Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-12 / 188. szám
Munkaerőpiac ♦ Tízmilliárdok FOGLALKOZTATÁSRA Az ember a bőség zavarával küzd, mikor veszi a fáradságot, s kikeresi, vajon milyen ma is élő pályázatok segítségével szerezhetne pénzt humánerőforrás-fejlesztésre, vagyis továbbképzésre, szakképzésre, szakmai alapismeretek elsajátítására. Csak a Nemzeti Fejlesztési Terven belül tizennégy ilyen pénzforrást találni, s ekkor nem tekintjük át a regionális és megyei kereteket. Gödöllői Innovációs Központ A foglalkoztatás növelése, a munka- vállalók képzettségének növelése a legfontosabb feladatok közé tartozik már ma is: egy sor hazai és külföldi beruházó panaszkodik, hogy nincs elég jól képzett szakember. Máshol viszont nincs elég beruházó - hallani. Tény viszont, hogy az autópálya fejlesztéssel néhány éven belül olyan országrészekbe is eljutnak a beruházók, ahol ma még a hétköznapokban elképzelhetetlen, hogy ipari, kereskedelmi, logisztikai munkahelyek létesülnek. Ezeket be kell tudni tölteni. Amennyiben az előbbiekben említett pályázati csokrot kibontjuk, kiderül, hogy vannak az Európai Unió által és Magyar- ország által közösen finanszírozott pályázatok, és vannak tisztán hazai költségvetésből táplálkozók. A legtöbb pályázat a hátrányos helyzetű emberek, a 45 évnél idősebbek, megváltozott munkaképességűek, a fogyatékkal élők, a nők, a fiatalok, a menedékkérők, a romák foglalkoztathatóságának javítását segíti elő. Az unió és hazánk által közösen finanszírozott pályázatokat egyrészt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) és a Regionális Fejlesztési Operatív Program kiírásai között találjuk. A HEFOP két pályázata is foglalkozik hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztathatóságának javításával (HEFOP/2004/2.3.2), illetve számukra alternatív munkaerő-piaci képzést és foglalkoztatást igyekszik kialakítani (HEFOP/ 2004/2.3.1). A két pályázat összesen több mint 10 milliárd forint forrást biztosít egyrészt a felsorolt emberek képzésére és foglalkoztatására, szaktanácsadásra, másrészt olyan szervezetek - önkormányzatok, civil körök, vállalkozások - együttműködésének kialakítására, melyek képesek a célokat elérni. A pályázatokat a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium írta ki, a pályázatokról bővebb információ szerezhető a http://www.esf.hu/ sa/program/doc/UPFZRI/felhívás.htm, illetve a http://viww.esf.hu/sa/program/doc/ FCSLDI/felhívás.htm, című internetes oldalon. Az uniós pénzek egy részét a munka- nélküliség megelőzésére és kezelésére lehet fordítani, s a 28,9 milliárd forintos keretet (HEFOP 1.1) a 20 megyei munkaügyi központ nyerheti el, pályázniuk nem kell, mert azt központilag osztják szét, ahogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére szánt - 2006 decemberéig felhasználható - 8,16 milliárd forintot is (HEFOP 1.2). Hasonlóan lehet elnyerni még egy pályázat (HEFOP 3.5.1) csaknem 950 millió forintos keretét, melyet a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok - a tervek szerint 17 ilyen épülne ki fokozatosan országszerte -, és nonprofit társaságok vehetnek igénybe. A HEFOP-pályázatokat többek között a www.fmm.gov.hu internetes oldalon találják. A következő humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos pályázatokat már a Regionális Fejlesztési Operatív Program tartalmazza. Ezekről részleteket a www.nth.hu internetes oldalról ismerhetnek meg. Közülük elsőként a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítését célzó keretről szólunk (2004ROP3.3). Ennek lényege, hogy a magasan képzett frissdip• A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foqlalkoztathatósáqának javítása NFT pályázat • A menedékkérők munkaerőpiaci és társadalmi inteqrációjának elősegítése hazai finanszírozású pályázat • A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vaqy visszailleszkedésének segítése hazai finanszírozású pályázat • A munkanélküliséq meqelőzése és kezelése NFT központi program • A nemek közötti munkaerőpiaci különbséqek és a foglalkozási szegregáció csökkentése hazai finanszírozású pályázat • Az Állami Foqlalkoztatási Szolgálat fejlesztése NFT központi program • Az eqész életen át tartó tanulás és a „befoqadó” munkahelyi gyakorlatok támogatása hazai finanszírozású pályázat • Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők eqyüttműködésének erősítése NFT pályázat • Foqlalkoztatást előseqítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése NFT pályázat • Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása NFT pályázat • Helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költséqvetési hozzájárulás iqénylése (2004.) hazai finanszírozású pályázat • Módzsertani adatbank létrehozása és regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok létrehozása, tevékenységének átalakítása és bővítése NFT központi program • Non-profit foqlalkoztatási projektek meqvalósítása a szociális gazdaságban NFT pályázat • Pályázati felhívás távmunkahelyek létesítésére hazai finanszírozású pályázat a cikk a Szabad Föld együttműködésével készült Subád Fűid A vidék családi hetilapja Járóföld • II. évfolyam 8. szám • 2004. 