Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-02 / 153. szám
Egy nap a pusztában Orvosi készenlét gyerekekért A kerekegyházi Pongrácz-major szinte a kezdetektől részese a gyermektalálkozó sikeres lebonyolításának. Nem keveset tesz azért, hogy a Csiperó-hét vepdégei gazdag élményekkel térjenek haza: egy napra ingyen (!) vendégül látja a fesztivál összes külföldi csoportját.- Nagy várakozással tekintünk minden nemzetközi gyermektalálkozó elé - mondja Vörösmarty Imre, a Pongrácz-major tulajdonosa. - A fesztiválhéten hétfőtől péntekig jönnek hozzánk a Kecskeméten vendégeskedő külföldi fiatalok, akik egy hamisítatlan pusztai napot tölthetnek a Pongrácz-ma- jorban. Lovasbemutatót láthatnak, megnézhetik az őshonos állatokat, kocsikázhatnak a pusztában. Természetesen nagyon kedvelik ezt a programot a vendégek, és minél távolabbról érkeznek, annál különlegesebb ez a környezet számukra. De nekünk is nagy esemény ez a hét, örömmel járulunk hozzá, hogy a gyerektalálkozó még sikeresebb legyen. Még akkor is, ha ez alatt az egy hét alatt nagyon oda kell figyelnünk a szervezésre, hiszen a Csiperótól függetlenül jönnek a turistacsoportok is. De eddig még minden alkalommal gond nélkül lebonyolítottuk a különböző programokat. Remélem, hogy a fiatalok idén is szép emlékeket visznek magukkal a magyar pusztáról és a Pongrácz-majorról. Kecskemét kis vendégei számára csak akkor lehet felhőtlenül boldog és gondtalan a fesztiválhét, ha minden szempontból garantált az ellátásuk, a biztonságuk. A gyerekek egészségügyi ellátásáért - idén először - dr. Mócza György, a kecskeméti megyeháza szociálpolitikai osztályának vezetője vállalt felelősséget - magánemberként, a barátság jegyében.- Milyen előzmények után ajánlotta fel hogy elvállalja ezt az összetett feladatot?- Farkas Gáborhoz, az Európa Jövője Egyesület elnökéhez barátság fűz. Sokszor beszélgettünk arról, hogy mindenképpen olyan egészségügyi szolgáltatást kell biztosítani ez alatt az egy hét alatt a gyerekeknek, ami garancia a gyors és hatékony ellátásra, ha valakit baleset ér, vagy betegség ver le a lábáról. Mivel igencsak sok gyerekről van szó, alaposan át kellett tekinteni a teendőket, meg kellett szervezni a dolgot.- Mik ilyenkor az előkészületek?- Nagyon fontos, hogy ismerjük az érkező gyerekek esetleges allergiás vagy krónikus betegségeit. Az ilyen típusú információk beszerzésén túl meg kellett szervezni az egészségügyi ellátásban részt vállaló háziorvosok feladatait. A megyei kórházzal is felvettük a kapcsolatot, hogy szükség esetén minél előbb megkaphassák a gyerekek a magasabb szintű ellátást. Gondoskodtunk a kisegítő személyzetről, nővérekről is. A koordinációs feladatokat magam látom el. Például nagyon fontos az, hogy folyamatosan kapjunk információkat a fogadó családoktól és a csoportvezetőktől. Az egy hét alatt folyamatosan oda kell figyelni.- Sok a helyszín, nagy a város. Meg lehet oldani, hogy mindenütt legyen orvos?- Ez komoly fejtörést okozott, hiszen elég csak abba belegondolni, hogy a kis vendégek a város különböző pontjain laknak. Épp ezért mozgóellátásban gondolkodunk: mobiltelefonon elérhetők vagyunk, szükség esetén megyünk a helyszínre kocsival. A házigazda családok ismerik az elérhetőségünket, és ez mindenkinek biztonságérzetet adhat.- Mire figyeljenek oda a fogadó családok?- Nagyon fontos a kecskemétiek, de főképp a vendéglátó családok hozzáállása. Körültekintően kell bánni a kis vendégekkel, számos apróságra oda kell figyelni. A messze földön híres magyaros vendégszeretet gyakorlása közben például érdemes gondolni arra, hogy másutt mások az étkezési szokások, s hogy nem kellene feltétlenül betegre etetni a külföldi gyerekeket vagy édességekkel teletömni őket. És ha a legkisebb rendellenességet észlelik a fogadók, azonnal szóljanak! Inkább fölöslegesen menjünk, mintsem komolyabb baj legyen. Együtt éneklik el az Örömódát A játék összekovácsol Különleges produkció színesíti idén a gyerektalálkozó záróünnepségét: a tervek szerint másfélszáz, különböző nemzetiségű gyerek énekli majd el az Orömódát - az Európai Unió himnuszát - németül Felkészítésüket Durányik László, a Ko- dály-iskola karnagy-tanára vállalta.- Két évvel ezelőtt egy kicsit már 'észese voltam a fesztiválnak, hiszen magam is kalauzoltam ven- iéggyerekeket - meséli -, de valóéban a mostani lesz az első, amitor komolyabban részt veszek a ebonyolításban - kifejezetten Far- tas Gábor felkérésére.- Úgy hírlik, különleges a félidőt...- A dolog előzménye, hogy a endező Európa Jövője Egyesület önökétől megtudtam: a vendég- :soportok közt idén is érkezik több kórus is a fesztiválra. Ez alapján született meg az az ötlet, hogy a különböző nemzetiségű gyerekek lépjenek fel egy közös produkcióval, mégpedig a záróünnepségen. Remélem, hogy sikerül a tervet megvalósítani, bár a szervezés nem lesz egyszerű. Tudom, hogy ezek a csoportok saját műsorral érkeznek, és elég nehéz ilyen rövid idő alatt egy újabb művet megtanulni.- Ezek szerint egy hete lesz önnek arra, hogy a különböző kórusokból egy csapatot kovácsoljon egy produkció erejéig.- így van; a terv szerint a Ko- dály-iskolában tartanánk a próbákat. Némi előnyt jelenthet a munkában, hogy hetekkel ezelőtt már értesítettük a gyerekeket a közös fellépés ötletéről, és odahaza előre is készülhettek rá. Ettől az előzetes felkészüléstől függ, hogy milyen sikerrel tudunk majd együtt szerepelni. A közös kórusban lesznek többek között hollandok, bolgárok, dél-koreaiak, belgák - számításaink szerint mintegy százötvenen. Mivel ez az első csiperós fesztivál, amikor Magyarország már az Európai Unió tagja, így az Örömódát adjuk elő. Nem volna hamisítatlan fesztiváli forgatag a gyerektalálkozó hetében a Kecskeméti Ifjúsági Otthon (KIO) nélkül. Az intézmény játékok sokaságával vár kicsiket és nagyokat a városközpontban.- Délelőttönként 9 és 12 óra között, délutánonként pedig 15 és 19 óra között szervezünk olyan programokat, amelyek szándékaink szerint még jobban ösz- szekovácsolják a fiatalokat - mondja Burján Sándorné, a KIO munkatársa. - A játék éppúgy nemzetközi nyelv, mint a zene és a tánc. Mi egyrészt olyan játékokat kínálunk, amelyek pillanatok alatt megérthetők, megtanulhatók, másrészt a magyar népi kultúrát idéző virtusjátékokkal, erőpróbákkal csábítjuk a külföldi gyerekeket: hordóhúzással, kötélhúzással, gólyalábon járással, célbadobással. Persze gondolunk azokra is, akik nehezebben oldódnak, őket először a kézműves-foglalkozásokba vonjuk be. Természetes anyagokat - csuhét, szalmát, vesszőt - használunk, bemutatva a hagyományos magyar kézműveskultúra kellékeit. Egy fagolyókból összeállított Csiperó-figura vagy egy nemzetiszínű, fonalból készített karkötő pedig szép emlék, sőt, akár kabala is lehet. Aztán újdonságokkal is szolgálunk. Idén először meghirdettük például a Népek játékai napot: felkértük levélben a vendégcsoportokat, hogy hozzanak magukkal valamilyen tanítható vagy elkészíthető játékot. Egy délutánt arra szánnánk, hogy ezeket megmutassuk egymásnak. Szintén újdonság, hogy közösen csiperós csokrot készítünk, amit olyasvalakinek adunk oda, aki sokat tett a nemzetközi gyermektalálkozóért. megtanulják a dalokat, verseket. A mi táborunk abból a szempontból egyedülálló, hogy a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. A másik helyszín a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, ott azt tanulhatják meg a résztvevők, hogy miként készülhetnek játékok természetes anyagokból, de arra törekszünk, hogy az eszköz nélküli vagy a filléres költséggel elkészíthető játékokat is bemutassuk. Egy példa: egyszer megtanultak itt tortapapírból kalapot készíteni, otthon is megcsinálták, és jótékonysági vásárt rendeztek belőlük az óvoda javára. Örömmel látjuk tehát, hogy tudják hasznosítani a résztvevők az itt tanultakat, továbbadják azokat, sőt, a helyi lapokban is közzéteszik élményeiket, tapasztalataikat. t határon túli óvodapedagógusok Csillagszemű táborát hetedik Utalómmal rendezik meg a csiperós héten. Az ötlet az Európa övője Egyesület elnöke, Farkas Gábor feleségétől származik, indrea azóta már nincs közöttünk, de az anyaországtól távoli nagyar települések óvónői és a szervezők azóta is őrzik emlékét i szervezés gyakorlata első perctől kezdve Lángné Nagy Mária, z Erdei Ferenc Művelődési Központ népművelőjének feladata. Farkasné Baksa Andrea ötlete volt, hogy határon túli, magyarlakta Repülések óvodapedagógusai is vegyenek részt a nemzetközi gyer- rektalálkozón - emlékszik vissza Mária. - Az volt az elképzelés, hogy t, a kecskeméti óvodákban választ kaphatnak szakmai-módszertani érdéseikre. Azt ugyanis tudni kell, hogy a határainkon túl dolgozó ragyar óvónők igen nehéz helyzetben vannak, hiszen magyar nyelvű íódszertani anyagokhoz nem nagyon jutnak hozzá. Ráadásul a kör- yező országokban ugyanakkora probléma a gyermeklétszám folya- íatos csökkenése, és így az óvodák bezárása, mint nálunk. A tábor teát azzal a szándékkal jött létre, hogy segítsünk, amiben tudunk. Az- ta minden alkalommal húsz és harminc közötti a résztvevők száma ttól függően, hogy hány óvónő fogadására van lehetőségünk. A Vajaság, Erdély, Ukrajna és Szlovákia magyarlakta vidékeiről érkezik te- pülésenként egy-egy óvodapedagógus. Sajnos sokkal nagyobb volna z igény a táborra, mint amekkorák a mi lehetőségeink. A résztvevők gébként kollégiumokban kapnak szállást.- Annak idején egy kis triumvirátus kezdte el a szervezést...- Valóban, hiszen Andrea mellett Molnár Józsefné Mária, az ár- ádvárosi óvoda vezetője és jómagam indítottuk el a munkát. A trium- rátus Andrea sajnálatos halála után is megmaradt, hiszen csapatunk igja lett Váczi Mária, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely igaz- itója. így most három Mária viszi a Csillagszemű ügyeit.- Hogyan épül fel a szakmai program?- Két részből áll. Egyik helyszínünk hosszú évek óta az árpádváro- óvoda, ami egy igen jól működő intézmény, ráadásul részt vállal a Kecskeméti Főiskolán tanuló óvodapedagógusok gyakorlati képzéséből is. Az ott dolgozó óvónők készítik elő tehát a környezeti és anyanyelvi neveléssel, a mozgásfejlesztéssel kapcsolatos óvodapedagógiai témaköröket. A határon túli kolléganők reggelente valójában a gyerekekkel együtt érkeznek, megfigyelik a foglalkozásokat, majd megbeszélik a látottakat a kecskemétiekkel. Ezzel párhuzamosan - ha szükséges - együtt készítik el a játékokat a foglalkozáshoz, vagy éppen A három Mária és a tortapapí r kalap