Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-05 / 130. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2UÜ4. Június 5., szombat Nézőpont Bálái F. István________ A szárazelem és a vipera Ma van a környezetvédelmi világnap. Elmélkedhetünk ebből az alkalomból a hulladékkezelésről, az alternatív energiaforrásokról, az újrahasznosítható csomagolóanyagokról, a mezőgazdasági vegyszerfelhasználásról, meg sok minden egyéb másról még. Holnap pedagógusnap, s tanítóinkról, tanárainkról megemlékezve is nagyon sok szép gondolat juthat eszünkbe. Össze is kapcsolhatjuk a két jeles napot, arra helyezvén a hangsúlyt, hogy milyen fontos a pedagógusok munkája a környezetvédelemben. A környezetvédelem szép gondolatához hozzáfűzhetjük a természet- védelem szempontjait is, hiszen eleve összetartozó ügyekről van szó. Ráadásul hétfőn a környezetvédelmi miniszter a peszéradacsi pusztán felavatja a viperavédelmi központot, amit egy kihalófélben lévő állatfaj megmentéséle hoztak létté. A Rákosi viperáról van szó, amit talán többen ismernek homoki vipera néven. Alig ötszáz egyed élhet már belőle csak, a többit kipusztították a mélyszántások és a vegyszerek. Amikor én iskolába jártam, még nem volt ilyen környezetés természetvédelmi szemlélet mint ma. Ha egy állat került szóba, kijelentettük róla, hogy hasznos vagy káros, és ennek megfelelően buzdítottak bennünket az irtására vagy a védelmére. A lányom már mást tanult az óvodában és az iskolában. Nem is enged otthon elpusztítani egy legyet sem, nemhogy pókot, amihez ráadásul babona is kötődik. Változnak tehát az idők, s változunk magunk is, hála pedagógusainknak és a tömegkommunikációnak. Legjobb tehát, ha a bőség zavarában önmagunkról elmélkedünk. Megteszi-e mindenki a magáét a környezete védelméért, vagy szégyent hoz pedagógusaira? Ez az első valódi kérdés tehát: ha a környezet, vagy a természet védelméről van szó, mit tanulunk egymástól, hogyan mutatunk egymásnak példát? Nem hiszem, hogy bárki is azt tanulta volna az iskolában, hogy dobálja szét a cigarettavégeket, mégis százával heveinek a csikkek a buszmegállókban városszerte. Vesz- szőparipám, hogy a felnőttek környezetvédelmi tudatának legpontosabb képe az utcai dohányzási szokásokban tükröződik. Nem állunk jól. Aki pedig eldobja a csikket, nem fogja beszolgáltatni a szárazelemet sem. S ez a kérdés is felvetődik: milyen tanárai lehettek neki? Az iskolától és egymástól tanulunk Kutatótelepet építettek a pusztában A Rákosi viperák fennmaradását szolgáló természetvédelmi kezdeményezés Természetvédelmi összefogás eredményeként hétfőn Peszéradacson, a Kiskunsági Nemzeti Park területén átadják a Rákosi Vipera Védelmi Központot Peszéradacs A hüllők arisztokratájának is nevezett mérges kígyó természetvédelmi értéke egymillió forint, s mégis Európa legveszélyeztetettebb faja. Egyébként felkerült a Berni és a Washingtoni Egyezmény függelékébe is. Szerepel a Natura 2000 listáján, s ezáltal az Európai Unió is kiemeltnek tekinti védelmét. Az kis kígyó példátlan gyorsasággal eltűnt Európából: több országból kipusztult. Már csak hazánkban él, de kis létszámú, egyre fogyó, egymástól elszigetelt populációkban. Magyarországon ez a vipera 1986 óta fokozottan védett, tizenkét éve pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik. Gyors megfogyatkozásuk okai között ott van a nagytáblás szántóföldek térhódítása, a nagyüzemi állattartás, a fajtaváltás, a gyepek műtrágyázása, a vízrendezés, az 1980- as agrártámogatási rendszer. A szándékos pusztítás, illetve gyűjtés is károkat okozott. Ezért is alakították ki a Rákosi Vipera Védelmi Központot. Létrejötte csapatmunka volt. Az alapötlet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek ezzel a fajjal foglalkozó munkacsoportjától ered. Nem kis része volt a megvalósulásban a Fővárosi Növény- és Állatkertnek. A központnak helyet adó tanyát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága vette meg és építtette át. A pénzt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adta. A 24 millió forintos beruházással Európa-szintű kutatótelepet hoztak létre. Az üzemeltetéshez és a további fejlesztéshez a következő négy évben az Unió LIFE Nature pályázati rendszere biztosít forrásokat. A pályázatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági, valamint a Duna-lpoly Nemzeti Park közösen nyújtotta be. A szakemberek a feladatok között kijelölték a lakosság informálását, szemléletformálását a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról. Egyébként hazánkban mintegy ötszáz egyed lehet: egy kis része a Hanságban, a többi a peszéradacsi kornyéken. Mint Péchy Tamás programvezető elmondta: nem keli félni a Rákosi viperától, hiszen olyan helyen él, ahol nem jár a lakosság. Legfeljebb gulyás vagy pásztor „téved” feléjük. De az elszigetelten élő egyedek kismérgűek, emberre nem veszélyesek, s egyébként is félénkek, óvatosak, így elmenekülnek. Hajdanán ezrével voltak, de soha nem jegyeztek olyan esetet, hogy bárkit is megmartak. A védelmi központ június 7-ei átadásán délben Szilágyi Gábor, a KNP igazgatója üdvözli a megjelenteket, majd a létesítményt dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter adja át. Szakmai köszöntőt mond Horváth Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója. A védelmi központot és az itt dolgozók tevékenységét Péchy Tamás prog- ramvezető mutatja be. __________pulw sara Munkavégzési lehetőség - otthon Kecskemét Felgyújtottak egy gépkocsit? Akasztó A kiskőrösi tűzoltókat riasztották tegnapra virradó éjjel Akasztóra, ahol a Szent István út végén egy személyautó lángolt teljes terjedelmében. A tűzoltók a lángokat rövid idő alatt megfékezték, de az autó teljesen kiégett és használhatatlanná vált. A helyszínen a szakemberek gyanús nyomokat találtak, nem kizárt tehát, hogy a Ladát valaki szándékosan lobbantotta lángra. A gyújtogatás ügyében a rendőr- ség nyomoz. objektív- A munkanélküliség csökkentése érdekében tovább folytatja a munkaügyi tárca az informatikai minisztériummal közösen szervezett távmunkaprogramját. Egy korábban meghirdetett pályázatban már 1300 álláshely létrehozására különítettek el pénzt. A program nagy érdeklődést váltott ki a munkavállalók és a cégek körében, ezért hamarosan újabb pályázatot ír ki a minisztérium - mondta tegnap Burány Sándor, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium vezetője egy Kecskeméten rendezett sajtótájékoztatón. A tervek szerint a kormány 255 millió forintot szán arra, hogy 1100 új - távmunkával betölthető - alkalmazotti álláshelyet teremtsenek idehaza a köz- és a magánszférában. így összesen 2400 fővel csökkenhet a állást keresők száma. Mint mondotta, főleg adminisztrációs munkahelyek létrehozásáról van szó. Az új helyzet mind a munkavállalók mind pedig munkáltatók részéről is szemléletváltást feltételez,'A dolgozóknak ugyanis nem kell bejárniuk mindennap a vállalatokhoz, hanem otthon, a feladat ütemezésétől függően kell tevékenykedniük. A távmunkarendszer bővítését az teszi lehetővé, hogy kormánytámogatással kedvezményes áron lehetett, s lehet ezután is számítógépeket vásárolni, s az internetre csatlakozni. A miniszter azt is elmondta, hogy a diplomás munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése érdekében a gyakornoki rendszer bevezetését tervezik. A fiatalok egy-egy közintézménynél helyezkednének el. Itt több éves gyakorlatot szerezve könnyebben tudnak majd kilépni a munkaerőpiacra. ____: b.zs. Tóth Sándor, Balogh László, Király Ferenc, Pinter Zoltán és Sági János a repülohangarban. A védelmi bizottság Sági Jánost hallgatja. Kiemelt NATO-bázissá válik a kecskeméti repülőtér Sági János, Balogh László és Pintér Zoltán leköszönő laktanyaparancsnok. A honi légierő átszervezéséről, a megyei rendőrkapitányság reformszolgáltatásairól, a térség közútfejlesztésének kormányzati újratárgyalásáról esett szó többek között a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság kihelyezett ülésén. Az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison tartotta a napokban kihelyezett ülését a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság. Az ülés első beszámolóját dr. Király Ferenc, a Bács Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka tartotta, aki elmondta: az idei évben is növekszik a megyei rendőrök eredményességi mutatója. A tendencia folytatásához és a közbiztonság további javításának érdekében azonban reformokra van szükség - tette hozzá -, például fiatalítani kell a jár- őri állományt, a szükséges létszám hiányát pedig az önkéntes bűnmegelőzési társulásukkal való szerves együttműködésen keresztül kell pótolni. A főkapitány továbbá elmondta, hogy június 1- jével 140 szolgálati mobilt osztottak szét a megyei körzeti megbízottaknak, akiket mostantól a nap huszonnégy órájában közvetlenül el lehet érni. Király Ferenc elsődleges problémaként beszélt a gyermekkorú bűnözés elszaporodásáról, amelynek kezelésére Kecskeméten, Baján és Kalocsán gyermekvédelmi járőr- szolgálat kezdte meg munkáját. Az új osztagok a gyermekek által leglátogatottabb létesítményeket, parkokat, játszótereket ellenőrzik, illetve a rendőr-főkapitányság szorosabbra vonta kapcsolat- rendszerét a gyámhatóságokkal is, hogy a problémás gyerekeket mihamarabb sikerüljön kiemelni környezetükből. A főkapitány úr megköszönte a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés által a tanyavédelmi programhoz adott tíz terepmotort, továbbá elmondta: különös hangsúllyal kezelik a köztisztaság kérdését is, az illegális szemétlerakók létesítői ellen erélyesen fellépnek. Ehhez kapcsolódva dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és egyben a megyei védelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy az önkormányzat egy tízmillió forint keretösszegű programot és versenyt indít a tiszta falvakért, amelynek bírálóbizottságába felkérte a megyei rendőrfőkapitányt. Molnár Péter, a megyei közútkezelő kht. igazgatója is szorgalmazta, hogy közösen kellene fellépni a közutak mentén történő szemetelés ellen, továbbá kompromisszumos megoldásra lenne szükség a Honvédelmi Minisztériummal az északkeleti elkerülő út nyomvonalának a kijelölésében. Balogh László véleménye szerint az északi elkerülő kérdése nem szabadna hogy politikai kérdés legyen. Elmondta: Bács-Kiskun megye számára elfogadhatatlan, hogy az útfejlesztési alapból nem részesült, ezért egyeztető tárgyalást kezdeményez a kormányzattal és kéri a megye útfejlesztési koncepciójának az újragondolását, mert Bács Kiskunnak mint tranzitmegyének elengedhetetlen az úthálózat-fejlesztése. Az ülés főelőadója Sági János, a Magyar Légierő parancsnoka volt. A vezérőrnagy elmondta, hogy a kecskeméti repteret 2013- ig kiemelt NATO-bázissá kell fejleszteni, mert itt kapnak majd helyet a magyar légierő egyenes- szárnyú repülői. A első öt Gripen vadászgép 2006 első felében érkezik, 2009-re pedig fel kell állítani az első Gripen-századot, amelynek szintén a kecskeméü reptér ad helyet - tette hozzá ennek érdekében azonban még további beruházásokra van szükség, mert a Gripenek hangárait - különös tekintettel amerikai fegyverzetükre - még az objektumon belül is szigorú beléptetőrendszerrel kell majd elkülöníteni. Ezenfelül újabb legénységi szállásokat és utakat kell építeni a bázison belül, továbbá gondoskodni kell a műszaki átállást segítő svéd családok elhelyezéséről, gyermekeik taníttatásáról - tette hozzá. ▲