4 I 4 i Közép-magyarország A TUDÁS RÉGIÓJA LESZ Szabó Imre Aligha hasonlítható más térséghez a Közép-magyarországi Régió, három millió ember lakóhelye. Ez az ország gazdasági, pénzügyi, államigazgatási, kulturális központja. Ide futnak össze az utak és vasutak, itt működik a Ferihegyi légikikötő, az Országgyűlés, a minisztériumok. A régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magába, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek majdnem kétharmada budapesti - a legnépesebb is. A 185 településéből több mint harminc városi rangú; megalakult 16 kistérségi társulás is, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős. Itt olyan hatalmas projektek, beruházások készültek az elmúlt években, s valósulnak meg napjainkban, mint az új Du- na-hidak, az MO-ás körgyűrű, a Nemzeti Színház és a mellette épülő zenepalota, a Budapeát Sportaréna, autóbusz pályaudvarok sora, a légikikötő termináljai, a Budapesti Műszaki Egyetem új negyede, és a sort folytathatnánk tovább is. Az infrastruktúra jó kiépítettsége és a stratégiai fontosságú földrajzi fekvés mellett a helyi munkaerő magas képzettsége is oka annak, hogy a regisztrált vállalkozások és vállalatok száma, valamint a hazai és külföldi tőkebefektetések mértéke 1990 óta folyamatos növekedést mutat, és országos szinten a Központi Régióban messze a legmagasabb. A vállalkozó kedv-megélénkülése új lendületet és dinamikát adott a régió fejlődésének, mindezzel további dimenziókat nyitva meg előtte. A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül imponáló: a régió egymaga adja a nemzeti össztermék több, mint negyven százalékát. A kiváló adottságok legelőször ide vonzották a külföldi tőkét. A főváros külső kerületeiben és az agglomerációban szinte minden kereskedelmi világcég megépítette óriás áruházait, de termelőüzemekkel és kutató-, fejlesztő intézetekkel képviselteti magát számos elektronikai, gyógyszergyártó, és géntechnológiával foglalkozó multinacionális vállalat is. A nem egyenletes fejlődés számos megoldándó feladat elé állítja a régiót. Míg a fővárosban, s néhány agglomerációs kistérségben már kevés a szakképzett munkaerő, addig a Ipoly-menti kistérségben, Cegléd és Nagykáta környékén még Pilisszentiván központja már megújult Épül a Lupa-szigeti csomópont koránt sem teljes a foglalkoztatás. Itt jelentősek az infrastrukturális hiányosságok, a lakosság egészségügyi állapota, várható élettartama is rosszabb az átlagnál. A fővárosban a közlekedési problémák, a leromlott utak és városnegyedek sem feledhetők. Mindezek ellenére Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és Pest Megye Közgyűlésének elnöke szerint minden esély megvan arra, hogy Európa legprosperálóbb vidékei közé küzdje fel magát. Adottságain kívül valószínűsíti ezt, hogy a régió tudományos műhelyeiben, területfejlesztési intézményeiben részben már készek, részben formálódnak azok a tervek, amelyek biztosítékai a gyors felemelkedésnek. Elkészült például Pest megye struktúraterve, amely egészen új megközelítésben foglalkozik a környezet, a foglalkoztatás, a közlekedés problémáinak megoldásával. Az autópályák és a fő közlekedési utak minőségénekjavítása mellett elsősorban a települések közötti összeköttetést fejlesztenék. Az árutermelő ipar telepítését a ma még gazdaságilag fejletlenebb kistérségekben támogatnák, s ide koncentrálják az infrastrukturális fejlesztéseket is. Az agglomerációban a legkorszerűbb, környezetkímélő ágazatok fejlesztését segítik elő, s különös jelentőséget tulajdonítanak az innovációs központoknak. Ezek egyike a gödöllői Szent István Egyetem köré települő biotechnológiai kutató és termelő egységek sora lehet. Ennél is merészebb, de reális, s az Európai Unió által is támogatható, a Zsámbéki- medencében megvalósítható Tudásvölgy lehet, ahol egyetem, biotechnológiai és elektronikai kutató intézetek és termelő üzemek sora, kongresszusi központ, a hazai és külföldi tudósokat és fejlesztő szakembereket kiszolgáló szállodák és villák alkotnának égésiét. További, még koránt sem kihasznált lehetőséget jelent a régió számára a határmenti regionális együttműködés és a Dunakanyar, a Ráckevei-Soroksári Duna, a hegyek és a kiskunsági puszta, a műemlékek és a sokszínű nemzetiségi kultúra által kínált idegenforgalmi lehetőségek. 2004. • II. évfolyam 8. szám • Járóföld 11
