Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-20 / 117. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYE KORKÉP VELEMENYEK 2004. Május 20., csütörtök Nézőpont Géczy Zsolt Jó hírek árnyékában É HÍJ Baján két ügy borzolja a kedélyeket Fékezhetetlenül szárnyal a budapesti értéktőzsde, nyitás után legott átlépte ismét a 11 ezer pontos álomhatárt, áradoztak tegnap délután a gazdasági szakértők. Ugyanakkor az a hír is napvilágot látott, hogy nagy tételben forogtak a külhonban pénzintézeteket vásárló OTP Bank saját részvényei. Ráadásul elnök-vezérigazgatójának mintegy 8 milliárd forintnyi papírja van immár. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a miniszterelnök szerint abszolúte nincs szükség újabb meg­szorító intézkedésekre, holmi csomagokra, akkor összességében ki­jelenthető: bár elsősorban az OTP-vezér, de hazánk gazdasági hely­zete is stabilan felfelé ívelő. Csakhogy a homokszem azért becsorgott a gépezetbe, mintegy a jó hírek közé ékelődve. Mert arra is fény derült a nagy elemzések köze­pette, hogy miközben minden magát érdekeltnek vélő elszántan küzd a honi föld megtartásáért, a magyar tőzsde immár külföldi kéz­ben van. Nesze neked nemzetgazdaság! Persze ez talán kevéssé há­borítja fel a napi betevőért güriző embereket, inkább a honi gazdasá­gért aggódók homlokát vonja ráncba. Bár a következményeit később nyilván valamennyiünk megsínyli. És akkor még nem beszéltünk a tegnapi jó hírek árnyékában a napi csődökről, melyek egy­ből családok sokaságát küldik padlóra. Baján bőven van ta­pasztalata e téren a lakosság­nak, bár ne lenne. A legjelentő­sebb termelő üzem, a „Gon- doskodó munkaadó” program­járól elhíresült Dunaköt összeomlását követően százak kerültek ut­cára. Azóta a városi kórház a legnagyobb munkaadó, csak éppen százmilliós adósságtömeget görget maga előtt. így a jövő kevéssé ró­zsás az egészségügy egyébként is megtépázott égisze alatt. És akkor még nem említettük a szövetkezetek csődjét. Baja térségében jelenleg két ügy borzolja a kedélyeket. Csávolyon a tsz dőlt össze, száznál is több termelő terményét és pénzét temetve maga alá. A gazdáknak esélyük sincs, hogy káruk legalább részben megtérüljön, vallja a felszámoló. Aki egyébként ugyanúgy megdöb­bent azon a magas fokú hozzá-nem-értésen, ahogy a tsz-t irányítot­ták, mint a gazdák a helyzetük miatt. Hasonló a Baumag ingatlanszö­vetkezet mintegy 14 ezer kisbefektetőjének, köztük 300 bajai, illetve környékbeli polgárnak a sorsa, hiszen a sorozatos tüntetések és a rendőrségi nyomozás ellenére szinte semmi reményük, hogy pénzü­ket visszakapják. Ez a szomorú valóság, még ha szárnyal is az egyébként külföldi kéz­ben lévő magyar tőzsde! Terület kellett az EU-nak MlÉP-rtagygyűlés Kecskeméten szerint a Világbank előírta azt is, hogy a magyar lélekszámot 6-7 millióra kell csökkenteni 30 éven belül, mivel Magyarország van kijelölve Izrael tartalékföldjének. Az elnök kitért az iraki hábo­rúban való magyar részvétel hát­rányaira. Elmondta, hogy a MIÉP ifjúsági tagozata a napokban pe­tíciót nyújtott át Szili Katalin ház­elnöknek, amelyben indítvá­nyozták, hogy a további iraki je­lenlét mellett szavazó parlamenti képviselők példamutató módon maguk is utazzanak ki. Csurka István felhívta a jelen­lévők figyelmét arra, hogy mennyire fontos az, hogy MIÉP-es képviselőket válassza­nak az Európai Parlamentbe. Ezt látja ugyanis egyedüli bizto­sítéknak arra, hogy a csatlako­zási népszavazáson meg nem jelentek és a nemmel szavazók, vagyis a választók 73 százaléká­nak az érdekei is képviseltetve legyenek. SÁL ZITA EP-választás Csurka István szerint az EU- csatlakozásból semmi előnye sem származik Magyaror­szágnak. A MIÉP elnöke, Csurka István volt a szónoka tegnap a párt EP- választási nagygyűlésének Kecs­keméten. Elmondta, hogy az or­szágban kevesen hallják az üze­netüket, mert a MIÉP a hatalom­tól elszigetelt párt. Ennek - Csurka szerint - az a következ­ménye, hogy az emberek nem szereznek tudomást olyan té­nyekről, amelyek a döntésüket befolyásolhatnák. Ilyen tényként említette például, hogy az EU- csatlakozásból semmi előnye sem származik Magyarország­nak. A MIÉP elnöke szerint az Unió csak az ország területére tart igényt a mezőgazdaságilag előnyös adottságai miatt. A lakos­ság csak „zavaró tényező” Euró­pában. Csurka István információi Lepottyant a siklóernyős Kalocsa Légi közlekedési baleset tör­tént kedden délután Kalocsán. A foktő-kalocsai reptéren egy komlói fiatalember tett első kísér­letet siklóernyőzésre. Tóth Zol­tán, a kalocsai rendőrkapitányság közlekedési alosztályának veze­tője elmondta, hogy gépkocsival, csőrlővel emelték a siklóernyőst a levegőbe. Amikor a repkedés- ben kezdő fiatalember 6-7 méte­res magasságba ért - közvetlenül az elindulás után -, feltehetően egy helytelen manőver miatt, visszapottyant a földre. A pórul járt siklóernyőshöz társai mentőt hívtak, ők pedig a rendőrséget ér­tesítették. A fiatalember végül könnyű sérülésekkel úszta meg élete első siklóernyős kalandját, és a kórházi ellátás után hazaen­gedték az orvosok. Az alosztály- vezető elmondta még, hogy ál­lamigazgatási eljárás keretében vizsgálják a kalocsai rendőrök, terhel-e valakit felelősség a bal­esetért. ■ A haza védelme nem pénzkérdés Fórum az év végén jogutód nélkül megszűnő kiképzőközpont megmentéséért Úgy tűnik, nincs esélye a szabadszállási Alföldi Kiképző Központnak a fennmara­dásra. Mégis vannak, akik bíznak benne, hogy meg tudják menteni. A keddi fóru­mon azt követelték: A miniszter menjen, a laktanya maradjon! Szabadszállás Nemcsak helyiek, hanem környékbeliek is eljöttek a faluházba a késő estébe nyúló fó­rumra, amelyet a kiképzőközpont megmen­tésére szerveztek. Bődi Szabolcs, a laktanya­ügyben korábban megalakult eseti válságke­zelő bizottság elnöke (Kunszentmiklós pol­gármestere) bevezetőjében hazánk dél felőli fenyegetettségére tett utalást. Felsorolta a honvédség erényeit: a katonáknak az árvi­zek, a rendkívüli havazások, a tűzvészek idején tapasztalt helytállását, s dicsérte a ki­képzőközpont állományát.- Sajnos mindez a múlté - mondta. - Fele­lőtlen döntés a megszüntetés, amit tovább fokoz, hogy a bezárást előrehozták 2004 de­cemberére. Minden fórumon kerestük a megértő füleket, de csak cinikus miniszteri válaszokat kaptunk. Köhlerné Nagy Ibolya, szabadszállási al­polgármester így beszélt a hosszú ideje tartó laktanya-harcról:- Sok érv szól a kiképzőközpont megtar­tása mellett. Nem működik pazarlóan, a tisz­tek szakmailag felkészültek. Nem értjük, hogy a kimutatott számok mégis mindig Szabadszállás ellen szólnak. Úgy tűnik, van­nak, akik megmásítják az adatokat - mond­ta. Ezután arról beszélt, hogy szerinte a ta­polcai kiképzőközpont megmaradása mel­lett felsorakoztatott érvek nem állják meg a helyüket. Valójában ott létre kell hozni azt, ami Szabadszálláson már megvan. Mi a gaz­daságos Magyarországnak? - kérdezte, s el­keseredetten szólt a sok munkahely megszűné­séről, a családok ellehe­tetlenüléséről. Simicskó István, az Országgyűlés honvédel­mi bizottságának alel- nöke (Fidesz) arról be­szélt, hogy Juhász Fe­renc honvédelmi mi­niszter vezetésével a po­litikai közélet elsődleges A felszólalók a laktanya fennmaradása érdekében történő összefogásra hívták fel a fi­gyelmet. FOTÓ! P. S. gált, hogy a honvédelmi miniszter kacsane­veidéhez hasonlította a kiképzőközpontot. (A hasonlat nagy felháborodást keltett a je­lenlévőkben.) A képviselő később azt mondta: Juhász Ferencnek mennie kellene ahhoz, hogy Szabadszállás maradjon! Tá­volítsák el! (A hallgatóság tapssal fejezte ki egyetértését.) Ezután a katonacsaládok sor­sáért, a megszűnő munkahelyekért mon­dott aggódó szavakat. A felszólalók között volt, aki a hazaszere­tet, a katonaviseltség, a hadsereg fontosságát hangsúlyozta. A solti Szabóné biztatta a helybélieket: ne fáradjanak bele a harcba! A jelenlévők közül többen elismeréssel illették Köhlerné Nagy Ibolya eddigi munkáját. Sző­ke Zsigmondné Kunszentmiklósról ugyan­csak összefogásra hívta fel az érintetteket, mondván: üljünk ki a Parlament elé! Egy dunavecsei férfi azt kérdezte: mekko­ra történelmi áttekintésük van azoknak, akik a védelmi stratégiát kidolgozzák? Ma­gyarországot mindig Délről vagy Keletről tá­madják meg. Az ország védelmi szempont- ,<•. jából is fontos megtartani Szabadszállást - állította. Voltak, akik megkérdezték: hol vannak, akikért aggódunk? De belátták, őket köti a parancs, e fórumra nem jöhettek el. PULAI SÁRA Fejlődik a kecskeméti nyomdaipar Nem a gépmester, számítógép hasonlítja össze a színeket M-real Nyomda Csúcstechnológiát képviselő nyomdagéppel gyarapszik a kecskeméti nyomdaipar.- A csomagolóanyag-gyártásban érdekelt M-real Petőfi Nyomda Kft. olyan nyomógéppel gyarapodott, amely a teljesítménye alapján há­rom korábbi gépsor munkáját he­lyettesítheti - mondta lapunknak Fábián Endre, a cég ügyvezető igazgatója. Ennek apropóján a káefté tevékenységének egyéb fej­lődéséről is érdeklődtünk.- Stabilizálódott-e a cég tulajdo­nosi szerkezete a korábbi évek gyakori változásai után?- Igen - válaszolt Fábián Endre.- Négy éve nincs változás a tulaj­donos személyében. Ugyanúgy a finn erdőbirtokosok a fő tulajdo­nosok, csak a nevünk változott, de már az sem újdonság. A ter­mékszerkezet ugyancsak válto­zatlan 2001 óta. Az M-real Petőfi Nyomda Kft. főként a gyógysze­rek, élelmiszeripari és elektroni­kai termékek, például izzólám­pák, fogkrémek, valamint a do­hányipari termékek csomagoló­anyagát, magyarul a dobozokat gyártja.- Kik a legfőbb megrendelők?- Elsősorban a magyarországi multinacionális cégek, amelyek az említett iparágakban működ­nek. Küldünk termékeket a szom­szédos országokba is, de a már dobozokká hajtogatott csomago­lóanyag távolabbi szállítása nem kifizetődő. Persze találkozhat a nálunk gyártott termékekkel az angol vásárló is, ha például izzó­lámpát vesz valamelyik üzletben.- Hogyan változott ez a piac az utóbbi időben?- Egyre nagyobbak a minőségi követelmények, amelyek közpon­ti kérdése egy-egy partnerünknél a csomagolóanyagok egységes színe. A színek ellenőrzését ezért immár nem is a gépmester sze­mére, hanem számítógépre bíz­zuk. Ez az egyik jelentős techno­lógiai változás az új beruházás nyomán.- Úgy tudom, más fontos fej­lesztés is történt a közelmúltban.- Az elmúlt évben digitalizál­tuk a nyomóforma kialakítását. Aki járatos a nyomdászatban, ér­ti, ha azt mondom, hogy a filmet Elsősorban a magyarországi multinacionális cégeknek szállítanak. iktattuk ki az eljárásból. A nyo­mólemez közvetlenül a számító­gépben tárolt digitális informáci­ók alapján készül. Az új gép is ezekkel a lemezekkel dolgozhat.- Ismertesse az olvasókkal az áj gép néhány paraméterét!- Ez egy MAN Roland nagyfor­mátumú nyomógép, 6 színes, hosszított szárítóval, s teljesen au­tomata berakó és kirakó oldali non-stop logisztikai rendszerrel. A gép korszerű lakkozóművel is fel van szerelve. A teljesítménye 13 ezer ív óránként, ami annak is­meretében érdekes, hogy a koráb­bi legnagyobb teljesítményű gé­pünk maximum 10 ezer ívet tu­dott. Az új gép három korábbi nyomógépet vált ki. Minden eddi­ginél összetettebb elektronikával és automatikával rendelkezik. Számítógépes színmérőrendszer felel a nyomtatott termék minősé­gének gyors beállításáért és stabi­lan tartásáért. Ez az egység digitá­lis összeköttetésen keresztül kommunikál a nyomóforma elő­készítőüzem számítógépes rend­szerével, ami nagyban segíti a nyomdafesték adagolását. Az új beruházás környezetvédelmi szempontból is jelentős, kiváló szinten felel meg az egyre szigo­rodó előírásoknak.- A dolgozók hogyan sajátíthat­ják el az új gép kezelését?- A gépmesteri tanfolyam első turnusa a gyártó cég oktatóköz­pontjában már januárban tanul­mányozhatta a berendezés hasz­nálatához szükséges egységeket. A második turnus márciusban utazhatott a németországi Offen- bachba, a MAN Roland gyárba, hogy tagjai tovább bővíthessék is­FABIAN ENDRE 1954-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1972-ben érett­ségizett a Piaris­ta Gimnázium­ban. 1976-ban nyomdamérnök szak- képesítést szerzett a Könnyű­ipari Műszaki Főiskolán, azóta a Petőfi Nyomda dolgozója. 1984-ben közgazdász egyetemi diplomát szerzett. 1997-től ügyvezető igazgató a Petőfi Nyomdában. Angolul beszél, nős. méreteiket, miután itt, Kecskemé­ten már kipróbálhatták a gépet a gyártó cég instruktorának utasítá­sai alapján. A gép szervizelésére vonatkozó oktatásra is Németor­szágban került sor, mind mecha­nikus, mind elektromos területen. Az M-real csoport finnországi nyomdájának köszönhetően arra is lehetőség nyílt, hogy a gépmes­terek tapasztalatokat szerezhes­senek egy hasonló MAN Roland gépen Tamperében.- Van-e valami egyéb újdonság az M-real nyomdában?- Mivel már évtizedekkel ez­előtt áttértünk a könyvnyomta­tásról a csomagolóanyag-gyártás­ra, nagy izgalmakat keltett az a könyv, amit már az új gépen ké­szítettünk. Bozsó Jánosnak, az Alföld híres festőjének az albu­mát jelentette meg közös gondo­zásban a Bozsó Gyűjtemény Ala­pítvány és az M-real Petőfi Nyomda Kft. b. f. l célkitűzése az EU ex- pedíciós hadseregé­nek létrehozása, mert legnagyobb veszély­nek a terrorizmust lát­ják. Ezért mindent át kell alakítani. Vissza­utalt arra a bizottsági ülésre, amelyen a lak­tanya ügyben érintett polgármesterek közül dr. Balázs Sándor is keményen kiállt a he­lyi bázis fennmaradá­sáért.- A Magyar Hon­védségnek a haza vé­delmét kell szolgálnia, amíg meg nem változ­tatják az Alkotmányt - szögezte le Simicskó István. Figyelmezte­tett: akiket most utcá­ra küldenek, ha a helyzet rosszra változ­na, nem biztos, hogy visszajönnének a had­seregbe. S nem biztos, hogy nincs szükség tartalék kiképzőközpontra. Emlékeztetett arra is, hogy a honvédelmi miniszter és a ve­zérkar a múlt év április 15-én éppen Szabad- szállás és Szombathely megmaradásáról, Ta­polca bezárásáról beszéltek, de a július végi táborfalvai bizottsági ülésen fordult a kocka. Simicskó István kijelentette: azzal, hogy le­építik a hadsereget, növelik hazánk kiszol­gáltatottságát. Egyébként - jegyezte meg ké­sőbb - a haza védelmének kérdése nem pénzkérdés és nem piaci szempontok alap­ján működik. A hazaszeretetnek kell a leg­fontosabb érzésünknek lenni. Ez adhat tar­tást, esélyt a magyar megmaradásra. Szük­ség van ütőképes hadseregre. Minden lakta­nya bezárása a biztonságunkat csökkenti hangsúlyozta. Balogh Jó’ zsef országgyű­lési képviselő (Fidesz) felol­vasta azt a par­lamenti felszó­lalását, amely­ben arra rea­„Az Alföldi Kiképző Központtal kapcsolat­ban arról tudom Önt tájékoztatni, hogy a katonai szervezet a haderő-átalakítás kereté­ben jogutód nélkül megszűnik. A katonai szervezet felszámolásának határideje 2004. december 31, melyről a kiképző központ ál­lományát tájékoztattuk. ” Részlet Juhász Fe­renc ez év május 4-én kelt leveléből amelyet Balogh József országgyűlési képviselőnek küldött.

Next

/
Thumbnails
Contents