Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-22 / 68. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Március 22., hétfő Nézőpont Hámori Zoltán _________ Mi ről beszéljen a politikus? Két hosszú politikusi interjút is elolvastam a hétvégi újságokból. Persze egyből megfájdult a fejem. Fájdalomcsillapításként, meg, hogy teljesen el ne menjen az eszem, a kezembe vettem a zseniális cseh Haáeknek (a Svejk írójának) egyik könyvét. A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt - ez a könyv címe és arról szól, hogy ő egy pár barátjával ilyen névvel próbált pártpolitizálni az osztrák-magyar monarchiában a múlt század elején. Nagyon tanulságos könyv, mert pont olyan, mintha tegnap írta volna Haáek. Az embernek az a benyomása, mintha azóta se történt volna semmi változás. Politikailag. Haáek szerint az akkori pártok népszerűsége attól függött, hogy a pártgyűlések színhelyéül választott kocsmában milyen sört csapoltak. Erről például így ír: „Hogy miért van oly kevés szimpatizánsa a keresztényszocialista pártnak Prágában? Mert olyan kocsmákba tette helyiségeit, ahol vinohrady, vagy kosiri sört csapolnak. Ha a párt átköltözne olyan helyre, ahol velkopopovicei, vagy brániki sört mérnek, akkor bizony még a katolikus eszme is mélyebben járná át sokak veséjét, még olyanokét is, akik ma langyosak a hitükben, mert ellenükre van a vinohrady sör.” A könyv további érdekessége, hogy az akkori magyar politikai viszonyokról is kifejti véleményét a szerző, melynek, lényege, hogy míg Csehországban a sör, Magyarországon a bor a legfontosabb politikai tényező. Sok jót mond a magyarokról. Szerinte például, ha a cseh politikus az asztal alá issza magát, akkor elhallgat, míg a magyar az asztal alól is hozzászól a vitához. A párhuzamnak persze semmi köze az italhoz. Érdekes módon különösen bögyömben van egy olyan politikus asz- szony - az esélyegyenlőségi miniszter - aki vélhetőleg se sört, se bort nem szokott inni. Mégis, sokszor, mintha az asztal alól beszélne. Pályafutását azzal kezdte, hogy hónapokig a családon belüli erőszakkal foglalkozott a női egyenjogúság élharcosaként, s felvállalta, hogy büntetőügyeket parlamenti eszközökkel old meg. Nagyon csúnya dolog, ha egy férj veri a feleségét, de azért erre egy egész minisztert kinevezni? (Most már alább adta, bizonyos férj általi porszívózás mennyisége áll a miniszterasszony érdeklődésének homlokterében.) Eközben az esélyegyenlőség Magyarországon úgy áll, hogy száz közgazdasági egyetemista közül kettő kezdett falusi iskolában. Mintha vidéken csak buta gyerekek születnének. A miniszterasszony kikísért egy romaküldöttséget Rómába a pápához. Ők busszal mentek, a miniszter repülővel. Egyenlő esélyük volt a megérkezésre. Ez még hagyján, viszont, amit két hete mondott Kecskeméten, az már teljesen szíven ütött. A megyei közgyűlés elnöke - teljesen logikusan - megkérdezte tőle, hogy mi lesz az unióban azzal a több tízezer emberrel, aki most Bács-Kiskunban tanyán él? Azt felelte a tárcanélküli asszony, hogy nem a jövő útja tanyán élni, ahol távol vannak mindentől, a tanyáknak is be kell illeszkedniük a régiókba. Nem lehet elszigetelten élni, távol a munkalehetőségektől - hangsúlyozta. De hiszen az Isten szerelmére, nekik ott helyben van a munkájuk! Tehát mit csináljon az, aki mégiscsak tanyán él? Járjon vissza húsz kilométerről, a városból a disznókat etetni, vagy művelje a földjét távirányítóval, és fogadjon a gyerekéhez magántanárt? És ki vesz neki itt benn lakást, amikor semmije sincs, csak a tanyája? Vagy jöjjön be a városba, az első járókelőt megkérdezni, tessék szíves mondani, hol csatlakozhatok a régióhoz? Ez fájdalmas. Nyugat-Európa különben tele van tanyákkal, csak ott nem így hívják őket. Ennyit az esélyegyenlőségről. Meg a politikusi beszédekről. Haáek pedig a könyvében elmeséli, hogy ő milyen dicstelenül járt vidéken, amikor pártját népszerűsítette. Készült a beszédre. „Ennek a népnek arról kell beszélni, ami a szülői röghöz köti. Igen népszerű témát választottam tehát: Néhány új adalék a pockok irtásához... Azonnal kidobtak, mondván, amit maga össze-vissza beszél, az mind hülyeség.” Az asztal alól is hozzászól perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. akkreditált felnőttképzési intézmény tanfolyami ajánlata 2004/2005. tanévre • Pénzügyi és számviteli ügyintéző* • Mérlegképes könyvelő* • Államháztartási szakosító • Pénzügyi-számviteli szakellenőr • Adótanácsadó • Társadalombiztosítási ügyintéző (bérszámfejtési ismeretekkel bővített) • Személyügyi ügyintéző • Társadalombiztosítási ügyintéző + Személyügyi ügyintéző együtt • Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító • Társasházkezelő , UJJ Jövedéki ügyintéző (a 2/2004 január 22. sz. PM rendelet alapján) márciusi indulással * Min. 20 fő jelentkező esetén Kiskunhalason, Baján, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán is megszervezzük! A képzések kezdésének tervezett időpontja: 2004. április, ill. 2004. október. 2004 márciusától folyamatosan szervezzük a Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését. Az intézményakkreditáció lehetővé teszi, hogy * azok a hallgatók, akik saját maguk fizetik a tandíjat, igénybe vehetik az szja-kedvezményt (a befizetett tandíj 30%-a az adóból - saját vagy legközelebbi családtag - leírható) • munkaügyi központ támogatása kérhető (egyéni, állásmegtartó támogatási forma) • a képzések a szakképzési alapból is finanszírozhatók További információk:-a» SSS Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 6-8. Tel.: 76/485-595/118 Tel./fax: 76/484-806 Akkreditációs lajstromszám: 0036 OKEVNy. sz.: 07-0041-02 485198 Ami biztos: a bizonytalanság Értékelő állományülést tartottak az elmúlt héten az Alföldi Kiképző Központban Papp Miklós ezredes (jobbra) a tavalyi munkát is értékelte a múlt heti állományülésen. Valószínűleg az idei az utolsó működési éve az Alföldi Kiképző Központnak. Legalábbis erre lehet következtetni a múlt hét végén tartott értékelő és feladatmeghatározó állománygyűlésen hallottakból. Szabadszállás- Tevékenységünket alapvetően meghatározta a Magyar Honvédségen belül folyó védelmi felülvizsgálat és annak nyilvánosságra kerülő eredménye, a sorállomány kiváltásával kapcsolatos szervezeti változások, az elöljáró katonai szervezet megszűnése, az ebből következő át- és alárendelés - mondta a mintegy kétszáz résztvevő előtt tartott értékelő beszédének kezdetén Papp Miklós ezredes. A kiképző központ parancsnoka szólt arról, hogy tavaly csökkent a saját sorállomány, nőtt a szerződésesek száma. Kiemelt feladatuk volt a meglépés és a terrorcselekmények elleni védelem rendszabályainak gyakoroltatása és ellenőrzése. Az elmúlt évben hat bevonulás volt, 4780 főt vettek át kiképzésre. A csapatok visszajelzései pozitívak. Tavaly saját erőből több felújítást végeztek: használhatóbbá tették az Öreg- csertő-csornapusztai lőteret is, viszont központilag leállították a humán centrum építésének befejezését. Az ezredes értékelte a személyügyi, a szociális, az egészségügyi, a haditechnikai, a tűz- és környezetvédelmi helyzetet is. Összegzőjében - amelybőlnem hiányzott az állománynak kifejezett köszönet sem - a következőket hangsúlyozta:- Az elmúlt évben a kiképző központ kiegyensúlyozott gazdálkodási feltételek mellett, összetett, nagy leterheltséget, tisztességes emberi hozzáállást igénylő munkát végzett. Az idei feladatokról szólva felsorolta, hogy végre kell hajtani a haderő-átalakítás szervezési