Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR 2004. Július 3., szombat MB UH „Made in EU” A tagállamok képviselői ismét tárgyalnak a „Made in EU” ere­detmegjelölés kérdéséről. A múlt héten ugyan már volt vita a 133-as bizottság keretében, ak­kor azonban nem történt előre­lépés az ügyben, mindössze annyi, hogy a tagállamok kifej­tették álláspontjukat. Egyesek a közös EU-s eredetmegjelölést preferálnák, míg más tagálla­mok - köztük Magyarország - a status quo fenntartásában érde­keltek, mondta lapunk érdeklő­désére egy illetékes forrás. Azt kell mérlegelni, hogy milyen ho- zadékai, és milyen költségei len­nének a közös eredetmegjelölés bevezetésének. Jelenleg elsősor­ban az adminisztrációs költsé­gek megnövekedése miatt róna pluszterheket az iparra. Meglepő módon a textilipar, illetve Olaszország tartozik a közös eredetmegjelölés legfőbb szószólói közé. Semmiféle ha­táridő nem sürgeti a tagállamo­kat, ezért a közeljövőben nem is valószínű megegyezés az ügyben - állítják a szakértők. Az Európai Bizottságnál viszont egyelőre nem kívánták kom- mentálni a fejleményeket. ■ Folyamatosan érkező pályázatok Június 25-ig mintegy 480 pályá­zat érkezett az Európa-terv helyi közösségekért részprogramjá­nak - regionális operatív prog­ram (rop) - kiírásaira. Ebből 123-at több mint 25 milliárd fo­rintos támogatási igénnyel már befogadtak, azaz formai szem­pontból rendben lévőnek talál­tak a regionális fejlesztési ügy­nökségek - tájékoztatta a Világ- gazdaságot a területfejlesztésért felelős államtitkár. Nagy Sándor elmondta: az eddig elbírált 54 pályázatból 52 jelentkezőt ítél­tek támogatásra alkalmasnak. Velük várhatóan nyár végéig meg is kötik a támogatási szer­ződéseket. A 2004-2006 közötti időszak­ban a hazai társfinanszírozással együtt 120 milliárd forint fejlesz­tési forrás jut a rop megvalósítá­sára, s a pénz várhatóan 20 mil­liárdnyi vállalkozói tőkét is mozgósít. A támogatásból komplex településmegújítási ak­ciók indulhatnak a turisztikai szempontból vonzó, műemlé­kekben gazdag településeken, új utak, kerékpárutak épülhetnek, és javulhat a tömegközlekedés színvonala. Megoldódik az ipari területek és laktanyák kármente­sítése, növekednek az ipari zó­nák, megújulnak és új szerep­hez jutnak az ipari műemlékek. Az Unió támogatja a hátrányos helyzetűek - különösen a tartós munkanélküliek és a társadalom peremére kerülő csoportok - foglalkoztatását szolgáló gazda­ságfejlesztési programokat. A munkavállalók és a vállalkozá­sok szakmai ismereteit javító képzési programok indulnak, a régiók gazdasági igényeihez il­leszkedve fejlődik a felsőoktatá­si és szakképző intézmények képzési kínálata. Új oktató-, ku­tatóhelyek épülnek, a meglévők pedig átalakulnak, megújulnak. A rop fejlesztési forrásainak legalább 75 százalékát a négy hátrányos helyzetű régió - Észak-Magyarország, Észak- Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl - fiasználhatja fel. Az államtitkár kifejtette: az elmúlt két évben si­került behozni lemaradásunkat az uniós támogatások fogadását végző intézményrendszer kiépí­tésében, s mind a kilenc, a rophoz kötődő pályázati kiírás időben megjelent. Nagy az érdeklődés, folya­matosan érkeznek a pályáza­tok, s ebben jelentős szerepük van a kistérségi megbízottak­nak, akiknek egyik legfonto­sabb feladatuk a potenciális kedvezményezettek tájékozta­tása, felkészítése volt - muta­tott rá^fagy_Sándon ________■ Üd ülési csekk: duplázó javaslat Hét-nyolc milliárd forint lehet az idei forgalom Üdülésicsekk-forgalom Jövőre a 15-16 milliárd forintot is elérheti az üdülésicsekk- forgalom a hazai turizmusban, ha a kormány elfogadja a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javaslatait A szervezet az adó- és járulékmentes határt a minimálbér duplájára emelné, és bővítené az igénybe vevők körét. Jövő évtől a mindenkori mini­málbér kétszeresére kellene emelni az üdülési csekk adó- és járulékmentes határát - javasol­ja a kormánynak a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány (MNÜA). Ezzel az állam bevéte­le összességében nem csökken­ne, a turisztikai, illetve az ága­zathoz kapcsolódó vállalkozá­sok forgalma viszont nőne, új munkahelyek keletkeznének - vélekedett lapunknak Karácsony Mihály, a kuratórium elnöke. Bővítenék az igénybe vevők körét is. így a költségvetési szek­torban dolgozók - mintegy 800- 840 ezer fő - a következő évtől az illetményalapnak megfelelő összegű üdülési hozzájárulást, ami személyenként 33 ezer fo­rint, már csak üdülési csekkben kaphatnák meg. Jótékony hatás­sal lenne a belföldi turizmusra az is, ha a magánszemélyek által a szülők, nagyszülők, gyerme­kek számára vásárolt üdülési csekk is megkaphatná az adó- és járulékmentességet. Karácsony Mihály úgy véli, az idei várható 7-8 milliárd fo­rintos éves csekkértékesítés a javaslat elfogadása esetén akár a duplájára is emelkedhetne. A legnagyobb elfogadóhelyek a szállodák, ahol tavaly mintegy 4,7-4,8 milliárd forint értékű üdülési csekket váltottak be. Niklai Ákos, a Magyar Szállo­daszövetség elnöke szerint a kedvező irányú változás ese­tükben mintegy 50 százalékkal növelhetné meg a csekkforgal­mat. Az idei év első öt hónapjá­ban - a mintegy 1700 elfogadó- helyen belül - a szállodákban és utazási irodákban váltották be az üdülési csekkek bő 75 százalékát. A szállodákban ez összességében 678 millió forin­tos forgalmat jelentett, míg az utazási irodáknál mintegy 200 milliót. LÁZÁR ILDIKÓ Források területfejlesztésre A hazai társfinanszírozású európai uniós programok mellett továbbra is szolgálják a te­rületfejlesztés közvetlen céljait a kizárólago­san a magyar állam forrásaiból fedezett pályá­zatok. A három részből álló, csak hazai finan­szírozású területfejlesztési támogatási rend­szer ez évi kerete közel 33 milliárd forint, amelyre nemcsak a területfejlesztés szem­pontjából kedvezményezett kistérségek és települések önkormányzatai, de gazdasági tár­saságok is pályázhatnak. Az idén - a tavalyival megegyezően - több mint 10 milliárd forint áll a megyei terület- fejlesztési tanácsok rendelkezésére a célból, hogy területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (teki) címen segítsenek a fej­lettségi szempontból nehéz helyzetben lévő önkormányzatokon - ismerteti Sára János, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) főosztályvezető-helyettese. Az érintett települések elsősorban a termelő- és a humán infrastruktúra kiépítésével, felújí­tásával, a turizmussal, a környezet- és termé­szetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések ese­tében pályázhatnak erre az előirányzatra. A cél jellegű decentralizált támogatás (céde) idei kerete 6,3 milliárd forint. Itt is tel­jes egészében a megyei területfejlesztési taná­csok végzik a pályáztatást a meghirdetéstől a döntésig. Ezen a címen - a terület- és városfej­lesztési koncepciók figyelembevételével - az önkormányzati beruházásokra, valamint az előre nem látható károkból fakadó többlet- kiadások részbeni vagy teljes támogatására lehet pénzt nyerni. A legnagyobb változás az elmúlt évhez ké­pest, hogy akkor még négy pályázat kereté­ben lehetett pénzügyi segítséget kérni a ked­vezményezett térségek fejlesztéseihez, az idén erre az egységesen működő terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (trfc) támogatá­si rendszere szolgál 15,5 milliárd forintnyi ér­tékben. Az uniós szándékoknak megfelelően, a regionális szint erősítésének jegyében a re­gionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe tar­tozik a pályáztatás és a döntés, s a decentrali­zált források az előirányzat döntő részét te­szik ki. Itt jelenik meg legmarkánsabban az érintett település, kistérség felzárkóztatási igénye és a vállalkozások versenyképessége közötti érdekegyezőség. Ezt felismerve támo­gatás nyújtható többek között munkahely- teremtésre, illetve -megtartásra, ipari park létesítésére, a humán infrastruktúra fejleszté­sére. A trfc rendeltetése ezenkívül, hogy az át­fogó szerkezetátalakítási és gazdaságfejleszté­si programok kialakítását és végrehajtását se­gítse. A költségvetési megszorítások ezt a cél- előirányzatot is elérték, ennek következtében a regionális szintű pályázatok mellett 2004- ben központi keret nem maradt, így a köz­ponti pályázati rendszer nem fog működni. ■ ■ Közvetlen célelőirányzatok Forrás: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (területfejlesztési, milliárd forintban) 2003 2004 Teruletfejlesztesi ceteloiranyzat 7,6­Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat 1,2­Kistérségi támogatási alap 2­Vállalkozási övezetek támogatása 1­Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás 10,5 10,5 Céljellegű decentralizált támogatás 6,3 6,3 Terület- és regionális fejlesztési célelőirányzat­15,5 Összesen 39,4 32,4 wmmm Devizaárfolyamok Cseh korona 7,88 Euró 250,95 Japán jen (100) 191,01 Lengyel zloty 55,77 Svájci frank 164,63 Szlovák korona 6,29 Angol font 374,85 Jobb közérzet Javult a háztartások gazdasági közérzete az elmúlt három hó­napban - közölte az Ecostat. Az értékelések átlaga a százfokú skálán 47 pont, ami valamivel kedvezőbb az elmúlt években mért értékeknél. ■ Foglalkoztatási irányok Budapest Míg a versenyszférában nő a fog­lalkoztatottak száma az élénkülő beruházási kedv hatására, addig a közszférában (önkormányza­toknál, minisztériumoknál) a lét­szám-takarékossági intézkedések miatt csökken a foglalkoztatott­ság - állapítja meg munkaügyi tárca értékelése. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) legfris­sebb adatait értékelve a Foglal­koztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) kiemeli, hogy jelenleg e két tendencia ha­tározza meg a foglalkoztatottak számának alakulását. A foglal­koztatottak száma 2004. már­cius-május átlagában 3,890 mil­lió fő volt, az aktivitási ráta nem változott, a foglalkoztatási ráta csekély mértékben, 0,1 százalék- ponttal emelkedett. A munka- nélküliek száma 2004. már­cius-május átlagában 242 ezer főt tett ki, ez 9 ezer fős csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. A munkaügyi kirendelt­ségeken nyilvántartott munka- nélküliek száma júniusban majd 11 ezer fős csökkenést mutat má­jushoz képest, kevesebb pálya­kezdő volt munka nélkül június­ban, mint az előző hónapban. A hosszabb távú folyamatokat ismertetve a minisztérium ki­emeli, hogy a foglalkoztatottak száma 2003-ban 51 ezer fővel nőtt, az inaktívak száma 74 ezer fővel csökkent. Egyeztetett elbocsátások Budapest A Flextronics Kft. sárvári üze­mében egyeztetés kezdődött a tervezett 400 fős elbocsátásról a munkaadók és a munkaválla­lók képviselői között. A szórakoztató elektronikai termékeket gyártó vállalatnál a csökkenő megrendelések indo­kolják a létszámleépítést, ame­lyet követően a létszám a cég­nél 3000 fő alá csökken. Az ut­cára kerülő 400 alkalmazottból 320 fizikai, 80 szellemi munka­körben dolgozik. Az egyeztetés várhatóan három hetet vesz majd igénybe, csak ezután de­rül ki, hogy pontosan kik kerül­nek utcára. A Flextronics több telephellyel is rendelkezik Ma­gyarországon. A sárvári mellett Zalaegersze­gen és Nyíregyházán is működtet ipari parkot. A szingapúri szék­helyű Flextronics International a világ nagy elektronikai gyártóival áll kapcsolatban. ____________■ Ga bonatermelők raktárgondjai Budapest A gabonatermelők legalább 20 százaléka nehéz helyzetbe kerül­het az idei aratás után, mert saját raktárak híján nem tudja termé­nyét tárolni, az uniós interven­ciós felvásárlás pedig csak no­vember 1-jétől kezdődik - állítja Guba Mihály, a gazdálkodói ér­dekképviselet elnöke. Szerinte 0,7-1 millió tonna kalászoster­mény megfelelő elhelyezése vál­hat problémássá. A tárolás első­sorban a kisebb termelőknél okozhat gondot, ezért valószínű­síthető, hogy a betakarításkor kénytelenek lesznek olcsón meg­válni árujuktól. A felvásárlók a ta­karmánygabona tonnájáért ma helyenként csak 18-20 ezer, a bú­záért 22-23 ezer forintot kínál­nak, holott az intervenciós ár - bizonyos feltételek mellett - no­vembertől 25,5-26,5 ezer forintos termelői bevételt garantálna. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal 12,1 millió tonnás raktárkapacitást regisztrált, de ténylegesen ennél is több, mint­egy 13,5 millió tonna gabona be­fogadására alkalmas tárolótér van az országban - jelentette be ugyanakkor múlt heti tájékozta­tóján Szanyi Tibor, a tárca politi­kai államtitkára. Ma a raktárak 1,5 millió tonnányi gabonát tárol­nak, és ez a mennyiség az aratás után 8,5-9 millióra nőhet. így Szanyi szerint valójában legalább 3 millió tonnás kapacitásfelesleg­ről beszélhetünk. A gondot az okozza, hogy a raktárak jelentős része nem az ál­lam és a termelői kör tulajdoná­ban van, hanem azokéban, akik a betakarításkori olcsó felvásár­lásban érdekeltek - reagált Guba. Ezért a gazdálkodók a novemberi intervencióig minisztériumi be­avatkozásokat sürgetnek. Szerin­tük az FVM tulajdonában lévő INTÉZKEDÉSEK _ „- Állami felvásárlás a Concordiánál- Raktározási, finanszírozási terhek csökkentése- Növény-egészségügyi, minőségvizsgálati, fertőtle- nítési, gázosítási kiadások megtérítése- Uniós exporttámogatás élet- beléptetése Forrás: VG Concordia Rt.-nek fel kellene vá­sárolnia a terményt a tároló nél­küli termelőktől. Más esetekben pedig a tárcának kompenzálnia kellene a tárolási és hitelfinanszí­rozási kiadásokat, s lehetővé kel­lene tennie, hogy a termelők saját költségükön novembernél hama­rabb is elhelyezhessék árujukat az intervenciós raktárakban. Mint ismert, a földművelés- ügyi tárca a piac megmozdítása érdekében a múlt héten uniós tá­mogatást kért a magyar búza­exporthoz (VG, 2004. június 24.). Az 5 millió tonna feletti várható össztermés legalább 2 millióval meghaladja a belföldi igényeket. Lakatos Zoltán, a ke­reskedőket tömörítő Gabonaszö­vetség elnöke közölte: a kivitel­ben várhatóan csak 25-26 ezer forintos tengeri kikötői búzaárak érhetők el, amelyek tonnánként 22-23 ezer forintos itthoni felvá­sárlási áraknak felelnek meg a legalább 2-3 ezer forintos szállí­tási költségek miatt. Ezért sze­rinte szükség lenne az uniós do­tációra, de Magyarországnak előbb igazolnia kell, hogy a bel­földi árak az intervenciós szint alá süllyedtek. Ez pedig jóval az aratás utáni időszakra, augusz­tus-szeptemberre is eltolhatja az esetleges exportszubvenció élet­be léptetését - vélte Lakatos. _______ HAZAFI LÁSZLÓ <■ t

Next

/
Thumbnails
Contents