Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-30 / 75. szám
6. oldal - Petőfi Népe VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN 2004. Március 30., kedd ______JÓ TUDNI...______ HAJDAN A HELYI HIRDETÉSEKET úgy oldották meg, hogy vasárnap a mise után - egy rönkre felállva - a megbízott személy felolvasta a hivatalos közleményeket. A magánjellegűeket némi pénzért tette közzé. Később a „szolga- vagy kisbíró” a piacon is hirdetett. Az utolsó „hirdető” Dósai Jenő volt, aki még 1970-ben is hirdetett. AZ ELSŐ, EGYTANTERMES ISKOLA Tóth Pál tanítómester idejében, 1859-ben épült fel Kunszálláson. (A község általános iskolája ma már a Tóth Pál nevet viseli.) A jelenlegi emlékparkban állt. Akkor még itt tartották az istentiszteleteket is. Később ide épült még egy kápolna 1873-ban, amelyet a templom felszentelése után tanteremként használtak. Az állambiztonsági szervek egykori rádiózavaró-ál- lomásának épületében kapott helyett ’95-ben a falumúzeum, a Élni a meglévő adottságokkal A mai Kunszállás területét már a XIV. század írásos dokumentumai is említették, a korábban Kiskunmajsához tartozó puszta mégis csak hat évszázaddal később, 1945-ben vált önálló településsé. Két évig Majsajakabszállásként jegyezték, nevezték, jelenlegi nevét 1948-ban kapta. Noha a szomszédos Bugacon már jó néhány komplex szolgáltatást nyújtó csárda és lovas tanya működik, Kunszálláson még nincs kialakulva a hagyománya a turizmus különböző ágazatainak. Ám mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy egyre több az olyan helyi kezdeményezés, amelyhez alapot a meglévő táji és természeti adottságok biztosítanak. Makány Ferenc polgármester szerint: bár a környék nem bővelkedik különösebb látnivalókban, a falusi turizmushoz gyakorlatilag minden rendelkezésre áll Kunszálláson. Az egyedüli akadályt ezen a területen legfeljebb az emberek tapasztalatlansága jelentheti. Ám ha a már működő néhány kezdeményezésnek sikerül életben maradnia, feltehetően jelentősen emelkedni fog az ezen a területen beruházók száma. Ezért a polgármesternek határozott meggyőződése, hogy kiemelt figyelmet és támogatást érdemel minden erre a területre irányuló életképes fejlesztés. A pusztai turizmust illetően Kunszálláson is szükség lenne néhány nagyobb anyagi erővel rendelkező, népesebb csoportok fogadására is alkalmas komplexumra, amely húzóerőt jelentene a kisebb vállalkozások számára. A község közelében már több mint egy évtizede felépült és működik a Róna Panzió. A kényelmes szobákkal, saját étteremmel, bárral rendelkező komplexum megfelelő programok és anyagi ráfordítás révén rövid időn belül a térség legvonzóbb vendéglátóhelyévé válhat. Makány Ferenc szerint: a Kunszálláson és környékén található sajátos növények, állatok, illetve tájképi elemek önmagukban nem elegendőek egy úgynevezett ökológiai jellegű turisztikai ág elindításához. Mindazonáltal, mint kiegészítő részek értékes élményekkel szolgálhatnak az odalátogatóknak. A község belterületén egyelőre a közel száztíz éves római katolikus templom, az értékes gyűjteménnyel büszkélkedő falumúzeum, valamint a templomkert és a szemközti emlékpark szobrai, emlékművei kínálnak tartalmas látnivalót a községbe látogatóknak. Azonban már folynak a tárgyalások egy szélerőműpark beindítása ügyében. A hatalmas légcsavarok látványa feltehetően sok érdeklődőt csábít majd a környékre - vélekedik Makány Ferenc. A római katolikus templomot 1896 július 19-én szentelték fel. A polgármester végezetül elmondta: a község jövője szem- mányzat elsődleges feladatai közé sorolja a pontjából rendkívül fontos az M5-ös autópá- faluközpont rendezését, a parkok zöldfelüle- lya kunszállási felhajtó csomópontjának teinek további növelését, virágosítását, az ut- megépítése. Ennek megvalósulása komoly cák burkolatának javítását, valamint a csator- előrelépést jelenthet a község számára, úgy a názást és a járdaépítést. Ilyen irányú pályá- turizmus, mint a kunszállásiak komfortérzé- zatok készítésén folyamatosan dolgoznak a ke szempontjából is. Mindemellett az önkor- polgármesteri hivatal munkatársai. _____ ■ Ku nszállás • Kunszállás, a Duna-Tisza köze déli részén, a Kiskunságon, a történelmi Pest-Pilis-Solt-Kiskun, a mai Bács-Kiskun megyében, Kiskunfélegyháza és Kecskemét között fekszik. Bár a területet már a 14. századtól írásos források emlegetik, önálló községgé csak 1945-ben alakult. Korábban Kis- kunmajsa pusztája volt és Majsa- jakabszállásnak hívták. A Kunszállás nevet 1947-től viseli. A szomszédos Fülöpjakab 1990- ben önálló községként vált ki a kunszállási határból. • A pusztai lakosok kérésére 1929-től indult be a napi postai szállítás Majsajakabszállásra (Kunszállás). 