Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-13 / 111. szám

Nyertes pályázatok A Dráva medence ökoturisztikai FEJLESZTÉSE Európában egyedülállóan természetes ál­lapotban maradt fenn a Dráva-medence. Erre a természeti kincsre épül a Dráva- projekt, amely komoly turisztikai fejlesz­tést jelenthet a Dél-dunántúli Régióban. A projektet nyomon kísérő sorozatunk mostani részében a projektötlet alapjait ismerhetjük meg. A Dráva mentén fekvő kistérségek az ország legkevésbé fejlett területei közé tartoznak. A II. világháborút követően a határfolyó, valamint annak környezete a külvilág számára elzárt volt, a térséget a fejlesztések elkerülték. Ez a hátrány egy­ben óriási előnyt is jelentett, hiszen felbe­csülhetetlen természeti értéket sikerült megőrizni. A projekt ötlete abban a felis­merésben rejlik, hogy ezt az Európában egyedülálló örökséget az emberek termé­szet felé fordulásával, az ökoturizmus tér­hódításával kiválóan lehetne turisztikai célokra hasznosítani. S ráadásul mindezt a kincsek megóvásával, a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően. A projekt kiválóan illeszthető a Regionális Operatív Program Turisztikai vonzerők fejlesztése prioritásához, és mivel a terület egyben egy nemzeti parknak, a Duna-Dráva Nemzeti Parknak is része, a Dél-Dunántú- lon a pályázat plusz pontokat is kaphat. A körülbelül 1 milliárd 400 millió forintos költségvetésűre tervezett projekt megva­lósítása a foglalkoztatottság növelésével és a lakosság jövedelmi szintjének eme­lésével jelentősen segíthet a súlyos prob­lémákkal küzdő térség emberei gondjai­nak megoldásában. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2003 tavaszán a Pályázat Elő­H készítő Alaphoz (PEA 1) rendezett kistér­ségi fórumain több kistérség is egyidejű­leg felvetette a Dráva turisztikai hasznosí­tására vonatkozó ötleteit. Ebből születtek aztán azok az összes érintett kistérséget bevonó találkozók, ahol az elképzelése­ket egy olyan nagy, az egész Dráva-me- dencét érintő komplex projektelképzelés­sé gyúrták, ahol az együttműködésben jól előjönnek a szinergiahatások is. A Dráva mentén elhelyezkedő kistér­ségek a közös megvalósításban látták a pályázat sikerét, így alkot ma egységet Csurgótól, Nagyatádon, Barcson, Sellyén keresztül - Siklósig mintegy 80 önkor­mányzat. Az együttműködés koordinálása izgal­mas szellemi feladat Baranya megye ön- kormányzata számára, amely a gesztor szerepet felvállalta. E munka eredményeként készült el a pályázat, amely mintegy másfél milliárd forint értékű, a Dráva mentén megvalósu­ló, a Duna-Dráva Nemzeti Park természe­ti értékeihez kötődő projektelemeket tar­talmazott. A szentesi Petőfi Szálló REKONSTRUKCIÓJA Szentes város Önkormányzata elhatá­rozta, hogy a ROP Település-rehabilitá­ciós program során felújítja a város szál­lodáját. A Petőfi Szálló Szentes központjában található, annak domináns épülete, a vá­rosképre gyakorolt hatása is meghatáro­zó, kiemelt építészeti emlék, melynek re­habilitációja a városközpont rehabilitáció­ját is jelenti. A projekt megvalósítása 80 ezer lakos érdekét szolgálja, hiszen a tér­ség központja is. A kistérségnek nincs szállodai szálláshelye, ami bénítja az ide­genforgalmi fejlődést, korlátozza az üzleti célú utazásokat. A projekt célja, hogy az egykori pati- náns szállodaépületet helyreállítsa, felújít­sa és eredeti funkcióinak megfelelően szolgáltatásokkal töltse fel. Ezáltal hozzá­járul a városközpont teljes rekonstrukció­jához (a főtér, középületek megújultak, il­letve folyamatosak az arra irányuló pályá­zatok), a város turisztikai lehetőségeinek kiaknázásához, különös tekintettel az üz­leti turizmus keretében, a városba érkező vendégek igényeinek kielégítésére. A szálloda és az egyéb kiegészítő szolgáltatások megvalósításával - a tér­ség egyetlen szállodai szálláshelyeként - kielégíti a térségbe érkező vendégek el­várásait, alapjául szolgál a ma még gye­rekcipőben járó utazásszervezésnek. A térségben szervezett és üzleti turizmust indukál. Lehetővé teszi, hogy Szentesen 500 fős konferenciákat rendezhessenek, amelynek alapja a tudományos, mező- gazdasági és feldolgozóipari háttér. AZ ÖKOTURIZMUS FEJLESZTÉSE A Tisza-tónál A Tisza-tavi önkormányzatok egyrészt a ROP - A turisztikai potenciál erősítése 1.1, Turisztikai vonzerők fejlesztése, más­részt a Regionális Koncepció I. Prioritás 1.2.2. intézkedések biztosította pályázati támogatások felhasználásával tervezik a Tisza és mellékfolyói, valamint a Tisza-tó turizmusának komplex fejlesztését. A Tisza-tó - mint idegenforgalmi célte­rület - fejlődése érdekes és környezetileg veszélyes pályán halad. A tavat 30 évvel ezelőtt nem idegenforgalmi céllal alakítot­ták ki, így ilyen irányú fejlesztésének kon­cepciója sem volt napirenden. A 90-es évek elejétől az idegenforgalmi igénybe­vétel fokozatosan meghatározóvá vált, s a vendégforgalom elkezdett dinamikusan növekedni. Egyre több turisztikai vállalkozás pró­bál megélni ezen a területen is, ugyanak­kor a hátteret biztosító idegenforgalmi inf­rastrukturális fejlesztések elmaradtak. Mindezek mellett a tavat létrejötte óta vé­gigkíséri a természetvédelmi funkciója, hi­szen felső része a kialakítása óta védett, s mára már nagyobbik fele a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a Világörökség része, szerepel a „Nemzetközi jelentősé­gű vadvizek” listáján. Ugyanakkor a felté­telek hiányában szabályozatlanul zajló tu­rizmus jelentős környezetterhelést és kör­nyezetszennyezést jelent ezen az értékes területen. Az utóbbi években a Tisza-tó promó- ciójában is hangsúlyos szerepet kap a természet, a természet közeli turizmust bízva abban, hogy aki a természet kedvé­ért jön a tóhoz, kevésbé károsítja azt. A tó egyediségének, sajátságos természeti környezetének híre egyre gyorsabban terjed, de az is látható, hogy a turizmus szabályozott mederbe terelése nélkül a látogató „feléli” a látványt. A projekt célja: Az ökoturizmus keretein belül egy önálló idegenforgalmi vonzerővel is ren­delkező, nagyobb látogatói létszámot is károsítás nélkül fogadni képes tóparti ter­mészeti bemutató, oktató és nevelő he­lyet, azaz ÖKOCENTRUM-ot kívánnak lét­rehozni. Ehhez kapcsolódóan a tó bemu­tatható részein kitáblázott csónaktúra út­vonalakkal és tanösvények, madármegfi­gyelő helyek kiépítésével szeretnék a lá­togatóknak kisebb környezeti terhelés mellett a természet teljesebb megismeré­sét biztosítani. Olyan ökoturisztikai fogadóbázis léte­sítése, ami önálló idegenforgalmi vonz­erőként is megjelenhet, ugyanakkor a ré­gió turizmusának motorja, fő szervező ereje lehet. A projekt a hazai és külföldi vendégek számára kíván garantált prog­ramokat biztosítani, ugyanakkor a helyi lakosság körében bizonyos tudatformá­lást megvalósítani. Járóföld * II, évfolyam 5, s*ém • 2004, i i > 4 Észak-Alföldi KITÖRÉSI PONTOK Az Észak-Alföldi Régió Magyarország északkeleti részén fekszik és határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romá­niával. Területe 17729 km2, amely hazánk területének 19,1 százalékát teszi ki; a ma­gyarországi népesség 15,3 százaléka, az­az 1,56 millió fő él itt. A Régiót Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigaz­gatási területe alkotja - mutatja be lapunk­nak a régiót Kelemen István régióigazga­tó, a Magyar Terület- és Regionális Fej­lesztési Hivatal Területigazgatási Főosztá­lyáról. A regisztrált munkanélküliek aránya (7,8 százalék) az országos átlag fölött van, a munkanélküliek jelentős százaléka pá­lyakezdő. Az országos GDP előállításából a három megye 9,6 százalékkal részese­dik (KSH, 2001). A terület legfontosabb természeti kin­csei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek. Közlekedés-földrajzi szempontból (vasút, közút, regionális re­pülőterek) a régió kulcsfontosságú, cso­móponti szereppel bír. Nagy jelentőségű a vasútvonal: ezen érhető el a legköny- nyebben a főváros, a fővonal érinti mind­három megyeszékhelyet és egyben a ré­gió legfontosabb közlekedési tengelyé­ben halad. Az M3 autópálya immár elérte a régiót, továbbépítése jelenleg is tart. A regionális repülőterek a gazdaság élénkí­tésében kulcsszerepet játszhatnak. A deb­receni regionális nemzetközi repülőtér és a nyíregyházi, a szolnoki, valamint a kun- madarasi repülőterek jövőbeli fejlesztése erősítheti a régió