amikor kiderült: teljesen idegenek vagyunk az Európát egykor benépesítő szláv és germán többségű közegben. Az 1920. június 4-én a versaillesi kis Trianon palotában keltezett szerződés voltaképpen diktátum, ugyanis nem előzték meg tárgyalások - szögezte le a társaság elnöke. A több mint kétórás film hatását tökéletesen illusztrálja, hogy a zömében a trianoni határ túloldaláról érkezett közönség a vetítés után még hosszú percekig némán ülve maradt a helyén. Mintha még várt volna valamit, valamire... Franjo Deján, Zenta: - Bevallom őszintén, féltem ettől a filmtől. Eddigi olvasmányaim alapján ugyanis úgy tűnt, mintha Magyarországot mindenki áldozati bárányként állítaná be, miközben Trianon felelősségét a nagyhatalmakra hárítja. Most így utólag már elmondhatom: hatalmas, de kellemes csalódást jelentett számomra Koltay Gábor műve, mert megmutatta azokat a valós tényeket, amelyek ismeretében végre helyére került bennem Trianon. Annyira valósághű volt a fűm, mintha egy megelevenedő történelemórán vettem volna részt, annak minden jó és rossz oldalával egyetemben. Sok olyan pluszt is adott, elsősorban apróbb részleteket, történéseket, amelyek nem csak a történelem könyvekből hiányoznak, de máshol sem szerepelnek. Koncz Béla, Székelykereszt- úr: - Eddig a nagyszüleimtől, szüleimtől hallottakon kívül meglehetősen keveset tudtam Trianonról, mivel a gyászos emlékű esemény nálunk sem szerepelt a történelemórák anyagában. A film révén jóval tágabb rátekintést kaptam a nyolcvannégy évvel ezelőtti eseménykre. Vetítés közben jegyzeteket készítettem, hogy még több apró esemény megmaradjon bennem. Trianon olyan tragédiája a nemzetnek, amely nem ismétlődhet meg mégegyszer. Ehhez azonban összefogásra, és megint összefogásra van szükség. Szilágyi Melinda, Aranyos- egerbegy: - Felmerült, hogy esetleg korábban hazaindulunk, aminek már csak azért is örültem, mivel otthon férjem, gyermekeim várnak. Ám csöppet sem bántam meg, hogy a film kedvéért egy nappal tovább maradtunk. Természetesen néhány alapvető dolgot eddig is tudtam Trianonról, de ez a film olyan hatalmas ismeretpluszt adott, amit szinte képtelen vagyok feldolgozni. Én is jegyzeteltem vetítés közben, de azt is elhatároztam, hazaérve igyekezni fogok még több, Trianonnal kapcsolatos információhoz hozzájutni. SZÁSZ ANDRÁS Lakitelek A versailles-i Kis-Trianon palotában 1920. június 4- én az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői aláírták azt a békediktátumot, amely minden idők legnagyobb tragédiáját jelentette a magyar nemzet számára. A döntés értelmében Magyar- ország elvesztette területének 71, népességének 63 százalékát. Az ország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lélekszáma 18 millióról 7,6 mü- lióra csökkent. Természeti kincsei, nyersanyagforrásai az utódállamok birtokába kerültek - fogalmazódott meg a csütörtök este a Lakitelek Népfőiskola Kölcsey Házában, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem határon túlról érkezett hallgatóinak bemutatták Koltay Gábor történelmi dokumentumfilmjét, a Trianont. Az ősbemutatót Bogdándi Ferenc, a Szövetség a Polgári Körökért Kecskemét elnöke szervezte, aki köszöntőjében szükségesnek tartotta leszögezni: az ötlet nem tőle származott, mivel csak az elmúlt hét végén szerzett tudomást arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem délvidéki, kárpátaljai és erdélyi tagozatának hallgatói a Lakitelek Népfőiskolán tartják gyakorlatukat. A fiatalok és tanáraik viszont tudtak arról, hogy Bogdándi Ferenc Kecskeméten tervezi bemutatni Koltay Gábor művét. Megkérték a polgári kör elnökét, ha leAz ősbemutatón a Corvinus Egyetem határon túli tagozatának hallgatói vettek részt.
