Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-03 / 154. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Július 3., szombat Nézőpont Tapodi Kálmán Műtétek damillal? Beteg a magyar egészségügy. Sürgős beavatkozásokra van szükség az életben tartására. Lehet, hogy gyakran érzéstelenítés nélkül kell végrehajtani ezeket a műtéteket, de meg kell tenni, hogy megmentsék a „beteget”. Hasonló gondolatok hangzottak el azokon a fórumokon, melyeket közel másfél évtizede, a rendszerváltoztatás első éveiben fogalmaztak meg. Az egészségügy egyes területem mintha megállt volna az idő. A minapi hírek azt bizonyítják: az egykori felvetések - sajnos - ma is helytállóak. Még a színvonalas gyógyító munkájáról híres szegedi klinikáról is rossz hírek keltek szárnyra. Elavultak, korszerűtlenek a gyógyításhoz használatos műszereik, nincs hordozható újraélesztő készülékük. Sőt, még olyasmit is lehetett hallani, hogy némely műtétnél már cérnára sem futotta, és a horgászboltban vásárolt damillal fércelték össze a betegeket. Nem jobb a helyzet más településeken sem, kórházak állnak a csőd szélén. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar orvosok sokasága inkább külföldön vállal munkát. A több mint 130 ezer ember betegellátását végző kiskunhalasi kórházban talán még nem ennyire súlyos a helyzet, de már ott is évek óta mutatkoznak a problémák. A három évtizeddel ezelőtt átadott egészségügyi intézményben szinte minden évben történtek ki- sebb-nagyobb fejlesztések - például a műtőrekonstrukció -, de a tőkehiány miatt az eszközök cseréjére alig-alig futotta. A kórház és a város vezetése évek óta próbálkozott a tőkebevonással. Volt úgy, hogy már-már megtalálták a megoldást, amikor a politika közbeszólt. A kórháziak az „illegalitásban” is folytatták a „privatizáció” előkészítését. A folyamatokat az sem gátolta, hogy az Alkotmánybíróság formai hiba miatt megsemmisítette a kórháztörvényt. A helyzet ezzel csak „visszaliberalizálódott", a tőkebevonásra az önkormányzati, illetve az államháztartási törvény továbbra is lehetőséget biztosított. A halasiak éltek ezzel a lehetőséggel, s csütörtök óta már példaként emlegetik a halasi modellt. A tervek lenyűgözőek, a kórház néhány év alatt jelentős fejlődésen mehet keresztül, s ami a legfontosabb: színvonalasabbá válhat a betegellátás. Még nem sejteni, hogy mi lesz a folyamat vége, de egy mindenesetre biztos: a Semmelweis Kórház életmentő műtété megkezdődött. Kórházak a csőd szélén Szabad utat kapott a magántőke Külső szakmai befektető veszi át a halasi kórház működtetését Ilyenné válik a kiskunhalasi kórház a tervezett fejlesztés eredményeképpen. A kiskunhalasi lesz az első olyan kórház Magyarországon, amelynek működtetését egy jelentős mértékű tőkebevonást is végrehajtó, külső szakmai befektető veszi áL A helyi önkormányzat elfogadta a Hosp- Invest Rt erre vonatkozó pályázatát Ebben szerepel: a befektető három év alatt 1,7 milliárd forintot, majd további 800 milliót fordít a kórház épületének felújítására, valamint eszközbeszerzésre. Az egészség- ügyi kormányzat modellintézményként tekint az átalakuló kórházra. A halasi önkormányzat csütörtöki ülésén igent mondott a magántőke érkezésére. Egészségügy / Kiskunhalas A 130 ezer ember betegellátását végző Semmelweis Ignác Kórház „tőkésítése” már 1999 táján napirenden volt Halason, ez azonban megbukott az akkori kormányzat ellenállásán. A kormányváltást követően azonban - az egészségügyi szaktárca támogatásával - ismét megindult a korábban megrekedt folyamat: tavaly megtörtént a kórház közhasznú társasággá alakítása, idén tavasszal pedig pályázatot Írtak ki a tőkebevonásra. A kiírás tartalmazta: a pályázónak három év alatt 1,5 milliárd forintot kell befektetnie a kórház fejlesztésébe, ennek fejében átveszi az intézmény működtetését. Az önkormányzathoz egyedül a hat magyar egészségügyi céget konzorciumba tömörítő Hosplnvest Rt.-től érkezett ajánlat. A társaság hat év alatt ösz- szesen 750 millió forintnyi eszközberuházást vállalt, az épület fejlesztésére pedig 1,7 milliárd forintot költ - mindez úgy valósul meg, hogy az ingatlan és az eszközök továbbra is az önkormányzat tulajdonát képezik, a befektető csak a működtető kht.-t szerzi meg. A halasi képviselő-testület csütörtökön elfogadta a pályázatot, majd ezt követően megtörtént a húsz évre szóló szerződés aláírása. Ezzel a halasi kórház néhány év alatt jelentős fejlődésen mehet keresztül. Az osztályokon három-öt ágyas kórtermeket alakítanak ki, ezek többsége külön vécés fürdőszobával fog rendelkezni. Fedett mentőfogadó és új sürgősségi betegellátási részleg épül majd, amely egy gyorslift segítségével közvetlen kapcsolatban lesz az egyes osztályokkal. Ezen kívül korszerű orvosi eszközökkel is gyarapodna az intézmény. Tekintve, hogy a társadalombiztosítással rendelkezők számára az ellátás továbbra is ingyenes marad, illetve az egészségügy állami finanszírozása sem fog nagyságrendekkel növekedni, felmerül a kérdés: mi ebben az üzlet? Gászpor Jenő, a Hosplnvest Rt. vezérigazgatója elmondta: a befektetés eredményességének legfőbb biztosítéka az egészségügyi ellátások szervezésében általuk megszerzett tudás - a konzorcium munkatársai ugyanis évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai művese-, illetve laborhálózat működtetésében, valamint a labordiagnosztikai gépek gyártásában. A vezérigazgató sierinf ezzel a „logisztikai know-how”- val jelentős költségeket lehet megtakarítani, főként, ha több kórházat „hálózatban” működtetnek. Ezért a körmendi kórház üzemeltetésére 2004. augusztus 1-jei határnappal szintén szerződést kötöttek az ottani ön- kormányzattal, és más településekkel is tárgyalnak. Füzes Attila, a kórház gazdasági főigazgatója hozzátette: a befektető gyakorlatilag stabil piacot vásárol magának, ahol évekre előre tervezhető a különböző anyagokra, eszközökre való igény. Gászpor Jenő azt is elmondta, hogy szeretnék szélesíteni a Halason hozzáférhető egészségügyi beavatkozások spektrumát, valamint a társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatásokat is nyújtanának, mint például speciális plasztikai beavatkozások vagy a magánklinikákhoz hasonló hotel jellegű egészségügyi ellátás. A befektető tíz év után számít nyereségre. ■' ' ■' ____________ SEBESTYÉN ISTVÁN Ke cskeméti olimpikonokért is szurkolhatunk! A város sportéletéről dr. Szabó Attilával, a sportbizottság áj elnökével beszélgettünk Az elmúlt héten új elnöke lett a kecskeméti ön- kormányzat sportbizottságának. Dr. Szabó Attilát a napokban arról kérdeztük, hogy miként vélekedik a városban zajló sportéletről, annak nehézségeiről és kilátásairól, valamint az elkövetkező évek sportot érintő beruházásairól- Hogyan jellemezné a kecskeméti sportéletet ?- Több mint 30 éve részese vagyok a kecskeméti sportéletnek. Először mint versenyző, később mint csapatvezető, jelenleg pedig a megyei röplabda-szövetség alelnöke vagyok. Sajnálattal állapítom meg, hogy a 70-es és a 80-as évek kiváló eredményeit követően a 90-es évek második felétől jelentős megtorpanás tapasztalható városunk sportéletében. Ez a megtorpanás úgy tűnik, hogy tartós, hiszen igazán kimagasló és nemzetközi mércével mért nagy eredmények ebben az évtizedben csak alig születtek. Személyes véleményem, hogy Kecskemét sportja elszürkült. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy közel 90 egyesület működik a városban, akkor talán joggal várhatja el a helyi közvélemény, hogy régi hírnevéhez hűen működjön Kecskemét sportja. Ha a sportágakat nem szakmai szempontból, hanem a közönség látogatottsága szempontjából nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy azokban a labdajátékokban, amelyekben évtizedeken keresztül komoly eredményeket értek el a kecskeméti csapatok, most gyakorlatilag még a hazai bajnokságban sem tudnak kimagasló teljesítményt nyújtani. Örömömre szolgál viszont az a tény, hogy az olimpiai szereplők között kecskeméti sportolók is lesznek. A vízilabdás Valkai lányokon kívül résztvevőink azonban nem csapatversenyben, hanem egyéni teljesítmény alapján kerültek be az utazók közé. Küzdősportok mellett a várost képviselő versenyzők atlétikában és súlyemelésben jeleskednek majd.- Miben látja a konkrét problémát?- Úgy érzem, a kecskeméti sportolókból hiányzik az a kis plusz, amely szükséges ahhoz, hogy nemzeti bajnokságokban, illetve nemzetközi megmérettetések során eredményeket hozhatnának. Ha értékeljük a közelmúltban befejeződött bajnokságokat, akkor azt fogalmazhatjuk meg, hogy bár több csapatunk a korábbi évekhez képest előrelépett, de sajnos bajnoki aranyérmet idén sem tudhatnak magukénak.- Lát-e valamilyen megoldást?- Alapgondolatként szeretném leszögezni, hogy Kecskeméten a sporttal foglalkozó szakvezetők szakmai felkészültsége országos szinten is kiválónak mondható, s bizonyos sportágakban, mint például a férfi-női kosárlabda, a röplabda kiváló utánpótlás-nevelés folyik. Másik fontos alapelvként szögezném le továbbá azt, hogy az elmúlt időszakban a sportfinanszírozás nem olyan mértékű, amely elegendő lenne a tartós minőségi sporthoz. Mint a sportbizottság új elnöke arra természetesen nem teszek ígéretet, hogy a város vezetése újabb tízmilliókkal segítse Kecskemét sportját, de már több soron egyeztettem dr. Szécsi Gábor polgármesterrel atekintetben, hogy néhány kiemelt sportegyesület valamikor szeptember hónapban rendkívüli pénztámogatásban részesüljön. Munkám megkezdésekor olyan információ birtokába jutottam, hogy több csapatnak nemcsak az erősítése, hanem a bajnokságon való elindulása is veszélybe került rendkívül rossz anyagi helyzetük miatt. Az előzetes jelzések alapján komoly problémák vannak az asztaliteniszezőknél, a röplabdásoknál, de bizonytalan a helyzet a női kosarasoknál is.- Mit tehet a város ennek orvoslása érdekében?- Amiben a város vezetésének aktívabban kell dolgoznia, az az, hogy olyan gazdasági körülményeket kell megteremtenie, amely további befektetők idete- lepülését vonhatja maga után. Az új, valamint a régi vállalkozókat a szponzori körbe meg kell próbálni bevonni, hiszen jelentős tőkeinjekcióra van szükség Kecskemét sportjában. Van egy dédelgetett álmom is: örömmel venném, ha az Univer cégcsoport, illetve annak egyesülete felvállalná a két röplabda-, illetve a női kosárlabdacsapatot is. így egy kicsit visszatérhetnénk a 70-es évek KSC-modelljéhez. Az élet bebizonyította, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és az ezzel járó nagy sportegyesületek szétverése hosszú távon nem jó megoldás. Magam is azt tapasztalom, hogy az Univer sportvezetése nemcsak szakmai szempontból, hanem gazdasági szempontból is átlátható, tiszta körülményeket biztosít, ami természetesen kihatással van a sportolók jó teljesítményére is.- Amikor a sportról beszélünk, egy kicsit mindig külön kategória a labdarúgás. Szóljunk néhány szót erről is!- Tapasztalatom szerint amikor városunkban közkedvelt módon szép eredményeket értek el focistáink, az mindig megmozgatta a egész sporttársadalmat és gyakorlatilag mintegy inspirálta a többi sportágat. Nagy örömömre szolgálna, ha 1-2 éven belül a kecskemétiek is NBI-es labdarúgó-csapatnak szurkolhatnának. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a labdarúgásban kiváló utánpótlás-nevelés folyik, ami önmagában garancia lehet arra, hogy hosszú távon valójában minőségi foci legyen a városban. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy Kecskeméten, pontosabban Hetényegyházán is komoly NB-s labdarúgás van, és egy jó kapcsolat megteremtése esetén az első osztályú KTE fiókcsapataként lehetőséget adna arra, hogy azok a tehetséges fiatalok, akik még az első osztály szintjével nem rendelkeznek elegendő rutintudással, He- tényben fejlődjenek.- A jövőben van arra esély, hogy a nem kiemelt egyesületek közé tartozó sportolók több támogatásban részesüljenek?- Sajnálattal állapítom meg, hogy városunk szűkös anyagi helyzete miatt kicsit mostohábban bánunk azokkal az egyesületekkel, amelyek nem tartoznak a kiemeltek közé. Idesorolhatnám a diák-sportegyesüle- teket, a szabadidős egyesületeket és egyéb egyesületeket. Az elkövetkező években a sportalap meghatározásakor nagyobb összeget kell ezen egyesületeknek szánni, s a felosztás elveit úgy meghatározni, hogy valóban a kiváló munkát végzők komoly támogatásban részesüljenek.- A legutóbbi közgyűlésen sajnálatos módon igen nagy vihart kavart a multifunkcionális sportcsarnokkal kapcsolatos előterjesztés. Mi a véleménye erről?- Számomra érthetetlen módon egyesek már azt is megkérdőjelezték, hogy valóban megfelelő hely lenne a sportcsarnok számára a Rudolf laktanya területe. Holott a decemberi közgyűlés etekintetben egyöntetű és egyértelmű döntést hozott. Kecskemétnek szüksége van egy multifunkcionális sportcsarnokra; egy olyanra, amely valóban mindenfajta nemzetközi sportverseny, illetve kulturális és egyéb rendezvények megtartására alkalmas lenne. A multifunkcionális jelzőt azért használom a sportcsarnokkal kapcsolatban, mivel igaz, hogy az egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne, ha csak sport célra alakítanánk ki az új létesítményt, de egy megyei jogú város és megyeszékhely kell hogy rendelkezzen egy olyan létesítménnyel, amely egyéb nagy rendezvények megtartására is szolgálna. Azok az elképzelések nem járhatóak, amelyek arra vonatkoznak, hogy a jelenlegi sportcsarnokok valamelyikét bővítsük ki. A Rudolf laktanya mind szakmai, mind egyéb szempontból kiváló megoldás. Úgy gondolom, hogy azt az előterjesztést, amelyet a polgár- mester úr beterjesztett a közgyűlés elé, meg kell valósítania a városnak. Egy többmilliárdos beruházás természetesen hosszú éveken át komoly anyagi terhet jelentene a városnak, de örömmel venném, ha jövő év végére vagy 2006 közepére Kecskemét lakossága birtokba vehetné az új sportcsarnokot.- Egy másik sportlétesítményi kérdés a széktói fut- ballpálya hasznosítása.- A jelenlegi rendszert véleményem szerint a város vezetésének felül kell vizsgálnia és tárgyalásokat kell kezdenie a futballklubot működtető kft. ügyvezetésével a pálya használatával kapcsolatban. Jó megoldásnak találnám azt, ha hosszabb időre (például 15 évre) megkapnák a pálya működtetésének jogát és az ezzel járó kötelezettségeket. Egy ilyen jellegű létesítmény működtetése akkor jó és gazdaságos, ha azt a ténylegesen használó, birtokló végzi. A hosszú távú átengedéssel abba a helyzetbe hoznánk a futballklubot, hogy mintegy tulajdonosként gondolkozva biztosítaná természetesen nemcsak a focistáknak, hanem egy megállapodás keretében az atlétikásoknak és egyéb sportolóknak is a sportolási lehetőséget.- Végezetül: lehet-e már pontosan tuáii, hogy a kecskeméti sportolók közül kiknek szurkolhatunk augusztusban az olimpián?- Kecskemét sportjában bár sok probléma és gond tapasztalható az elmúlt időszakban, de a nehézségekben némi reménysugárt ad, hogy egyéni számban 5 olimpikonunknak drukkolhatunk majd, s mint korábban említettem, van esély arra, hogy a női vízilabda-válogatottban is szerepel majd két kecskeméti lány. De Valkai Ágnes és Valkai Erzsébet szerepléséről biztos döntést még nem tudok. Az viszont már eldőlt, hogy ott lesz az olimpián Berzicza Tamás és Majoros István birkózó, Boros László atléta, Kecskés Zoltán súlyemelő, valamint Ungvári Miklós cselgán- csozó. Ehhez kapcsolódóan szeretném azt is elmondani, hogy a négyesfogat-hajtó világbajnokságon szintén lesz kiért szurkolnunk, hiszen Nyúl Zoltán egyéniben indul. Az előbb említett sportolók kiváló szerepléséért köszönetét érdemelnek az edzők, azok a szakvezetők és szponzorok, akik biztosították a sikeres felkészülést, hitet és erőt adtak nekik abban, hogy valóban méltó módon képviseljék Kecskemétet és hazánkat. ▲ i ) É I
