Petőfi Népe, 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-09 / 159. szám

6. oldal - Petőfi Népe VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN 2004. Július 9., péntek JÓ TUDNI... PETŐFISZÁLLÁS ISKOLA­PÉLDÁJA az Alföld szélsősé­ges meteorológiai viszonyai­nak. Itf'található hazánk leg­napfényesebb területe. A Péteri- tónál az évi napsütéses órák száma megközelíti a kétezer­százat. Csapadékban szegény, az éves csapadékmennyiség át­lagosan 530-550 milliméter. Gyakoriak az aszályos évek. MÁJUSBAN az utak és árkok mentén, erdők szélén díszlő lila virágú szíriai selyemkóró, azaz vaddohány a méhészek kedvelt növénye. Elterjedtségéből talán senki sem gondolná, hogy az 1930-as években telepítette Szentkút környékére a méhész­kedő Juhász János. A KÖZSÉG HATÁRÁBAN már az Árpád-korban település lehe­tett. A 18. században még látha­tók voltak a hajdani templom fa­lai. 1867-ben már csak az épület köveit fedezte fel a kíváncsi ha­tárjáró. A 16. SZÁZADBAN a néhány házból álló kicsiny települést a magyar feljegyzésekben, Kecs­kemét jegyzőkönyveiben Fe- rencszállás néven említik. A tö­rök adóösszeírásokban Karácsor néven jegyezték fel. PETŐFI SÁNDOR édesapja, Petrovics István marhái és ju­hai százával legeltek a Péteri-tó közelében. Ferencszálláson bé­relt fogadót. A költő is eltöltött néhány nyarat a kis helyiség­ben. Á település róla kapta a nevét. A művelődési ház előtti parkban 1973-ban avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát, amely Kovács Ferenc szobrász- művész alkotása. HOMOKORSZÁG, így nevezte Móra Ferenc gyermekkora szín­terét, a homokos, szélhordta ha­tárt, amilyen Ferencszállás nagy része volt. Ferencszállás birto­kosai megtettek mindent, hogy elhitessék a homokkal: búzame­ző, szőlő vagy éppen kukorica­föld. A PÉTERI-TÓ nádasaiban buj­dosott a nevezetes lovas be­tyár, Macska Pista. Portyázása­itól egyetlen kereskedő sem le­hetett biztonságban a szegedi országúton. A környező vár­megyék pandúrjai mind őt ül­dözték, de sehogyan sem tud­ták kézre keríteni. A Szegedi út és a Péteri-tó között állt valaha egy csárda. Ott lapultak meg a pandúrok és csak úgy tudták elfogni. Másnap a csárdát fel­gyújtották, romhalmaz lett be­lőle. ■ Tovább akarnak fejlődni Több mint ötven évvel ezelőtt lett önálló település Petőfiszál- lás. Az elmúlt öt évtized alatt rengeteget fejlődött, hiszen valamikor csak legelő volt a település helyén. A községben sok minden őrzi a költő, Pető­fi Sándor nevét Petőfiszállás Kiskunfélegyházától délre, a Szeged felé vezető M5-ös főút mentén található Petőfiszállás. Távolsága a hajdani anyaváro­sától tizenhárom kilométer, Szegedtől 52 kilométer. A Du- na-Tisza közi homokhátság ke­leti lejtőjén, a kiskunsági lösz­hát déli részén terül el. Termé­szeti kialakulása a jégkorszak­ban kezdődött, amikor hazánk két legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza szabadon, csak a ter­mészet erőinek engedelmes- kedve kereste útját a Kárpát­medencében. ■ Szent Vendel szobra Petőfiszállás parkja a művelődési ház előtt van. A ’60-as években gyors ütemben indult meg a fejlődés. Először a ve­zetékes vízhálózat épült meg, majd a szolgáltató és a művelődé­si ház. A szolgáltatóház a települé­sen élők igényeit igyekszik kielégí­teni. A rendszerváltás után gyógy­szertárat építettek, aszfaltozták az utcákat 1991-ben, majd egy évvel később a gázt is beköthették a la­kásokba. Ezzel elsők között volt Petőfiszállás a kistelepülések kö­zött a megyében. A szennyvíz nagy gondot jelent a község szá­mára. Ebben is gondolkodnak már. Gátérral, Pálmonostorával közösen lehetne megoldani. A kül­területen azonban még mindig sok ház van, jóval több, mint a belterületi részen. 225 belterületi lakásuk van és hatszáz lakott ta­nya, nagyon szétszórtan. Még mindig vannak olyan tanyák, amelyek nem villamosítottak. En­nek az az oka, hogy húsz évvel ez­előtt az ott lakó idősek nem tudták kifizetni a villamosítás költségeit, mivel más fajta életmódhoz voltak szokva. Most viszont villamosított tanyákra van igény, sokan szeret­nének ilyen ingatlanokat vásárol­ni. Több külföldi is vásárolt már jó állapotban lévő elektromos háló­zattal ellátott tanyát, amelyek mind komfortosak. Azokon a he­lyeken, ahol még nem vezették be a villanyt, ott aggregátor fejleszd az elektromos áramot, illetve a ha­gyományos gyertyával és petróle­umlámpával világítanak. Akad né­hány tanya, amelyek már hivatalo­san is engedélyt kértek a turiz­musra. A települést fellendítené az, ha egyre többen foglalkozná­nak hasonló turista csalogató programokkal. A kiskunfélegyházi kistérségi fejlesztési tervekben ez is szerepel, Petőfiszállás jövőjét il­letően. A tanyai turizmus megha­tározó lehet a kistelepülés jövőjét illetően. Előnyt jelent az is, hogy az E75-ÖS autópálya is a település határában fog elmenni. A munká­latok már folynak. Szeretnék azt, ha a szentkúti Mária zarándok he­lyet kerékpárral is meg lehetne kö­zelíteni, de nemcsak a község fe­lől, hanem Kiskunmajsáról és Kis­kunfélegyházáról is. Ez az egyet­len olyan nevezetessége a telepü­lésnek, ami mondhatni azt, hogy világhírű. Nemcsak búcsúk alkal­mával látogatják a kegyhelyet, ha­nem szinte az év minden részében és idejében. A fejlődésben nem szeretné­nek megállni. Tovább akarják bő­víteni a település közüzemi kony­háját. Ez az egyetlen hely ugyanis a községben, ahol menzai meleg ételt főznek, de sajnos a területfej­lesztési tanácshoz benyújtott pá­lyázatukat kétszer is elutasítot­ták, forrás hiány miatt. Egyedül pedig a 22 milliós beruházással nem tudnak megküzdeni. A ta­nyagondnoki hálózattal gondos­kodnak a tanyán élő idős embe­rekről. Az iskolánál orvosi szobát és vizesblokkot szeretnének ki­alakítani. A művelődési házat is rendbe teszik, közösségi munká­val. A tervek között szerepel a parkosítás is, hogy minél vonzób­bá tegyék lakóhelyüket. Jelenleg a művelődési ház előtt van egy park. Minden egyes pályázatot megragadnak ahhoz, hogy minél jobban fejlődjenek. Azt ugyanis nagyon nem szeretnék, ha olyan szintre kerülnének, mint 1950 előtt. Féltik a közoktatást a több­ségi kistérségi társulásban való részvétel esteleges negatív követ­kezményeitől. Ahol ugyanis nincs iskola, onnan elmennek az embe­rek. Ezt próbálják minden áron megakadályozni. ________■ So rompók között Ebben az évben folytatódik az M5 autópálya építése. Eddig Kis­kunfélegyházáig épült meg a pá­lya, amit egészen Szegedig akar­nak kiépíteni. Petőfiszállás köz­vetlen közelében folynak a mun­kálatok. A település határban pi­henőhely lesz. Éppen ezért a he­lyeik azt szerették volna, ha ott le is lehet menni a pályáról. Úgy tű­nik, hogy külön csomópont kiépí­tésére nem kerül sor. Azt még nem is annyira bánják a pető­fiszállásiak, de mindenképpen szerették volna elérni, ha a pályá­ról „leközlekedési” lehetőség biz­tosítva lenne. Az információk sze­rint sorompóval ellátott lemenő rész lesz, amit csak bizonyos ese­tekben nyitnak majd fel. A hely­béliek azt nem értik, ha ezt meg­építik, akkor miért nem lehet olyan lemenő részt kialakítani, amit rendszeresen tudnának használni, pedig már nem fizetős a pálya. Kérdésükre azt válaszol­ták, hogy forgalomtechnikailag nem valósítható meg. Gondot je­lent az is, hogy a községben nincs benzinkút. Pedig vállalkozóknak nagyon is számít, mert csak úgy települnek le egy-egy települése, ha bizonyos feltételek adottak. Amennyiben megépülne az autó­pálya letérő könnyebben el lehet­ne érni Kiskunfélegyházát, Kecs­kemétet és Szegedet is. A sorom­póval ellátott utat nem tartják megoldásnak a petőfiszállásiak, mert ez a kegyhely zarándokhely is, és nemcsak búcsú alkalmával látogatják több ezren, hanem most már rendszeres a külföldiek érdeklődése is. A Budapest-Szeged közti vasút­vonal is a településen megy át. Eb­ből sincs azonban semmi haszna a községnek. A gyorsvonatok kö­zül csak egy áll meg, és csak a sze­mélyvonatra számíthatnak a tele­pülésen lakók. Sorompók között töltik az életüket, de előnyük nincs belőle. Többszörösen kérték a MÁV-tól, hogy segítsenek, de el­utasították őket. Egyedül az autó­busz közlekedés az, ami megol­dást jelent a helybélieknek, ha va­lahova utazni akarnak. ■ Zarándokhely a pusztában A katolicizmus színes magyar vál­tozatait, népi hangulatát, kevés búcsújáróhely érezteti annyira, mint az újabban Pálosszent- kútnak nevezett ferencszállási Szentkút. A Szentkút egyszerű és alázatos, mint azoknak a hite, akik hűséggel keresik fel. A leg­utóbbi időkig még papja sem volt. Csak néhány éve van, a hazatért pálosok kezében. Van ebben a kegyhelyben valami friss, fiatalos, ami megragadja a híveket. A Kis­kunság népének szent helye. Szentkút ellenőrizhető történe­te a 18. századra nyúlik vissza. A legenda azonban korábbi időkről is említést tesz. A hódoltsági idők­ben templom állt a mai szentkút közelében. A lakosságnak a fe­nyegető török elől menekülnie kellett. A templom elpusztult, s hogy a pogány az oltárt meg ne gyalázza, a hívek menekülés köz­ben egy közeli kútba rejtették. Ké­sőbb ehhez a kúthoz jártak imád­kozni. Egy gazdag ember betö- mette a kutat, de az minden reg­A híres nevezetes szentkút. gehe kitisztult. Az esetnek híre ment, és a hívek távolabbi vidék­ről is fölkeresték. A másik magyarázat szerint 1791-ben egy pásztor éjfél felé ar­ra terelte a nyáját. Egyszercsak ismeretlen forrás fakadt, amely­ből fényesség sugárzott. A fé­nyességből Szűz Mária alakja bontakozott ki. A látomás hírére minden felől jöttek a zarándo­kok. Hiába volt minden tilalom, a búcsúsok folyton szaporodtak, s a kútnál csodás gyógyulások tör­téntek. A hatóságok betemettet- ték a forrást, de az kihányta ma­gából a földet, sőt nagy kúttá szé­lesedett. Nem sokkal később a kultuszt az egyház is elismerte. A hívek alamizsnájából 1875-ben felépült a mostani kápolna. Szentkút legnagyobb búcsúja pünkösdkor van. Ilyenkor 50-60 település hívei is felkeresik Szűz Mária tanyáját. A szentkút és a kápolna ott foglal helyet a tanyák között a maga csendes magára- hagyottságában. Az utóbbi évek­ben a hívek egyre gyakrabban járnak Szentkútra. Már nemcsak vallási ünnepeken, de az év szin­te minden időpontjában. A híve­ken kívül túristák is szívesen el­látogatnak a kegyhelyre. A za­rándok helyen egy ideje pálos szerzetesek élnek. Ők gondoz­zák, teszik rendbe a környéket. Ez év tavaszától egy kolostor épí­tését kezdték meg. Ott fognak majd lakni a szerzetesek. Az épület várhatóan 2004 végére el­készül. ■ A főutcán található a pásztorok védőszentjét formázó szobor. A településen áll Szent Ven­del szobra, aki a pásztortok védőszentje. ír-skót nemzetségből szárma­zott, apja pedig király volt. Ju­hokat őrzött, ami megtetszett neki, ezért remete életet élt. El­szegődött egy gazdához, aki­nek sok birkája volt. Mindig olyan helyre vitte legelni az ál­latokat, ahol magas volt a fű. Hívták segítségül állatok beteg­ségéhez, járványok megféke­zéshez, és ő mindig segített a bajbajutottakon. Minden való­színűség szerint Petőfiszál- láson is lehetett járvány és ezért állították a szobrot, emlékezve Szent Vendelre. ■ KERBEADJA- Kiskunfélegyháza, Szalay Gy. u. 2. szám alatti 39 ni -es Üzlethelyiségét, mely kereskedelmi tevékenységre alkalmas- Kiskunfélegyháza, Szalay Gy. u. 2. szám alatti központi irodaházában különböző alapterületű irodahelyiségeit, a rezsiköltséget a bérleti díj tartalmazza (E75-ÖS mellett, a város központjában)- Kiskunfélegyháza, Halasi út 22. szám alatt egy 30 m’-es alapterületű helyiségét- Kiskunfélegyháza, Alpári út 30. szám alatti Üzlethelyiségét- Kiskunfélegyháza, Mezőgazdasági Áruház udvarrészéböl 2.300 m" területét, tárolás céljára (őrzött terület)- Pálmonostora, Postaházi dűlőben, a volt 15-ös vegyesbolt helyiségeit- Jászszentlászlón 25 ITf-eS piactéri üzlethelyiségét,raktározási célra Érdeklődni lehet: dr. Horváth Sándor elnöknél (mobil: 30/249-6310), Huszka Sándor kereskedelmi főosztályvezetőnél (mobil: 30/228-5520) vagy a 76/463-144 telefonon. Személyesen: az Integrál ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza, Szalav Gy. u. 2. szám alatti székházban. si __________ _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents