Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

mi 2004. Augusztus 5„ csütörtök ““Népe Kecskemét és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula Cigányszerelem a domb mellett Kecskemét__________ Idén is lesz szabadtéri előadás a kecskeméti Szabadidőköz­pontban. Három kellemes nyárestén Lehár Ferenc: Ci- gányszerelem című darabját tekintheti meg a nagyérdemű.- Hagyományt szeretnének terem­teni? - kérdeztük az operett egyik rendezőjét, Turpinszky Bélát.- Szeretnénk, ha a Kecskeméti Szabadtéri Játékok hagyománnyá válnának. Tavaly az István a ki­rály rockoperát mutattuk be, óri­ási sikerrel. A hely gyönyörű, re­mek adottságú, szinte „aréna” jel­legű. Kecskemét az ország szívé­ben van, a fővárosból is könnyen, gyorsan megközelíthető. Ha jó előadásokat produkálunk, akkor valóban az ország szívébe kerül­hetünk.- Miért a Cigány­szerelemre esett a választás?- Ez a romanti­kus operett remek­mű, de keveset játsszák, talán azért, mert igen ne­héz zeneileg, ének- hangilag. A történet helyszíne a XIX. század végi, szá­zadfordulós erdélyi Kárpátok, a Cserna vidéke. Meseszerű, a hegyek, az erdők hiedelemvilágára épül. Eredendően nem sok humort tartalmaz, de vakon megbízok rendező­társamban, Straub Dezső barátomban, így garantálhatom, mókában és kacagásban nem lesz hiány!- A szereplők névsorában érde­kességekre is bukkanunk!- Nekünk, színészeknek olyan lesz ez a darab, mint egy osztály­találkozó. Ugyanis Straub Dezső és Kishonti Ildikó is színis társam volt, Eperjesi Erikával pedig Mis­kolcon játszottuk együtt ezt a da­rabot. No és Seres Ildikó neve sem cseng ismeretlenül a kecske­méti színházlátogatóknak, hiszen a hírős városban négy éven ke­resztül vele alkottuk a primadon- na-bonviván párost. Számára ez most egy nagy visszatérés is. Ér­dekesség az is, hogy a színpadon két bonviván fog viaskodni Zórika szerelméért: az egyik én leszek, a másik pedig a fiam, ifj. Turpinszky Béla. Nagy csata vár­ható!- Az örömbe azért egy kis üröm is vegyül,y sneu & xu ■*> ,4- Előadásainkat saját erőből készítjük, mert bár több pályá­zatot is beadtunk, semmiféle tá­mogatást nem ítéltek meg ne­künk. Viszont köszönhetően a sok lelkes helybéli színházszere­tő - a költségekhez képest mini­mális - anyagi hozzájárulásá­nak, de annál szívósabb elszánt­ságának és fizikai munkájának idén is fel tudunk lépni a Sza­badidőközpontban. Remélem, hogy sikerül fölhívnunk a város és a megye figyelmét is arra, hogy ezt a rendezvényt érdemes támogatni. Ha lenne lehetősé­günk bővebb költségvetésből gazdálkodni, egy nyári szezon­ban több különböző előadást is színre tudnánk vinni. h. r. KODÁLY FESZTIVÁL. A június 7-én kezdődött és augusztus 20-án záruló kulturális rendezvénysorozat programjaként hétfő este az Auer Vonósnégyes muzsikált. A kecskeméti Kodály Intézet udvarán Haydn, Kodály és Bartók művei csendültek föl. _________ fotó: banczik Róbert A lélek erős volt, de a test gyenge Különleges eseménynek adott otthont nemrég Kecskeméten a Barátok temploma. Páter Ber- nátra valamint a holokausztra emlékeztek az egybegyűltek. Miért volt rendhagyó a kecske­méti Porta Egyesület és a Kecskeméti Zsidó Hitközség közös rendezvénye? Miért állhat Bernát atya élete példaként mindannyiunk előtt? Kecskemét- Miért kapcsolták össze a Bernát atyáról való megemlékezést a hobkauszt évfordubjával? - kér­deztük Bárkányi Ernő templomigazgatótól.- Peregrin atya, Páter Bernát rendtársa, életé­nek kutatója hívta föl a figyelmünket arra, hogy Bernát atya 50 évvel ezelőtt hunyt el. Közben már a helyi zsidó hitközséggel is fölvettük a kapcsola­tot a holokauszt évforduló miatt, és a kettő (Páter Bernát életét ismerve) könnyen összekapcsoló­dott.