vonzerejét. A régió fon­tos határátkelőhely, a magyarországi ha­tárforgalom körülbelül 12 százaléka itt bo­nyolódik. Magyarországon csak az Észak- Alföldi Régiónak van Ukrajnával közös ha­tárvonala. A terület adottságainak meghatározó­ja Alföld. Az agrárium jó adottságokkal bír. A mezőgazdaság kb. 11 százalékkal járul hozzá a régiós GDP értékéhez, amely két­szerese az országos átlagnak. A mező- gazdaságnak régi hagyományai vannak: az Észak-Alföld Magyarországon belül je­lentős élelmiszer-feldolgozóipari alap-, il­letve nyersanyagtermelő bázis és jó minő­ségű, a térséghez köthető agrártermékek­kel rendelkezik. A régióban a beruházások 1997-től gyorsultak fel, s üteme azóta nem marad el a nemzeti folyamatokétól, így a régió korábbi időszakból felhalmozódott lema­radása nem növekszik tovább. A külföldi befektetők közül az amerikai, az osztrák, az olasz és a német csoportok jutottak meghatározó részesedéshez. A gazdaság fontos pillére a kisszámú, de nagy alaptő­kével és komoly volumenű termeléssel jel­lemezhető részvénytársasági kör. A külföl­di tőkebeáramlás hozzájárult a munkanél­küliségi helyzet további romlásának meg­akadályozásához, az exportképesség fo­kozásához, a technológiai megújuláshoz, a termelékenység növekedéséhez, a be­ruházások felfutásához, azaz végered­ményben a Régió - különösen néhány kis- és középváros - gazdaságának stabi­lizálódásához. Az iparban meghatározó a tőkeigényes vegyipar, ruházati ipar, élel­miszeripar, illetve a gépipar. Ezek több vá­rosban meghatározóak, térségi jelentősé­gűek. Legjelentősebb vállalatok: Samsung (elektronika) - Jászfényszaru, Electrolux (elektronika) - Jászberény, Zeiss (optikai műszergyártás) - Mátészal­Szab-*?V. /^rlajdú-Bihar Jásít\Nagykun-Szoi(nok Népesséq 2002.01. (ezer fő) 1560 15,3 Települések száma 2002.01. (db) 387 12,3 Ebbél városek száma (db) 58 21,8 Foqlalkoztatottak 2001 (ezer fő) 507 13,1 Munkanélküliséqi ráta 2001 (%) 7,8 136,8 Gazdasáqi szervezetek 2001 (db) 104102 11,3 Külföldi céqek, 2000 (db) 1232 4,6 GDP, 2000 (Mrd Ft) 1265 9,6 Eqv főre jutó GDP 2000 (ezer Ft) 942 72,0 Ipari termelés értéke 2001 (Mrd Ft) 1205 9,6 Beruházások 2001 (Mrd Ft) 164 7,4 • Régiós érték • Régiós/Országos érték (%) 2004. • II. évfolyam 5. szám • Járóföld ka, ICN-Alkaloida (gyógyszeripar) - Tiszavas-vári, TEVA-Biogal (gyógyszer- ipar), Daewoo-MGM (gépipar), National Instruments (számítógépalkatrész-gyár­tás) - Debrecen, Curver-Rubbermaid (mű­anyagipar) - Ebes, GE Lighting Tungsram (elektronika) - Hajdúböszörmény, Hajdú­sági Iparművek (gépgyártás) Hajdúhadház, INTERSPAN (faipar) - Vásárosnamény, Brau Union Magyaror­szág Rt. (sörgyártás), Unilever (élelmiszer- ipar) - Martfű. Az Észak-Alföldön 25 ipari park és 3 vállalkozási övezet található (a záhonyi, a bihari és a kunmadarasi vállal­kozási övezet), ahol a letelepedő vállala­tok és üzemek jelentős pénzügyi kedvez­ményekben részesülhetnek. Az 1990-es évek az Észak-Alföldi Ré­gió esetében is markáns áttörést hoztak a kommunikációs szektor területén. 1995-re nagyrészt kiépült az optikai vezetékes ge­rinchálózat, megkezdődött az analóg köz­pontok digitalizálása, az összes térség be­kapcsolódott a hazai és nemzetközi távhí­vásba, megindult a korszerű adatátviteli szolgáltatások fejlődése és egyre na­gyobb szerepet kap a nagysebességű adat-, hang- és képi információ továbbítá­sa is. Középpontban a kutatás­fejlesztés Egyetemi képzés jelenleg Debrecen­ben folyik, itt található az Észak-Alföldi Ré­gió felsőfokú képzési kapacitásának fele. A Közép-Magyarországi Régió után a ku­tatás-fejlesztési (K+F) intézményi hálózat itt a második legjelentősebb az ország­ban. Erre a magas színvonalú K+F tevé­kenységre alapozva az innováció betele­pülésének és fejlődésének elősegítése (technológia-, termék- és innováció-fej­lesztés) és a külföldi és belföldi tőke bevo­násának ösztönzése a felzárkózás szem­pontjából létfontosságú. A felsőoktatási intézmények« meghatározó bázisai a ku­tatás-fejlesztési potenciáljának is, így a K+F szektor szintén koncentrált területi­leg: kapacitásainak meghatározó része 9 4 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents