Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Augusztus 30., hétfő Nézőpont Válásek Tibor __________ It t az arany, hol az arany? Több milliónyi sportbarátommal boldogan ültem le a tévé elé augusz­tus 13-án, s az athéni olimpia nyitóünnepségét nézve már előre büsz­ke voltam arra, hogy magyar vagyok. Egyre azon tűnődtem: a bő 2 hét alatt vajon hány érmet szereznek majd a piros-fehér-zöld zászló mö­gött vonulók. Az aranyakat illetően úgy hét-nyolcra tippeltem, s nem is lőttem nagyon mellé. Igaz, én nem kalkuláltam a magyar sportoló­kat ért doppingesetekkel, amelynek folytán apadt az éremkollekciónk. Az olimpia a kiváló teljesítmények mellett vagy éppen azokkal össze­függésben a doppingról, s a leadott vizeletminták mennyiségéről és minőségéről szólt elsősorban. Bár Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke már nyitóbeszédében előrevetítette, hogy Athénban soha nem tapasztalt módon lépnek fel a tiltott szereket al­kalmazó sportolókkal szemben, arra senki nem gondolt Magyaror­szágon, hogy éppen honi sportolóink közül keverednek gyanúba. Méghozzá öten. Ezek után napvilágot láttak olyan vélemények, ame­lyek a volt NDK-hoz hasonlították hazánkat. Állítólag doppingháború zaj­lik a világban: kémcsövekkel rohangáló doppingellenőrök és üldözött sportolók állnak a két oldalon. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség n mnpvn m léYI t (WADA) persze szeretné saját ^ ** IsimL fontosságát is hangsúlyozni: ' az ügynökség emberei ugyan­is meg akarják szolgálni azt az évi 25 millió dollárt, amibe fenntar­tásuk kerül. Külföldi vélemények ugyanakkor magyar sportmaffiá­ról beszélnek, amelyben a nyomokat eltüntető orvosok juthatnak kulcsszerephez. Hogy mindebből mi az igazság, azt nem tudni. Az NDK-sokhoz hasonlítják Nem tudom elképzelni sem, honnan veszik a bátorságot egyesek, hogy különböző megalázó módszerek alkalmazásával tönkretegye­nek sportolókat, megsemmisítsenek vagy meghamisítsanak világ- lasszis eredményeket, bepiszkítsanak embereket. Sőt, egy egész or­szágot. Később azonban, amikor például Annus Adrián olimpiai baj­nok kalapácsvetőnk - a megaláztatásokra hivatkozva - felrúgott min­dent: az aranyérmet, az aranyért járó milliókat, s az élethosszig tartó életjáradékot, már egy kissé elbizonytalanodtam. Van ilyen? A választ döntsék el Önök. Nekem most mennem kell, mert kopog­tatnak az ajtómon. Attól tartok, a teljesítményem után akarnak vizs­gálódni. Tudom, megfelelő mennyiséget kell produkálnom. A katonai pálya választható szakma, hivatás Katonának lenni ugyanolyan szakma, hivatás, mint a többi. Hozzáértést, szaktudást, profiz­must igényel. A katonákra való­ban máshogy tekintenek már az emberek. Nem úgy, mint a hat hónapra, kénytelen-kelletlen, mondhatni feleslegesen bevonu­ló sorkatonákra, hanem mint azokra, akik külföldön és bel­földön is elhivatottan vigyáznak Magyarország biztonságára. Ju­hász Ferenc honvédelmi minisz­ter szerint érdemes katonai pá­lyára lépni a fiataloknak, mert jó megélhetést biztosító jövedelem­re és karrierlehetőségre számít­hatnak. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség már most is az egyik legnagyobb munkáltatója az or­szágnak és az itt dolgozók rövide­sen a legjobban megfizetett közal­kalmazottak lesznek. A követke­ző években olyan bért, olyan élet- és munkakörülményeket tudnak majd a katonák számára biztosíta­ni, amelyek alapján versenyké­pessé válik a katonai pálya. A honvédelmi miniszter közölte: a katonai szakma iránt érdeklő­dők rengeteg szakterület közül választhatnak. Lehetnek például térképészek, felderítők, híradós­ok, pilóták, sőt katonaorvosok is. Mint mondta, a szakmunkásokat is várja a honvédség. Példaként említette, hogy Hódmezővásárhe­lyen építőipari szakmákkal ren­delkező fiatalokra is számítanak, hiszen a zászlóalj infrastrukturá­lis századába kőműves, villany- szerelő, vízvezeték-szerelő, ács és állványozó beosztások is lesz­nek. A honvédség a főiskolákról, egye­temekről kikerülő fiatalokra is számít, akik végzettségüknek megfelelő, vezető tiszti és tiszthe­lyettesi beosztásokba kerülhetnek a hadseregben. Az egyenruhát öltő fiataloknak nem kell egyhangú munkára szá­mítaniuk. A honvédségben ko­moly karriert futhatnak be, lehe­tőségük van rendszeresen kül­szolgálatot vállalni. A katonák külföldön - például Irakban, Afga­nisztánban vagy Cipruson - nem­csak maguknak, hanem a többi nemzet katonáinak is bebizonyít­hatják rátermettségüket, szaktu­dásukat, miközben Magyarország biztonságát szolgálják. Szaporod­nak a különböző NATO-beosztá- sok is. Az észak-atlanti szövetség különböző parancsnokságain egyre több magyar tiszt és tiszthe­lyettes dolgozik, őket rendszere­sen váltani kell, így hosszabb kiil- szolgálati feladatokra is számít­hatnak a hívatásos katonák. A katonák egyre jobb munkakö­rülmények között dolgozhatnak, a szaktárca felújítja a laktanyákat és a különböző objektumokat. A szaktárca nagy figyelmet szentel a katonák élet- és munkakörülmé­nyének javítására: jelenleg is la­kásépítések és laktanya-moderni­zációk zajlanak. A szaktárca a kö­vetkező évek során új gépjármű­veket szerez be, repülőgépeket vásárol, és a különböző harcásza­ti és kommunikációs berendezé­seket is korszerűsíti, ezzel is elő­segítve a professzionális munkát. Juhász Ferenc hangsúlyozta: fo­lyamatosan azon dolgoznak, hogy megteremtsék a professzi­onális haderő feltételeit. Az a céljuk, hogy a társadalom ismét büszkén tekintsen azokra a ma­gyar egyenruhásokra, akik az ország biztonságáért dolgoz­nak. ▲ Számos trükkel próbálkoznak, de nem éri meg bliccelni Sokan dragalijak a parkolási dijat. Másoknak viszont telik rá, csak eppen rá se rantanak az önkormányzat rendeletére. Fizetni azonban előbb vagy utóbb kell. Fotónk illusztráció. Baján a fizető-parkolórendszer négy és fél évvel ezelőtti bevezetésének reggelén megrongálták a jegykiadó automatákat. Ez is jelezte, az új sarcnak senki sem örüL Összeállítá­sunkból kiderül, hogy Kecskeméten és Kiskunhalason is számos trükkel próbálkoznak a bliccelők, de leg­többször kiderül: olcsóbb fizetni.. Fizető parkolás Fizetni vagy nem fizetni? Baján ezt a kér­dést naponta feltehetik maguknak az autó­sok. Fizetni sem egyszerű ugyanis. Aki sze­retne jogkövető magatartással megál- dott/megvert embereket dühöngés közben látni, annak ajánlható program a nézelődés a jegykiadók környékén. A szerkezetek sok­szor bosszantják az autósokat, mert elnyelik az érmét, nem adnak jegyet. Különösen pá­rás, esős időszakban gyakori a meghibáso­dás. Ez az érmével, illetve a chipkártyával fi­zetőket egyaránt idegesíti. Az ellenőrök sem tartoznak a legnépszerűbb emberek közé, ennek ellenére van olyan, aki kezdetek óta rója az utcákat nem fizetőket keresve. So­kan fittyet hánynak az automatákra. Baján jelenleg 12 ezer tartozást tartanak nyilván. A tapasztalatok szerint mintegy féltucatnyira tehető azok száma, akik sosem váltanak je­gyet. A tartozási csúcstartó 360 ezer forintos hátralékot halmozott fel, amit egy összeg­ben fizetett ki. (Ez 120 havi, azaz 10 évre szóló bérlet árával megegyező összeg - a szerk.) Egyébként a százezres adósságok gazdái általában részletekben fizetnek. Ta­valy 10,5 millió forintot szedett be ilyen mó­don a Kommunális és Szolgáltató Kht., míg idén az első félévben 7 millióhoz jutott ilyen módon. Igaz, a tartozások behajtása hossza­dalmas folyamat. Erre bizonyíték, hogy nap­jainkban a 2000-2001-es nemfizetések van­nak soron. Ma már a központi nyilvántartás online elérésével azonnal hozzájut a meg­bírságolt autó gazdájának adataihoz a kht., ám az évek óta húzódó ügyek esetében a többszöri tulajdonosváltozás bonyolítja a helyzetet. Idén Baján 47 millió forintos bevételt ter­veztek a fizető parkolásból. Tavaly eredetileg 50 millió volt a terv, amit ősszel 15 millió csökkentettek a városatyák. A Kommunális és Szolgáltató Kht. ugyanis jelezte, a 2003-tól 25 %-osra nőtt áfa, valamint a megváltozott szokások miatt jelentősen csökkent árbevé­tele. A kiadási oldalt 16 millióval kurtították meg, ez a dolgozói létszám korlátozását és az automaták javíttatására fordított pénz csökkentését jelentette. Idén már nincs két fizetési zóna Baján, mindenütt 120 Ft/óra a tarifa, legalább 15 percre kell jegyet váltani. Korábban a becslés szerint a várakozók 30- 40 %-a mozgáskorlátozotti igazolvány révén parkolt ingyen. Ezt a gyanút nem igazolták az elvégzett mérések. Ezek szerint 18 %-os volt az kártyahasználat. Igaz, a tapasztalatok szerint ez az arány növekszik. Például a Kossuth utcában 60 százalékban vannak ilyen igazolvánnyal díszített autók. Többsé­gük azonban nem a vásárlóké, hanem az üz­letekben dolgozóké. Kecskeméten fél órára 70-80 forintba ke­rül a parkolás. A fizető parkolási rendszert működtető Piac- és Vásárigazgatóság adatai szerint még mindig vannak bliccelők, és so­kuk a büntetés kézhezvétele után különbö­ző magyarázatokat kieszelve próbálja töröl­tetni a bírságot. Kun István igazgató a szá­mok alapján azonban úgy véli, a vétkesek meglehetősen jó arányban rendezik a pótdí­jakat. Nyolc napon belül kétezer forintot kell fizetni annak, aki nem váltott parkolójegyet, de ez az összeg az idő elteltével jelentősen emelkedik. Vannak notóriusan tartozók is, ők időről időre rendezik számlájukat, aztán újabb gyűjtögetésbe kezdenek. A mostani rekorder 70-80 ezer forint körül áll. Velük szemben az igazgatóság már nem tud méltá­nyosságot gyakorolni. Mindezek ellenére a kifogások széles palettáját vonultatják föl az autósok. Egyszer egy család vásárolni indult. A Centrumnál álltak meg, a férj beszaladt az áruházba. A feleség a pici gyerekükkel a ko­csiban várakozott. Az idő telt, múlt, az asz- szony már meg is szoptatta a csöppséget, de a férfi még mindig nem tért vissza. Bemen­tek hát utána, és abban az öt percben meg is Baján az ellenőrök idén eddig 15 ezer Miku­lás-csomagot osztottak ki, ez átlagosan havi 2500 darab. Ami a bevétel megoszlását illeti, a jegybevétel 35-38 %, míg a bérletekből 62-65 % származik. büntették őket. Végül nem kellett kifizetniük a bírságot. Nem úgy annak a fiatalember­nek, akinek elmondása szerint autójára ad­dig került a büntetőcédula, míg ő aprót vál­tott a parkolóórához. Panaszához csatolta a megváltott parkolójegyet, de kiderült, hogy jegyváltó kártyával rendelkezik, így kifogása kártyavárként dőlt össze. Kiskunhalason összesen mintegy egymil­lió forinttal tartoznak az autósok a fizetőpar­kolókat üzemeltető Binex Bt.-nek. - Naponta 20-30 alkalommal fordul elő, hogy az autó­sok elfelejtenek parkoló cédulát váltam - tájé­koztatott a társaság vezetője, Kozsuch Mi­hály. Mint azt megtudtuk: a „Mikulás-cso­mag” miatt gyakran betelefonálnak a céghez az autósok, pedig az emiatt keletkező tele­fonszámla magasabb, mint maga a bírság, amely néha csak a minimális parkolási díj összege, azaz 40 forint lenne. A parkolókban a megváltott időn túl tartózkodók többsége - úgy 60-70 % - azonban, keresi annak a mód­ját, hogy befizethesse tartozását. Kiderült az is, hogy a mozgásukban korlátozottak száma is ugrásszerűen megnövekedett, amióta fize­tőparkolók is vannak a belvárosban, leg­alábbis ezt bizonyítja a szélvédők mögé kira­kott igazolványok száma. (Akadt olyan autós is, aki csak egy fekete-fehér fénymásolatot helyezett ki mozgáskorlátozott igazolvány gyanánt.) A másik „nemfizetős” trükk, hogy több hónapja lejárt cetliket „felejtenek vélet­lenül” a szélvédők mögött. - A notórius blic­celők rendre a módosabb rétegből kerülnek ki, s akadnak akik valóságos sportot űznek abból, hogy nem fizetnek - tudtuk meg Kozsuch Mihálytól. Még várnak egy-két hó­napot, de utána megkezdik a tartozások be­hajtását. MUNKATÁRSAINKTÓL Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint drága-e a fizetőparkolás? Lami Kornél, Kecskemét:- Bár nekem még nincs saját autóm, a szüle­im kocsija által ismerem a kecs­keméti fizető- parkolókat. Nem tartom soknak a 70-80 forintot egy fél órára, bár többnyire ingyenes területeken ál­lunk meg. Azzal egyébként nem nagyon értek egyet, hogy még ezért is pénzt szednek. A parkoló­hely rettentően kevés, különösen a belvárosban, talán a leendő mélygarázs gyógyír lesz majd erre a bajra. Szívem szerint azonban kitiltanám az autósokat a sző­kébb belvárosból. Egyrészt a túl­zottan megnövekedett forgalom, másrészt a már említett nehézkes parkolás miatt. Kirschnerné Seitz Anita, Ne­mesnádudvar: - Baján nem fize­tünk parkolási díjat a városban, mert az órán­kénti 120 forint drága számunk­ra. Mi ugyanis szerdán és szombaton 6-8 órát tartózkodunk a Sugovica-parti vá­rosban. Rendszeresen bejárunk árulni a piacra, így sokkal kifize­tődőbb a piaci parkolót igénybe venni. Ott ugyanis a havi parkoló bérlet 1920, a napi jegy pedig 232 forintba kerül. A napijegyet kivál­tó vásárlók is egész nap ennyiért parkolhatnak a piactér mögött, sőt többször elhagyhatják a par­kolót és visszatérhetnek, ha már aznap jegyet váltottak. Ez a leg­kedvezőbb parkolás Baján. Szuszki Géza, Kecskemét: - Irreálisan magasak a parkolási di­jak Kecskeméten. Budapesten a várban 800 forint egy óra, ehhez képes a kecskeméti 120-180 forin­tot soknak tartom, hiába szép a megyeszékhely főtere is. Kevés a parkolóhely, le­hetetlen a parko­lás a belváros­ban. Mélyga­rázzsal vagy par­kolóházakkal - kis alapterületen 6-10 szint - meg­oldható lenne a probléma. Órán­ként 80-100 forintot tudnék kor­rekt árnak elfogadni. De még ez is sok, ha figyelembe vesszük, hogy egy közintézményben gyakran több órásra nyúlik az ügyintézés. Másrészt, ha fizetünk, legalább őrizzék az autókat! ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents