Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-15 / 113. szám
8. oldal - Petőfi Népe GAZDASÁGI 2004. Május 15., szombat TŰKOR Humán tőke a borászatban A jó hírnév megtartásához szükség van az utánpótlásra A borászszakma feladatai VG-CRAFiKA Forrás: VG-gyűjté Budapest Az elmúlt 15 évben erőteljesen megváltozott a különféle méretű szőlészetek, gazdaságok szakemberigénye is. Míg a topüzemekben, a kisebb vagy nagyobb gazdaságokban tanult szőlész, borász szakembereket alkalmaznak, addig a családi vállalkozásokban elsősorban az dolgozik fővagy mellékállásban, aki örökölte azt Bár sok esetben kényszervállalkozásként kezdenek bele a borászatba - véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára, mégis a rengeteg díj, az országos és a nemzetközi elismertség azt jelzi, sok olyan hazai szakember akad a bor világában, aki mesterien sajátította el a szakma fortélyait. „Pincészetünk már egy nagyobb gazdaság, de alapvetően a családi háttérre építünk, a fontosabb területeket a családtagok tanulták meg, magunkat képeztük ki” - tájékoztat a villányi borász, Bock József. A felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakembereket szívesen alkalmazzák a közepes, illetve a kisebb pincészetek. Az elvárás azonban elég nagy velük szemben, hiszen a kisebb gazdaságok univerzális, széles spektrumú szakembereket keresnek, akik nemcsak a szőlészethez, borászathoz értenek, hanem a kereskedelemhez, esetleg joghoz, informatikához is. „Jó, ha a diplomás munkatárs képes a feladatok irányítására, és nyelveket is beszél” - említi Pásti György, a BKÁE Élelmiszer-tudományi Kara Borászati Tanszékének adjunktusa. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások sok esetben még többféle szakértelemmel rendelkező munkatársat keresnek. A Monarchia Borászati Kft. például kereskedőtől elsősorban a bor szerete- tét várják el, de fontos az is, hogy kiváló értékesítő legyen. „Sajnos kevés a jó kereskedő, aki ismeri a piacot, a portfóliókat” - körvonalazta a helyzetet Kató András ügyvezető. A borászszakma jelentős bázisa vidéken van, ezért az ország több pontján erős középfokú képzés folyik, számos városban van felsőfokú is, de egyetemi szintű borászképzés csak Budapesten van. A BKÁE Élelmiszer-tudományi Karán graduális és levelező képzés keretében összesen 70 diák tanul, akik sok esetben borászdinasztia gyerekeként végzik az iskolát, vagyis megfigyelhető a tudatos utánpótlás-nevelés. Lassan tehát körvonalazódni látszódnak az egyes tájegységek borászati dinasztiái, a hagyományokat továbbvivő utódok pedig nemcsak biztosítják, hogy a borászcsaládok öröksége megmaradjon, hanem Pásti György szerint a következő generáció már jobb helyzetben is lesz a képzettség szempontjából. Bock József azonban még hiányosságokat emleget, elsősorban kereskedelmi, illetve marketingismeretek területen. „Az utánpótlást úgy oldjuk meg, hogy szakmai gyakorlat keretében minden évben 2-2 hónapra fogadunk két tanulót, és közülük az ügyeseket, szorgalmasakat, rátermetteket választjuk ki” - mondja Bock József. A felnőttképzésre, a tanfolyamokra nagy az igény a szakemberek részéről. A középiskolák és az egyetemek megpróbálnak megfelelni a képzési elvárásoknak, amelyek szervezésében a HNT is részt vesz. „Ezek rövi- debb-hosszabb tanfolyamok, tréningek, vagy akár OKJ-s végzettséget nyújtó képzések is lehetnek” - tájékoztatta lapunkat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A felnőttképzések inkább rövidebb időtartamúak, szakspecifikusabbak, azaz továbbképző jellegűek. A nagyobb borászati vállalatoknál megjelent az igény, hogy már ne csak szakmai képzésekkel támogassák a vezetők fejlődését, hanem komplex kurzusokkal is. A külföldiektől elsősorban az imázsépítést, a marketinget és az összehangolt munkát kell megtanulniuk a magyar bortermelőknek és borászoknak - ad tanácsot Pásti György. TÓTH SÁNDOR Devizaárfolyamok Cseh korona 8,03 Euró 256,39 Japán jen (100) 189,37 Lengyel zloty 53,85 Svájci frank 166,54 Szlovák korona 6,35 Angol font 380,84 Helyesbítés Félreérthető kép jelent meg lapunk pénteki számának gazdasági rovatában a Henteseket is vár az Unió című írás grafikájában. A képen szereplő személyek nem függenek össze a cikk tartalmával. Az érintettektől elnézést kérünk. ■ Jó üzlet a spárgatermesztés A hazai fogyasztás töredéke a nyugat-európainak Budapest Noha az idén jelentősen csökkenhet a spárga felvásárlási ára, a gazdák még így is jövedelmezőnek tartják a zöldség termesztését. A hazai termés nyolcvan százaléka exportra jut A hideg április miatt az idén a szokásosnál később kezdődhetett meg a spárga betakarítása Magyarországon. A nyugat-európai és a déli országokban azonban meleg volt, így a spanyol és görög zöldség hamarabb tudott megjelenni a piacokon. Még el sem fogyott a görög, már beáramlott a magyar piacra a szlovák és a német spárga is. A spárga továbbra is jó üzletnek számít - véli Fehér Béláné, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola nyugdíjazott tanára. A melegre rendkívül érzékeny növény az idén azonban Európában egyszerre, torlódva érett be, így árcsökkenésre lehet számítani. Magyarország össztermelése 5000 tonna körül becsülhető, amelynek megközelítőleg nyolcvan százalékát exportáljuk. Főbb exportpiacunk Németország és Ausztria. A belföldi fogyasztás még mindig alacsony, jóval kisebb az uniós átlagnál (2 kilo- gramm/fő/év). A két legnagyobb termelő mellett Magyar- országon majd négyszáz őstermelő foglalkozik spárga- termesztéssel. A termelés elaprózott, hiszen többségük egy-két hektáros területen termel. Míg 1994-ben a termőterület megközelítette a 300 hektárt, ez egyes becslések szerint mára már elérheti a 2000 hektárt is. Fehér Béláné - aki oktatóként és kutatóként több évtizede foglalkozik a spárga termesztésével - szerint tény, hogy a spárga meglehetősen nagy munkaigényű, viszont a legjobban fizető áruk közé tartozik. Termelése ugyanis kifizetődő, önköltsége kilogrammonként 200-260 forint, amely szezonban akár 320 forintért is értékesíthető. A versenytársak csak úgy előzhetők meg, ha a korai és bőtermő spárgafajták termesztését szorgalmazzuk - tette hozzá. A világ spárgatermelésének kilencven százalékát Kína adja, amelyet Görög-, Spanyol-, Francia- és Olaszország követ. Fehér Béláné szerint a magyar termelési körülmények a legmegfelelőbbek között vannak. Megőrizni Németh László szellemiségét Szoboravató és ballagási ünnepség Lakiteleken A kecskeméti Németh László Gimnázium végzős osztálya múlt héten szombaton a Lakitelek Népfőiskolán tartotta ballagási ünnepségét. A rendezvényen avatták fel a nagy író mellszobrát a népfőiskola udvarán. Az eseményen jelen volt Németh Ágnes, az író lánya is. Jelentős nap ez a mai a végzős diákok életében - kezdte köszöntő beszédét a házigazda Lezsák Sándor országgyűlési képviselő. És jeles nap a Lakitelek Népfőiskola életében is - tette hozzá -, mert sikerült immár sokadik alkalommal érettségi elé kormányozni olyan ifjakat, akik felnőtt korukban döntötték el, hogy továbbtanulnak. De jelentős azért is, mert sikerült - szintén sokadszor - itt, a népfőiskolán szobrot is állítani. A leleplezésre váró alkotás a kilencedik mellszobor, amely a Lakitelek Népfőiskola Szent István-kápolnája, illetve a Köl- csey-ház előtti téren áll. A két esemény úgy kapcsolódik össze, hogy most a kecskeméti Németh László Gimnázium végzős diákjainak jelenlétében avatjuk fel Németh László, a minőség forradalmárának szobrát - fogalmazott a hon- kesztője. - Mert a jövő a mindenkori fiaatya. - Annak az embernek állítottunk taloké - fűzte hozzá, majd így folytatta: most szobrot - hangsúlyozta -, aki épp - Tudásvággyal, érdeklődéssel, állandó időszerű gondolatával erősíthet minket, kíváncsisággal, kísérletező kedvvel, tájémost, az uniós csatlakozást követő napokban. Mert Németh László volt az, aki megfogalmazta: „A magyarságnak vagy európai problémák megoldását kell magára vennie, vagy a maga problémáiban is alul marad.” Egy szobor avatása mindig a jövőbe mutat, hiszen a szobor, az idővel dacoló létével a jövendőt juttatja eszünkbe - fogalmazott avatóbeszéde bevezetőjében Fűzi László, József Attila-díjas író, irodalomtörténész, a Forrás című irodalmi folyóirat főszerA rendezvényen az író lánya (középen) is jelen volt. A Németh László Gimnázium végzőseit a népfőiskola Kölcsey-házában búcsúztatták. kozódó hajlammal megáldott és megvert mindenkori fiatal volt az is, akit ez a szobor ábrázol, akinek emléket állít: Németh László. A Kossuth- és Herder-díjas író munkásságáról szólva Fűzi László leszögezte: - Németh László nem csak író, gondolkodó is volt, aki az elsők között vizsgálta az olyan huszadik századi gondokat, mint az eltömegesedés vagy a totálissá váló kiszolgáltatottság, s tette mindezt gondolkodásunk részévé. Közösségi gondolkodó is volt - fűzte hozzá -, hiszen a magyarság sorsáért érzett aggodalmától és tettvágytól egyetlen pillanatra sem távolodott el. Rendkívül sokoldalú egyéniség volt: tanár, orvos, műfordító. Ám akkor járunk el helyesen, ha úgy fogalmazunk: mindez együtt volt Németh László. Nem egymás mellett és egymás után, hanem mindig egymás mellett és egyszerre. Az író mellszobrát lánya, Németh Ágnes, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója és Fehér István, a kecskeméti Németh László Gimnázium igazgatója leplezte le. Lantos Györgyi csongrádi szobrász- művész alkotását Szabó Tamás lakiteleki református lelkész áldotta meg, aki elmondta: Németh László a huszadik századi magyar protestantizmusnak, azon belül is a kálvinista református- ságnak kiemelkedő prófétai alakja, üdvösségügyének lángelméje és képviselője volt. Ezután Lezsák Sándor felolvasta a szobor talapzatának hátsó, Németh László életútját és főbb műveit ismertető feliratát. Végezetül a honatya bejelentette: a népfőiskola Nemzeti Panteonja hamarosan újabb alkotásokkal gyarapodik. Még idén Klebelsberg Kunó és Si- mándi József mellszobrát tervezik felavatni. Az ünnepséget követően a végzős diákok átvonultak a Kölcsey-házba, ahol Varga Sándor, Lakitelek polgármestere köszöntötte a diákokat, tanáraikat és a ballagók hozzátartozóit. A község első embere köszönetét mondott a népfőiskola alapítóinak a lehetőségért, amelyet a tanulni vágyó felnőttek számára teremtettek. Köszönetét mondott továbbá a dákoknak kitartásukért és szorgalmukért, amellyel tovább gyarapítják tudásukat, ezáltal is elősegítve Lakitelek fel- emelkedését. Végezetül kijelentette: a település önkormányzata a jövőben is minden segítséget és támogatást meg kíván adni az intézmény fejlődéséhez. Az ünnepségen felszólalt Németh Ágnes is, aki elmondta: külön örömmel tölti el a tény, hogy Németh László szobrának leleplezését összekapcsolták az azonos nevű gimnázium végzőseinek ballagásával. Legyenek büszkék arra, hogy sikerült a mai napig eljutniuk - hangsúlyozta a végzősöknek mondott beszédében Fehér István, a gimnázium igazgatója. Hiszen menet közben sokan meghátráltak, nem vállalva a nehézségeket - tette hozzá. Végezetül az igazgató Petőfi sorait idézte: „Az életcél boldogság, de elébb fáradni kell, hogy ezt a célt elérd.” A másodikosok tarisznyával ajándékozták meg végzős társaikat, majd Olajos István osztályfőnök egy Németh László-idézettel búcsúztatta diákjait: „Egy ember élete elsősorban erkölcsi harc. A világ erői körülfogják, s ő vagy szolgáltatja magát, vagy rájuk kényszeríti a természetébe írt magasabb megbízatást. Életből szerepet, természetből jellemet formál.” Németh László politikusokról megfogalmazott, de a végzős diákokra is érvényes gondolatával zárta az ünnepséget a házigazda Lezsák Sándor is: „Fejétől bűzlik a hal, de a fejen nem kell mindig politikusokat érteni. Nem szeretem azt, ha minden felelősséget a rossz politikusokra tolnak. Mert ha a magyar művelt osztálynak csak egy töredéke tenné a kötelességét, akkor a mai politikusok többsége nemhogy a magyar parlamentből, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna.” Nagy igazság ez, véssék jól emlékezetükbe - hangsúlyozta a honatya -, mert a magyar művelt osztálynak önök is részesei lesznek, helyi és tágabb közéletünk alakításának, formálásának. Ehhez adjon erőt a Jóisten és az a közösség, család., környezet, amelyben élnek. _______ sz^a.
