Petőfi Népe, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2004. Május 13., csütörtök Látlelet a mezőgazdaságról A gazdasági szervezetek száma 2000- hez viszonyítva hét százalékkal csökkent tavaly a mezőgazdaságban. Az egyéni gazdaságok száma mintegy húsz százalékkal esett vissza három év alatt - derül ki a statisztikai hivatal adataibóL Magyarország Az adatfelvétel előzetes eredményei szerint az elmúlt évben Magyarországon 7800 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet és közel 766 ezer egyéni gazdaság működött. A 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás óta a gazdasági szervezetek száma 7, az egyéni gazdaságok száma 20 százalékkal csökkent. Átlag három hektár A gazdasági szervezetek 89, az egyéni gazdaságok 75 százaléka használt gazdaságméretű termőterületet. A gazdasági szervezetek által használt átlagos termőterület nagysága 2003-ban 503 hektár volt, az egyéni gazdaságok esetében pedig alig haladta meg a 3 hektárt. Mindez a 2000. évi összeírás eredményeihez képest a gazdasági szervezetek átlagos termőterületének 24 százalékos csökkenését, az egyéni gazdaságok területének 22 százalékos növekedését jelenti. Gazdálkodni nagyban jó Jelentős eltéréseket mutat a két gazdálkodási forma birtokstruktúrája is. A gazdasági szervezetek 20 százalékában a termőterület nagysága meghaladta a 300 hektárt, ők művelték a gazdasági szervezetek által használt termőterület 88 százalékát. Az egyéni gazdaságok 72 százaléka továbbra is 1 hektárnál kisebb termőterületen gazdálkodott. Míg az 50 hektárnál nagyobb termőterületet használó egyéni gazdaságok aránya alig haladta meg az 1 százalékot, az általuk művelt termőterület az egyéni gazdaságok termőterületének közel 40 százalékát tette ki. A megművelt termőterület nagysága csak néhány egyéni gazdaság esetében haladta meg a 300 hektárt. Gazdaságméretű állattartással a gazdasági szervezetek 28, az egyéni gazdaságok 63 százaléka foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy 2000 óta az állattartó gazdasági szervezetek száma 11 százalékkal, az állattartó egyéni gazdaságoké közel egynegyedével csökkent. A gazdasági szervezetek esetében a szarvasmarhatartás, az egyéni gazdaságok esetében pedig a sertéstartás volt a meghatározó. A gazdasági szervezetekben 2 (szarvasmarha, sertés), az egyéni gazdaságokban 4 állatfaj (sertés, szarvasmarha, juh, ló) adta az állomány 90 százalékát. Főképp növénytermesztés Eltérőek a gazdaságok tevékenységtípus szerinti jellemzői is. 2003-ban a gazdasági szervezetek 72 százaléka kizárólag növénytermesztéssel foglalkozott. A specializálódás irányába történő elmozdulást jelzi, hogy miközben az elmúlt 3 évben a kizárólag növénytermesztési tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma 30 százalékkal nőtt, hasonló arányban csökkent azoknak a gazdasági szervezeteknek a száma, amelyek vegyes gazdálkodást (azaz növénytermesztést és állattenyésztést egyaránt) folytattak. A kizárólag állatállományt tartó gazdasági szervezetek aránya 3 év alatt alig változott. ; csatlakozás hatásai már idén érződnek majd. A gazdasági szervezetekhez hasonló tevékenységi struktúraváltás az egyéni gazdaságok esetében nem következett be. A 2000. évhez hasonlóan az egyéni gazdaságok közel 40 százaléka kizárólag növénytermesztéssel, közel egynegyede csak állattartással, 38 százalékuk pedig mindkettővel foglalkozott. Vizsgálták a gazdaságok jellemzőit a termelés célja szerint is. 2000-ben az egyéni gazdaságok 60 százaléka kizárólag saját fogyasztásra termelt, a kifejezetten piacra termelők aránya csupán 8 százalék volt. Lényeges változás 2003-ra sem következett be, az értékesítésre termelők aránya csupán néhány százalékkal nőtt. A kizárólag saját fogyasztásra termelés főként a csak állattartással foglalkozó egyéni gazdaságokat jellemezte (83 százalék), míg a vegyesen gazdálkodó egyéni gazdaságok esetében volt a legalacsonyabb (47 százalék). A növény- termesztő egyéni gazdaságok ötödé értékesítési céllal termelt, ezzel szemben az állattartó egyéni gazdaságoknak csak két százaléka volt piacorientált. Több munka Az egyéni gazdaságok számának csökkenésével és átlagos méretük növekedésével párhuzamosan 75-ről 82 napra nőtt az egy gazdálkodóra jutó ledolgozott munkanapok száma. A férfi gazdák 23 százalékkal többet (86 napot) dolgoznak a nőknél. Az egyéni gazdaságokban a főfoglalFOTO: PULAI SÁRA közösként mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók aránya 2000- hez képest - a gazdaságok méretének növekedésével arányosan - 5 százalékos növekedést mutat (2003-ban arányuk 62 százalék volt). A főfoglalkozásként gazdálkodó nők aránya 17 százalékkal magasabb a férfiakénál (férfiak esetében 2003-ban 58 százalék volt). Az elmúlt három évben az egyéni gazdálkodók korösszetételének változása a 35 év alatti gazdálkodók arányának csökkenésével, az 55 év felettiek arányának növekedésével jellemezhető. A gazdálkodók elöregedése a nőkhöz képest a férfi gazdálkodóknál - akik a gazdálkodó^ háromnegyedét teszik ki - erőtelje-* sebben jelentkezett. Városgazdasági Kft. Díjemelés a szolgáltatások színvonalának biztosításáért Kecskeméten május 15-től többet kell fizetnünk a szemétszállításért. A díjemelésről legutóbbi ülésén döntött a város közgyűlése.- Miért volt szükség az intézkedésre? - kérdeztük a Városgazdasági Kft. hulladékgazdálkodási részlegének vezetőjétől- A szemétszállítási díj felülvizsgálata minden évben megtörténik - mondta Csongor Attila. - Az idei vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy nem tarthatóak a korábbi díjtételek. Az emelést indokolta a költségek - többek között a személyi és dologi kiadások- növekedése. A személyi kiadások kisebb részben munkatársaink igen szerény mértékű béremelésével növekedtek. Ennél lényegesebb tételt jelent az aktív fizikai dolgozók létszámának növelése, amire a szolgáltatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében volt szükség. Mint köztudott, a szemétszállítás vasár- és ünnepnapokon is működik, és ennek zavartalan megszervezését, illetve lebonyolítását csak a korábbinál több emberrel tudjuk megoldani. Létszám- bővítést igényelt a társasházakat érintő hulladékszállítási rendeletmódosítás, valamint a Városgazdasági Kft. kintlévőségeinek behajtásához nélkülözhetetlen pontos adatok beszerzése is.- Mennyivel kell majd többet fizetnünk a szolgáltatásért?- Szeretném ezúton is cáfolni azokat a híradásokat, amelyek 25 százalékos hulladékszállítási díjemelésről tájékoztattak. Ez nyilvánvalóan félreértésen alapult. A szemétszállítási díj a lakosság számára két részből áll. Az egyik a hulladék gyűjtésének és szállításának díja, ahol az emelés 12,47 százalékos. Az új tarifa literenként nettó 1,162 forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy 60 literes kuka esetében az ürítési és szállítási díj évente nettó 6324 forint, míg egy 110 literes edénynél 11 ezer 594 forint. A szemétszállítási díj másik részét a lerakati, vagy más néven depó-díj adja, amely a 9,6 százalékos emelést követően literenként nettó 0,865 forint lesz. A két rész együttesen 11,1 százalékos emelést jelent. Június 1-től társaságunk 8 százalékkal emeli az edénybérleti díjakat, és többet kell fizetni Városgazdasági Kft. feliratú hulladékgyűjtő zsákokért, valamint a matricákért is. Az előbbiek 220, az utóbbiak 180 forintba kerülnek majd. A zsákok és a matricák egyébként kizárólag a háztartásokban keletkező többlethulladék elszállítására szolgálnak, a kötelező közszolgáltatás ezekkel nem váltható ki. A díjemelésből befolyó többlet pénz jelentős részét természetesen a szolgáltatás színvonalának javítására kívánjuk fordítani.- Milyen egyéb újdonságról tud beszámolni a hulladékgazdálkodási részleg munkáját illetően?- A felmerült igények alapján a napokban indítottuk el azt az akciót, melynek keretében a háztartási mennyiségű PÉT palackot cégünk díjmentesen átveszi. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy az összegyűjtött palackokat a lakosoknak kell központi telepünkre szállítania, ahol térítésmentesen lerakhatják. Béke fasor 71/A. számú telepünk hétfőtől csütörtökig naponta 8-16 óráig, pénteken 8-14-ig kereshető fel. Az összegyűjtött PÉT palackokat bálázzuk és értékesítjük. A bevételből az akció költségeit fedezzük. Terveink között szerepel, hogy a 2004-2005-ös tanévtől - az eddigi 14 helyett - a város valamennyi oktatási intézményében jelen legyünk PÉT palack gyűjtő edényeinkkel. VÁROSGAZDASÁGI KFT Külföldön szeretnék tanulni 2. rész Bence és Zsolt megtudta már, milyen feltételekkel tanulhat külföldön, és milyen követelményekre számítson. De rengeteg kérdés kavarog még a fejükben. Vajon igénybe vehetik a diákhitelt? És a későbbiekben más országok is elismerik majd a diplomájukat? Meddig kell egyáltalán iskolába járni?- Hány éves korig kötelező az oktatás az EU-báni- A csatlakozást követően nem változik a szabályozás. Általában 16 éves korig kötelező az oktatásban való részvétel, azon gyermekeknek viszont, akik az 1998/1999-es tanévben, vagy később kezdték meg tanulmányaikat, a tankötelezettség 18 éves korukig tart.- Ingyenes lesz-e a tankönyv?- Egyes országokban a tankönyveket a tanulók ingyen megkapják, máshol úgynevezett térítési díjat kell fizetni érte, a tagállamok többségében pedig bizonyos támogatás mellett vásárolják meg a könyveket. Hazánkban a kormány- program szerint 2005 szeptemberére valamennyi 1-13. évfolyamos diák ingyenesen fog tankönyvhöz jutni.- Lesznek-e új tantárgyak?- A csatlakozás miatt nem, de ettől függetlenül az iskoláknak lehetősége van új tantárgyak oktatására.- Akkor is kaphatunk diákhitelt, ha EU-tagállambeli iskolában tanulunk?- A jelenlegi szabályok szerint nem. Csak az a magyar állampolgár jogosult diákhitelre, aki tanulmányait Magyarországon, a felsőoktatási törvényben meghatározott intézmények valamelyikében, akkreditált képzésben folytatja.- Kölcsönösen elismerik a diplomákat és a képesítéseket az unióban?- Munkavállalás esetén többnyire igen. A szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést. Az elismerés két módon történhet. Egyrészt az orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülőnő, építész és az ügyvédi szakma esetén az elismerés automatikus. Vagyis a diplomát bemutatva minden további nélkül elkezdhet dolgozni, még nyelvvizsgát sem írhatnak elő. A többi „szabályozott szakma” esetében a diploma elismerését kérvényezni kell. Ha lényeges különbségeket találnak, a kérelmezőt továbbképzésre, vagy különbözeti vizsgára kérhetik föl. „Nem szabályozott szakma” (pl.: újságírás) esetén a tagállamok belső jogszabályai szerint, honosítási eljárásban történik az elismerés. Amennyiben magyar diplomával szeretnénk továbbtanulni, a www.enic-naric.net honlap nyújt tájékoztatást az elismerésről.- Továbbra is többnyire a tehetőseknek lesz lehetősége külföldön tanulni?- Nem. Ugyanis a magyar diákok valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe az adott ország polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt, és tanulhatnak. így tandíjmentesség esetén a magyar diáknak sem kell fizetnie az oktatásért.- A magyar képzés színvonala megfelel az unió elvárásainak?- Igen, hazánk egyetemei, főiskolái és szakképzései is megfelelnek az uniós feltételeknek. A magyar munkavállalók így jól meg tudnak majd felelni a szakmai igényeknek, akadályt leginkább a nyelvtudás hiánya okozhat. jljjfe MlMLSíTf BHAfMU Hí VAJAI iíhCii a KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT ..uoo.wwu. Bővtüií R iAHHOWAiÓ: WWW.EU2004.HU VAGY ti OÓ 80 J8 2004 IM.ltNLÍ, ILíiAOVS/ÁAlO!»,