- A kettős megemlékezés példaértékű lehet a jö­vőre nézve?- Sokféle előítélet és elvarratlan szál van még napjainkban. Reméljük, minél előbb eljön az ide­je, hogy a múltat, amennyire csak lehet, tárgyila­gosan tárjuk föl. Ez egy olyan esemény volt, me­lyen mindannyian hálával, tisztelettel adózhat­tunk az emlékek előtt. Sajnos úgy látom, hogy a történelemből nem tanulunk, pedig ismernünk kellene a régmúlt időket. Ráadásul 60 év nem is olyan messzi távlat. Kecskemé­ten még élnek jó páran, akik Bernát atyát személyesen ismer­ték. A saját hagyatékát minden­kinek ápolnia, gondoznia kell, ezért szeretnénk a jövőben egy állandó kiállításon bemutatni a kecskeméti ferencesek életét. Tartozunk ennyivel elődeink­nek, akik a történelem vérziva­taros idején is becsülettel helyt­álltak. Kecskemét különös jelen­tőségű ebből a szempontból: a városra mindig is jellemző tole­rancia ékes példája a különböző vallások ugymáslioz közel álló, nagy templomainak sokasága.- Terveznek-e folytatást?- Az első próbálkozás meg­volt. Mi kezdtük el, és nagy kuri­ózumnak számít, hogy egy rabbi méltatott egy katolikus papot! Én nagyon örülnék, ha lenne folytatása. Minden év­ben szeretnénk házigazdái lenni egy történelmi jel­legű megemlékezésnek, és ehhez kapcsolódóan Kecskemét megmentője Krausz-Károlyi Bernát 1892. június 19-én szüle­tett. A ferences rendi szerzetes oltalmába vette a gyengéket, a kitaszítottakat, legyenek katolikusok vagy zsidók, magyarok vagy németek. Ő vezette a kínai missziót: tempbmot, árvaházat építettek, orvosi rendelőt hoztak létre Paokingban. Néhány évig országgyűlési képviselő volt. Amikor Kecske­mét és a kórház vezetés nélkül maradt, ő vette át az irányítást. Tisztelték a hírős városban. A front idején a városon át menekülők nála kaptak szál­lást, meleg étek, a zsidók rejtekhelyei, a betegek ápolást. Barankovics István egyik levelében nemes egyszerűséggel Kecskemét megmentjének nevezte. Fölemelte a szavát a zsidóüldözés ellen. Tikakozott a kommunista diktatúra ellen, ez lett a veszte. A rá vonatkozó vádiratok ugyanakkor inkább vokak hábimák. Az egyik zsidó család Bernát atya ezen „bűneit" soroka föl:- sárgacsillag viselés alóli mentesítés és szabad mozgás biztosítása- életmentés- menedéknyújtás- menlevelek szerzése- tikakozás Kecskemét városának kiürítése ellen Páter Bernát 1954-ben hunyt el. Máig nem tudni biztosan, hol nyugszik. egy-egy szimpóziumot, konferenciát összehívni. Szép eredmény lenne, ha minden vallási felekezet össze tudna jönni legalább egy napra! havasi renáta Páter Bernátra és a holokausztra emlékeztek a rendezvényen. Gong Rádió műsora Hétfőtől péntekig állandó műsoraink 6-10-ig Reg- kor. Esti műsoraink 20-22 óráig. Hétfő - Szívdob- ig Szombati vendég. 12-14-ig Déli Kívánságmű- geli Cocktail, 10-12-ig Téma. 12-14-ig Déli kíván- bánás. Kedd - Amerikából jöttem. Szerda - Jogá- sor. 14-18-ig Élénk Délután, benne 15 órától Kép- ságműsor. 14-18-ig Élénk délután. 18-20-ig Esti ban áll. Csütörtök - Videó Chatörtök. Péntek - viselői portré. 18-20-ig Esti Kívánságműsor. Va- Kívánságmúsor. 20 órától Esti műsorok. 22 őrá- Most vagy Soma. Szombat - A házibuli folytató- sámapi műsoraink: 6-10-ig Próbareggeli. 10-12- tól Éjszakai műsorok. Hírek minden nap 06-1 Ékig dik. Vasárnap - Garfield és barátai Éjszakai mű- ig RádióZoo. 12-14-ig Déli Kívánságműsor. 14- egész órakor. Esti Hírek - helyi hírösszefoglaló, soraink 22 órától: Hétfő: Jazz Klub. Kedd: Music 18-ig Élénk délután, benne 15 órától: A siker ko- hétfötől - szombatig 18 órakor. Sportélet - helyi Bt. Péntek: Katapult DJ. Szombat: G-Pont. Vasár- vácsai - Menedzserportré. 18-20-ig Esti Kíván- sportösszefoglaló, hétfőtől - szombatig 19 óra- nap: Garfield és barátai. Szombati műsoraink: 6- ságmúsor. kor. Sporthírek minden nap 07.40kor és 11.40- 10-ig Próbareggeli, benne 7-8ig: Mozaik. 10-12- ____________________________■ Any akönyvi hírek • Anyakönyvi hírek Szomszéd tyúkok a Kecskemét Születtek: Stecenkó Nándor Balázs (anyja neve: Csikós Szüvia) Lakite­lek, Bódis Domán (Berderovics Gyöngyi), Rádóczi Attila (Szíjjártó Mária) Izsák, Kulcsár Máté Milán (Sápi Bernadett) Kerekegyháza, Ádám Balázs (Szabó Enikő) Buda­pest XXI. kér., Juhász Árpád István (Törjék Éva) Madocs, Kovács Bálint Ádám (Pólyák Helga), Dorogi Valen­tina (Dorogi Aranka) Tiszakécske, Pulai Virág (dr. Horvát Hajnalka), Patay Petra (Zsíros Ibolya Erzsébet), Kiss Ágnes Fanni (Bognár Ágnes), Nádasdi Anna (Miskár Györgyi Ildi­kó), Marozsi Eszter (Pandúr Móni­ka), Sörös Larissza (Utasi Edit) Tázlár, Tasi Mónika (Huszár Móni­ka), Kis Ivett Tünde (Páll Ilona Tün­de) Helvécia, Bogáromi Milán (Kiss Györgyi) Akasztó, Dabinyecz Kolos (Veszelka Mónika), Kiskunmajsa, Dabinyecz Zsolt (Veszelka Mónika) Kiskunmajsa, Fejes Lóránt László (Magyar Barbara) Fülöpháza, Badó Zsombor (Farkas Ágnes), Ács Zoltán Attila (Fehér Piroska) Ballószög, Gömöri Gergő (Fuszanecker Irén) Kiskunhalas, Stanek Kinga (Tápai Rita Ágnes) Pécs, Galambos Dorina (Biliczki Brigitta), Bognár Viktória (Bognár Anita), Szuromi Kamilla (Goralkó Krisztina) Tatabánya, Suhajda Emese (Barabás Emese) Nagykőrös, Bán Noémi (Varga Klára Noémi), Balogh Anita (Nagy Borbá­la), Molnár Bianka (Boldizsár Ibo­lya) Kerekegyháza, Herczeg Nelli (Kósa Anita), Lévai Dzsenifer (Ju­hász Melinda), Prikkel Noémi (Rácz Csilla) Izsák, Gaál Zsófia (Hegedűs Mariann) Kiskunhalas, Molnár Maja (Marticzik Emese) Táborfalva, Ju­hász Rita (Varga Mária), Rafael Etel­ka (Danyi Vilma) Tatárszentgyörgy, Kálomista Gábor (Stuber Mónika) Kunszentmiklós, Rózsa Máté (Miha­la Tímea) Rózsa Levente (Mihala Tí­mea), Chudi Levente Zsolt (Krepsz Anikó Ildikó) Solt, Kántor Sándor (Mák Krisztina Gabriella), Bálint Ro­zália (Kovács Ibolya), Kállai Réka (Kiss Erika), Horváth Hanna (Berta Beáta), Csernus Abigél Lotti (Sájner Mónika). . Házasságot kötöttek: Miskol- czi László és Tormási Nikolett, Kátai-Kis Róbert és Bíró Anikó, Bravik Géza és Szénási Tünde, Srámli Tamás és Mészáros Mónika, Braun Pierre Alexander és Udvarhe­lyi Szilvia, Vörös András és Rehák Annamária, Rózsa Antal és Gulyás Hajnalka, Nyúl József és Fekete No­émi, dr. Török Tamás és dr. Kemen- czei Henrietta, Csáki Tibor és Tiszavölgyi Krisztina, Gáspár Illés és Ócskái Márta Noémi, Molnár Zsolt és Peszeki Krisztina, Simon Béla és Bende Krisztina, Szelei Fe­renc és Kökény Anita. Meghaltak: Gida Ignác (Lajos- mizse), Szűcs György (Lajosmi- zse), Nagy Pál, Borsodi Pálné Csí­pő Margit (Izsák), Kása Sándor (La­kitelek), Pejsár Gyula, Klinszky László, Nagy Gábor József (Tisza­kécske), Nagy Pálné Baráth Eszter, Pasztendorf Ferenc (Kiskunfélegy­háza) , Vecsei Sándor, Bednárik An­tal Dömötör, Szegedi Józsefné Mol­nár Franciska, Patai János, Tóth Istvánná Lengyel Ilona, Prágai Józsefné Makány Mária, Horváth Jánosné Mozsaik Terézia (Kerek­egyháza), Dömötör Sándorné Do­bos Margit (Kerekegyháza), Kovács Panna (Kerekegyháza), Mák Erzsé­bet Katalin (Helvécia), Ibicz András (Tiszakécske), Csernus Györgyné Zoboki Julianna (Tiszakécske), Sza­bó András (Balatonfüred), Fakan Balázs, Jakab Rihárd (Kiskőrös), Pullai Károly Béláné Méhész Márta, Simon Sándor Lajos (Soltszent- imre), Jakab János (Soltvadkert), Kulman György, Nyíri Ferenc, Kol­lár Péter (Lajosmizse), Juhász Zol­tán, Bild Ottóné Wagner Edit Etelka, Sári Imréné Józsa Erzsébet, Sebők Mátyásné Kovács Julianna, Érni Ferencné Gellértfi Teréz, Krix Antal- né Kis Erzsébet (Tázlár), Vincze László, Soós Péter (Bátya), Juhász Imréné Lantos Julianna, Szabó Lajosné Marschek Erzsébet, Csapiár Jánosné Szabó Ilona, Pólyák István (Orgovány), Csömör Sándor (Fót), Majoros László Tamás, Petrányi An­na Julianna (Soltszentimre). A szomszéd galambok és a tyúkok elfoglalták az udvart A kisbabát nem lehet az ud­varra kivinni és a homokozó is a szomszéd macskák illem­helye lett Kecskeméten az állattartás igen meghatározó pontja a szomszé­di viszonyoknak. Számtalan be­jelentés érkezik az illetékes ha­tóságokhoz az állatok tartásá­val, számával, vagy egészségé­vel kapcsolatban. A hivatalos út mégsem mindig járható, hiszen a bejelentés további viszályokat szíthat a szomszédok között. Vargáék nemrég egy kertes házba költöztek, ami 10 percre van a városközponttól. A kert­jük inkább csak jelképes a mé­rete miatt, mégis remek válasz­tásnak tűnt a ház, hiszen a kis­babát így akár a szabad levegőn is altathatják. A nagyobb fiúnak pedig elfért egy homokozó. A szomszéd udvara még kisebb, alig 40 négyzetméter. Mégis ál­latok hihetetlen tömegét tartja ezen a szűk helyen: 2 kutyát, 60-70 galambot, 50 tyúkot, 2 gyöngytyúkot, 4-5 kakast, libá­kat és 2 macskát. Az állatok per­sze igénylik a nagyobb életteret, ezért offenzívát indítottak a Varga család udvarának a beke­belezéséért. A macskák állandó vendégnek számítanak és a ho­mokozóba piszkítanak. A tyú­kok a ház tetején kárálnak, vagy egyszerűen átrepülnek az ud­varba. Mindez olyan bűzzel és lármával jár, hogy a család nyu­godt pihenése lehetetlenné vált. A kisbabát, de még a száradó ru­hákat sem lehet őrizetlenül az udvaron hagyni, a homokozó­ban pedig hetente lehetne cse­rélni a homokot. Tapasztalatuk szerint a szomszéd bácsi számon tartja, szereti és gondozza az állatait. Közülük egyet sem vág le és a szaporulatot is örömmel meg­tartja. Vargáék azért fordultak la­punkhoz, mert tanácstalanok. Hiába mondják a bácsinak, hogy baj van, ő nem intézkedik. Hogyan lehetne elérni, hogy nyugtuk legyen, de a jó szom­szédi viszony se romoljon meg? Az önkormányzat helyi ren­delettel szabályozza az állattar­tást. Meghatározza, hogy térsé­genként milyen és mennyi állat háztetőn tartható. Vargáék utcáját kike­resve kiderül, hogy a szomszéd­juk egyáltalán nem is tarthatna haszonállatot. Ezzel a baromfik és a galambok ottléte illegálissá vált. A rendelet kimondja vi­szont, hogy családi házas telken legfeljebb két eb tartható. A két kutyus tehát maradhat. A macs­kákról azt írja a fáma, hogy úgy kell tartani őket, hogy a telekha­táros lakók nyugalmát ne zavar­ják. A cicákkal tehát gond van. A Varga család ismeri a jog­szabályokat, mégsem mentek még a hatósági osztályra pa­naszkodni. Azt mondják, hogy ezzel a húzással biztos magukra haragítanák az állatbarát bácsit. A rossz szomszédi viszony pe­dig még az állatseregletnél is rosszabb lehet. Az önkormány­zat ügyintézője is azt tanácsol­ja, hogy próbálják meg egymás között megoldani a problémát, mert az a tapasztalata, hogy egy-egy hivatalos intézkedés az eredetinél sokkal rosszabb hely­zetet eredményez. Vargáék ab­ban bíznak, hogy a bácsi magá­ra ismer és belátva a tarthatat­lan helyzetet, önszántából túlad a jószágain.

Next

/
Thumbnails
Contents