1934 februárjától már Kiskunfélegyházáról kapja a település a postai szállítmányokat. Két mezőőr felváltva naponta járt be Kiskunfélegyházára a postáért és azt kézbesítette is a címzetteknek. ■ Falumúzeum: a kincsesház Időmérő A község büszkeségének számító falumúzeumot 1995-ben nyitották meg a hajdani honvédségi ingatlanban (titkos zavaróállomás). A múlt emlékeit, értékeit bemutató gazdag gyűjtemény alapjait dr. Gyöngyösi Mátyás orvos rakta le. A kiállított tárgyak egy részét a kunszállásiak ajándékozták a múzeumnak, a másik felét a lelkes lokálpatrióták kutatták fel padlások, kamrák rejtekében. Ma már a gyűjteményben a régi imakönyvektől, a rokkákon, marha- kolompokon át a szekérig bezárólag minden olyan tárgy, eszköz, szerszám és gép megtalálható, ami az egykori paraszti élethez nélkülözhetetlen volt. A mindennap használatos tárgyak mellett azonban látni arányosan kicsinyített, de üzemképes cséplőgép-makettet, drótkerítés-fonógépet, kavicsrostát, türelemüveget, bilincset, béklyót, ökörjáromot, cséphadarót, de van fogászati szék, nádvágó papucs, tábori lel- készi láda és palatábla is. Sőt! Kisebb nagyobb sírkeresztek, egyházi szobrok társaságában a község templomának első - időközTóth Istvánná Marikát tavaly Kunszállás Községért kitüntetéssel jutalmazták. ben felújított - oltárképe is meg- Tóth Istvánné Marika, nyugdíjas tekinthető a falumúzeum kiállító- iskolaigazgató irányításával a hetemében. Az épület három ki- lyi idősek klubja gondozza, rend- sebb helyiségében egy, a két vi- szerezi és rendezi. (Tóth lágháború közti időszakot idéző Istvánné Marika huszonhat éve parasztház tisztaszobája, kony- vezeti a község időseinek klub- hája és előszobája van berendez- ját, tavaly Kunszállás Községért ve. A falumúzeum gyűjteményét kitüntetéssel jutalmazták.) m Egy múzeumnak is díszére válna az a szép óragyűjtemény, amelyet a kunszállási Hatvani Béla gyűjtött össze kitartó munkával az évek során. Tanult mesterségét tekintve Hatvani Béla mechanikai műszerész. Ez ugyan nem egészen azonos az órás szakmával, mindenestre sok rokon vonást mutat vele, legalábbis a finom szerkezeteket illetően. Az órák gyűjtését három évtizede kezdte el Hatvani Béla, aki máig emlékszik a gyűjteményt megalapozó öreg, schwarzwaldi parasztórára, amelyet ötven forintért vásárolt Kunszálláson. Azóta minden nélkülözhető pénzét órába fekteti. Az órák iránti szeretet Gábor fiára olyan hatással volt, hogy a fiatalember kitanulta az órás mesterséget. Ma már Hatvaniék óragyűjteménye több százra tehető. A kollekcióban a kar- és zsebóráktól kezdve, a legkülönfélébb asztali és faliórákon át a háromszáz éves toronyóráig minden megtalálható. A rossz szerkezeteket sajátkezűleg javítja. A javításba Gábor fia is be-besegít. De nem szerkezetek gyűjtője Hatvani Béla fiaval, Gáborral a regi faliórák között. csak javítják és felújítják az öreg szerkezeteket, hanem időnként új órákat is készítenek. Csodás szerkezeteiket már két alkalommal is megmutatták a nyilvánosságnak. Kunszállás önállóvá válásának 50. évfordulóján, valamint a millennium évében rendeztek egy-egy, gyűjteményüket bemutató kiállítást a helyi általános iskola tornacsarnokában. Hatvani Béla egyetlen vágya egy kis óramúzeum. Az épület már megvan, a múzeum kialakításához azonban sok pénzre van szükség. Ám Hatvaniék addig is bárkinek szívesen megmutatják a szép gyűjteményt. Templom a homokon A kunszállási katolikus közösség kezdetben a szabad ég alatt tartotta az istentiszteleteket. Később az iskolaépülethez toldott kis kápolna adott otthont a szentmiséknek. A mai templom Péter Le- hosit Kajetán atya érdeme. Ő volt az, aki elhatározta: templomot épít a pusztára. A templomépítés 50 ezer forintba került. Tízezer forintot a váci püspökség adományozott a templomépítéshez, a hiányzó 40 ezer forintot Kajetán atya kéregette össze. Száz forinttal még a kor uralkodója, I. Ferenc József császár is hozzájárult a építkezéshez. A templomot az országalapítás ezredik évében, 1896. július 19-én szentelte fel Agócs János félegyházi apátplébános. Kunszállás legnagyobb ünnepe a Kármelhegyi Boldogasz- szony-napi templom- és falubúSzent István szobrát a millennium évében állították fel a templom udvarán. csú. Erre az alkalomra az ország minden tájáról hazajönnek a köz- ségből elszármazottak. _______■
