Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-19 / 194. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK 2004. Augusztus 19., csütörtök KÖRKÉP ÜNNEPI GONDOLATOK Ez a haza Megmondatott a régieknek: „Bárhová visz szerencsétek, ezt a hazát szeressétek.” Én pedig azt mondom nektek: szeressétek a világot, a kék eget és a messzeséget - magatok és hazátok szeretetét pedig bízzátok az ösztönre: az jobban tudja, hogyan kell szeretni önmagunkat. Ezer hazafias vers meg nem magyarázta nekem soha, mi a haza - de egyszer külföldön voltam. Berlinben, járkáltam az utcákon, épületek szédítő tengerében. Járkáltam, és valami különös érzésem volt: mintha ez mind csak álom és játék lenne, mintha ezek a házak itt nem volnának igaziak, hanem csak tréfából, ideiglenesen építették volna fel őket a kedvemért, hogy megtréfáljanak, aztán megint nem lesz itt semmi, mint ahogy nem is volt, játékházak, játékterek, játékváros az egész, tudja Isten, miből épült. Ez az érzés nem múlott el fél év múlva sem, hogy ott éltem; nem tudtam őszintén elhinni, hogy mindez megvolt azelőtt is, és hogy mindez igazán van. Mindig póznak tűnt, hogy idegen nyelven beszélnek; és minden idegen ember affektált és keresett volt a szememben, és amit ettem az ő kocsmáikban, mintha főzőcske játék lett volna, nem igazi ételek, és játékpénzzel kellett fizetni érte. Hazatérve, az első magyar városban szűnt csak meg ez az érzésem - mint a Liliputból hazatérő Gulliver, úgy ültem be a nyomorult vasúti étterembe, hogy különös kalandom után mohón nyúljak megint az igazi tányér után, amin igazi ételt nyújtott egy felnőtt és igazi ember. Bizony mondom néktek: ez a haza. (Karinthy Frigyes, 1915) Azt a hazát, melyről a Szózat zeng, el nem veheti és meg nem csonkíthatja senki. Az visszavonhatatlanul hozzánk tartozik. Magunkban hordozzuk éppen annyira, mint ahogy ő hordoz bennünket; általa és benne vagyunk, akik vagyunk, s ha ő nem volna, mi sem lennénk többé. Ez az a föld, „amelyhez annyi szent nevet egy ezredév csatolt”; ahol számunkra a Szabadság zászlóit hordozták. Ezen a földön nem fog az erőszak! Ha egyszer hazánk volt, örökre az marad, még magunktól sem mondhatunk le róla, mert akkor magunkról mondanánk le. Ezért kell híveknek lennünk hozzá „rendületlenül”: kívüle valóban „nincsen számunkra hely”. Ez a haza egységes és oszthatatlan: őseink emléke, szabadságunk megszokása, jogaink méltósága, kultúránk hagyománya, nagy költőink szava, mind benne van és vele értődik. Ennek a hazának „integráns része” a Szózat is: nélküle csonka lenne a szellemi ország, s nem lenne többé magyar a magyar. (Babits Mihály, 1936) Pályázati felhívás A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés pályázatot ír ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Igazgatói állásának betöltéséve az alábbiak szerint: A munkahely neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete címe: 6000 Kecskemét, Katona József tér 8. A vezetői megbízás feltételei: • egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, szakvizsga, • legalább 10 év megfelelő szakmai gyakorlat, • a Pedagógiai Intézetben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a pályázó szakmai életrajzát, • hatósági erkölcsi bizonyítványt • iskolai végzettséget igazoló okiratok hiteles másolatát, • az intézmény vezetésére vonatokozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel. A megbízás határozott időre, öt évre szól 2004. október 1- től-2009. szeptember 30-ig. Az alapilletmény és vezetői pótlék a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.alapján kerül megállapításra. A pályázat benyújtásának határideje: 2004. szeptember 15. A pályázat elbírálásának határideje: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2004. októberi ülése A pályzatot 1 példányban a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökéhez kell benyújtani (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) Az intézmény tevékenységéről információk beszerezhetők a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalánál Bodnár Tibor főtanácsostól (76/513-895) telefonon. Dr. Balogh László Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke 557330 Szent István ünnepe, egyházmegyénk születésnapja Beszélgetés dr. Bábel Balázs metropolitával A történészek szerint, Esztergom és Veszprém után, Kalocsa volt a harmadik püspökség, amelyet Szent István alapított. A dátum 1002. Az első főpap pedig az az Asztrik volt, aki megkapta a kegyelmet, hogy II. Szilveszter pápától elhozhatta Istvánnak a szent koronát Tehát Kalocsa, augusztus 20-án - sok más egyéb mellett - a születésnapját is ünnepli.- Valóban úgy tudják megélni ezt az ünnepet, mint a város, az érsekség születésnapját? Az ősiség, a történelem képes ma is mozgósítani az embereket, megmelegíteni a lelkeket?- Tény, hogy a szent király egyházmegyénk fő védőszent je - kezdi a válaszát Asztrik 91. utódja, dr. Bábel Balázs Kalocsa- kecskeméti érsek. - Az iránta való elkötelezettség pedig régi időkre nyúlik vissza, a múlt messzi homályába. Az időmeghatározás is csak tudományos következtetés eredménye. Föltételezhető ugyanis, hogy Asztrik apát, miután meghozta a koronát István király számára, nyilván nem hosszú ideig volt köztes állapotban. Mintegy jutalomként kapta meg a kalocsai püspökséget. Ami rövid időn belül érseki rangra emelkedett.- Az embereket, a híveket, a mindennapi pasztorációs gyakorlatban érdekli-e az ősök hitének krónikája?- Sok mindent tudunk a múltunkról, föltárása nem most kezdődött. Nagy történetírója volt egyházmegyénknek a jezsuita származású és neveltetésű tudós főpap, Katona István. Két hatalmas kötetben dolgozta föl kutatási eredményeit. Mellesleg jegyzem meg, hogy 42 latin nyelvű kötetben Magyar- ország históriáját is egybe szerkesztette.- Könyvek sora dolgozta föl az érseki levéltárak iratmillióit. A könyvtár tudósok, kutatók kimeríthetetlen tárháza. Százezrek zarándokolnak el a kincstárba...- Mondhatom azt is: turisták tömegei csodálják meg kincseinket. Sajnos amiket a mi ritkaságainkból, kincseinkből meg tudunk mutatni, azok szinte kivétel nélkül a török idők után keletkeztek. Az ősi Kalocsa szinte teljesen elpusztult. Elképzelhetjük, hogy milyen hatalmas volt ez az egyházmegye, hogyha mintegy 400 településéből mindösz- sze négy-öt maradt meg a török hódoltság utáni korokra. Letörölte őket a térképről az idő, s ezt el lehet mondani valamilyen arányban az érseki tartományról is.- A Mohács előtti időszak adott-e ennek a tájnak szenteket, boldogokat, hírességeket?- Kanonizált szentünk nincs - az azért másutt is ritkaság számba megy -, de boldog emlékű papjaink vannak. Kezdjük Asztrik érsekkel, akit a pannonhalmiak szentként tisztelnek. Tudniillik ő Pannonhalmán is élt. Aztán számon tartunk sok ismert nemzetséget. Abban az időben ugye még nem adtak vezetéknevet családnévként. István, Máté - így jegyezte őket a krónikás. Ismerjük későbbről Csák Ugrint és kanonokjait, akik elestek, hősként a tatárok ellen viselt harcban. Tömöri Pál érsek a mohácsi csatának a hőse.- A török után az alföldi missziót újra kellett szervezni...- A ferencesek végig itt maradtak. Délvidékről jöttek, meglehetősen mostoha körülmények között működtek, de jöttek a török alatt is. És e munkához, misszióhoz kapott Szent István öröksége óriási formátumú, nagy püspököket. Gondoljunk csak itt a két Patadíich-ra. Akik nagy műveltséggel, meglehetős világlátott- sággal kezdtek hozzá az újjáépítéshez. És nagy reményekkel.- S ekkoriban lesz igazából vagyonuk, visszajutnak az érsekséghez a birtokok is...- Mindezekkel együtt az újraépítkezés nem ment simán. Vita vitát követett. Viszont nagyon sok visszaszerzett jószág jó célt szolgált. Minden faluban tudtak templomot építeni. Az iskolák egyházi kézben voltak abban az időben. Kórházak, szegényházak is működtek. Remény és ambíció emelte ezeket a létesítményeket, amelyeket még ma is csodálunk. Pedig még csak szórványokban éltek kisebb nagyobb közösségek, tehát a kalocsai Székesegyházat nem valószínű, hogy megtöltötték a hívek. Az építők mégis úgy látták: előbb vagy utóbb szűk is lesz...- Meditációiban bizonyára Érsek úr is fölteszi a kérdést magának: mi az a fő feladat, amit az Úr nekem szánt, amikor kiszemelt az érseki székre. Kapott-e már választ erre a kérdésre? Gondolok arra például hogy Ön az első uniós főpap Kalocsán...- Sokféle elkötelezettség köt a munkámhoz. Valóban nagy kihívás lesz az Unió, és erre nem is vagyunk fölkészülve. Kihívás lesz a kereszténység számára is. Ismertek az alkotmány szövegeivel kapcsolatos nehézségek, viták, a tartalmi deficit. Aztán féltjük a nemzeti örökségünket is. Az egyetemes katolikus egyház helyi közösségei a nemzeti identitás elvesztésétől tartanak. Úgy is, hogy kihúzzák a talajt a lábunk alól egy mezőgazdasági megyében, de úgy is, hogy mi magunk nem törődünk a kulturális erózióval.- Önt úgy ismerjük, mint az örökké mozgó érseket, aki egy Opel Astra-val neki indul télen a legnagyobb hóban, autóba ül a legforróbb nyárban, és elmegy a legkisebb lakott településre is. Tehát látogat, erősít, segít. Reményt önt az emberekbe, hogy ebben az új világban is, az új körülmények között is - mondjuk a vagyon mételyének világában is - megtalálják a lelki békéjüket... Él az emberekben a remény?- Nem mindenütt él sajnos. Ott, ahol a település lakóinak száma csökken, a falu elöregszik, bezárják az iskolát, nincsen más hivatal, és sajnos nincs állandó pap sem, ott azért nagyon magukra maradottak az emberek, és elkeseredettek. A gyerekeik városba mennek, elköltöznek. Tehát nem mindenütt él. Szembe kell nézni ezzel a realitással. Másutt viszont a nehezebb körülmények között is él. A remény mindig a fiatalsághoz kötődik. A 90 éves embernek földi reménye nem sok van már. De ott, ahol van iskola, ahol foglalkoznak a fiatalokkal, ott mindig föléled a remény. És ezért fontos számunkra, hogy legyenek iskoláink, jelen legyünk a fiatalság körében.- Bács-Kiskunban öt- száznegyvenezren laknak. Az egyházi statisztika szerint ebből mintegy háromszázhatvanezer katolikust számolnak. Óriási felelősség ez és hatalmas munka. Nyugodtan alszik?- Sose voltam jó alvó. A felelősség komoly lelkiismereti problémát jelent számomra. Tökéletes, teljes munkát nem lehet végezni. Hiába járom én az egyházmegyét, vigasztalok, és biztatom a híveket. Ahol nincs, bizony könyörögnek a papért. Ahol van, ott panaszkodnak rá. Nem lehetek elég bölcs az ilyen ügyekben. Nekünk meg kell tennünk mindent, ami rajtunk áll, a többit bízzuk az Istenre. Jézusnak van egy nagyon egyszerű, de óriási mondása: „Elég a napnak a maga baja.” És ezt mindenféle életformában lehet tudatosítani és megszívlelni. Nem kell kétségbe esni, előre jajveszékelni. De ha előttünk a feladat, nem mulaszthatunk, és nem késlekedhetünk...- Melyek a legfontosabb feladatok Kalocsán, Kecskeméten, Félegyházán és Baján?- Magyarország olyan kicsiny, hogy nagyon nagy különbség országrészek között nincsen. Prioritásnak tartom a tanítást - legyen az bibliamagyarázat, vagy egyáltalán felnőtt hittan. Utána következik a szentségek kiszolgálása, ami lehet bérmálás, papszentelés, vagy bármi más. Ez a két pillér, ami minden pap életében nagyon fontos, ugyanúgy a püspökében is.- A nyár elmúlt, kezdődik az új iskolai év. Sikerült-e az elmúlt két hónapban pihennie? Hogyan telt a nyár? Hallottuk, hogy Londonban is volt...- Igen. Volt egy kis kikapcsolódásom. Jártam Angliában, és Hévízre is eljutottam egy rövid időre. Bár én az otthonomban is ki tudok kapcsolódni. Ehhez csupán csendre van szükségem, hogy tudjak olvasni, mert az olvasás is az utazás egyik formája. Úgyhogy, ha nem is kipihenten, de fölkészülten várjuk az új feladatokat. Nagy örömmel mondhatom, hogy megnyílik egy új óvodánk Kecskeméten, a Szent Imre-is- kola szomszédságában. Ez is egy misszió. Célszerűen, szerényen építkezünk. Csendesen kell végezni a munkánkat, mert az szokott általában gyümölcsöző lenni. ____ FARKAS P. JÓZSEF Dr . Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek szentelte fel tegnap a Fülöpszálláshoz tartozó Kurjantó-pusztai keresztet, amit sokak önzetlen segítségével újraállítottak. FOTÓ: P. S. Megkérdeztük olvasóinkat Mit csinál a hosszú hétvégén? Kovács Ibolya, Kiskunmajsa: A munkahelyemen mindenki szabadságon van, így annyi munkám akadt, hogy nem figyeltem a naptárt és majdnem elfeledkeztem arról, hogy pénteken nem kell dolgozni. Még jó, hogy az egyik kolléganőm betelefonált és figyelmeztetett, hogy ne jöjjek. Majsán évek óta nincs különösebb ünneplés augusztus 20-án, így valószínűleg valamelyik szomszédos településre megyünk át unokatestvéreimmel. A halasi Nox koncert igen vonzó, de jó lenne látni a tévében a fővárosi tűzijátékot is. Ám az is lehet, hogy a majsai strandon, pihenéssel töltjük el a szabadidőnket. Arcson Rafael, Baja: - Lényegében pihenéssel, legalábbis Szent István ünnepnapján. Másnap ugyanis a Kaméleon csoporttal Baranyában, Máriakéménden fogunk vendégszerepelni, ahol a Nevetünk és dalolunk című darabbal derítjük jó kedvre a falu lakosságát. Azután már készülni kell a szakmári, bajai és félegyházi előadásokra, ahová a vásári komédiákat visz- szük el. Mozgalmas nyarunk volt. Az ünnepekben még át kell gondolni a hátra lévő előadásokat. Gondolataimban már a következő tanévre készülök. Összegzem a nyár színészi, rendezői teljesítményt és megtervezem a következő évadot. Korsós Andrea, Kalocsa: - Nagyon örülök a hosszú hétvégének, ezt most elsősorban pihenéssel szeretném tölteni. Idén nem megyek sehova, inkább otthon maradok. Számítok az unokaöcsém látogatására. Márk most lesz kétéves. Nagyon eleven kisfiú, leköti a felnőttek figyelmét. A három pihenőnapban szeretném elkészíteni Márk születésnapi meglepetését is. Úgy tervezem, elsősorban olvasással, aktív pihenéssel kapcsolódok majd ki. Óvónőként lassan fel kell készülnöm a kezdődő tanévre is. A feltöltődésre, a gyerekekkel kapcsolatos tervek kidolgozására is tökéletes lesz ez a néhány nap. Törőcsik Marianna, Kecskemét: - Épp’ most szereztem be egy programfüzetet a hosszú hétvége rendezvényeiről, ugyanis itthon fogom eltölteni a három napot. Biztos, hogy kimegyek a kecskeméti vízműdombhoz, mert a szabadtéri programok érdekelnek. Szombaton nézőként (és kóstolóként) a gulyásfőző fesztiválra látogatok el. Kedvelem a több napos ünnepeket, munkaszüneteket, ilyenkor mindig megyünk valamerre. Az úti cél a pénztárcánktól függ. A nővérem Budapesten lakik, többször láttam már ott is a 20-ikai tűzijátékot, de idén itthon nézem meg. Jó, hogy nem is lesz túl későn. ■
