Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-20 / 92. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK 2004. ÁPRILIS 20., KEDD 11 Hl KÖRKÉP Nézőpont A. Tóth Sándor______________________ Homokhaza népe és a svéd pásztorok Amikor 10-12 éve az első előadásokat hallottam az Európai Unióról, svéd, portugál, francia hírnököktől, tetszettek a gazdasági integráció alapelvei, törekvései. Egy svéd elmondta például, mily nagy szerepe van országukban annak, hogy minél zordabb vidéken gazdálkodik egy farmer, annál több támogatást kap, bár a produktum, amit az EU asztalára letesz, édeskevés. Viszont a támogatás révén munkájából meg tud élni ott, ahová született - úgymond élhető számára a vidék -, nem kívánkozik be a városba, ahol azok számát szaporítaná, akik - állástalanok lévén - az államnak tartják a markukat. Jóllehet, hideg fejjel alkották meg ezt az alapelvet, mégis humánus­nak tartottam. Ez volt az az Európai Unió, amelyiket még könnyű volt csábító színekkel lefesteni nálunk, és bizonyára más keleti orszá­gok lakóinak is. (A koppenhágai 25 százalék, a munkaerő szabad, kelet-nyugati irányú áramlásának megtagadása ezt ma már lehetet­lenné teszi.) Sajnos a szép képek rossz hatással voltak ránk: sültga- lamb-váró pozitúrát vettünk föl. Kitátottuk a szánkat, hogy majd be­le repül az EU-sültgalamb. Eközben újabb kérdéseket vetett föl a globalizáció mellett a globális fölmelegedés is. Szűkebb hazánkat, ahogy a költő, Buda Ferenc nevezi, a Homokhazát különösen érinti az utóbbi. Ezt a vidéket élhetőként meg­tartani egy sok kihívást hordo­zó új korszakban nem lesz gyerekjáték. Még a brüsszelita hívők sem állítják, hogy a ma­gyar mezőgazdaság szereplőit rózsával behintett út várná az EU-ban, sőt egyesek 500 ezer „fölösleges” hazai termelőt prognosztizálnak. Ezért is fontos a Homokhátság mezőgazdasága elé állítható perspektívák kutatása, a termelési szerkezet átalakítását cél­zó ötletek kipróbálása. Annak a gazdálkodási modellnek a népszerű­sítése, amely őrzi a természeti értékeket, nem szennyezi tovább a környezetet. Ezek az EU által is helyeselt, sőt olykor pénzelt célkitű­zések. A vidék - ez alatt a mezőgazdasági területeket értem elsősorban - él­hetőségének kutatásában a megyei agrárkamara letette névjegyét az utóbbi három-négy évben. Most a Homokhátságon belül a Bugaci Homokhát kutatás-fejlesztésére is pályázatot nyert az FVM-nél. Bár­ha Homokhaza népe se élne rosszabbul a svéd hegyipásztoroknál! látott szájjal vártak a sültgalambot Egy kisded élete függ a májátültetéstől Pénzadományokat gyűjt és ad tovább a megyei Vöröskereszt Véradásokat szervezni, a rászorulókon segíteni, életmentő műtétekre gyűjteni. Mindez hozzátartozik a Vöröskereszt fel­adataihoz. A nemes célok megvalósítása azonban nehéz akkor, amikor hiányzik az anyagi háttér. A Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun Megyei Szervezete mégis vállalja a küzdelmet A szervezet tevé­kenységéről és az aktuális kérdésekről beszélgettünk dr. Zombor Gáborral, a megyei Vöröskereszt elnökével, aki egy­ben a megyei kórház főigazgatója is. Kecskemét- Melyek a szervezet elsődleges feladatai?- Ezeket eleve jogszabály határozza meg. Legfontosabb a véradás-szervezés, támogatások gyűjtése és eljuttatása a rá­szorulóknak, elsősegélynyújtó tanfolya­mok szervezése és az ide kapcsolódó vizs­gáztatás. Kiegészítő tevékenységként kü­lönböző oktatásokat szervezünk, többek között azok részére, akik gyermekfelügye­letet látnak el. Van egy alapítványunk is, amelyen keresztül most például egy öt hó­napos kalocsai kislány megsegítéséért küzdünk. Pálfi Anna súlyos rendellenes­séggel született, és az élete függ egy sür­gős májátültetéstől. A transzplantációt na­pokon belül elvégzik, mégpedig Németor­szágban. A rendkívül drága, huszonkétmillió fo­rintos beavatkozást az OEP ugyan támo­gatja, de ez önmagában nem elegendő. A donorok ugyanis a szülők, akiknek egyéb­ként is ott kell lenniük a baba mellett. Az utazás, a szállás költségei, a kislány gyógyszerei és a gyógytápszer összesen még további hárommillió forintba kerül­nek, amit a család képtelen előteremteni. A megyei Vöröskereszt ebből valamennyit mindenképpen segítségül ad, de a többit támogatásból kell összeszedni. A helyze­tet nehezíti, hogy a családnak már e hét csütörtökén, azaz április 22-én utaznia kell. Épp ezért nagyon várnánk a felajánlá­sokat a 11773322-00151247-es számla­számra.- A szervezet állami támogatása csök­kent. Hogyan sikerül továbbra is biztosítani a működést? Egyáltalán, mennyiből gazdál­kodnak éves szinten?- Tavaly 46 millió forintból gazdálkod­tunk. A bevételeink többnyire az előbb említett véradás-szevezésből és elsőse­gélynyújtó tanfolyamokból adódnak ösz- sze. Nagyon jelentős azonban a szponzori segítség. Idén a legnagyobb támogatónk a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, amely 1,5 millió forinttal járult hozzá a megyében élő mozgássérült gyermekek balatonfenyvesi táboroztatásához. Ez a programunk egyébként nagy hagyomány, hiszen ezt a tábort a megyei Vöröskereszt húsz éve rendszeresen megszervezi. Ezen kívül az év első három hónapjában segít­séget kaptunk Kecskemétről az Univer Rt.-től, Soltról a Kalmár Bt.-től, a Hársfa Gyógyszertártól, az Aranyászok Italkeres­kedéstől, Felsőszentivánról pedig a Satri Bt.-től és a Kermix Kft.-től. Sok magánsze­mély is támogat bennünket. A bajai Széli Barnabás, a solti Kovács János, Mozol Jó­zsef, Kerti István, a felsőszentiváni Vörös Szilárd és a pirtói Kovács Antal adománya igen fontos számunkra. Ezek hozzájárul­nak a véradó, vagy ifjúsági tevékenysé­günkhöz, sőt a működéshez is. A kisebb- nagyobb városok, falvak önkormányzatai is igyekeznek segítséget nyújtani. Szintén rendszeresen kapunk támogatást a dacha- ui Vöröskereszttől, amellyel már régóta jó a kapcsolatunk. Nekünk minden évben össze kell szedni a működés fedezetét, hi­szen a szervezetnek vannak hivatásos munkatársai is. így aztán a fizetésekről és azok közterheiről, a gépkocsihasználatról, a telefonköltségekről, a különböző segély­akciókról egyaránt gondoskodnunk kell. A támogatásgyűjtésben a városi szervezetek is részt vesznek, mégpedig igen hatéko­nyan.- A nehézségek ellenére a közelmúltban megtisztelő díjban részesültek.- Ehhez tudni kell, hogy a véradás-szer­vezés és az elsősegélynyújtás-vizsgáztatás minőségirányítási rendszer szerint törté­DR. ZOMBOR GABOR . 1964-ben született Kecskémé­1989- ben szerzett általános or- L vosi diplomát a Szegedi Orvos- Kr Jll tudományi Egyetemen. 1990- ig a Kiskunfélegyházi Vá­rosi Kórház orvosa. 1995-ig háziorvos Kunbaján. 1999-ig a bajai önkormányzat egészségügyi osztályvezetője. 1999-ben jogi másoddiplomát kapott a Ja­nus Pannonius Tudományegyetemen. 1999- től egy éven át a Fővárosi és Pest Me­gyei Egészégbiztosítási Pénztár igazgatója. 2004-ben közgazdasági másoddiplomát szerzett a Nyugat-Magyarországi Egyete­men. 2000- től a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Kórházának főigazgatója. 2001 óta a Magyar Vöröskereszt Bács-Kis­kun Megyei Szervezetének elnöke. Nős, három gyermeke van. nik. Azt hiszem, valóban elégedettek lehe­tünk, hiszen az elmúlt évben végzett tevé­kenységünkért Minőség-díjat adományo­zott nekünk a Magyar Vöröskereszt. Ezt az elismerést rajtunk kívül csak egy me­gyei szervezetnek sikerült elnyernie.- Remélhető-e, hogy a közeljövőben pozití­van változik a Magyar Vöröskereszt helyzete, működési feltételei?- Ezt nehéz előre látni. Az tény, hogy a központi támogatás mértéke csökken, és erre a jövőben is kell számítani. Épp ezért helyben kell felkutatni a támogatókat, a le­hetőségeket. Ennek érdekében az eddigi­nél is aktívabbak leszünk. Nagyon fontos azonban, hogy akiket megkeresünk, azok támogatóként, tagként segítsenek ben­nünket, és ne utasítsanak el. Engem opti­mizmussal tölt el, hogy a Vöröskeresztnek csak Bács-Kiskunban 10 ezer tagja ván, ami mindenképpen egy pozitív hozzáállás 110 jele. ________________________________ TAKÁCS VALENTINA Me gkezdődik a Homokhátság vízutánpótlása Megemelt összeget: négyszázharmincmillió forint pályázati önrészt biztosít a kormány a Duna-Tisza közi Homokhátság rehabilitáci­ójára. Ez azt jelenti, hogy a program első lé­péseként az idén kétmilliárd forint juthat a vízutánpótlásra. A jövő évi költségvetésben pedig tízmilliárd forint van erre a célra be­tervezve. Több mint negyedszázada kezdődtek a Homok­hátság vízproblémái, de a rendszerváltás óta a probléma csak súlyosbodott. Évről évre komo­lyabb gondot okoz a talajvíz egyre nagyobb mér­tékű süllyedése, a belvizek eltűnése és az egykori kis tavak kiszáradása. A Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlés már a rendszerváltást követően cselekvés­programot készített a Homokhátság vízutánpót­lására: tanulmányok, sőt kormányhatározatok születtek a helyzet megoldására, ennek ellenére mégsem történt semmi, mert az állami költségve­tésben az erre a célra fordítandó összegek soha­sem realizálódtak. Nemhiába, hiszen a program megvalósítására tízmilliárdok kellenének, ekkora összeget azonban a költségvetés egy összegben még nem tudott biztosítani. A koncepció végül az lett, hogy inkább kis lépésekben, de megkezdőd­jön végre a Duna-Tisza köze elsivatagosodott tér­ségének helyreállítása. Ez azt jelenti, hogy az itt gazdálkodó emberek az idén már érezni fogják: érdemes volt dolgozniuk, a munkájukat megbe­csülik, és annak várhatóan meglesz az eredménye is. A kormány az idei költségvetésben először háromszázmillió forint pályázati önrészt szánt a Bács-Kiskun Megyei Ónkormányzat részére, hogy a program első lépéseit megvalósíthassa. Dr. Balogh László közbenjárására azonban Medgyessy Péter miniszterelnök a múlt héten to­vábbi százharmincmillió forinttal megemelte ezt az összeget. Ez a négyszázharmincmillió forint az uniós forrásokból megnégyszerezhető, vagyis ha az érintett önkormányzatok konstruktív partne­rek lesznek a programban, akkor az idén csaknem kétmilliárd forint jut a Duna-Tisza közi vízgaz­dálkodás fejlesztésére. Balogh László szerint óriási eredmény, hogy végre történhet valami a Homokhátság ügyében. Elmondta: ebből a pénzből fel lehet újítani a meglévő belvíz-csatornahálózatokat, a természe­tes tározókat, a kis tavakat, vízgyűjtőket, ame­lyek a tavaszi-őszi belvizek megtartására szol­gálnak majd. Ebből a pénzből megkezdődhet­nek az erdősítések és a tájrehabilitáció. Balogh László hozzátette: ehhez azonban nagyon gyors cselekvésre van szükség, mert a kormányhatáro­zat a múlt héten született, a pályázatokat pedig két hét múlva be kell adni, nem beszélve a leg­fontosabbról: a programra csak a tízezer lakos alatti települések pályázhatnak! A rehabilitációs terv kiemelten kezeli Solt, Lakitelek és Pirtó tér­ségét, de a megye összes szárazságtól érintett te­rületére kiterjed. A vízgazdálkodás helyreállítá­sával a program tovább folytatódik, a legszára­zabb területeken természetes víztározók építését tervezik, sőt a kormány nem vetette el a Du­na-Tisza közi csatorna befejezését. Balogh Lász­ló elmondta: határozott ígéretet kapott a prog­ram folytatására. Ehhez helyi összefogásra is szükség van, sőt a helyben gazdálkodóknak na­gyon meg kell gondolniuk, hogy mit akarnak termelni, mert Brüsszel a túltermelést nem tá­mogatja, ennek ellenére vannak olyan száraz­ságtűrő növénykultúrák, amelyek termesztését nemcsak támogatja, hanem a beszállítások mér­tékét sem korlátozza az unió. Balogh László hoz­zátette, hogy a kormányígéret szerint jövőre a költségvetés csaknem tízmilliárd forintot fog biztosítani a Duna-Tisza közi Homokhátság cél­programjának folytatására. ▲ A busz mögül az autó elé Kerti tolvaj Méntelek Kellemetlen meglepetésben volt részük egy ingatlan tulajdonosa­inak Kecskemét-Ménteleken va­sárnapra virradóra: valaki a kerí­tést kivágva behatolt a kertjükbe és ellopott 6 darab alumínium létrát. A kár 160 ezer forint. ■ Kecskemét Egy 56 éves asszony buszról szállt le vasárnap este a Nyíri úton, a kórház előtt. Át akart menni a túloldalra, ám a busz ta­karásából körültekintés nélkül lé­pett ki az úttestre. Éppen akkor érkezett oda egy személyautó. A 23 éves sofőr már hiába fékezett, élütötte a gyalogost, majd autója egy villanyoszlopnak ütközött. Az asszony súlyos sérüléseket szenvedett, a jármű vezetőjének nem esett baja, s a szonda nem mutatott nála ittasságot. oh Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos ÁFA-változások ismertetése A tájékoztató előadást - az Adóklub-rendezvénysorozat keretében - az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Bács-Kiskun Megyd Agrárkamarával együtt az alábbi helyszíneken rendezi meg: KECSKEMÉT Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, Kurucz krt. 16., konferenciaterem Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának előadói: KATUS ÉVA főosztályvezető, ügyfélszolgálati főosztály SIPOSNÉ TOMA KATALIN vezető tanácsos, tájékoztatási és koordinációs önálló osztály A rendezvény helyszíne helyesen: BAJA - DUNA SZÁLLODA SZENTHÁROMSÁG TÉR 6. Az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának előadói: VADAS GÁBOR kirendeltségvezető, a kirendeltségi adóügyi osztály vezetője BÁLÓNÉ MAZÁK KATALIN, a kirendeltségi adóügyi osztály vezetőhelyettese A részvétel ingyenes! Az előadás várhatóan 12 óráig tart Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze telefonon vagy faxon a helyszín (Baja/Kecskemét) megjelölésével! APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, Százdi Jenőné, tel: 76/512-659 vagy 512-632, fax: 76/481-085.

Next

/
Thumbnails
Contents