Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-04 / 103. szám

6. oldal - Petőfi Népe P E T Ő F I NÉPE 2004. Május 4., kedd Európában nem kötelező a régiók kialakítása Nemzetközi közigazgatási kon­ferenciának adott helyet a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Az európai testvér­megyék elöljárói saját országa­ik közigazgatási felépítéséről beszéltek. A konferenciát dr. Ferenczi István, a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat főjegyzője nyitotta meg. Elmondta: az unió nem fogalma­zott meg direktívákat a magyar közigazgatással kapcsolatban, en­nek értelmében, néhány kijelentés­sel ellentétben, nem kötelező a ré­giók kialakítása, majd hozzátette: nem beszélve arról, Bács-Kiskun megye nagyobb, mint például az ausztriai Burgenland. Azt viszont problémaként említette, hogy az országnak az elmúlt tizennégy év alatt nem sikerült létrehoznia az uniós pénzek fogadására egy akk­reditált rendszert. A régiós köz- igazgatással kapcsolatban megem­lítette a Békés-Csongrád-Bács me­gyét magába foglaló dél-alföldi régi­óban például Békéssel nemcsak gazdasági kapcsolataink nincse­nek, de nem is vagyunk határosak velük. Ugyanakkor a másik két me­gyét nem érdekli a mi megyénket egyik oldalról határoló Duna prob­lémája. Hozzátette: mára határo­zottan megfogalmazódott az ol­csóbb közigazgatás igénye, amely­nek jövőjében nagyobb szerepet kell hogy kapjanak a civil szerveze­tek. Jacques Grandon, a franciaor­szági Vienne megye alelnöke elő­adása elején köszöntötte Magyaror­szágot az unióban, majd tolmá­csolta a francia nép üdvözletét, amely a szabadság és a testvériség üzenete, ahol nincsenek kicsik és nagyok; szegények és gazdagok. Elmondta: Franciaországban tör­vényhozó nemzetgyűlés működik, amelyet a szenátus kontrollál, ez alatt helyezkedik el a regionális szint, ahová az oktatás és a foglal­koztatás intézményrendszere tar­tozik. Franciaországban huszonkét régió és száz megye van. A me­gyékben közigazgatásilag a szociá­lis, gyámhatósági kérdések zajla­nak, továbbá itt felelnek az útfenn­tartásért. Hozzátette: a megyék lé­tének kérdése Franciaországban is sokáig napirenden volt, de a me­gyéknek oly erősek a történelmi hagyományaik, hogy végül nem változtattak a rendszeren. A me­gyék ezenfelül kantonokra vannak osztva, és Európában itt a legna­gyobb a községek aránya. A közsé­gek egységesítése végett húsz éve indult egy közigazgatási reform, de óriási ellenállásba ütközött, ezért két évtized alatt érték el, hogy a községek több mint a fele társulás­ban működik. Jaques Grandon vé­gezetül elmondta, hogy az állam­nak mindig törekednie kell egy igazságosabb társadalom létreho­zására, miközben erősítenie kell a meglévő közigazgatási struktúrá­kat, mert a hatalom csak ily módon viszonozhatja a reá adott szavaza­tokat. Karl Heim Schwarczwald-Baar járás elnöke véleménye szerint ma­gától értetődő, hogy Magyarország az unió tagjává váít, hiszen ez az ország volt az, amely a német né­pet kiszabadította a fal mögül. El­mondta: Európa a kis feladatokhoz nagy, mivel abban minden ország egy önálló kis ház, amelyben a nemzetek döntik el, hogy mekkora legyen a nappalijuk és a hálószobá­juk. A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát benne. Németország­ban egyébként nagyobb önállósága van az önkormányzatoknak, ugyanis náluk a város maga dönti el - ha megvannak rá a forrásai hogy például épít-e sportcsarnokot vagy színházat. A járások Német­országban általában kisebbek, mint Magyarországon a megyék, ezért nem ritka, hogy két járás összefog, és együtt alakítják ki tö­megközlekedésüket. Németország­ban három járás alkot egy régiót. A régiókból állnak a tartományok, amelyet törvényhozó hatalom irá­nyít, efölött pedig a szövetségi par­lament működik, amelynek jogai felette állnak a tartományokénak. Metzinger Éva, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal veze­tője a tizenöt évvel ezelőtti békés átmenettől a napjainkig tartó főbb közigazgatási változásokat elemez­te. Elmondta: az önkormányzási jog kollektív alapjog, melyet a sza­badságvágy determinált, de az ígért decentralizáció a mai napig nem történt meg. Hozzátette: az uniós csatlakozást egy közigazgatási re­form kellős közepén éljük meg, de mindenképpen szükség van egy ki­számítható, átlátható és olcsóbb közigazgatásra, ahogyan ezt a lisz- szaboni csúcson is megfogalmaz­ták az érintett országok képviselői, ugyanis egy gazdaságosabb köz- igazgatás a dinamikus fejlődés zá­loga. IB Bjerregard, a dán Viborg me­gye képviseletében elmondta, hogy Magyarország az ígéret földjére lé­pett, de nem szabad elfelejteni, hogy a követelmények viszont na­gyon szigorúak. Hozzátette: mi, dá­nok azt nem is tudjuk elképzelni, hogy Magyarország mekkora válto­zásokon ment keresztül az elmúlt tizenöt évben, de a munka gyümöl­cse beérett, és az utolsó sorompó is felnyílott az ország előtt. Bjerregard beszélt Bács-Kiskun megye és Dá­nia többéves kapcsolatáról, mely­nek alapja a kultúra. Elmondta: a dániai közigazgatás is óriási átalakí­táson megy keresztül, és a különbö­ző modellek körül nagy viták zajla­nak. Jelenleg ugyanis az állam, me­gye, önkormányzat tagolódás van érvényben, és ezeket az állam a ha­tékonyabb és olcsóbb közigazgatás érdekében egyszerűsíteni szeretné, amelyre a legvalószínűbbnek a ki- szélesítés látszik. A konferenciát dr. Balogh Lász­ló, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnöke előadása zárta. Az elnök úr véleménye szerint Bács-Kiskun megye sikeres csatlakozásának zá­loga elsősorban az itt előadó külföl­di barátainknak köszönhető. El­mondta: sajnos ma, Magyarorszá­gon a megyék ügye, átpolitizáló­dott, a pártoknak csak a választási érdekeik érvényesítése érdekében van szükségük a megyékre, nem­különben a régiósítást szorgalma­zókat is hasonló elvek motiválják, hiszen kiderült: az unió régiók nél­kül is tud támogatásokat osztani. Hozzátette: a Megyei Önkormány­zatok Országos Szövetsége is ab­ban egységes, hogy akkor támogat­ja a reformokat, ha megvalósul a valós decentralizáció. Az átalakítás­nak azonban a legnagyobb hátul­ütője a politika, hiszen a változá­sokhoz meg kellene valósítani a törvényi hátteret, de a jelenlegi po­litikai atmoszféra nem ideális a két­harmados törvényhozásnak. Ba­logh László a legfontosabbnak az uniós pénzek fogadásának a felté­teleit tartotta. Véleménye szerint egy úgynevezett delegált, testületi régiót kellene létrehozni a pénzek lehívására, így a megyék sértetle­nül fennmaradhatnának és fejlőd­hetnének. A KV állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. HUNGARIAN PRIVATIZATION AND STATE HOLDING COMPANY PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.; a továbbiakban: Kiíró vagy ÁPV Rt.) nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Bácsalmási Agráripari Részvénytársaság (6430 Bácsalmás, Backnang u. 2., cégjegyzékszáma: 03-10-100110: a továbbiakban: Társaság) 12.835 darab, egyenként 10.000 Ft névértékű, 6.167 darab egyenként 100.000 Ft névértékű és 420 darab egyenként 1.000.000 Ft névértékű névre szóló törzsrészvényét (a továbbiakban: Részvények) megvásárlására, amely összesen 1.165.050 E Ft névértékű, és a Társaság jegyzett tőkéjének 79,76%-át képviseli. Az ÁPV Rt. a pályázati eljárás ered­ményessége esetén további 20.559 darab, egyenként 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kedvezményes megvásár­lásának a lehetőségét ajánlja fel a Társaság munkavállalóinak. A nyertes pályázó a munkavállalóknak felajánlott, de általuk át nem vett részvényeket is köteles a Részvényekre vonatkozó részvény-adásvételi szerződésben meghatározott árfolyamon és feltételekkel (de kárpótlási jegy felhasználása nélkül) megvásárolni. A Társaságnál 500.000. 000 Ft, azaz ötszázmillió forint, alaptőke-emelés szükséges. Az ÁPV Rt. - érvényességi feltételként ­400.000. 000 Ft, azaz négyszázmillió forint tőkeemelést vár el. Az ÁPV Rt. - részvény-adásvételi szerződés megkötéséi követően 5 napon belül tartandó közgyűlésen - a Társaság alaptőkéjének a részvény-adásvételi szerződésben a Vevő által vállalt összegű, pénzbeli betéttel, névértéken való felemeléséről fog dönteni és szavaza­tával biztosítja, hogy a Társaság közgyűlése a részvényjegyzésre a Vevőt jelölje ki. A pályázónak vállalnia kell, hogy az alaptőke-emelés 50%-át a vételár megfizetésével egy időben, míg a fennmaradó 50%-át az alaptőke- emelés cégbejegyzésétől számított 1 éven belül, de legkésőbb 2005. szeptember 30-áig megfizeti. A nyertes pályázónak az arra szóló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell kötnie a részvény­adásvételi szerződést, és a vételárat a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül átutalással kell megfizetnie. A Részvények vételárának legfejebb a 10%-át a nyertes pályázó kárpótlási jegyben is megfizetheti. A Kiíró a kárpótlási jegyeket 174,2%-os árfolyamon veszi figyelembe. A Kiíró a vételár vagy annak bármekkora hányadának a forrásául Egzisztencia-hitelt, továbbá halasztott vagy részletfizetésre, illetve privatizációs lízingre vonatkozó ajánlatot nem fogad el. átvételét igazoló bizonylatot átruházni nem lehet. Konzorcium pályázata esetén a részletes tájékoztatót elegendő egy konzorcium'' tagnak megvásárolnia és átvennie. A részletes tájékoztató átvételéhez, az átvételi és ütkossági nyilatkozat megtételéhez, valamint a pályázati ajánlatok benyújtásához a meghatalmazott köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és a meghatalmazás terjedelmét. Az ajánlatok benyújtására meghatározott napig az ajánlattevőnek 100.000.000 Ft, azaz egyszázmillió forint bánat­pénzt (forintban) átutalással meg kell fizetnie az ÁPV Rt.-nek az MKB Rt.-né! vezetett, alább megadott, megfelelő számlájára. Az ajánlattevőnek a bánatpénz átutalására adott megbízásban hivatkozásul a „Bácsalmási Agráripari Rt., bánatpénz az ÁPV Rt. javára” szöveget kell feltüntetnie. A bánatpénz azon a napon számít megfizetettnek, amely napon a bánatpénz összegét az MKB Rt. a Kiíró számláján jóváírja. A bánatpénz után jóváírt kamatok a pályázót illetik meg. A bánatpénz utalásával összefüggő banki költségeket a Kiíró a visszautalt bánatpénzből és kamatokból levonja. A bánatpénz előírás szerinti megfizetése a pályázati ajánlatnak érvényességi feltétele. A bánatpénz fogadására rendelkezésre álló számlaszámok a következők:- jogi személyek számára: ,10300002-20360650-70073285;- természetes (magári)személyek számára: 10300002-20360650-70143285. A pályázónak az ajánlatában 120 napos ajánlati kötöttséget kell vállalni. A pályázónak ajánlatot kell tennie a vételár összegére, és igazolnia kell a Részvények vételára és a tőkeemelés első részlete fedezetének a meglétét. A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is - a Törvény előírásainak a betartásával- eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázati eljárás részletes feltételeit a Kiírótól megvásárolható részletes tájékoztató állapítja meg. A Társaságot a részletes tájékoztató függelékét képező információs memorandum mutatja be, és a Társaságnál adatszoba áll majd rendelkezésre, ahol a részletes tájékoztatót megvásárolt pályázók további információkhoz juthatnak. A pályázaton bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. 5 (4) bekezdése szerint magántulajdonosnak minősülő más személy, továbbá ezek konzorciuma is részt vehet. A konzorciumban pályázóknak a versenyeljárásban és a szerződéskötés, valamint a szerződés teljesítése során egyetemleges a felelősségük. A konzorciumban pályázóknak az ajánlatukban meg kell jelölniük a konzorcium képviselőjét. A Kiíró a pályázat elbírálásánál a Törvény 2. § 0) bekezdés e) és g) pont­jaiban foglaltak alapján jár el. A pályázaton való részvételnek feltétele a részletes tájékoztató megvásárlása és átvétele. A részletes tájékoztatót a Kiíró 1133 Budapest, Újpesti rakpart 31-33. szám alatti Ügyfélszolgálatán lehet átvenni, 2004. május 3-tól; a tájékoztató vételára 200.000 Ft + ÁFA. A részletes tájékoztató árát a Kiíró csak abban az esetten fizeti vissza, ha a pályázati felhívást visszavonja. A részletes tájékoztató átvételének feltétele átvételi és titkossági nyilatkozat megtétele. Az átvételi és titkossági nyilatkozatot aláírásra a Kiíró a részletes tájékoztató átadásakor bocsátja a pályázók rendelkezésére. A részletes tájékoztató átvételéről a Kiíró igazoló bizonylatot ad. A részletes tájékoztató A pályázatokat az alább megadásra kerülő címen, zárt, a pályázó személyére való utalást kívülről láthatóan nem tartalmazó borítékban, 7 példányban, magyar nyelven, a pályázó, illetve képviselőjének azt az aláírásával ellátva kell tenyújtani. Külföldi pályázó a magyar nyelvű példány mellett angol nyelven is benyújthatja ajánlatát, azon­ban ez esetben is a magyar nyelvű példány az irányadó. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI” felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a Kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, amely a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti te. Ha a példányok között eltérés adódik, az így kiválasztott példányban foglaltak az irányadók. Az ajánlatokat a nyitva álló határidőben személyesen vagy meghatalmazott útján kell tenyújtani. A pályázati borítékon fel kell tüntetni a következő szöveget: „PÁLYÁZAT - Bácsalmási Agráripari Rt.” A pályázóknak az ajánlataikat 2004. június 14-én, 13 és 14 óra között kell tenyújtaniuk. Az ajánlatok beérkezését az átvevő által kiállított átvételi elismervény tanúsítja. Az ajánlatok benyújtásának a helye az ÁPV Rt. székháza: 1133 Budapest, Újpest rkp. 31-33. szám. A pályázat lebonyolításának a további időrendjét a részletes tájékoztató tartalmazza. További felvilágosításért Koleszár István ügyvezető igazgatóhoz és Magyari Annához a 237-4104-es telefonszámon lehet fordulni. www.apvrt.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents