Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-25 / 121. szám
10. oldal - Petőfi Népe VENDÉGVÁRÓ BACS-KISKUN 2004. Május 25., kedd iillflfl JÓ TUDNI.. A FÜZVÖLGYI-CSATORNÁT az 1960-as években töltötték fel. Amellett, hogy ezzel jelentős nagyságú területek öntözését biztosították, idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A csatornát horgászvízként is használják, a fölötte ívelő kétlyukú híd viszont műemlék jellegű, a Teleki-kastély építésének időszakából maradt fenn. A csatorna gazdag növény- és állatvilága nem csupán a messziről érkezetteknek, hanem a helyi gyerekeknek, felnőtteknek is nyújt új, sokrétű ismereteket. A hídhoz két évvel ezelőtt egy viszonylag nagy hattyú család költözött. Valószínűleg erősen befagytak a vizek, a híd környéke viszont menedéket nyújtott nekik.__________ ____j Megtartanák az intézményeket Dunatetétlen korábban Harta külterülete volt Tetétlen-pusz- ta néven, ahol már az 1830-as évek népszámlálási adatai alapján is több család élt. 1982-ben a település elvesztette önállóságát, és csak a rendszerváltozáskor, 1990-ben nyerte vissza. A helyieknek az elsődleges megélhetési forrást a mezőgazdaság jelenti. Pálfi Mihályné, a település polgár- mestere elmondta, hogy sajnos egyre többen csak ingázással tudják megoldani a munkalehetőséget. A szövetkezet cipőfelsőrész- készítő mellékága ugyanis megszűnt, és a nagyságrendekhez viszonyítva jelentős számú alkalmazottat a sertéstelepen, valamint a palackozóüzemben tudnak foglalkoztatni. Az önkormányzat erejéhez mérten próbálja támogatni a helyieket, megvásároltak egy területet a szövetkezettől közösségi célra. Egyelőre az itt álló melléképületben történik a tej felvásárlása, de szeretnék felújítani az épületet, és bővíteni a funkcióját. A tervek között szerepel a szennyvízelvezetés mégol- dása, a kastély tetőfelújítása és karbantartása. Cél, hogy a meglévő intézményeket meg tudják tartani, mert a település létezőképességéhez ez elengedhetetlen. A régi kőhíd Dunatetétlen egyik jelképe. Dunatetétlenen 661-en élnek, a közösség összetartó, de a hangulatot nyilvánvalóan megkeserítik kicsit az anyagi gondok. A helyiek minden évben május 1-jén tartják meg a falunapot, és alkalomszerűen jótékonysági rendezvények is kikapcsolódást nyújtanak számukra. Ezen felül igyekeznek több előadással is kedveskedni a gyermekeknek. A település alatt folyik el a Fűzvölgyi-csatorna, a felette átívelő, téglából kirakott két pillérű híd nemrég lett felújítva. Horgászok érkeznek távolabbi vidékekről is a környékre, de sajnos már jóval kevesebben látogatják a vizet, mint azelőtt. A Böddi-széket fölkarolta a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány, védelme mellett sokat fordítanak a népszerűsítésére is. Ez a terület így országosan ismert, és elismert. Pálfi Mihályné úgy véli, szerencsések, mert Dunatetétlen nem zsáktelepülés, megközelíthetősége jó, és ez sem az ide látogatók, sem a munkalehetőségek szempontjából nem elhanyagolható. Dunatetétlen A Solthoz közeli település első írásos említése 1382-ből való. A török-és rác csapatok pusztításai következtében 1529-ben a falu elnéptelenedett. A tetétleni puszta 1590-ben a Földváry család birtokába került, és 1728-tól újra voltak állandó lakosai. A XIX- XX. század fordulóján gróf Teleki József virágzó birtokot alakított ki. A grófi család 1944-ben elmenekült a közeledő szovjet csapatok miatt. A háború után, [ 1947-ben a majorból és a környező tanyákból önálló község alakult. 1982-ben Dunatetétlen elveszítette önállóságát, és közös tanácsot alkotott Harta nagyközséggel. Önállóságát | csak a rendszerváltozáskor, 1990-ben nyerte vissza. ____■ Madárlesen a Böddi-széken Kastély egykor és ma Több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen határában a Böddi-szék. 2002-ben nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé nyilvánították, és védelem alá került. A Böddi-székre a padkás szikesek, az időszakos, nagy kiterjedésű, sekély szikes tavak, valamint a mészpázsitos szikfokok tarkasága jellemző. Esős évszakban a vízzel borított területek kiterjedése meghaladhatja a 200 hektárt, míg szélsőségesen csapadékszegény időben a tófenék teljesen kiszárad. A füves puszta legmagasabb pontja a 103 méter magas Oltó halom. Növényvilága sok tekintetben egyedi: a sóvirágtól a sziki boglárkán át a legértékesebb hazai orchideákig rengeteg növényfaj megtalálható ezen a területen. Az állatvilág színes palettáján egyedülálló a szikes legelők madárállománya. A védett és fokozottan védett madárfajok közül érdemes megemlíteni a bíbicet, a széki lilét, a gulipánt, az ugartyúkot. A Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Alapítvány elsődleges feladatának tartja, hogy megőrizze az élőhelyeket, és az azokhoz kapcsolódó állat- és növényfajokat. A Böddi-széken 2001-ben támogatásokkal sikerült létrehozni egy fedett, 10 méter magas Madármegfigyelő tornyot. A jövőben A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. Az uradalmi épületekhez tartozó magtárból alakították ki a templomot. ___ § Szereti a látványos formákat, a kényelmet, a megnyugtató biztonsagot? Szükségé van a minden igényt kielégítő, tökéletes felszereltségre? Ha elkezdett hevesen dobogni a szíve, ne ijedjen meg: az ösztönöket más sem tudta meg becsapni! Nissan Micra és Almera, mostantól csábítóan alacsony 2% THM-mel M >t)ÍI II U-H > k.:>- - - i?2 -3 Hiezl és Társa Kft. 6500 Baja, Kölcsey u. 73. Tel: 79/422-422 Fax: 79/522-290 A község egyik jelképe a „kastélynak” nevezett egykori grófi kúria. Térburkoló kövek /✓ i I r * I m*. ^ «mmI —mi 4MmI j ***"* u ******| ***••* A Böddi-szék csodálatos madárvilágát figyelhetjük meg a nemrég épített madárlesről. Dunatetétlen területén a XIX, és XX. század fordulóján Gróf Teleki József alakított ki egy uradalmat, majd az 1930-as években a korábbi birtokos unokaöccse, Gróf Teleki Mihály virágzó gazdaságot hozott létre. Az itt élő grófi család mellett a cselédség alkotta a lakosságot. A II. világháború idején a grófi család elmenekült a közeledő szovjet csapatok elől, akik a községben egy nagyméretű tábort alakítottak ki magyar és német hadifoglyok számára. Az 1900-as évek elején épült, parkkal körbevett egykori grófi kúria ma középületként szolgál. Régebben tsz-iroda, és a 80-as évekig mozi is működött benne, napjainkban a polgár- mesteri hivatalnak, a postának, az orvosi rendelőnek, a faluháznak, az ifjúsági klubnak, és két lakásnak adnak otthont a régi falak. A 65 méter hosszú kastély területének körülbelül a 3/4-ét hasznosítják közösségi célokra. Karbantartása, állagmegóvása sok pénzt felemészt, és időszerű terjesztő táblák kihelyezése, tanösvény kialakítása, természetismereti táborok szervezése és egy kutatóház építése. ____________■ szeretnék tovább bővíteni az ismeretterjesztő tevékenységet. A tervek között szerepel egy fedett pihenőhely létrehozása, ismeretAz egykori grófi kúria a település központjában áll. lenne már a tető felújítása is. A már megkezdték betelepítem já- jövőben azonban a helyiek sze- tékokkal, ezt folytatva az elkép- retnék még tovább bővíteni zelések szerint egy játszótér funkcióit. Az épület előtti parkot épülne ki_a lombos fák alatt, a
