Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Július 28., szerda Nézőpont Szász András Utolsó figyelmeztetés Ahogyan várható volt: a román sajtóban hétfőn vezető téma volt Or­bán Viktor tusnádfürdői beszéde. Az országos és helyi lapok főleg azt a részt emelték ki nagy előszeretettel, amelyben a magyar exko- rmányfő az erdélyi autonómiatörekvések támogatására, Románia uniós csatlakozásának esetleges megakadályozását helyezte kilátás­ba. Ismerve keleti szomszédainkat, feltehetően sok mindenre számítot­tak, csak arra nem, hogy egy magyar, Románia kellős közepén ilyen uszító beszédre ragadtathatja magát. Ráadásul a román exállamfő, Emil Constantinescu társaságában, akiről ezek után senki se mossa le a magyarbarát, áruló, ellenséggel lepaktáló jelzőket. Száz szónak is egy a vége: keleti szomszédaink megijedtek. Hirtelen átfutott rajtuk a rémület: mi lesz, ha az európai néppárt alelnöke tényleg beváltja fenyegetéseit? Mi történik, ha kárba vész a csatlako­zás érdekében az elmúlt években tett tömérdek erőfeszítés, és Romá­nia szégyenszemre kimarad az unió 2007-es bővítéséből? Még rágon­dolni sem jó. Hirtelen átfutott rajtuk a rémület Valójában a Fidesz-elnök nem mondott semmi rendkívülit. Egyszerűen figyelmeztette az erdélyi magyarságot arra az utolsó lehetőségre, amelyet Románia küszöbön álló EU- csatlakozása kínál. Kemény volt a beszéd, mert erre van szükség. A magyarság nyolc­vannégy éve siránkozik az ország, a nemzet szétdarabolása miatt, de tenni eddig jóformán semmit sem tett. Pedig csak a rendszerváltás óta eltelt közel másfél évtized alatt is jó néhány alkalom kínálkozott. Ám az RMDSZ vezetői - nem tudni, miért - eddig valamennyit elsza- lasztották. Miközben az erdélyi magyarság száma, a tömeges elván­dorlás és az asszimiláció következtében mára drámaian megfogyat­kozott. A legjobbkor hangzott el tehát Orbán beszéde. Ha úgy tetszik: a hu­szonnegyedik órában. A szokatlan stílustól talán észbe kapnak az RMDSZ vezetői és üstökén ragadják a kínálkozó lehetőséget. Az utol­sót. Mert a sors még egyszer nem lesz ilyen kegyes. Legalábbis egy­hamar biztosan nem. Új helyen a diszkontáruház! A Bács-Zöldértnél már megint történik valami! Talán nem mindenki tudja, hogy cé­günk kiilkereskedelemi tevékenysége mellett az elsősorban kiskereskedel­mi egységek, nagyüzemi konyhák, sőt egyéni vásárlók, háziasszonyok ellátására szakosodott raktárbázissal is rendelkezik, amelynek forgalma évről évre dinamikusan növekszik. Az évek során az ország más területe­ire is eljutottunk: mára 7 megye kö­zel 400 üzletében biztosítjuk a rende­lésnek megfelelő friss árukat. Szi­gorú elvárásoknak kell nap­ról napra megfelelni, ami hez gyakorlati segítséget és iránymutatást a 2003. évben raktárbá­zisunkra kialakított HACCP minőségbizto­sítási rendszer nyújt. Az elmúlt napokban nagy változás következett be a Bács-Zöldért Rt. életé­ben. Megnyitottuk új diszkont­raktárbázisunkat, amelyben az ed­diginél érezhetően kedvezőbb felté­teleket tudunk biztosítani az áruk tá­rolásához, feldolgozásához és rako­dásához. Az épületben három kü­lönböző léghőmérsékletű, az áru igényeinek optimálisan megfelelő hűtőteret biztosítunk, több mint 400 m2-es területen. Mint az közismert: a különböző zöldség­gyümölcsfélék kü­lönböző hőmérsék- Jettartományokban tárolva - 2-15 Celsi- us-fok között - őrzik meg beltartalmi paramétereiket leg­inkább. A három kamra optimális lehetőséget biztosít az árucsoportok elkülönítésére, frissességük megőr­zésére. Kecskeméten, a Kiskőrösi út 5. szám alatt az udvarban található raktárépületben igényesen kialakí­tott árubemutató eladótérrel várjuk a kiskereskedőket, étteremvezető­ket, konyhafőnököket, valamint az olcsón, jó minőséget vásárolni kí­vánó egyéni vásárlókat is. Ügyfeleinket, vevőinket hétfőtől péntekig min­den reggel 6-tól délután 18 óráig, hétvégén 6-14 óra között kelle­mes környezetben, udvarias kiszolgálás­sal, kedvező árakkal, ga­rantáltan friss és minősé­gi árukkal várjuk. A lakossági fogyasztóknak hét­ről hétre megújuló, „BOMBA ÁRAS” akciókat szervezünk, amelyek kere­tében garantáljuk, hogy vásárlóink a városban a legolcsóbb, legfrissebb, legjobb minőségű termékekhez jut­hatnak. Jöjjön el hozzánk, nézzen körül nálunk és éljen akcióinkkal! AKTUÁLIS AKCIÓINK:- hűtött görögdinnye 45 Ft/kg- újburgonya 45 Ft/kg- befőzési célra lecsópaprika 69 Ft/kg Címünk: 6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 5. Bővebb információ, árumegrendelés: 76/483-286, 76/504-592 Nyitva tartás: hétköznap: 6-18 óráig • Hétvégén: 6-14 óráig Széles választék a kis- és nagykereskedőknek, rendkívüli akciók a háziasszonyoknak! A bűnözők áldozatai Földönfutóvá lett a háromgyermekes édesanya A ménteleki tanyába úgy jártak vissza a bűnözők, mint a bu­meráng. Vajon tudták-e, hogy ezzel földönfutóvá tesznek egy három kisgyermeket nevelő édesanyát? Eljut-e a rendőrség oda, hogy a tettesek elnyerjék méltó büntetésüket? De létezik-e olyan ítélet, amely egyenértékű azzal, amilyen kárt okoztak? Mert ez esetben nemcsak anyagiakról van szó. Plattner Teréz, Bugacon nőtt fel. Szüleit és testvérét hamar eltemet­te. Érettségi után korán kötötte a később vakvágányra futott első házasságát, melynek nyomán Fia­tal Istvánnénak hívják. Dolgozott a megyeszékhely egyik nagyáru­házban eladóként,' majd MÁV- pénztáros volt. Tizenegy éve meg­szülte első gyermekét, Miklóst. A következő évben Szilvi jött a világ­ra, majd esztendő múltán Gabriel­la. Őket már Halász vezetéknévvel anyakönyvezték. Viskóból a paradicsomba Máltais zsákokból próbálnak felöltözni a rettegésben élő gyerekek. Ratal Istvánná egyedül tehetetlen. Néhány év múltán az asszony kénytelen volt úgy dönteni: inkább maga neveli a gyereke­ket. Kényszerhelyzetében három esztende­je, hogy Szarkásban vett egy tanyát. Olyat, amit az összes pénzéért, a 480 ezer forintért adtak: szoba, konyha, kamra. Villany sincs. A semmiben csak tovább romosodon az öreg viskó. De az asszony és a gyerekek lel­ki békéje megvolt. Munkát is talált a közel­ben. Az 52-es fűút mentén lévő Magyar Szá­razvirág Kft.-ig csak alig két kilométert kell gyalogolnia a hóban, sárban, porban. De ki­tartóan dolgozik. Ráadásul a tulajdonos - a szakmában neves Magyar Károlyné - meg­E szarkási romos tanya lett az asszony menedéke. szerette a fiatalasszonyt, s megismerte kö­rülményeit. így voltak ezzel a kollégák is.- Tenni kellett valamit azokért az aprósá­gokért. Nem élhettek olyan körülmények között. Bármikor rájuk dőlhetett volna az a rossz, süllyedő félben lévő viskó - kezdte Magyar Károlyné. - Tavaly azt gondoltuk a lányommal, hogy az ő nevén lévő ménteleki tanyát, ahol villany is van, odaadjuk az anyukának. Éljenek ott békében. Gyönyörű a kilenc hektáros környezet, ahol kedvükre futkározhattak a gyerekek. Jó a buszközle­kedés az iskolába és a munkahelyre. A kollé­ganők is szétnéztek otthon, s ki mit tudott, azt adott a berendezéshez. Meg a düledező házukból is minden jó darabot átköltöztet­tünk Méntelekre. Előtte gyönyörűen átala­kíttattuk az épületet. A mester azt mondta, olyanok a gerendák, hogy azok megérde­melnek egy új tetőt is. Már csak csirkeólat Magyar Károlyné elképedve kalauzolt a kiégett háznál, ahol már az udvaron hevernek a szenes gyerekágyak. fotók, p. s. akartunk építeni, hogy lehessen né­hány aprójószágot nevelni.- Tavaly költöz­tünk be. December 23-a volt. Életünk legszebb karácsonya - mondta Fiatalné. - A villanynak is úgy örültek a gyerekek. Nem kellett petróleumlámpánál tanulni, s tévét is nézhettek. Mind a három a Halasi úti iskolá­ba jár. Annyira boldogok voltunk - s zokog­ni kezdett a magas, vékony édesanya. Betörők és vandálok Magyar Károlyné pedig elvitt bennün­ket a családnak nemrégiben még para­dicsomi életet jelentő ménteleki tanyá­ba. A látvány elképesztő. Bent a klasz- szikus égett szag, s szénfekete minden.- Ki és vajon miért gyújtotta fel?- Ezt nyomozom én is. Mert a rendőrség úgy látszik nem elég. De meg kell talál­nom, kik tehettek ilyeneket. Itt nemcsak tűz volt! Előtte rablás, majd dúlás-rombolás, azután pedig a pusztító lán­gok. Mindez két hét rom akta már biztosan van a rendőrségen - mondta elke­seredetten Magyarné. Mi jót akartunk.- Miket vittek el a betörés­kor? - kérdeztem a három- gyermekes édesanyát.- Áprilisban egyszer észre­vettem, hogy megpiszkálta valaki a vaspántot, máskor meg a lakat volt nyitva. Május 18-án estefelé mentünk haza a gyerekekkel, s tárva az ajtó. Hi­ányzott a mosógép, a centrifuga, a gázpalack, a rádió, az udvarról a szivattyú, a hűtőszekrényből az ennivaló, a kenőmájas, a szalonna, a hús. De még a tarhonyát, a fűszereket is el­vitték - sorolta az asszony, majd erőt vett magán és így folytatta:- Nem ok nélkül féltünk minden nap. Még be sem tudtam pótolni az ellopott hol­mikat - mert ugyan miből? - a következő hé­ten szerdán mentünk haza a gyerekekkel, s megint nyitva volt az ajtó. Körbekerültük a házat a kiserdő felöl, s hallottuk, bent be­szélgetnek. Férfi hangok voltak. Kimentünk a földútra, s onnan szóltunk a rendőrségre. Közben nagyon ugatott a kiskutyám. Jöttek is a rendőrök, de mire kiértek, senkit nem találtak. Kiszóltak nekem az udvarra, hogy minden össze van borigatva. Amikor be­mentem a lakásba, hát életemben ilyet nem láttam: szétverve az ablakok, ajtók, a tévé, a gyerekek emeletes ágya, a szekrény, a krumpli szétszórva... borzalmas volt!- Hová tudott menni a kisiskolás gyereke­ivel?- Törökfáiban a papáéknak van egy rossz állapotú nádtetős tanyájuk. Ott húztuk meg magunkat. Más­nap, csütörtökön este kimentünk Méntelekre, s ahogy tudtunk, összepakoltunk. Azt gondoltuk, előszedjük a ma­radék bátorságun­kat, s valahogy be­pótoljuk a leg­szükségesebb hol­mikat, s visszaköl­tözünk. Hiszen mi még a légynek sem ártottunk, ta­lán nem bántanak bennünket. Valamiért bíztunk a rendőrségben is. Pénteken az egyik gyereknek hasmenése volt, s elnapol­tuk a visszamenetelt. Szombaton délben in­dultunk Méntelekre. Csak látótávolságig ju­tottunk. A ház körül megint széthajigálva minden... Ismét rohantam a rendőrségnek szólni. A kiérkező egyenruhással közeled­tünk, de én az idegességtől nem is láttam. A rendőr mondta, hogy kiégett a ház. Ekkor lettünk végképp földönfutóvá - s hullottak az asszony könnyei. Magyar Károlyné bánat- és fájdalom­edzetten mondta: csak az maradt nekik, ami azon a napon rajtuk volt. A ménteleki ház ajándékberendezései a második betörés után. Szétszakított csonka család Fiatalné a gyerekeket elvitte a mamához, ahol - enyhén szólva - szintén nem fénye­sek a körülmények. Az asszony pedig visz- szament a szarkási viskóba. Ide közel a munkahelye, meg legalább van egy rozoga ágy, ahol este fáradtan, lelki betegen és meg­gyötörtén lehajthatja a fejét. De a szíve sza­kad meg, hogy nap mint nap nem láthatja a gyerekeit, akik néha kimennek anyjukhoz. Ilyenkor a három emberke is a „dolgozóban” van, mert a rossz tanyában nem maradhat­nak egyedül. De nem is mernének, mert ret­tegnek az eddig történtektől. A fiúcska már csak nyugtatóval tud elaludni. Mi elkísértük őket a szarkási rozzant ház­hoz. Az életet csak egy cserépbe ültetett pe­túnia sejteti. Bent a szoba sarkában a Máltai Szeretetszolgálattól kért zsáknyi ruhákból - amit Magyarné hozott - válogatni kezdtek a gyerekek. A hűvös reggelen a fiúcskának nem akadt egy hosszú nadrág sem. A lány­kák is óriáspulcsikat találtak, de fel kellett öl­tözni. Mint láttuk, nincs abban az omladozó házban semmi más, csak egy szakadt, szét­nyitott ágy meg egy rozsdás kályha. Ugyan­is ami itt korábban jó darab volt, azt átvitték Méntelekre. Ott viszont mindent elpusztítot­tak a lángok.- Az én babám zenélt. Nagyon szép volt. Apuéktói kaptam karácsonyra - s lehajtott fejének arcáról hullottak Szilviké könnyei. Ekkor már a fiúcska gömbölyű arcán is pa­takocskák képződtek: a ru-háim hi-ányoz- nak - zokogta a szavakat töredezve, s nem szólt többet. „Az én fellépő ruhámat Kati né­ni, az osztályfőnököm varrta. Az sincs meg.” - s a három emberkét átölelte az ugyancsak könnyeivel küzdő anyjuk... A család - amely egyébként is máról holnap­ra élt - drámáján csak a jóakaró emberek ön- zetlen segítése változtathat. pulai sara Közbiztonság f

Next

/
Thumbnails
Contents