Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
) Szabolcs Tímár Rakamez jyhalász Taktaharkény iktabój Tisza lök Tisza vasvári Tiszaújví Nyíregyháza Tokaj-Hegyalja TIZENHÉT PROJEKTTEL PÁLYÁZIK polgármesterek kiválasztották azt a tizenhetet, amelyek végül a Pályázat Előkészítő Alaphoz kerültek elbírálásra. A közös döntés alapját az képezte, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyek a legnagyobbat képesek lendíteni a térségen és amelyeknek hívószava az idegenforgalom - tette hozzá a menedzser. Öt téma köré csoportosíthatóak a fejlesztési elképzelések: A kultúrát kiszolgáló létesítmények sorába tartozik hat projekt, köztük is kiemelt helyen szerepel a széphalmi Kazinczy Mauzóleum, amely a magyar kultúra egyik legfontosabb kegyhelye. A borkultúrát bemutató fejlesztések sorában hangsúlyos szerepet kap a Tokaji Borok Háza, illetve Tolcsván a Bormúzeum rekonstrukciója. Hét projekttel szerepel a fejlesztések sorában a természeti attrakciók témacsoport, öttel pedig a viziturizmus infrastruktúra. Ez utóbbiból kiemelhető az igazi turistacsalogató látványosság a Bodrog bal partján levő Bodrogzug tájvédelmi körzet, amely gya- loghidat és kerékpárutat kap a tervek szerint. Az ötödik témacsoport az épített örökség, amelynek elképzelései elsősorban a Rákócziak és Bocskaiak egykori birtokain álló számos műemléképület felújítását, új funkciós hasznosítását jelentik. Klabán Zoltán Sándor elmondta: a teljes fejlesztés összköltsége 2,2 milliárd forint. A települések a saját területükön levő fejlesztések 2 és fél százalékos önrészét maguk gazdálkodjék ki. Jó időben vannak - tette hozzá -, elképzeléseik szerint az év közepére a tanácsadókkal egyeztetett dokumentáció elkészülhet, s a pályázatot a regionális operatív programra július-augusztusban be is adhatják. www.norda.hu Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (46) 563-300 bortermelésre, borkultúrára, a Világörökség részét képező épített és természeti környezetre alapozó minőségi idegenforgalom fejlesztése. A Tokaj Mikrorégióért Alapítvány tizenhét projektet nyújtott be a Pályázat Előkészítő Alaphoz. Ezek mindegyike támogatást kapott, Így a projekteket egytől- egyig kidolgozza az arra kijelölt szervezet. Eddig a döntésig hosszú út vezetett - ez derül ki Klabán Zoltán Sándor térségi menedzser szavaiból. Az első állomás az volt, hogy a települések számba vették mindazokat az értékeket, amelyeket természeti adottságaik, hagyományaik, épített örökségük alapján fel tudnak mutatni és eddig fejlesztésükre nem volt pénz. Nyolcvan ötlet gyűlt össze, mintegy 13 milliárd forint értékben. Ezek közül a Tokaj-Hegyalja 14 települése, egy Magyarországon szinte példa nélkül álló összefogással arra szövetkezett, hogy a térséget egységes koncepció és stratégia megvalósításával tegyék még vonzóbbá a turisták és a befektetők számára. Maga a Tokaj borvidék 1737. óta élvez királyi védettséget. 2002-ben az Unesco Világörökség bizottsága, a Tokaji borvidéket, mint kultúrtájat felvette a vi- lágörökségi listára. Ennek ellenére a zempléni térség, maga Tokaj-Hegyalja hátrányos helyzetű terület. A három kistérséget érintő, 140 ezer főt számláló térségben a munkanélküliségi ráta 13 százalékos, az egy főre jutó jövedelem a szintén alacsony megyei szint 85 százalékát sem éri el. A térség egyetlen kitörési pontja az évszázados Kistérségek 8 Járóföld • II. évfolyam 3. szám • 2004. Kistérségek Cigánd: Víztározó és KITÖRÉSI PONTOK Vitathatatlanul a nagy lehetőségek kapujában áll a Bodrog-köz tizenkilenc települése. A fejlesztések sarokpontja lehet a Vásárhelyi-terv idei első akcióterülete, a Cigánd-Tiszakarádi árapasztó víztározó. A statisztikai kistérségek sorában az utolsó előtti helyet elfoglaló, így hátrányos helyzetű Bodrogköz nem büszkélkedhet jó gazdasági-szociális-infrastukturális mutatókkal. Szakképzetlen lakosság, elvándorló fiatalok, magas munkanélküliségi ráta jellemzi a Cigánd központtal, nemrég kormányrendelettel létrehozott új mikrorégiót. A még csak néhány települési polgár- mester és területfejlesztési szakértő fejében megfogant, vázlatos tervek megvalósulása akkor kaphat lendületet - állítja több helyi szakember - ha a települések első emberei megértik, csak összefogva tudják minden tekintetben fellendíteni a falvaikat, községeiket. Nem kisebb a tét, minthogy sikerül-e a Vásárhelyi terv által biztosított milliárdos beruházást, mint önerőt felhasználni- megjeleníteni ahhoz, hogy a kistérség a SAPARD előcsatlakozási programból is jelentős összegekre pályázzon. A segítség egyes feltételei adottak. Ugyanis már 2003-ban - az akkor még a sátoraljaújhelyi kistérséghez tartozó ösz- szes település - köztük a bodrogköziek is - megnyert egy több tízmillió forintot jelentő pályázatot a kistérségi operatív program elkészítésére. A Bodrogköz hangsúlyozottan szerepel a Nemzeti Agrár- Környezetvédelmi Program alkotóelemei között: Érzékeny Természeti Terület, hasznosítása kiemelt cél. Az Észak Magyarországi Turisztikai Koncepcióban a kistérség szintén, mint fejlesztendő terület szerepel. Elkészítette a VÁTI kht. a Vásárhelyi tervhez kapcsolódó területfejlesztési programot. Tervekben tehát nincsen hiány, s szakértők szerint különösebb lobbizásra sincs szükség ahhoz, hogy a koncepciók végre konkrét formát öltsenek, az ötletekből tervek, majd kidolgozott és a pályázatokon eséllyel induló projektek legyenek és végül megkezdődhessen a megvalósítás. Persze addig még sok tennivaló van. Össze kell állítani a térség társadalmigazdasági helyzetelemzéséhez szükséges adatbázist, s ki kell dolgozni a problématérképet, valamint a részletes helyzetelemzést. Össze kell fésülni a térség fejlesztését célzó érvényes dokumentumok tárát és feltérképezni a hozzá rendelhető forrásokat. A tervezésnek ebben a fázisában összhangot kell keresni a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő operatív programokkal. Az általános és fő célok meghatározása után következhet a fejlesztés akciótervének kidolgozása. A koncepció fő iránya, hogy a minden kis projekt a Bodrog-köz, ezen belül a Vásárhelyi terv által érintett Cigánd- Tiszakarád mikrotérség vidékfejlesztésiturisztikai célú fejlesztését célozza meg. Az eddigi negatív tapasztalatok különösen fontossá teszik azt, hogy olyan kommunikációs stratégia párosuljon mindehhez, amely képes folyamatosan aktivizálni az önkormányzatokat, kistérségi menedzsereket, a kistérségi megbízottakat, a régió koordinátorokat. Az előkészítő munkálatokkal a Regionális Fejlesztési Holding a Borsod- Hernád-Sajó térsége Fejlesztési kft-t bízta meg. A kft. a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Vidékfejlesztési Osztályával közösen végzi ezt munkát. A terület természeti adottságai jók, kiválóan alkalmasak vizes-élőhelyi gazdálkodási formákra, például halastavak létesítésére, gyepgazdálkodásra. A térség idegenforgalmi vonzerejét növelni lehet, ha kiépülnek a vízi-, horgász- és kerékpárturizmus infrastrukturális feltételei. Régészeti szempontból unikumnak számítanak Pácin árpádkori településének romjai, a közelben található fejedelmi sírok. Ehhez kapcsolhatóak olyan minőségi szolgáltatások, mint a új turisztikai szálláshelyek létesítése, kerékpárutak megépítése, strandok, fürdőhelyek kialakítása, a falusi-minőségi vendéglátás megteremtése. Mindehhez persze fontos a turisztikaiinformációs rendszer kiépítése. Az előzetes munkaanyagból kiderül, hogy melyek lehetnek a fejlesztési prioritások. Elsődlegesen azokra a turisztikai fejlesztési feladatokat kell megoldani, amelyek az épített örökséggel, természeti adottsággal függenek össze, figyelembe véve a meglevő objektumok és az infrastruktúra idegenforgalmi hasznosítását. Ezt kiegészítené a marketing terv. A munkaanyag különösen fontosnak tartja az infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztését. Ez utóbbi azért kapna kiemelt helyet, hogy a továbbiakban a vidékfejlesztési feladatokat már ne külső erők bevonásával, hanem helyi szakértőkkel végezze el a kistérség. Mindez az elképzelések szerint július végére több operatív fejlesztési tervvé állna össze, amelyekkel pályázni lehetne a lehetséges forrásokra. Szakértők szerintiéi éven belül milliár- dokat lehetne megmozdítani az ökogazdaság, és a -turizmus kiépítésére, ha az önkormányzatok néhány teljesen a térségre szabott pályázattal jelentkeznének a SAPARD programjaira. A környékben az összefogásra, együttgondolkodásra jó példa akad kettő is. A hasonlóképpen hátrányos abaúji kistérség már egy lépessel előbbre jár, hiszen éppen az elmúlt hetekben kapott milliós támogatást az Európai Uniós Pályázatok benyújtását segítő Pályázat- előkészítő alapból. Nincsen messze Tokaj és térsége sem, amely ugyan statisztikai mutatói alapján szintén a kistérségek sereghajtója, ám az ottani 14 település összefogásával készült projekt keretében 17 széleskörű érdeklődést kielégítő minőségi-turisztikai fejlesztés tervét készítették el. A projekt összköltségvetése 2,2 milliárd forint, amelyhez az önerőt a települések vállalják. Kitörési pontjuk az évszázados borkultúrára, a világörökség részét képező épített- és természeti környezetre alapozó idegenforgalom fejlesztése. 2004. • II. évfolyam 3. szám • Járóföld 9 € V 4
