Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-23 / 171. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2004. Július 23., péntek Van elnöke az Európai Bizottságnak EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE: Jósé Manuel Durao Barroso (Portugália) Személyét a tagállamok állam- és kormányfői jelölik, az Európai — Parlament választja meg ■ a kormányokkal közösen választja ki a biztosokat ‘'n| ■ szabad keze van a reszortok ® elosztásában *, ■ lemondásra szólíthatja föl a bizottsági tagot 25 BIZTOS Egy-egy biztos mindegyik tagállamból (az elnököt beleértve) í ——— ------------------------------- ■ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JOGKÖREI ■ kizárólagos törvényjavaslat-tevö joga van 1| ■ ellenőrzi a közösségi jogszabályok betartását és végrehajtását ■ elkészíti az EU költségvetési tervezetét, végrehajtatja a költségvetési tervet, kezeli a strukturális és kohéziós alapokat, kutatási programokat, együttműködési megállapodásokat hoz tető alá stb. Tegnap az Európai Bizottság elnökévé választották Jósé Manuel Durao Barrosót Az Európai Parlamentben a volt portugál miniszterelnök 413 szavazatot kapott, 251 -en szavaztak ellene. Az Európai Parlament két frakciója, a Zöldek és a kommunista képviselőkből álló Egységes Európai Baloldal nem szavazta meg a jelöltet az Európai Bizottság élére. Strasbourg Furcsa közjátékként a portugál politikus megvárakoztatta a képviselőket: széke üresen állt, senki sem tudta, hol tartózkodik. Néhány perc múlva azonban megérkezett, és kihirdethették a voksolás eredményét. Ismerői az Európai Unió „brüsszeli kormányának" új elnökét főként olyan tulajdonságokkal jellemzik, amelyekkel nem rendelkezik. Nincsenek víziói, nem forfa- dalmártípus, inkább arra hajlik, hogy szinte vég nélkül mérlegelje, melyiket válassza a lehetséges kompromisszumos megoldások közül. Nem sugall tekintélyt, de elkötelezett híve Európa és az Egyesült Államok együttműködésének - írja a Die Presse. Barroso a napokban arra hívta föl magára a figyelmet, hogy szembeszegült Berlin követelésével. Németország ugyanis, azt szerette volna, ha Brüsszel létrehozza a „gazdasági szuperbiztosi” posztot, ennek betöltésére Günter Verheugen bővítési biztost szánták. Ám a volt portugál kormányfő azt válaszolta: nem lesznek első és másod- osztályú biztosok. Az Európai Tanács nemrég leköszönt elnöke, Bertie Ahern ír kormányfő is kétségének adott hangot az elképzeléssel kapcsolatban. TORONYI a költségvetési az EP nőügyi a polgári jogi ellenőrzési bi- bizottságának bizottság zottság elnöke alelnöke alelnöke JÓSÉ MANUEL DURAO BARROSO 1956. Lisszabon TANULMÁNYOK: jogi egyetem A középpolgári származású Barroso a jobboldali diktatúrát elsöprő 1974-ik évi forradalom után - állítólag apja bosszantására - egy maoista párt tagja lett, majd 1977-ben belépett a konzervatív Szociáldemokrata Pártba (PSD). 1985: külügyi államtitkár 1992: külügyminiszter 1999: pártelnök 2002: miniszterelnök a kulturális és helyettes frak- a szocialisták sportügyi bízott- cióvezető.Euró- első frakcióve- ság alelnöke pai Néppárt zető-helyettese Szívesen, de rosszul pályázunk Az európai uniós pénzek pályázati rendszerének kialakításában és a jelentkezési aktivitásban is élen jár Magyarország a májusban csatlakozott tagállamok között - mutatott rá Baráth Etele. Budapest A munkavállalók versenyképességének megteremtésére az EU fejlesztési forrásaiból 190 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére az idén és a következő két évben - közölte sajtótájékoztatóján Bu- rány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az első negyedévben 18 pályázatot hirdettek meg, ebből 12-nek járt le a beadási határideje. A 700 beérkezett munka több mint kétharmada pozitív elbírálásban részesült. A rendelkezésre álló 48 milliárd forinttal szemben az igények mintegy 76 milliárd forintot tettek ki ebben az időszakban. Burány Sándor szerint a következő három évben előnyt élvez a pályázati célok meghatározásakor a hátrányos helyzetben lévő tanulók esély- egyenlőségének megteremtése. Baráth Etele politikai államtitkár szerint Magyarország hamarabb és eredményesebben oldotta meg a pályázati rendszer háttér- intézményeinek kialakítását a többi idén csatlakozott tagokhoz képest. Nincs még egy olyan ország, amely