Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-11 / 135. szám
2 OLDAL FÉLIDŐBEN — A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA 2002-2004. KECSKEMÉT Sikeresen együttműködik a megye és a megyeszékhely A kecskeméti kistérség legnagyobb beruházása az ISPA-prog- ram keretében megvalósuló szeny- nyvízcsator- na-építés, ám a kistérséghez tartozó önkormányzatok más fejlesztések révén is sikeres időszakot tudhatnak maguk mögött. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere —a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke szerint együttműködésük a megyei önkormányzattal az utóbbi időszakban rendkívül eredményes volt. Olyan fejlesztéseket valósítottak meg közösen, mint a Kurucz Téri Általános Iskola felújítása, a hetényi Móricz Zsigmond Általános Iskola bővítése. Városképi szempontból országos jelentőségű a Cifrapalota felújítása a megyével közösen, és nyilvánvalóan ■ Dr.Szécsi Gábor nemcsak a megyeszékhelynek fontos a megyei kórház többmilliárdos rekonstrukciója. A könyvtár közös működtetése szintén a kooperáció jó működésének bizonyítéka. A közelmúltban több mint 25 millió forintot nyertek a megyei területfejlesztési tanácstól a Kecskemét-Széche- nyivárosi kispiac épületeinek felépítésére. A rendkívül gazdag természeti kincsekben bővelkedő kistérségben, amely az Alföld szívében, a Duna- Tisza közi Homokhátságon fekszik, a meghatározó jelentőségű Tiszakécske, Kerekegyháza, Lakitelek és Kun- baracs infrastruktúrája is fejlődött. Lajosmizsén az új polgármesteri hivatal a legújabb eredmények közé tartozik. Szentkirályon is jellemző a hazai magáncégek erősödése, az egyik jól prosperáló vállalkozás ásványvize elnyerte a világ legjobb ásványvizének járó Euroscar- díjat. A kistérségben a lakó- népesség száma nőtt 2002- 2004 között, az elvándorlás helyett a betelepülés jellemző, amiben szerepet játszik az is, hogy a kistérségi együttműködés a munkaerőpiaci programok összehangolásában is megmutatkozik. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is csökkent, s nőtt a kistérségben az utóbbi két évben az adófizetők száma. A vállalkozói aktivitás a megye egészét tekintve ebben a kistérségben a legerőteljesebb, amiben Kecskemétnek, illetve a városba települt cégeknek is jelentős szerepük van. A külföldi tőkebefektetés az egész megyét tekintve ebben a kistérségben a legerősebb, és a fejlődés abban is megmutatkozik, hogy az utóbbi két évben jelentősen nőtt a vendégéjszakák száma a szállodákban, vendégházakban. Kovács Ernő, a Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke büszke arra, hogy állami fejlesztési támogatásban a kistérség csaknem 700 projektje részesült, a megítélt támogatás csak a területfejlesztés és a település- fejlesztés céljaira fél milliárd forint volt mind 2002-ben, mind 2003-ban. Az infrastrukturális célokat szolgáló állami források értéke 2002- ben 75 millió forint, míg 2003-ban 59 millió forint volt. A szőlő- és gyümölcs-termesztéséről is méltán híres kecskeméti kistérségben az összes állami fejlesztési támogatás megközelítette 2002-ben a két milliárd forintot, míg 2003- ban másfél milliárd forint volt. A kistérség települései közül területfejlesztési projekttámogatásban Ágasegyháza 4, Kerekegyháza szintén 4, míg Szentkirály, Tiszakécske és Tiszaug 3-3 projekttel részesült az elmúlt két évben. A gazdasági élet fejlődését és a foglalkoztatást ösztönző beruházások tekintetében kiemelt sikert könyvelhet el Kecskemét mellett Jakabszállás, Kerekegyháza, Lakitelek, Lajosmizse, Or- govány és Tiszakécske. A közműfejlesztések mellett az úthálózat fejlesztése is jelentős volt, elsősorban Kecskeméten. Az ivóvíz-program részeként pedig még ebben az évben 700 millió forintos beruházást valósítanak meg, amely érinti a Kecskemét közvetlen közelében lévő kistelepüléseket is. ■ A Cifrapalota jellemző részlete — csodájára járnak az egész világból; felújítását a megyei önkormányzat támogatta BAJA Töretlen a fejlődés A Baja és Környéke Településeinek Terület- fejlesztési Társulását 20 település alkotja. Elnöke Széli Péter, Baja polgármestere. A kistérség szíve, lelke a 40 ezer lakosú, többnemzetiségű Baja, amelyet az itt élő emberek vendégszeretete, sokszínű hagyományőrző kultúrája, építészete, iparművészete tett a dél-alföldi régió egyik jelentős idegenforgalmi központjává. Színes programsorozat várja az idelátogatókat, akik a színházi, zenei, képzőművészeti élmények mellett gasztronómiai élményekkel is gazdagodhatnak. A világhíres bajai halászléfőző népünnepély mellett Dunafalva, a Duna-Dráva Nemzeti Parkba tartozó, holtágakkal, erdőségekkel határolt kistelepülés is idegenforgalmi látványosság. A Dávod-Püspökpuszta területén található fürdő két gyógyvizes medencéjét elsősorban a reumatikus megbetegedésben szenvedők látogatják szívesen. Nagybaracska természeti értékei közül az egyik legkeresettebb a 400 m mélyről feltörő 36 Celsius-fokos gyógyvíz, mely a mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Vélhetően természeti adottságai is hozzájárultak ahhoz, hogy a kistérség lakónépessége az utóbbi két évben növekedett. A betelepülés is jelentős, amiben fontos szerepet játszik, hogy erősödött az utóbbi két évben a vállalkozói aktivitás. Az új cégek számos munkahelyeket teremtettek és a külföldi tőkebefektetés is számottevő a térségben. A kistérség rendkívül sikeres évet zárt 2002-ben; a területfejlesztésre több mint 2 milliárd, a foglalkoztatást elősegítő beruházásokra 837 millió forint érkezett állami forrásból. Eredményesen pályázott és nyert Baja mellett Ersekcsanád, Nemesnádudvar, Vaskút és Sükösd is. 2003-ban a kistérség állami fejlesztési támogatása 841 millió forint volt. Infrastrukturális fejlesztésekre 56 millió forint érkezett, területfejlesztésre 421 millió forint, a foglalkoztatást ösztönző beruházások támogatására pedig 365 millió. Az utóbbi időszak kiemelkedő beruházása volt a kistérségben a bácsborsódi és a garai szociális otthon rekonstrukciója, illetve építése. A megyei önkormányzat támogatásával újították fel Baján a Nagy István Képtárat és szintén megyei segítséggel kezdhettek hozzá az Éber-ház rekonstrukciójának is. ■ Széli Péter KISKUNFÉLEGYHÁZA Fontos a lovas turizmus A kiskunfélegyházi kistérség nagyobb részt a kiskunsági Homokhátságon, az Alföld legváltozatosabb táján fekszik. Itt terül el a Kiskunsági Nemzeti Park 11 ezer hektáros összefüggő egysége, a Bócsa-Bugac bucka-világa és a homokpuszta. Egyedül-álló természeti kincse az ősborókás. A messze földön híres bugaci pusztán összpontosul a térség idegenforgalma. A Kiskunfélegyháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke Ficsór József, aki az elmúlt két év egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a kistérségen belül kidolgozták az egyes területeket felölelő — környezetvédelmi, az innovációs, a hulladékgazdálkodási, a turizmus- és vidékfej- lesztési— stratégiai és operatív programokat. Jelentős eredmény, hogy Kiskunfélegyháza is tagja annak a 82 önkormányzatot tömörítő társulásnak, amely 10 milliárd forintot nyert az ISPA-pályázaton szilárdhulladékkezelésre. A 2003-as év nagy beruházása volt az okmányiroda létrehozása, amely minden szolgáltatásában ügyfélközpontú. PHARE- pályázaton is nyert 150 millió forintot a város, mégpedig egy innovációs központ létrehozására. A beruházás már elkezdődött, szeptember közepére szeretnék átadni. Az innovációs központ fo feladata az lesz, hogy a kistérségben lévő önkormányzatokat és vállalkozásokat segítse abban, hogy információhoz jussanak mind a nemzeti, mind az uniós pályázatokról. Sőt, a konkrét pályázat készítésben is segítséget nyújtanak. A mezőgazdaságot illetően fő feladat a kistérségi összefogás a biotermesztésben, illetve tágabban a zöldségtermesztésben, hiszen ezek a területek a gazdaság húzóágazatai lehetnek és növelik a térség népességmegtartó erejét is. A termelői szervezetek már meg is alakultak. A turizmus fejlesztése is kiemelt feladat a kistérségben, ezt a célt szolgálja az a kiadvány is, amely a falusi turizmust és a lovas kultúrát népszerűsíti. A kistérség Európai Uniós forrásokat remélhet idegenforgalmi értékeinek népszerűsítéséhez is. A gyógyvíz (Kiskunfélegyháza), a Tisza, a Holt-Tisza, a védett természeti értékek (Bócsa- Bugac, Szikra, az Alpári rét részterületei, Péteri-tó madárrezervátuma), mellett nagyon fontos szerepet játszanak az emberi adottságok, amelyek különösen fontos elemei a falusi és tanyasi turizmusnak. A kistérség 11 települése egyébként 2002-ben 773 millió, míg 2003-ban 909 millió forint állami támogatásban részesült. A legtöbb sikeres pályázatot Kis- kunfélegy-háza, Jászszentlászló, Tiszaalpár és Bugac mondhatja magáénak. A közös, 1,5 milliárd forint értékű —városi, illetve megyei — kórházfejlesztési projekt pedig már a jövő nagy lehetőségeit villantja fel. ■ Ficsór József KISKUNHALAS Homokország barátsága A kilenc település alkotta Kö- töny Területfejlesztési Önkormányzati Társulás számottevő turisztikai vonzerővel bír. A társulás elnöke dr. Várnai László. A kistérség természeti adottságai egyedülállóak: a halasi nádassal szegélyezett tavak madárlesre, fürdésre, horgászásra, vízi sportokra alkalmasak. Gazdag vadállományuk vonzza a vadászokat és a természet kedvelőit. „Homokország” a felfedezőnek ennél többet is kínál: hangulatos pincék mélye, barátságos tanyai vendégházak csalogatnak itt, de az sem csalódik, aki nyugati kényelemre vágyik. A halasi gyógy- termál és strandfürdő a közeli kórházzal balneoterápiás kezelést is biztosít, egyre többen keresik fel Kiskunhalast rekreációs céllal. Az aktív pihenést túra, sport és kulturális programok gazdagítják. Halas lovassportja nemzetközileg elismert, akárcsak világhírű csipkéje, amely a Csipkeházban készítés közben is megcsodálható. A kistérségben az utóbbi két évben az adófizetők száma némiképp emelkedett, ami azzal is magyarázható, hogy nőtt a vállalkozói aktivitás. A külföldi tőkebefektetés is erősödött, és a turisztikai látványosságoknak köszönhetően több a vendégéjszakák száma is a szállodákban. Területfejlesztési és településfejlesztési támogatásban 2002-ben 21 projekt részesült 117 millió forint értékben. E területen élen járt Kiskunhalas, Kelebia és Tompa. A gazdasági élet fejlődését szolgáló, illetve a foglalkoztatást ösztönző beruházásokra 2002-ben 350 millió forintot kapott az államtól a kistérség, míg 2003-ban 230 millió forintot. Kiskunhalason jelentősen modernizálták a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatát, okmányirodáját és családbarát várakozó helyiséget is kialakítottak. A 2003-as év kiemelkedő eseménye volt a tompái határátkelőhely átadása, amely minden részletében akadálymentes. Az egylépcsős vám- és útlevélvizsgálat, illetve a gyorsított uniós sáv beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kistérség 2002-ben és 2003- ban is fél-fél milliárd forintos állami támogatásban részesült. Bővült az úthálózat, javultak a telekommunikációs és közműfeltételek, s jutott helyi forrás a környezetvédelemre is. ■ Dr. Várnai László
