Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-04 / 129. szám

6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2004. Június 4., péntek Ma a városi rangot ünnepük Kovács Péter: Lehetőséget kaptunk a további fejlődéshez A köztársasági elnök július 1-étől váro­si címet adományoz a településnek. Dunavecse A napokban a Magyar Közlönyben meg­jelent hírre spontán ünnepséget rendez­nek ma a nagyközségben.- A település egykor mezőváros volt. Ezt a címet Mária Terézia adományozta. Csakhogy azóta eltelt 243 esztendő...- Milyen a véletlen - kezdte mondandó­ját látható örömmel Kovács Péter polgár- mester -,' majdnem napra pontosan ugyanakkor kapjuk e kitüntető rangot. Akkor június 7-e volt. Úgy érezzük, ez a munkánk elismerése, illetve azoké a pol­gároké, akik áldozatot vállaltak a települé­sért. A közművesítésekhez ugyanis nem­csak anyagiak kellettek, hanem megértés is. Mi egyébként nem célnak tekintettük a városi címet, hanem úgy értékeljük: lehe­tőséget kaptunk a további fejlődéshez. Ez akkor teljesedhet ki igazán, ha az új híd - ami összeköt bennünket a Dunántúllal - és az elkerülő út is megépül, amit 2006-ra ígérnek. Most a gazdasági életen a hang­súly. Rendkívül sok munka kell ahhoz, hogy elmondhassuk: gazdag, virágzó a te­lepülés, amilyennek mi szeretnénk.- Amit eddig elértek, az annál értéke­sebb, hogy itt soha nem dúskáltak...- Sokszor voltunk már „önhikesek”. Vi­szonylag alacsony a lélekszám is, ezért a normatív támogatás nekünk nem kedvez. Jobban járnánk a feladatellátási finanszí­rozással. Például egy év alatt 120 millió fo­rintot költünk az egészségügyre, ahol adott 14 féle szakorvosi ellátás. Nehéz ek­kora intézményhálózatot fenntartani. Van itt a bölcsödétől kezdve mindenféle gyer­mekintézmény, oktatás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Főiskola, egye­tem nem lévén az innen eljáró 16 vecsei fi­atal önkormányzati ösztöndíjat kap. A néhány nagyobb munkahely mellett gyü­mölcs- és zöldségtermesztésből él a lakos­ság, fő terményeink a sárgabarack, meggy, dinnye, bodza, illetve hagyma, paprika, cékla, krumpli.- Mégis sokat áldoztak a lakóhelyükért, hacsak a templom, illetve az imaház épí­tésére gondobk. A nagyobb foglalkoztatók is terjeszkedtek. Nyilvánvalóan hittek a fejlődésben, a település vonzerejében.- Ez utóbbi akkor erő­södik, ha az említett híd és út elkészül. A mi fel­adatunk pedig, hogy olyan területeket - akár nevezzük ipari parknak - jelöljünk tó,’ illetve köz- művesítsünk, ahová a vál­lalkozások letelepülhetnek. Logisztikai központot tudnánk elképzelni. Az ország közepe vagyunk, itt a Duna, a vasút, van nagyteljesítményű tó- és berakó hajókikö­tő. Fontos lenne a település szépítése is. Jó volna, ha a sok idetelepülő is magáénak érezné Dunavecsét. Ne csak lakja, hanem szeresse is! puuusára Két betörés egy éjszakán Kecskemét / Szarkás Egy iskola irodahelyiségét és egy tanyát fosztottak ki szer­dára virradó éjjel Kecskemét- Szarkásban. Az ismeretlen tettesek ellen kecskeméti rendőrök nyomoz­nak. Június 2-ára, szerdára vir­radóra valaki behatolt Kecske- mét-Szarkásban egy iskola iro­dahelyiségébe, és onnan 200 ezer forint készpénzt lopott el. Ugyanezen az éjszakán egy szarkási tanyában is jártak hí­vatlan vendégek és onnan egy rotációs kapát, fűkaszát és egy fűnyíró gépet vittek el félmilliós értékben. Megkérdeztük olvasóinkat Örülnek­Id. Molnár Gyu­la helytörténész:- Itt születtem 1924. április 7' én. Már Mayer Imre tanácsel­nöksége alatt ki­épült az egész­ségügyi köz­pont, majd egy kisebb városnegyed, a kétszintes házak. Kovács Péter polgármeste­rünk nevéhez is sok minden kö­tődik: gázbevezetés, szennyvíz- csatornázás, tisztítómű, temp­lomépítés stb. Ami szükséges vol­na még ahhoz, hogy tényleg vá­rosban érezzük magunkat hát utak kellenének. Különösen a mellékutcákban. Dunavecsét so­ha nem akartuk elhagyni. A fiunk is itt telepedett le. e a városi rangnak? Nemes György- né Bíró Magdol­na az egyesítet posta felvevője:- Világrajöve­telem óta itt élek. A szüleim és a nagyszüleim is idevalósiak. Re­méljük, hogy a városi címmel talán több támoga­tást kaphatunk. Ezáltal a gyereke­ink - akik mostmár nemcsak uni­ósak, hanem városiak - sorsa szintén jobb lesz. Eddig Dunave­cse drága község volt, gondolok az étkeztetésre. Ha több pénzt kap az önkormányzat, talán meg­változik a helyzet. Itt sok ember megfordul, de még nem találkoz­tunk olyannal, aki ne örült volna ennek a kitüntető címnek. Ablonczy Gá­bor református lelkipásztor:- Úgy érzem, hogy Dunave- csének történel­mi múltja és jele­ne miatt is helye van a kisvárosok között. Az intéz­ményrendszerünk, a kulturális, egészségügyi ellátottság, az infra­struktúra is adott. Örülök, hogy ehhez hozzájárulhattunk: van re­formátus iskola, szakiskola, kollé­gium. Jó, hogy e cím adományo­zása közel van a Dunaújváros és Dunavecse között épülő híd meg­valósulásához. A Szolnok-Veszp- rém közötti autópálya elkészülté­vel is erős fejlődésnek indulhat ez a Duna-parü város. ___________■ FÓRUM. Baján az egyik sétáló utcai kávézó teraszán tartott lakossági fórumot tegnap délután Szili Kata­lin. Az Országgyűlés elnöke szerint rendkívül fontos, hogy az európai parlamentbe választott 24 képvise- lőnk egy irányba húzza majd a szekeret, a nemzet érdekeit szolgálva._______________fotó, lörihczi csaba Az információ sikertényező EU-S KIADVÁNYOK Az a tény, hogy hazánk má­justól az Európai Unió egysé­ges belső piacának részévé vált, új gazdasági horizontot kínál a hazai vállalkozók szá­mára, amely azonban kihívá­soktól sem mentes. Egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy ismereteit az integrációról, annak követelményeiről, követ­kezményeiről és hatásairól bőví­tenie kell, hiszen az egyre élesedő versenyben az információ fontos sikertényező. A tagságra való felkészülés so­rán a hazai vállalkozások sok új információval találkozhattak, amelyet most alkalmazniuk kell. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara „Vállalkozók Európában” cí­mű sorozata, amelynek legújabb köteteit a vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az „Építőanyag-ipar az Európai Unióban és Magyaror­szágon” című kötet az Európai Unió építőanyag-iparának hely­zetét és szabályozási kereteit mu­tatja be, s kitekintést ad a többi - az anyag összeállításakor még tagjelölt - ország építőanyag-ipa­rára is. Összefoglalja azokat a fon­tosabb szakterületeket, amelye­ken az uniós követelményeknek való megfelelés feladatot jelent az ágazatban működő vállalkozá­soknak, s részletesen tárgyalja az építési termékek gyártására és forgalmazására vonatkozó mű­szaki előírások rendszerét. Az Európai Unió és a magyar gazdaság szoros összekapcsoló­dása a turizmus terüle­tén is jól érzékelhető. Hazánkban a turiszti­kai vállalkozások mű­ködését szabályozó jo­gi feltételek az elmúlt évtized során fokoza­tosan minden téren az uniós normákhoz iga­zodtak, így a magyar vállalkozások nem ke­rülnek ismeretlen jogi környezet­be, ha tevékenységüket az Unió más területeire is tó kívánják ter­jeszteni. Az „Utazásszervezés és Time Sharing tevékenység az Eu­rópai Unióban és Magyarorszá­gon” című ismertető azt kívánja bemutatni, hogy az idegenforga­lom egyik jelentős ágazatában - az utazási piacon és az üdülés te­rületén - milyenek a működés jo­gi feltételei, mennyire épültek be az uniós normák a magyar jog­rendszerbe. A „Kül- és intrakereskedelem” című kiadvány összefoglalja a külkereskedelemmel - az Európai Unió kereskedelempolitikájával - kapcsolatos tudnivalókat, s azon ismeretanyag jelentős részét, amely szabályozás szinten - az átvett közösségi vívmányok ré­szeként - a belső piaci kereskedelem, az „intrakereskedelem” környezetét meghatá­rozza. A kötet értelem­szerűen nem összeha­sonlítható az egyes té­maköröket tárgyaló szakkönyvekkel, célja, hogy segítsen eligazod­ni a sok százmilliósra nőtt belső piacon, és felhívja a fi­gyelmet arra: mindaz, ami a ma­gyar üzleti életben történik, szer­ves része a belső piaci kereskede­lemnek. A sorozat eddig megjelent kö­teteiről további információ a me­gyei kereskedelmi és iparkamará­nál Tóth Anitától kérhető a 76/501-508-as telefonszámon. ■ Hazai és uniós pályázatok Szaktanácsadás Napjainkra már kialakult az uni­ós irányelveknek megfelelő, a gazdaság minden szereplője szá­mára elérhető pályázati rendszer. A Bács-Kiskun Megyei Kereske­delmi és Iparkamara pályázati szaktanácsadói tevékenységével segít a vállalkozásoknak a több száz lehetőség között eligazodni. A szaktanácsadói és pályázat­írói tevékenység speciális felké­szültséget és gyakorlatot kíván. A Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium Multiplikátor Képzési Programjában a kamara három munkatársa vett részt, akik felké­szültségük révén garantálják a megbízható információ-, és ta­nácsadó szolgáltatást. A pályázat- írás alapdíja 30, illetve 50 ezer Ft. Nyertes programok esetén siker- díjat kérünk. A sikerdíj alapja az elnyert támogatási összeg. Az európai uniós finanszírozá­si rendszer újszerűsége, a gazda­sági kamarák hiteles tájékoztató szerepe az, amiért nem csupán a tag- és nem tag vállalkozásoknak, hanem a települési önkormány­zatoknak is ajánlja a kamara az új szolgáltatási csomagját. További információ kérhető: Ballus Tiva­dar: 76/501-535, Benyó Lászlóné: 76/501-502, Sipos Zsolt: 76/501- 536. A köztestület elérhetősége: Bács-Kiskun Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Kecskeméti Ügyfélszolgálati Iroda, 6000 Kecs­kemét, Árpád krt. 4. Tel: 76/501- 500; Fax: 76/501-538; E-mail: bkmkik@mail.datanet.hu. Web: www.iparkamara.hu. Ügyfélfoga­dás: hétfő-szerda: 8.00-12.00, csütörtök: 13.00-16.00, péntek: 8.00-12.00 óráig. ____________________________■ Fogyasztói jogérvényesítés, békéltetés ingyen Vitás ügyek A fogyasztóvédelemről szóló törvény feladatként írja elő a gazdasági kamarák számára a békéltető testület, mint füg­getlen testület működtetését. A Bács-Kiskun Megyei Bé­kéltető Testület 1999-ben ala­kult meg. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fo­gyasztói jogvita) egyezségen ala­puló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése. Az eljá­rás erénye, hogy gyors (a jogsza­bály 60 napot ad a lefolytatására, a Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület gyakorlata szerint az el­járás 30 nap alatt lezajlik) és az eddigi jelképes, 1000 forintos el­járási díj is megszűnt május 6-tól. Az egyezséget, vagy a kötelező határozatot nem teljesítése ese­tén a bíróság kérelemre végrehaj­tási záradékkal látja el, az ajánlást tartalmazó határozat pedig be nem tartása esetén nyilvánosság­ra hozható. A Bács-Kiskun Megyei Békél­tető Testület ismertsége és elis­mertsége a 2003-as évben jelen­tősen nőtt, a határozattal lezárt ügyek száma az előző évhez ké­pest 25%-kal emelkedett. A tes­tülethez forduló fogyasztók leg­többje építőipari szolgáltatással, műszaki cikk minőségével, pénzügyi, biztosítási szolgálta­tással, közüzemi szolgáltatással kapcsolatos panasszal fordult a békéltető testülethez. Az eljárá­sok jelentős része megegyezés­sel zárult. A Bács-Kiskun Megyei Békél­tető Testület a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében, Kecskemét, Árpád tót. 4. szám alatt működik, tele­fonszáma: 76/501-500; 501-525. Választások Tisztújítás Ez év őszén - a négyéves ciklus lejártával - ismét választásokra kerül sor a gazdasági kamarák­nál. Ezt megelőzően, a 2004. ja­nuár 1-jén hatályba lépett kama­rai törvénymódosítással össz­hangban a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2004. május 25-én tartott kül­döttgyűlésén módosította alap­szabályát, melyben az egyik leg­fontosabb változás, hogy a ka­marai osztályok megszűnnek, szerepüket a három tagozat ve­szi át. A kamara sorolja be tagja­it a három kamarai tagozatba, il­letve összeállítja és 2004 augusz­tusában közzéteszi a választási névjegyzéket, amely nyilvános, mindenki számára megtekinthe­tő. 2004 szeptemberében zajla­nak majd a tagozati küldöttvá­lasztó és jelölő ülések. A Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2004. október 8-án tartja tisztújító küldöttgyűlését, melyen sor kerül a tisztségvise- lők megválasztására. _________■ Széchenyi-kártya igénylése A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál igé­nyelhető - állami támogatás és kezességvállalás mellett - a Széchenyi-kártya, mely 500 ezer, vagy 1-2-3-4-5 millió forint keretösszegű hitellehetőséget biztosít egyéni és társas vállal­kozások számára. Hitellehetőség Várhatóan júliustól bevezetik a 10 millió forintos hitelkártyát azok számára, akik az 5 milliós kártyát legalább egy évig hasz­nálták. A hitelkérelem folyama­tos. Eddig közel ezer hiteligény érkezett be a kamarához. El­mondható, hogy ma már az igénylők közül sokan használják a kártyát. A vállalkozások megbízható­ságát jelképező Széchenyi-kár­tya egy nem­zetközileg is elfogadott, Mastercard típusú üzleti bankkártya, melynek se­gítségével a vállalkozá­sok egysze­rű eljárással, gyorsan juthatnak a működésük során felmerült és elszámolható kiadások kiegyen­lítését szolgáló hitelhez. Az érdeklődők teljes körű ta­nácsadást, a feltételekről részle­tes tájékoztatást kapnak a Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati iro­dáiban, ahol az igényléshez szükséges nyomtatványok is át­vehetők. Kecskeméten a kama­ra székházában, az Árpád krt. 4. szám alatt hétfőtől-péntekig 8.00- 12.00 óráig, csütörtökön 8.00- 16.00 óráig (tel.: 76/501- 502; fax: 76/501-504). Kalocsán a Bátyai u. 2. (tel./fax: 78/566- 220), Kiskunhalason a Szilády Áron u. 7. (tel./fax: 77/428- 493), Baján a Szentháromság tér 4. (tel./fax: 79/427-320) alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents