Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Július 3., szombat Nézőpont Tapodi Kálmán Műtétek damillal? Beteg a magyar egészségügy. Sürgős beavatkozásokra van szükség az életben tartására. Lehet, hogy gyakran érzéstelenítés nélkül kell végrehajtani ezeket a műtéteket, de meg kell tenni, hogy megment­sék a „beteget”. Hasonló gondolatok hangzottak el azokon a fórumo­kon, melyeket közel másfél évtizede, a rendszerváltoztatás első évei­ben fogalmaztak meg. Az egészségügy egyes területem mintha meg­állt volna az idő. A minapi hírek azt bizonyítják: az egykori felvetések - sajnos - ma is helytállóak. Még a színvonalas gyógyító munkájáról híres szegedi klinikáról is rossz hírek keltek szárnyra. Elavultak, korszerűtlenek a gyógyításhoz használatos műszereik, nincs hordozható újraélesztő készülékük. Sőt, még olyasmit is lehetett hallani, hogy némely mű­tétnél már cérnára sem futotta, és a horgászboltban vásárolt damillal fércelték össze a betegeket. Nem jobb a helyzet más településeken sem, kórházak állnak a csőd szélén. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar orvosok sokasága inkább külföldön vállal munkát. A több mint 130 ezer ember betegellátását végző kiskunha­lasi kórházban talán még nem ennyire súlyos a helyzet, de már ott is évek óta mutatkoz­nak a problémák. A három év­tizeddel ezelőtt átadott egész­ségügyi intézményben szinte minden évben történtek ki- sebb-nagyobb fejlesztések - például a műtőrekonstrukció -, de a tő­kehiány miatt az eszközök cseréjére alig-alig futotta. A kórház és a város vezetése évek óta próbálkozott a tőkebevonással. Volt úgy, hogy már-már megtalálták a megoldást, amikor a politika közbeszólt. A kórháziak az „illegalitásban” is folytatták a „privatizáció” előkészí­tését. A folyamatokat az sem gátolta, hogy az Alkotmánybíróság for­mai hiba miatt megsemmisítette a kórháztörvényt. A helyzet ezzel csak „visszaliberalizálódott", a tőkebevonásra az önkormányzati, il­letve az államháztartási törvény továbbra is lehetőséget biztosított. A halasiak éltek ezzel a lehetőséggel, s csütörtök óta már példaként emlegetik a halasi modellt. A tervek lenyűgözőek, a kórház néhány év alatt jelentős fejlődésen mehet keresztül, s ami a legfontosabb: színvonalasabbá válhat a betegellátás. Még nem sejteni, hogy mi lesz a folyamat vége, de egy mindenesetre biztos: a Semmelweis Kórház életmentő műtété megkezdődött. Kórházak a csőd szélén Szabad utat kapott a magántőke Külső szakmai befektető veszi át a halasi kórház működtetését Ilyenné válik a kiskunhalasi kórház a tervezett fejlesztés eredményeképpen. A kiskunhalasi lesz az első olyan kórház Magyarországon, amelynek működtetését egy jelentős mértékű tőkebevonást is vég­rehajtó, külső szakmai befektető veszi áL A helyi önkormányzat elfogadta a Hosp- Invest Rt erre vonatkozó pályázatát Eb­ben szerepel: a befektető három év alatt 1,7 milliárd forintot, majd további 800 milliót fordít a kórház épületének felújítására, va­lamint eszközbeszerzésre. Az egészség- ügyi kormányzat modellintézményként te­kint az átalakuló kórházra. A halasi önkor­mányzat csütörtöki ülésén igent mondott a magántőke érkezésére. Egészségügy / Kiskunhalas A 130 ezer ember betegellátását végző Sem­melweis Ignác Kórház „tőkésítése” már 1999 táján napirenden volt Halason, ez azonban megbukott az akkori kormányzat ellenállá­sán. A kormányváltást követően azonban - az egészségügyi szaktárca támogatásával - ismét megindult a korábban megrekedt fo­lyamat: tavaly megtörtént a kórház közhasz­nú társasággá alakítása, idén tavasszal pedig pályázatot Írtak ki a tőkebevonásra. A kiírás tartalmazta: a pályázónak három év alatt 1,5 milliárd forintot kell befektetnie a kórház fejlesztésébe, ennek fejében átveszi az intéz­mény működtetését. Az önkormányzathoz egyedül a hat magyar egészségügyi céget konzorciumba tömörítő Hosplnvest Rt.-től érkezett ajánlat. A társaság hat év alatt ösz- szesen 750 millió forintnyi eszközberuhá­zást vállalt, az épület fejlesztésére pedig 1,7 milliárd forintot költ - mindez úgy valósul meg, hogy az ingatlan és az eszközök to­vábbra is az önkormányzat tulajdonát képe­zik, a befektető csak a működtető kht.-t szerzi meg. A halasi képviselő-testület csü­törtökön elfogadta a pályázatot, majd ezt követően megtörtént a húsz évre szóló szer­ződés aláírása. Ezzel a halasi kórház néhány év alatt je­lentős fejlődésen mehet keresztül. Az osztá­lyokon három-öt ágyas kórtermeket alakíta­nak ki, ezek többsége külön vécés fürdőszo­bával fog rendelkezni. Fedett mentőfogadó és új sürgősségi betegellátási részleg épül majd, amely egy gyorslift segítségével köz­vetlen kapcsolatban lesz az egyes osztályok­kal. Ezen kívül korszerű orvosi eszközökkel is gyarapodna az intézmény. Tekintve, hogy a társadalombiztosítással rendelkezők számára az ellátás továbbra is ingyenes marad, illetve az egészségügy álla­mi finanszírozása sem fog nagyságrendek­kel növekedni, felmerül a kérdés: mi ebben az üzlet? Gászpor Jenő, a Hosplnvest Rt. ve­zérigazgatója elmondta: a befektetés ered­ményességének legfőbb biztosítéka az egészségügyi ellátások szervezésében álta­luk megszerzett tudás - a konzorcium mun­katársai ugyanis évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai művese-, illetve labor­hálózat működtetésében, valamint a labordi­agnosztikai gépek gyártásában. A vezérigaz­gató sierinf ezzel a „logisztikai know-how”- val jelentős költségeket lehet megtakarítani, főként, ha több kórházat „hálózatban” mű­ködtetnek. Ezért a körmendi kórház üze­meltetésére 2004. augusztus 1-jei határnap­pal szintén szerződést kötöttek az ottani ön- kormányzattal, és más településekkel is tár­gyalnak. Füzes Attila, a kórház gazdasági főigazga­tója hozzátette: a befektető gyakorlatilag sta­bil piacot vásárol magának, ahol évekre elő­re tervezhető a különböző anyagokra, esz­közökre való igény. Gászpor Jenő azt is elmondta, hogy sze­retnék szélesíteni a Halason hozzáférhető egészségügyi beavatkozások spektrumát, valamint a társadalombiztosítás által nem fi­nanszírozott szolgáltatásokat is nyújtaná­nak, mint például speciális plasztikai be­avatkozások vagy a magánklinikákhoz ha­sonló hotel jellegű egészségügyi ellátás. A befektető tíz év után számít nyereségre. ■' ' ■' ____________ SEBESTYÉN ISTVÁN Ke cskeméti olimpikonokért is szurkolhatunk! A város sportéletéről dr. Szabó Attilával, a sportbizottság áj elnökével beszélgettünk Az elmúlt héten új elnöke lett a kecskeméti ön- kormányzat sportbizottságának. Dr. Szabó Atti­lát a napokban arról kérdeztük, hogy miként vé­lekedik a városban zajló sportéletről, annak ne­hézségeiről és kilátásairól, valamint az elkövet­kező évek sportot érintő beruházásairól- Hogyan jellemezné a kecskeméti sportéletet ?- Több mint 30 éve része­se vagyok a kecskeméti sportéletnek. Először mint versenyző, később mint csapatvezető, jelen­leg pedig a megyei röp­labda-szövetség alelnöke vagyok. Sajnálattal állapí­tom meg, hogy a 70-es és a 80-as évek kiváló ered­ményeit követően a 90-es évek második felétől je­lentős megtorpanás ta­pasztalható városunk sportéletében. Ez a megtorpanás úgy tűnik, hogy tar­tós, hiszen igazán kimagasló és nemzetközi mércével mért nagy eredmények ebben az évtizedben csak alig születtek. Személyes véleményem, hogy Kecskemét sportja elszürkült. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy közel 90 egyesület működik a városban, akkor talán joggal várhatja el a helyi közvélemény, hogy ré­gi hírnevéhez hűen működjön Kecskemét sportja. Ha a sportágakat nem szakmai szempontból, hanem a közönség látogatottsága szempontjából nézzük, ak­kor azt tapasztalhatjuk, hogy azokban a labdajátékok­ban, amelyekben évtizedeken keresztül komoly ered­ményeket értek el a kecskeméti csapatok, most gya­korlatilag még a hazai bajnokságban sem tudnak ki­magasló teljesítményt nyújtani. Örömömre szolgál viszont az a tény, hogy az olim­piai szereplők között kecskeméti sportolók is lesznek. A vízilabdás Valkai lányokon kívül résztvevőink azon­ban nem csapatversenyben, hanem egyéni teljesít­mény alapján kerültek be az utazók közé. Küzdőspor­tok mellett a várost képviselő versenyzők atlétikában és súlyemelésben jeleskednek majd.