Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Március 25., csütörtök Nézőpont Mihályka Gyula Az első ütközet A Fidesz és Szécsi Gábor kecskeméti polgármester szakítása óta különös számháború dúlt. Mind a Fidesz vezette polgári oldal, mind a polgármester azt állította, hogy többséggel rendelkezik a közgyűlésben. No már ez csak úgy lehetséges, ha a képviselő-testület feltöltött- sége legalább 110 százalékos. Erről viszont szó nincs. A Fidesz a tervezett Malom Center felhajtó rámpájának közterületi elhelyezése kapcsán hívta ki párbajra a polgármestert, illetve a Szécsit támogató erőket. Előző nap sajtótájékoztatón jelentette be a Fidesz új városházi frakcióvezetője, hogy ellenzik a Malom felépítését és ezért ellene szavaznak a rámpa engedélyezésének. Mondanom sem kell, hogy a tegnapi testületi ütközet nem a Malomról szólt. Nyilván mindkét oldal soraiban ilyen is meg amolyan vélemény is van a tervezett beruházásról, de ha már ebben az ügyben történt meg a kihívás, ám legyen. Pedig a testületi ülés olyan szépen indult! Már-már azt hittem, hogy előtte a képviselők megkérdezték orvosukat, gyógyszerészüket és azok nyugalmat ajánlottak nekik, meg a városnak is. A szocialisták és a SZÉK bizalmukról biztosították a polgármestert. A Fidesz erős embere felajánlotta, hogy minden közgyűlés előtt egyeztetésre ül össze valamennyi frakcióvezetővel és a polgármesterrel. Szécsi pedig békejobbot nyújtott valamennyi képviselő-csoportnak. A közönség soraiban néhányan egy-egy könnycseppet morzsoltak el szemük sarkában. És az álom folytatódott! Egyhangú szavazással fogadta el a testület a város 2006-ig szóló gazdasági programját. Ennek megléte alapfeltétele az önkormányzat brüsszeli pályázatainak. Korábban lehetett olyan híreket hallani, hogy a Fidesz ezt nem fogja támogatni, tekintettel az általuk kidolgozandó új Kada Elek Programra. Végül teljes volt az egység, a harmónia. Egészen a rámpa napirendre kerüléséig. A politikai stratégák adrenalinszintje tetőfokra hágott. Az üléstermet elhagyó polgári oldalas képviselők után rohanó frakcióvezető megdöntötte a dísztermi síkfutás világcsúcsát, hangja a folyosón a korai Vikidéit idézte. De minden hiába: három képviselője nem volt partnere, a polgári oldal alul maradt. A polgármester csatát nyert, de a háború még folytatódik. Három képviselő mást gondolt Ülés az atomerőműben A védelmi bizottságok tagjai megtekintettek egy mentési gyakorlatot, fotó: páncsics Paks A Paksi Atomerőműben üléseztek tegnap Bács-Kiskun, Tolna és Fejér megye védelmi bizottságának tagjai. A soron kívüli ülést dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság elnöke kezdeményezte, mivel a Paksi Atomerőmű II. blokkjának tavalyi meghibásodásakor kialakult helyzet óriási problémát jelentett a három megye védelmi szakembereinek, a lakosoknak pedig rendkívüli nyugtalanságot okozott. A bizottságok tagjai arra keresték a választ, hogy mi a teendő, ha ez a szituáció megismétlődik, milyen intézkedéseket kell haladéktalanul megtenniük. Tolna megye szakemberei általánosságban tájékoztattak a nukleáris balesetveszély-elhárításról, a Fejér megyeiek elmondták a kitelepítés és befogadás tapasztalatait saját régiójukban, Balogh László pedig a tájékoztatás és a riasztás fontosságáról beszélt. A védelmi bizottságok megfogalmazták a minisztériumok felé azokat a kívánalmakat, amelyeket létfontosságú lenne mihamarabb teljesíteni. Bács-Kiskun megyében például az Atomerőmű 30 kilométeres körzetében mindössze öt olyan település van, ahol olyan sziréna működik, amelyen keresztül nem csak a riasztást lehet megoldani, hanem kommunikálni, beszélni lehet, tájékoztatni az embereket. Az elnök elmondta, hogy azt szeretnék, ha ebben a körzetben a többi érintett településen is felszerelhetnének ilyen rendszereket, ez 54 egység telepítését jelentené. Az ülésen jelen lévő országos parancsnokok és védelmi bizottsági tagok úgy ítélték meg, hogy a témában rendszeres egyeztetésre van szükség. Elképzeléseik szerint, ha többen lépnek fel a javaslataikkal, kéréseikkel a minisztériumok felé, akkor nagyobb az esély, hogy kilobbizható lesz a helyi védelmi célokra elengedhetetlenül szükséges több milliárd forint. oh A Fonás, mint gondolat, irányt jelöl Interjú a folyóirat József Attila-díjas főszerkesztőjével, Fűzi Lászlóval Nagy örömmel értesülhettünk róla: március 15-én József Attila-díjat kapott Fűzi László, a Kecskeméten megjelenő Forrás főszerkesztője. Ez alkalomból látogattuk meg a friss díjazottat a szerkesztőségben, a lap 35. évfordulójának előestéjén. Kecskemét- Ön tanárember. Hogyan jutott el a tanári katedrától a főszerkesztői székig?- A szegedi tudományegyetem bölcsészkarán, magyar-történelem és XX. századi magyar irodalom szakon végeztem. Az első évtől tanárom volt Ilia Mihály, a Tiszatáj legendás hírű főszerkesztője. Az ötödév végéig úgy volt, hogy maradok az egyetemen, de aztán mégis Egerben kötöttünk ki. A feleségem régész, az egri vármúzeumban kapott állást. Flárom évig tanítottam a köz- gazdasági szakközépiskolában, jól éreztem magam, diákszínjátszó-csoportot is vezettem. A művelődési központban irodalmi folyóiratokat mutattunk be. Emlékszem, a Ti- szatáj-estre 500-nál is többen jöttek el. A Forrás-est után két-három nappal kaptam egy levelet Szekér Endre tanár úrtól: Kecskemétre hívott. A feleségem nem talált rögtön állást, végül Kiskunfélegyházán kezdett dolgozni a múzeumnál. A Forrásnál dolgoztam, és Hatvani Dániel távozása után, 1989-ben lettem a főszerkesztője. így hozta a sors. Igazából azt teszem, amit tanárként is csináltam: olvasok, esteket szervezek, szerkesztek, óraadóként a szegedi egyetemen tanítok.- Hogy néz ki a József At- tila-díj?- Nagyon szép, Vígh Tamás munkája. Számomra nagyon hiteles József Attilát ábrázol, a költőt, aki a „semmi közelében” próbál még kapaszkodókat keresni, az élet különböző síkjai pedig már szétcsúsztak körülötte. Nagyon örülök a díjnak, úgy gondolom, elismerték, amit eddig tettem. Meglepett és még a díjnál is jobban esik, hogy amióta megkaptam, azóta rengetegen keresnek meg telefonon, szóban, e-mailen, és gratulálnak. Gondolni sem mertem ilyen gratuláció- özönre. Nagyon-nagyon meghat a fogadtatás, ez továbbra is arra ösztökél, hogy dolgoznom kell, sok tervem van még.- Szereti József Attilát...- Az utolsó könyvemben róla is írtam. Mindig másfelé vitt az érdeklődésem, de ő alapérték számomra. A barátaim között vannak József Attila-kutatók, például Lengyel András vagy Tverdota György, az írásaikat ismerem. Találtam olyan réseket, amelyekbe nem szakkutatóként beleláttam, s munkámban azokkal foglalkoztam.- A lapot, melyet vezet, Forrásnak hívják. Jelent-e ez egyben ars poeticát önnek, egy forrást, amelyhez vissza lehet térni, s újra és újra meríteni lehet belőle?- A lapot és a címét örököltem, ugyanakkor nagyon szép című lapnak gondolom. Bartók- és Kodály-számot is közreadtunk, az ő gondolkodásuk állandóan kísért bennünket. Nagyon fontos tudni, hogy Bartók az Allegro barbarót, ezt a barbár dallamot itt, Kecskeméten, a keleti sztyeppe nyugati végén játszotta el először. A Forrás mint gondolat mindenképpen valamiféle irányt jelöl, örülök, hogy elődeim ezt a címet adták neki. Egy felvidéki folyóirat viselte ezt a címet a miénk előtt.- A 35. évforduló tiszteletére tegnap irodalmi esten találkoztak tisztelőikkel együtt emlékeztek a „nagy öregekkel”. Milyen érzésekkel tekintett a régen készült fényképekre, amelyeket egy napra ki is állítottak?- Megdöbbent, hogy az embernek már emlékei vannak, én fiatalnak szeretném tudni magamat, a múlt viszont mindig megjelenik. Nagyon örülök, hogy jelentős írók műveit jelentethettem meg, kitüntetés, ha velük foglalkozhatom. Mindig mélyen érint, hogy Faludy Györggyel, Kányádi Sándorral, vagy Buda Ferenccel beszélgethetek. Furcsa, hogy mennyire mély a kapcsolatok ^5, láncolata. Itt volt a „születésnapi” találkozón Sándor Iván is. Zuglóban szemben lakott egy villával, amelyikben Gyenes Gitta és lánya, Wallesz Luca élt. Gyenes Gitta festőművész irodalmi szalont vitt a húszas évek végén, Faludy György pedig abba a szalonba járt. Volt egy olyan számunk, amelyben közöltük Sándor Iván erről szóló emlékezését és Faludy egy versét. Ekkor megkérdeztem Faludy Gyuri bácsit, emlékszik-e Gyenes Gittára és Wallesz Lucára? Persze, József Attilával oda jártunk. Ezeknek a találkozóknak a kapcsán írta József Attila a Wallesz Lucának - Áldalak búval, vigalommal kezdetű verset. Soha nem készültem arra, hogy ilyen kiváló írókkal, költőkkel találkozzam. Ugyanakkor érteni kell ahhoz, hogy magunkban el tudjuk rendezni az emlékeket. Előre kell nézni, nem szabad belefeledkezni az emlékekbe. A 23 év alatt annyi levél érkezett hozzánk, hogy a személyes elrendezésük - a magamban való rendrakás - is sok időt követelne. Még nem szeretnék ezzel foglalkozni.- Amikor fiatal tehetségek jelentkeznek önnél a műveikkel, hogyan válogat?- A magyar irodalomban van egy tétel: azt mondják, az ember kéziratot szerkeszt. Én viszont azt mondom: az ember embereket is szerkeszt. Nemcsak a kéziratot, a mögötte lévő embert is nézi. Meg leFÜZILÁSZLÓ Lövőn született 1955. március 15-én. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1973-ban. Magyar-történelem és XX. századi magyar irodalom szakon szerzett diplomát 1979- ben a szegedi JATE-n, 1980-ban bölcsész- doktori címet szerzett. 1982 óta a Forrás irodalmi folyóirat munkatársa Kecskeméten, 1989 óta a Forrás főszerkesztője. Tizenhárom könyve jelent meg, díjai: Bács- Kiskun Megye Művészeti Díja, Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díj, Déry Tibor- díj, Németh László Emlékérem, Darvas Jó- zsef-díj, Év Könyve Díj, József Attila-díj. Nős, három gyermeke van. hét érezni, kitől mit lehet várni. Ez talán a legfontosabb, hiszen ahhoz, hogy valaki kihozza magából azt, ami benne rejtőzik, a szerkesztőnek bizalommal kell lennie iránta, segítenie kell a szerzőjét. Igazából ez a tét, ez az izgalmas, és nem az, hogy az ember a beérkező kéziratot javítja. Nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, bizalmat szavaztam nekik, és nem sokan okoztak csalódást. Úgy gondolom, a bizalmat az emberek meghálálják. Ezek nem egyszerűen irodalmi kapcsolatok, mélyebbek - ez teszi széppé az egészet. Ha csak kéziratgondozásról lenne szó, nem lenne izgalmas. Mindannyiunknak lehetősége van az emberek belső világába belelátni, hiszen egy vers vagy írásmű mélyebb ismereteket adhat egy személyiségről az olvasónak.-Alap fejében ez szerepel: szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat. Mi dönti el hogy melyik irányt képviseli erősebben az adott szám, vagy igyekeznek mindig egyensúlyt tartani?- Egy kor mindig változik, más az irodalommal szemben támasztott igény. Tudnunk kell megfrissülni, de úgy, hogy az élővé formálható hagyományvilágot is közöljük. Itt van például Kiss Benedek, aki az induláskor is jelen volt. Vagy Tornai József, aki a Kiskunságban is közölt műveket. A Forrás első periódusában a szociográfia valóban meghatározó volt, megjelent - és ezt nagyon jól csinálták Hatvani Dánielék - szo- ciográfikus vers, a szociográfia múltját feldolgozó tanulmány, vagy éppen erről szóló könyv recenziója is. Mostanában a szociográfia kicsit háttérbe szorult, a Forrást mi inkább kérdező, esszét előtérbe helyező folyóiratnak nevezzük. A jövő felé irányultság nemcsak egy műfajra, egy irányzatra jellemző, hanem az egészre. MIKLÓS MAGDA Pintér Lajos, Fűzi László, Dobozi Eszter és Buda Ferenc a tegnap esti jubileumi irodalmi esten a megyei könyvtárban. FOTÓ: BOSNYÁK JÁNOS Előrelépés tanuszodaügyben JÁNOSHALMA A jánoshalmiak régi vágya, hogy tanuszoda épüljön a településen. Már húsz évvel ezelőtt is felvetődött az ötlet. Rapcsák András polgármester választási ígéretei között ugyancsak szerepelt az uszoda. Most komoly előrelépés történt az ügyben, megkezdődhet a tervek készítése. Még februárban járt a városban egy szegedi mérnökcsoport. A szemle során abban állapodtak meg a város vezetésével, hogy a sportcsarnok melletti terület lenne a legalkalmasabb uszodaépítésre. A kormány állítólag hat hasonló létesítmény megépítését támogatja az országban, mégpedig úgy, hogy szinte a teljes költséget az állam fizeti. A helyi önkormányzatnak csak a pályázathoz szükséges engedélyeztetési és vízjogi terveket kell elkészíttetnie. A tervező cég ajánlata alapján mindez bruttó 2,5 millió forintjába kerülne a városnak. A tervezett tanuszoda épületének alapterülete 400 négyzetméter, s becsült beruházási költsége bruttó 112,5 millió forint lenne. A létesítmény magában foglal egy 10x25 méteres tanmedencét és az óvodásoknak egy kis medencét. A vízközmű és az uszodai technológia további bruttó 20 millió forintba kerülne a szükséges hatósági engedélyekkel és tervekkel. A képviselők egyhangúan megszavazták a 2,5 millió forintot a tanuszoda engedélyezési terveinek elkészítéséhez. BLÁZSIK SÁNDOR Rongáltak, loptak __________Kunszállás ________ Lo pás és rongálás miatt kell majd felelniük azoknak a tetteseknek - ha rendőrkézre kerülnek -, akik március 23-ára virradóra behatoltak Kunszálláson a Dózsa György utcán egy sörözőbe. A zsákmányszerzés érdekében megrongálták az ott üzemeltetett 2 játékgépet, ezzel a tulajdonosnak mintegy 1,5 millió forint kárt okoztak. A gépekből mindössze 100 ezer forintot, a pénztárból pedig 8 ezret tudtak elvinni. oh