január közepétől folyamatosan kiírta volna az összes pályázatot. Van olyan tagállam, ahol a parlament még nem fogadott el új EU-konform közbeszerzési törvényt, ami a pályázati rendszer elindítását lehetetlenné teszi. A pályázók jelentkezési kedve is egyértelműen jónak nevezhető. A SAPARD-agrárpályá- zatok esetében Magyarország, bár később indította el a programot, mint például Lengyelország, ennek ellenére az első néhány hónapban négyszer annyi jelentkező volt, mint a jóval nagyobb kiterjedésű országban. A gazdák támogatására a közösségi pénzek 1500-2000 pályázatra elegendőek, ezzel szemben mintegy 8 ezren nyújtottak be támogatási kérést. Gond azonban a kidolgozás minősége és a saját pénzeszközök világos megléte. A beadott munkák mindössze 15-20 százaléka hibátlan, 30-40 százalékát ki lehet javítani, a többit minőségi szempontok miatt elutasítják. NAGY VAJDA ZSUZSA ÁLLÁSPONT TORONYI ATTILA Politikai kátyúzás Megszokott jelenség nálunk, hogy sok-sok kilométer út márciusra garantáltan tönkremegy. A lyukak jó ideig tátonganak, s az autósokat nyaktörő mutatványokra kényszerítik. Igazi hun- garikum a kátyú. Akkor is számolnunk kell kátyúsodással, ha a tél enyhe, és más, hasonló éghajlatú országban (tőlünk nyugatra) nincs szükség semmilyen tavaszi aszfaltozásra. Politikai pártjainkat is sújtja a rejtélyes „felfagyás”. Alighogy megnyernek egy-egy parlamenti választást, éppen csak kiheverik a győzelmi bankettet követő másnaposságot, máris kezdődik az elhasználódás. A rendszerváltozás utáni első miniszterelnök borítékokat osztogatott az állítólagos volt ügynök-képviselőknek, utódja pénzügyi csomaggal ajándékozta meg az országot, beleértve saját választóit. A harmadik kormányfőt - aki a negyediktől eltérően nem volt ügynök - mégsem választották újra, pedig nem volt semmi köze apja vállalkozásaihoz. A népszerűségüket vesztett politikusok, pártok mindent elkövetnek, hogy kijöjjenek a gödörből, s előfordul, hogy ez sikerül is. Hol Békejobbal, Akácfa-mozgalommal, hol Lakitelek Munkacsoporttal, petícióval próbálkoznak. Legutóbb a szocialisták névtelenségbe burkolózó megváltói adták ki a jelszót: „elég volt a kátyúzásból”, teljes átalakulás, új vezetőség kell. „Balternatív” aláírással népszerűsítik e-mailben „postázott” programjukat, arra buzdítva a címzettet, hogy küldje tovább a levelet ismerősének. A kátyúk titkát azóta kezdeni érteni, hogy egy ugyancsak névtelenül nyilatkozó brigádvezető a rádióban elmondta: ügyelniük kell - nekik, útburkolóknak -, ne végezzenek tökéletes munkát, mert akkor télen nem fagy fel az út, és mi lesz velük jövőre? Nem lesz kátyú, felkopik az álluk. Ilyen egyszerű volna a magyarázat? A politikai pártok esetében is? Csináljunk gödröt, hogy legyen módunk a kilábalásra... Mert nekünk nemcsak Mohács kell, hanem kátyú is. EGYETÉRTEK: 06-904304103 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430404 PALÁSTI PÉTER A főkapitány hajója Szeretjük is a rendőröket, meg nem is. Ha bajba kerülünk, segítségül hívjuk őket, ha ők akarják megelőzni az általunk is okozható nagyobb bajt a közúti ellenőrzések során, gyakran szidjuk az intézkedőket. Pedig a rendőröket sem szabad egy kalap alá venni. Vannak köztük a munkájukat tisztességgel, becsülettel ellátók, és akadnak a hatalmukkal visszélők, saját zsebre dolgozók, és a bűnözőkkel is barátságot ápolók. Vajon Salgó László meddig tölti be ezt a posztot? A most felröppent Itíf szerint július utolsó napjáig. Csütörtökön a déli harangszóig senki sem erősítetté ezt meg hivatalosan, de nem is cáfolták. A legnagyobb ellenzéki párt képviselői persze sietve kijelentették: a főkapitány hagyja el elsőként a süly- lyedő hajót. Tény, hogy a rendőrség sosem volt kedvező helyzetben a rendszerváltozás óta. Az egymást váltó kormányok mindig csak ígérték a közbiztonság javításához szükséges nagyobb támogatást, aztán amikor kiszámolták, hogy mindez mibe kerül, nem lett belőle semmi. A főkapitányok közben jöttek-mentek. Alárendeltjeiket előszeretettel leváltották, újakat neveztek ki helyükre, közben a szervezet maga alig változott. A „hajó” állítólag süllyed. Meglehet. Csakhogy a lék nem most keletkezett. Időpontját a politikusok - pártérdekeiknek megfelelően - eltérően ítélik meg. Nagyobb baj viszont az, hogy gyakran maguk a rendőrök sem segítik egymást. Olykor olyan apróságok miatt indítanak eljárásokat a másik ellen, ami megmosolyogtató. Volt rá példa, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt távolítottak el egy vezetőt a beosztásából azért, mert elfogadta kollégája felajánlott ebédjegyét. Gyakran bilincselik meg egymást is. Sakkban tartják a parancsnokokat, akik változást szeretnének. Mert beszélni róla könnyű, de megvalósítani nehéz. Pedig mindenki akarja. Talán a leendő új országos főkapitány is. Egy ideig mindenképpen... EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről Hírek Blair kitart Tony Blair brit miniszterelnök szerint a kormány nem a súlyosan vitatott tartalmú, két éve közzétett hírszerzési dosszié alapján vonult háborúba Irak ellen, mti A 9/11-es jelentés Az országos hírszerzési igazgató tisztségének és egy országos terrorizmusellenes központnak a létrehozását javasolta csütörtökön kiadott végső jelentésében a 2001. szeptember 9-i merényletek hátterét vizsgáló amerikai bizottság. A jelentés rámutat az amerikai kormányzatnak a terrorizmus elleni küzdelemben elszenvedett politikai és irányításbeli kudarcaira. MTI Szaddám jogot kér Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Szaddám Húszéin iraki exdiktátor ügyvédcsapata - jelentette be csütörtökön Emmanuel Ludot, a jogászok egyike, mti Olasz készültség Továbbra is magas szintű készültségben tartják magukat az olasz biztonsági szervek, mert egyre szaporodnak az al-Kaida terrorszervezettel összefüggésbe hozható támadások veszélyére utaló jelek - közölték olasz belügyi források, mti Rakéták Gázára Két rakétát lőttek ki izraeli helikopterekről csütörtök hajnalban a Gázai övezet déli részén lévő Hán-Júnisz palesztin menekülttáborra. Az izraeli hadsereg közleménye szerint csapásmérés célpontja egy fegyvergyártó műhely volt, amelyet a Hamász szélsőséges palesztin szervezet üzemeltetett, mti Solana a falról A ciszjordániai biztonsági fal sérti a nemzetközi jogot - jelentette ki csütörtökön izraeli látogatásán Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. MTI Hibaigazítás Az Ukrajna adott és elvett címmel tegnap megjelent írásunk bevezetőjében tévesen írtuk, hogy „a jogállamiságot kérdőjelezi meg a legújabb szlovák próbálkozás”. „Szlovák” helyett természetesen „ukrán” értendő, europress Vita az etnikai incidensekről Szerbiában nem érzik magukat biztonságban a kisebbségek Keményen bírálja csütörtöki kommentárjában a Danas című belgrádi napilap Drágán Jocsics belügyminisztert a kisebbségek elleni incidensekhez való könnyelmű hozzáállásáért. Belgrád A liberális hangvételű lap emlékeztet arra, hogy a belügyminiszter minapi parlamenti tájékoztatójában „hagyományosan jónak és toleránsnak” minősítette a szerbiai nemzetek közötti kapcsolatokat. A különféle nemzetiségű polgárok között történt legtöbb incidensnek szerinte nincs etnikai jellege, hanem „egyszerű veszekedésekről van szó”. A hivatalos adatok azonban rácáfolnak a miniszter könnyelmű hozzáállására: az év első hat hónapjában 44 „etnikai előjelű” támadás és 13 verekedés történt. A 32 sírgyalázás arról tanúskodik, hogy lendületet vett a nacionalista-soviniszta magatartás Szerbiában. A miniszter ugyanakkor úgy látja, leggyakrabban ittas középiskolások a tettesek, és szinte cinikusan jegyzi meg, hogy „talán nem volt más helyük a játékra”. Arra lehet következtetni, hogy a miniszter nem tekinti ezeket komoly és nyugtalanító incidenseknek, jóllehet az ilyen kilengések többnyire etnikailag vegyes környezetben történnek, gyakorta ott, ahol nehéz visszaszerezni az aláásott bizalmat. A látszólag ártatlan összetűzések potenciális veszélyt jelentenek a nemzetek közötti viszonyokra régóta, pontosabban amióta Szlobodan Mibsevics felemelkedésével a nacionalizmus polgárjogot nyert, mi több, kívánatos társadalmi magatartássá vált - állapítja meg a cikkíró. „A volt Jugoszláviában lezajlott háborúk és az áldozatok után komolytalan, talán rosszhiszemű is magas állami tisztségben alábecsülni a nemzetek közt történt bármilyen incidenst, a szentélyek meggyalázá- sának pedig különösen sajátos súlya van. Az ilyen magatartás nem növeli a kisebbségek bizalmát. A kisebbségek nem érzik magukat biztonságban. Biztonságukért viszont leginkább az állam és a többségi nép a felelős” - írja a Danas.