- Miben látja a konkrét problémát?- Úgy érzem, a kecskeméti sportolókból hiányzik az a kis plusz, amely szükséges ahhoz, hogy nemzeti bajnokságokban, illetve nemzetközi megmérettetések során eredményeket hozhatnának. Ha értékeljük a közelmúltban befejeződött bajnokságokat, akkor azt fogalmazhatjuk meg, hogy bár több csapatunk a ko­rábbi évekhez képest előrelépett, de sajnos bajnoki aranyérmet idén sem tudhatnak magukénak.- Lát-e valamilyen megoldást?- Alapgondolatként szeretném leszögezni, hogy Kecskeméten a sporttal foglalkozó szakvezetők szak­mai felkészültsége országos szinten is kiválónak mondható, s bizonyos sportágakban, mint például a férfi-női kosárlabda, a röplabda kiváló utánpótlás-ne­velés folyik. Másik fontos alapelvként szögezném le továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban a sportfinan­szírozás nem olyan mértékű, amely elegendő lenne a tartós minőségi sporthoz. Mint a sportbizottság új el­nöke arra természetesen nem teszek ígéretet, hogy a város vezetése újabb tízmilliókkal segítse Kecskemét sportját, de már több soron egyeztettem dr. Szécsi Gá­bor polgármesterrel atekintetben, hogy néhány ki­emelt sportegyesület valamikor szeptember hónap­ban rendkívüli pénztámogatásban részesüljön. Mun­kám megkezdésekor olyan információ birtokába ju­tottam, hogy több csapatnak nemcsak az erősítése, hanem a bajnokságon való elindulása is veszélybe ke­rült rendkívül rossz anyagi helyzetük miatt. Az előze­tes jelzések alapján komoly problémák vannak az asz­taliteniszezőknél, a röplabdásoknál, de bizonytalan a helyzet a női kosarasoknál is.- Mit tehet a város ennek orvoslása érdekében?- Amiben a város vezetésének aktívabban kell dol­goznia, az az, hogy olyan gazdasági körülményeket kell megteremtenie, amely további befektetők idete- lepülését vonhatja maga után. Az új, valamint a régi vállalkozókat a szponzori körbe meg kell próbálni bevonni, hiszen jelentős tőkeinjekcióra van szükség Kecskemét sportjában. Van egy dédelgetett álmom is: örömmel venném, ha az Univer cégcsoport, illetve annak egyesülete felvállalná a két röplabda-, illetve a női kosárlabdacsapatot is. így egy kicsit visszatér­hetnénk a 70-es évek KSC-modelljéhez. Az élet be­bizonyította, hogy a rendszerváltást követő privati­záció és az ezzel járó nagy sportegyesületek szétveré­se hosszú távon nem jó megoldás. Magam is azt tapasztalom, hogy az Univer sportvezetése nemcsak szakmai szempontból, hanem gazdasági szempont­ból is átlátható, tiszta körülményeket biztosít, ami természetesen kihatással van a sportolók jó teljesít­ményére is.- Amikor a sportról beszélünk, egy kicsit mindig külön kategória a labdarúgás. Szóljunk néhány szót erről is!- Tapasztalatom szerint amikor városunkban köz­kedvelt módon szép eredményeket értek el focistáink, az mindig megmozgatta a egész sporttársadalmat és gyakorlatilag mintegy inspirálta a többi sportágat. Nagy örömömre szolgálna, ha 1-2 éven belül a kecs­kemétiek is NBI-es labdarúgó-csapatnak szurkolhat­nának. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a labda­rúgásban kiváló utánpótlás-nevelés folyik, ami önma­gában garancia lehet arra, hogy hosszú távon valójá­ban minőségi foci legyen a városban. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy Kecskeméten, pontosabban Hetényegyházán is komoly NB-s labdarúgás van, és egy jó kapcsolat megteremtése esetén az első osztályú KTE fiókcsapataként lehetőséget adna arra, hogy azok a tehetséges fiatalok, akik még az első osztály szintjé­vel nem rendelkeznek elegendő rutintudással, He- tényben fejlődjenek.- A jövőben van arra esély, hogy a nem kiemelt egyesületek közé tartozó sportolók több támogatásban részesüljenek?- Sajnálattal állapítom meg, hogy városunk szűkös anyagi helyzete miatt kicsit mostohábban bánunk azokkal az egyesületekkel, amelyek nem tartoznak a kiemeltek közé. Idesorolhatnám a diák-sportegyesüle- teket, a szabadidős egyesületeket és egyéb egyesülete­ket. Az elkövetkező években a sportalap meghatáro­zásakor nagyobb összeget kell ezen egyesületeknek szánni, s a felosztás elveit úgy meghatározni, hogy va­lóban a kiváló munkát végzők komoly támogatásban részesüljenek.- A legutóbbi közgyűlésen sajnálatos módon igen nagy vihart kavart a multifunkcionális sportcsar­nokkal kapcsolatos előterjesztés. Mi a véleménye erről?- Számomra érthetetlen módon egyesek már azt is megkérdőjelezték, hogy valóban megfelelő hely lenne a sportcsarnok számára a Rudolf laktanya területe. Holott a decemberi közgyűlés etekintetben egyöntetű és egyértelmű döntést hozott. Kecskemétnek szüksé­ge van egy multifunkcionális sportcsarnokra; egy olyanra, amely valóban mindenfajta nemzetközi sportverseny, illetve kulturális és egyéb rendezvények megtartására alkalmas lenne. A multifunkcionális jelzőt azért használom a sportcsarnokkal kapcsolatban, mivel igaz, hogy az egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne, ha csak sport célra alakítanánk ki az új létesítményt, de egy megyei jogú város és megyeszékhely kell hogy ren­delkezzen egy olyan létesítménnyel, amely egyéb nagy rendezvények megtartására is szolgálna. Azok az elképzelések nem járhatóak, amelyek arra vonat­koznak, hogy a jelenlegi sportcsarnokok valame­lyikét bővítsük ki. A Rudolf laktanya mind szakmai, mind egyéb szempontból kiváló megoldás. Úgy gon­dolom, hogy azt az előterjesztést, amelyet a polgár- mester úr beterjesztett a közgyűlés elé, meg kell va­lósítania a városnak. Egy többmilliárdos beruházás természetesen hosszú éveken át komoly anyagi ter­het jelentene a városnak, de örömmel venném, ha jövő év végére vagy 2006 közepére Kecskemét la­kossága birtokba vehetné az új sportcsarnokot.- Egy másik sportlétesítményi kérdés a széktói fut- ballpálya hasznosítása.- A jelenlegi rendszert véleményem szerint a város vezetésének felül kell vizsgálnia és tárgyalásokat kell kezdenie a futballklubot működtető kft. ügyvezetésé­vel a pálya használatával kapcsolatban. Jó megoldás­nak találnám azt, ha hosszabb időre (például 15 évre) megkapnák a pálya működtetésének jogát és az ezzel járó kötelezettségeket. Egy ilyen jellegű létesítmény működtetése akkor jó és gazdaságos, ha azt a tényle­gesen használó, birtokló végzi. A hosszú távú átenge­déssel abba a helyzetbe hoznánk a futballklubot, hogy mintegy tulajdonosként gondolkozva biztosíta­ná természetesen nemcsak a focistáknak, hanem egy megállapodás keretében az atlétikásoknak és egyéb sportolóknak is a sportolási lehetőséget.- Végezetül: lehet-e már pontosan tuáii, hogy a kecskeméti sportolók közül kiknek szurkolhatunk au­gusztusban az olimpián?- Kecskemét sportjában bár sok probléma és gond tapasztalható az elmúlt időszakban, de a nehézsé­gekben némi reménysugárt ad, hogy egyéni szám­ban 5 olimpikonunknak drukkolhatunk majd, s mint korábban említettem, van esély arra, hogy a női vízi­labda-válogatottban is szerepel majd két kecskeméti lány. De Valkai Ágnes és Valkai Erzsébet szereplésé­ről biztos döntést még nem tudok. Az viszont már el­dőlt, hogy ott lesz az olimpián Berzicza Tamás és Majoros István birkózó, Boros László atléta, Kecskés Zoltán súlyemelő, valamint Ungvári Miklós cselgán- csozó. Ehhez kapcsolódóan szeretném azt is elmon­dani, hogy a négyesfogat-hajtó világbajnokságon szintén lesz kiért szurkolnunk, hiszen Nyúl Zoltán egyéniben indul. Az előbb említett sportolók kiváló szerepléséért köszönetét érdemelnek az edzők, azok a szakvezetők és szponzorok, akik biztosították a si­keres felkészülést, hitet és erőt adtak nekik abban, hogy valóban méltó módon képviseljék Kecskemétet és hazánkat. ▲ i ) É I

Next

/
Thumbnails
Contents