Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-15 / 164. szám
Tudás, innováció, IDEGENFORGALOM Kálóczi Kálmán Kálóczi Kálmán az újonnan kinevezett, de területét alaposan ismerő régiókoordinátor szerint ugyan vannak jelentős különbségek a megyék és a kistérségek adottságai között, jelenükben s még inkább jövőjüket, kibontakozási lehetőségeiket tekintve azért jól láthatóak a közös vonások is. Közép-Dunántúl mindenekelőtt a műszaki kultúra, a tudás, az innováció régiója. Ennek élenjárói természetesen a veszprémi, székesfehérvári, dunaújvárosi felsőfokú oktatási intézmények és a hozzájuk kapcsolódó tudományos műhelyek. Manapság azonban az innováció természetesen megjelenik és tetten érhető a korszerű nagyüzemekben is, Székesfehérváron, Tatabányán, Dorogon Esztergomban, Ajkán és Várpalotán is. A második fontos terület az idegen- forgalom. Olyan kínálatot kell teremteni, amely felkelti az elsősorban uniós tagországokból érkező vendégek figyelmét, s ebben a tekintetben a régió páratlan lehetőségekkel rendelkezik. Elsőként persze a Balatonnal, a Velencei-tóval, de ide sorolhatjuk a Dunát, az erdőket, a vadászturizmust, az egyre inkább fejlődő különleges horgászati kínálatot, a nagy hagyományokkal rendelkező lovaglást, a műemlékeket. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy egyelőre a fejlettebb térségek mind az ötletekben, mind a pályázatok kidolgozásában sokkal jobban állnak, mint az amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő területek. Magyarázat persze van. A hátrányok manapság már nem elsősorban a természeti adottságokkal, sokkal inkább a szűkebb szellemi kapacitással és a hiányzó tőkével, a nehezen előteremthető „önrésszel” magyarázható. A kormányzat, s az uniós pályázati rendszer is különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére, hiszen ma már olyan pályázatok is vannak, amelyekhez csak minimális tőkét kell előteremteni. De az ötleteknek, az elképzeléseknek mégiscsak helyben kell megszületnie, a pályázatoknak is ott kell összeállnia. A kistérségi menedzsereknek, még inkább a régió koordinátoroknak ehhez kell a lehető legtöbb segítséget nyújtania. Alaposan végignézve a régió projektjeit, feltűnő, hogy milyen sok a helyi pályázati ötlet, s milyen kevés a több település összefogásával megvalósuló projekt. Valóban sok még ezen a téren a tennivaló - vallja elődjével együtt a frissen kinevezett régiókoordinátor, - de azért vannak jó példák is. Ilyen például a pápai kistérség informatikai hálózata, a kisbéri kistérség információs és az Agárd környéki települések információs rendszere. A vállalkozások esetében dicséretes az úgynevezett klaszter rendszer, mely hasonló profilú cégek együttműködő és szolgáltató szervezetét jelenti. Projektparádé ÖTLETPARÁDÉ Vaskos irathalmaz az az összeállítás, melyben a Közép-dunántúli Régió megvalósításra, befektetésre, a különböző hazai és európai uniós pályázatokon is sikerrel kecsegtető pályázatra alkalmas projekt javaslatait adja közre. Van közöttük jónéhány ipari és logisztikai park megvalósítására alkalmas helyszín, kulturális beruházás, lakó és üdülőpark építési ötlet, a hőforrások hasznosítását szolgáló javaslat. Valamennyit nem adhatjuk közre, de néhány eredeti ötletet megosztunk az olvasókkal, egyrészt tanulság gyanánt, másrészt azért is, hogy felkeltsük az esetleges befektetők érdeklődését. A Veszprém megyei Bakonygyiróton egy már meglévő hűtőház bővítésével, korszerű gépek telepítésével szeretnének konyhakész zöldség-gyümölcs termékeket előállítani, zöldség és gyümölcs ültetvényeket telepíteni. Tapolcán biomassza üzemet szeretnének létrehozni, mely mezőgazdasági hulladékokból, szalmából, szárból, erdőgazdasági nye- sedékből, állati trágyából zárt rendszerben állítani elő különleges biomasszát és metángázt. Mindezt oly módon, hogy abból a környéken semmit sem éreznének. Erre bizony szükség is van, hiszen a patinás üdülőváros termálfürdő, golfpálya építését is tervezi. Szabadbattyánban SEUSU régészeti park készül. Tatán a Pálma Rendezvényház rekonstrukciójára kerül sor, s megújítják a nevezetes angolkertet. Ajkán az Ármin bányát alakítják át turisztikai célokra. Kápolnásnyéken műfüves pálya készült. Csókakőn rekonstruálják a várat és sor kerül a bánya rekultiválására is. Esztergomban elkészült a királyi vár díszkivilágítása, s a hely már megközelíthető gyalogosan a Vízivárosból egy szépséges gyalogúton is. Vértessomlón szinte egyidőben épült teleház, park, játszótér, felújították az iskolát és a templomot is. Sok helyen épültek és épülnek kerékpárutak és strandok. Bazsin a kézműves házat újították fel pályázaton nyert pénzek segítségével. Veszprémben hasonló források segítségével érintőképernyős információs tornyok kerültek az utcákra pályázati források felhasználásával. Termálfürdőt kap Gárdony a Velencei-tó gyöngyszeme 10 Járóföld • II. évfolyam 7. szám • 2004. Európai Unió zösségi célokra. A projekt egyik fő jellemzője a városi tanács és a helyi közösség szoros együttműködése volt. Az elképzelés az volt, hogy a felújított kastély, amely a történelmi városközpontban fekszik, közösségi célokat fog szolgálni, és ösztönzi a környék társadalmi és gazdasági újjászületését. A projekt 5 100 m2-es területet ölelt fel, amelyet képzésr, szociális, kulturális és szabadidős tevékenységekre használnak. A projekt egyik innovatív vonása a civil szféra részvételének igen nagy aránya. A városi tanács a lakosokkal és a helyi szakmai szervezetekkel való együttműködésre és részletes egyeztetési folyamatra alapozta a munkát. Minden egyes szakaszban bevonták a helyi lakosokat a döntéselőkészítésbe és a projekt meghatározásába. A konzultáció nyilvános fórumokon és műhelymunka formájában folyt, a további egyeztetések pedig a „FOROS URBAN" keretein belül folytatódtak. Az URBAN II felkínálta a városi tanácsnak azt a lehetőséget, hogy elsőként próbálja ki ezt a megközelítést a gyakorlatban. Összességében az URBAN II program 1,7 km2-es területen folyt, amelybe beletartozik a történelmi városközpont és a Rochapea kerület. Ezen a területen 29 119 ember él. A munkanélküliségi ráta 12 százalék, ami magasabb a városi átlagnál, és ezt a területet a folyamatos népességcsökkenés, lepusztuló városi környezet, és a társadalmi-gazdasági kirekesztődés problémája jellemzi. A program ezen gondok megoldását célozta, elsősorban a leromlott épületek környezetérzékeny rekonstrukciója, foglalkoztatási megállapodások, alapszolgáltatások, társadalmi részvétel kapcsán, valamint olyan tevékenységek révén, amelyek elősegítik az új technológiák elterjedését él használatát. Technikai információk: Teljes költségvetés: 3 503 900 euró EU társfinanszírozás: 1 715 950 euró Kapcsolat: Ayuntamiento Pamplona Errea, MaitecIZapatería, 40-4E-31001, Pamplona Espana Tel.: +34-948-42 05 27 Fax: +34-948-42 05 32 E-Mail: m. errea@ayto-pamplona. es Ayuntamiento Pamplona Cáceres „kizöldülése” (Spanyolország) Az „Edificio Embarcadero” elnevezésű URBAN II projekt, amely Cáceres városában (Extremadura tartomány, Nyugat- Spanyolország) valósult meg, célja az volt, hogy egy használaton kívül helyezett, 3 000 m2-es ipartelepet képzési, szabadidős és kulturális központtá alakítson át a helyi közösség számára, valamint munkaterületté a kis- és középvállalkozások részére. A projekt egyik figyelemreméltó vonása a legszigorúbb környezet- védelmi és fenntarthatósági előírások pontos betartása volt. Az épületfelújítás szigorú környezetvédelmi és bioklimatikus kritériumok figyelembevételével történt. Az épületeket napelemekkel szerelték fel, újrahasznosított esővizet használtak, és beépített szennyvíztisztítóval látták el. A szándék az volt, hogy az új komplexum egyben energiahatékonysági és környezeti fenntarthatósági modellként is szolgál majd. A belső tér egy részét környezetvédelmi kutatásoknak, információ-terjesztésnek és környezetvédelmi oktatásnak szentelték. A környező területeket pedig zöldterületté alakították, az őshonos növényekre helyezve a hangsúlyt. Ezáltal összesen 3000 m2-nyi terület helyreállítása történt meg. A szélesebb Cáceres Urban II program Calerizo környékét fedte le, amelynek lakossága 26 705 fő, területe pedig 3 km2. Ezen a területen a munkanélküliség 9,4 százalékos, amely számottevően magasabb a városi átlagnál, és a környéken a folyamatos népességcsökkenés, lepusztuló városi környezet, és társadalmi és gazdasági marginalizálódás a jellemző. A program ezen problémák megoldását célozta, elsősorban a leromlott területek környezetbarát rekonstrukciója, a helyi foglalkoztatási megállapodások fejlesztése, a hulladék-kezelés és a társadalmi integráció révén. Technikai információk: Teljes költségvetés: 5 474 808 euró EU társfinanszírozás: 4 106 106 euró Kapcsolat: Edificio Fundación Valhondo Cáceres, Ayuntamiento Ave. de la Universidad s/n E-10003, Cáceres Espana Tel.: +34927 24 96 00 Fax: +34 927 24 96 00 E-Mail: ogarcia@ayto-caceres.es Edificio Fundación Valhondo AZ ALVÓ SZÉNBÁNYA FELÉBRED A XXI. századra (Németország) Fénykorában a lüneni szénbánya több mint 2000 embernek adott munkát. Az idők azonban változnak, és a bánya 70 év után arra kényszerült, hogy bezárja kapuit. Ebben önmagában semmi rendkívüli nincs egy olyan régióban, amely lépést kíván tartani a változásokkal. Az viszont már szokatlan, hogy a lüneni hatóságok már a bánya működésének megszűnése előtt elkezdtek dolgozni ezen az átalakítási elképzelésen. Elhatározták, hogy egy technológiai központot hoznak létre, amely a környezetvédelem és csomagolástechnika terén folyó kutatás-fejlesztésre összpontosít. 1991-ben a városi hatóságok a helyi üzleti vállalkozásokkal, szakmai és egyéb szervezetekkel karöltve megalapították a LÜNTEC vállalatot, hogy felügyelje a Lüneni Technológiai Központ fejlesztését. A projekt teljes költsége 17 441 millió német márkára rúgott. Némi magántőkén kívül a finanszírozást a szövetségi kormány, az Észak- Rajna Vesztfália állam, valamint több Európai Uniós program, elsősorban a RECHAR. biztosította, amely szénbányászati területek gazdasági átalakítását támogatja. Az EU így a teljes projekt költségvetés kb. 34 százalékát finanszírozta. Az első feladat az épületek renoválása és átalakítása volt 7700 m2 összterületű, többfunkciós létesítménnyé, amelyben irodák, műhelyek, és konferenciatermek létesültek összesen 36 vállalkozás számára. A projekttel megbízott építészek meghagyták a történelmi homlokzatot, miközben modern belső tereket alakítottak ki. A legszembeötlőbb része a létesítménynek az az UFO alakú torony, amely 47 méter magasban lebeg a föld felszíne fölött. A fő elképzelés az volt, hogy nemcsak a környezetvédelem és csomagolástechnika terén működő fiatal és innovatív vállalkozások számára biztosítanak helyet, hanem szolgáltatásokat is nyújtanak az ilyen vállalatok fejlődésének és sikerességének elősegítéséhez. A LÜNTEC tanácsadást nyújt vállalatvezetési, marketing, pénzügy, kommunikáció és informatikai kérdésekben. A központ ezeken túl fontos kapcsolatokat létesített különböző ipari cégekkel és oktatási intézményekkel a régióban, az együttműködés és tudástranszfer elősegítése érdekében. Ezen felül a LÜNTEC már vezető környezetvédelmi és csomagolástechnikai kutató-fejlesztő szervezeteket is vonzott a térségbe, ami tanúskodik élenjáró innovációs központ pozíciójáról. 1995. májusi megnyitása óta a LÜNTEC az összes rendelkezésre álló területének 70 százalékát bérbe adta különböző érdekes szervezeteknek, és ma már az ipari változásokhoz való alkalmazkodás modelljének tartják. Technikai információk: Teljes költségvetés: 8,5 millió Ecu EU társfinanszírozás: 2,9 millió Ecu Kapcsolat: Lüntec Technologiezentrum Lünen Gmbh Roon str. 2D-44536, Lünen Deutschland • Fax: +49 230 62 50 20 2004. • II. évfolyam 7. szám • Járóföld M t *
