Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-11 / 213. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT RIPORT 9 Kozma Ferenc A magyar asszony azt mondja, hogy nem megy el innen soha. A férje és a fia a temetőben. A dantei poklokhoz hasonló ökológiai katasztrófa előkészületei zajlanak az erdélyi Érchegységben. A döntően kanadai Rosia Montana Gold Corporation a jelenleg is folyó felszín alatti bányászat helyett azt kívánja elérni, hogy óriáskrátert robbanthasson a település helyén, és abból ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. Hatékonyan. Ehhez a Szarvaspataknál 180 méter magas, több kilométer széles körgáttal zárnák el a völgyet; itt létesülne az a ciántó, amely a sárga fém kimosásához szükséges szeny- nyezett víz és zagy keverékét felfogná. Többszázszorosát annak a mennyiségnek, ami 2000-ben a tiszai halpusztulást okozta. A cég az előkészületek részeként megkezdett falurombolás sátáni módszereivel az itt élő és meglehetősen szegény, nyomorúságos körülmények között tengődő helybélieket próbálja egymás ellen kijátszani. ló pénzért vesz házat, telket és ha kell, az áttelepüléshez exhumálja az ősök sírjait is. Minden rögre szükségük van, hiszen egyetlen aranygyűrűhöz két tonna kőzetet kell átmosni ciánnal. Hajnali köd lengi be a havasok ormait, a fenyőerdő fái mozdulatlanok, csend ül a mélyben elhúzódó kis településre. A kamera végigkúszik a tájon; éppen kel fel a nap, és aranyló sugaraival rátekint erre a fantasztikusan szép vidékre. Az erdélyi Érchegységben vagyunk, Abrudbányától néhány kilométerre. A film pereg, ám Kocsis Tibor operatőr-rendező varázslatát hirtelen snittel egy alig bevilágított szobában folyó vita szakítja meg - „Az arany átokká lett ezen a vidéken!” -, halljuk, s a dokumen- tumfilm fájdalmas kiCiántó nyelheti el az Érchegység apró falvait. áltássá válik, ahogy a Svájcból érkezett Stephanie kimondja: „Láttam ezt a helyet, és összetört a szívem...” Az Új Eldorádó című alkotás sajátos, a szeptember 30-i hazai mozipremier előtti sajtótájékoztatóján és egyben a helyszínen, Verespatakon vagyunk. A film számos hazai díjat kapott, legutóbb Romániából az Anonimül Nemzetközi Filmfesztivál kü- löndíját hozta el, és ezúttal nemcsak az alkotóval, hanem a film szereplőinek többségével is mód van találkozni. Végigsétálni azokon az utcákon, ahol Kocsis Tibor közel négy évig forgatott. Alkotása több mint Verespatak. Mindennapjaink történeteinek egyike, ahol a pénz, a hatalom a szegénységgel találkozik. Ahol a kiszolgáltatott emberek mindenüket eladják, ha fizetnek érte. Verespatak legalább félmillió kilogramm aranyat, és háromszor ennyi ezüstöt rejt. Ott bújik a nemesfém a várost körülvevő hegyekben, a főutca alatt, a kiskertekben, és rá- hantolva a temetőben nyugvókra. A település házainak alapjait, járdáit ebből a sárgásvörös kőből rakták. Aranyra épült az unitárius templom is, az egyisten tiszteletére 1796-ban.- Mit szól hozzá, hogy rövidesen bontani fogják? - kérdezem Dávid Ferencet, a település 373-as házának lakóját.- Itt mindent bontani akarnak. A katolikus és az ortodox templomot is. Úgy hallottam, hogy az egyházfiak pakolnak. Az ortodox egyház képviselői kinyilatkoztatták, menni kell...- Akkor mi baj van vele?- Szörnyűség, ami itt történik- mutat le a völgybe. - Teljesen megbolondítják az embereket. Mérik a négyzetmétereket, alkudnak házra, melléképületre, kutyaólra is.- Magánál már mértek?- Be nem engedtem őket. Ez a ház az enyém, akkor is itt maradok, ha rám döntik...- Úgy látom, mindkét szomszédja elköltözött már. Lakat a kertajtón, a házfaA gazdálkodásnak lassan befellegzik.. Ion pedig a kanadai cég kék táblája.- A szegénység nagy úr. Nem tudom elítélni őket, hiszen azt tették, amit az eszük parancsolt. A bolondok maradnak csak, akik a szívükre hallgatnak. Remus Cernus a helyi Albur- nus Maior Szervezet tagja, azok közé tartozik, akik a Gold törekvéseit ellenzik. Kiáll a Kocsis Tibor, az Új Eldorádó film operatőr-rendezője. John J. Aston, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) helyi kirendeltségében dolgozik, a cég környezetvédelem projekt-menedzsere, és egyáltalán nem titkolja, hogy valóban nagyszabású bányászatra készülnek.- Nézzen körül - mondja határozottan -, ezen a környéken jelenleg majdnem mindenki munkanélküli, a szegénység égbe kiált. Mi gazdaggá tesszük őket. Cégünk kétezer főt foglalkoztat majd az első ütemben, akik jövedelmükkel további 3-8 főt tartanak majd el. John J. Aston bízik abban, hogy a beruházás megkezdéséhez a román kormánytól zöld utat kapnak, s az unió is áldását adja. Külön örömének adott hangot azért, hogy a világ legnagyobb aranykitermelője, a Newmont Mining Ltd. az erdélyi vállalkozásba az elmúlt héten 18,8 millió dollár értékben résztulajdont vásárolt. hagyományos bányászat folytatása mellett, valamint a települések és a táj megőrzése érdekében. Háza talán a legszebb, ápolt, gondozott a kert, méhek raja dong az egynyári virágok között. - Itt születtem, az egész életem a bányához kötődik — mondja. - Apám, nagyapám is a kőtörők mellett vagy lent a föld mélyén dolgozott, olyan ez a vidék, mintha a jóisten magának teremtette volna. Nem adjuk. Még modernebb lakásokért, új Verespatakért sem.- Abrudbánya felőli részen kijelölték a helyét és láttam, hogy már megkezdődött az odavezető út építése.- Építsék. Jól meglennénk mi itt is.- Hogyan élik meg a rendszeres viszálykodást?- Ki tudná megmondani, hogy az elmúlt négy év hány ál- maüan éjszakát hozott. Sírva ment el az is, aki úgy döntött, hogy menni kell. S nem mer, nem akar visszajönni, mert fél attól, hogy a találkozásba beleroppan... Egyesületet alakítottunk, hogy védjük magunkat, erre megalakult a Gold egyesülete is azokból, akik a bányát akarják. Kettészakadt a település. Egykori jóbarátok nem köszönnek egymásnak, külön kocsmába járnak. Arany és cián a verespataki Eldorádó filmjében KÉT TONNA Ennyi kőzetet kell átmosni egyetlen gyűrűhöz Erdély Eldorádója Hunfalvy János és Rochbock Lajos Magyarországot és Erdélyt bemutató háromkötetes művét első ízben 1864-ben adták ki Darmstadtban. Idézzünk belőle szó szerint: „Kétség sincs benne, hogy az arany termelése sokkal nagyobb volna, ha az aknázás s az érczek feldolgozása közös terv szerint és ésszerű módon eszközöltetnék. E nemes érc ugyan számtalan, s részint nagyon szabálytalan hasa- dékokban, erekben van elosztva... oly finoman elhintve, hogy puszta szemmel meg sem látható... Verespatak környéke egész Európának leggazdagabb aranyvidéke, azaz aránylag kis területen a legnagyobb aranymennyiség van fölhalmozva. Azért Verespatak környékét méltán Erdély El- dorádójának nevezhetjük."