feladatait, az anyagi készletek tervszerű, a kiképző központnál feleslegessé válásuk ütemében történő átadását - elsősorban - a Tapolcai Kiképző Központnak, a Kalocsa Foktői úti laktanyát pedig a Hadtápanyag Ellátó Központ részére. Mint hallottuk, Papp Miklós személyes irányításával történik a személyügyi átalakítás, amelyben alapvető cél a körültekintés, a korrektség, a humánus gondoskodás. Dr. Komor Levente humánpolitikai helyettes államtitkár elöljáróban kifejtette:- Legnehezebb dolog a bizonytalanság. Európa teljesen átalakítja hadseregét. Ma nincs olyan erő, amely hagyományos értelemben reális fenyegetést jelentene Magyar- országra. De együtt láttuk a felrobbantott tornyot, a terrortámadás érte pályaudvart. Új minőségű az ellenség, amely borítékban van. Ezzel szemben nem tudunk ágyút használni, harckocsikat felvonultatni. A mi dolgunk: mindenkor megfelelni a kor kihívásának. Tudomásul kell venni, hogy nem a hadseregnek van országa, hanem az országnak hadserege - szögezte le. Ezután arról beszélt, hogy az önkénteshivatásos haderő kialakítása - amit a közvélemény jelentős része támogat - legalább akkora feladat, mint a rendszerváltás volt. Ezért évek kőkemény munkája szükséges a megvalósításához. Szólt arról is, hogy radikálisan átalakul a kiképzés filozófiája is. A jövő kiképzési kérdése: hazajönnek-e élve, akiket itthon készítettek fel. Elmondta: a bizonytalanság válsága miatt néhányan nem vállalják tovább a szolgálatot. Tisztelet és köszönet jár nekik eddigi munkájukért.- Természetesen a katona olyan jellegű feladatnak nem örül, amikor át kell adni a technikát, de ha megkapjuk a parancsot, azt végre fogjuk hajtani - fejezte be határozottan. Havril András altábornagy, vezérkari- főnök-helyettes kifejtette: - Nem egyszerű egy alakulat megszűnéséről beszélni. Több mint ötven esztendő után év végére fel kell számolni mindent, de addig itt munka folyik és dolgozni kell. Végül arra kérte a jelenlévő polgármestert, dr. Balázs Sándort, hogy a civil életbe kikerülő tiszteknek, tiszthelyetteseknek adja meg a lehetőséget, hogy minél előbb találjanak munkát. (Szabadszálláson a legnagyobb foglalkoztató a kiképző központ. Megszűnésével ellehetetlenül a város. - a szerk.) PULAISÁRA Versengeni keresztény módon A kecskemétiek egyik csapata, felkészítő tanárukkal, Bacslia Krisztinával. fotó: sz. a. Lakitelek Népfőiskola Tizenöt település kilencven általános iskolás, illetve közép- iskolás diákjának részvételével rendezték meg a főegyház- megyei hittanverseny döntőjét szombaton a Lakitelek Népfőiskolán. A vetélkedő reggel 9 órakor szentmisével kezdődött a népfőiskola Szent István kápolnájánál, amelyet dr. Bábel Balázs, a Kalocsa- kecskeméti főegyházmegye érseke celebrált. A versengés benne van az ember természetében, mindig jobbat, szebbet szeretnénk kihozni önmagunkból - jelentette ki prédikációjában az érsek. A gyerekek is mindig versengenek. Ez önmagában jó. Ám nem mindegy, hogyan versengünk - tette hozzá. Mert a versengésnek is van keresztény formája, amelyhez néhány dolog elengedhetetlen. Elsősorban a becsületesség, amely nagyon fontos mindenféle vizsgánál, versenyen, így a hittanversenyen is. A másik fontos szempont az alázatosság - hangsúlyozta a főegyházmegye vezetője. Még győzelem esetén is. Mert az alázatosság igazi keresztény erény. A francia Szent Bernadett példája igazolja, hogy van, akinek egy szerényebb győzelem nagyobb erőfeszítésébe kerül, mint másnak a dobogóra felállni. Dr. Bábel Balázs leszögezte: a hittanverseny nem öncélú dolog. Nem az a fontos, hogy valaki sikeresen vizsgázzon le a katekizmus ismereteiből, hanem hogy egész életében betartsa a katekizmusból tanultakat. Végezetül a főpap Lakitelek jelentőségre hívta fel a versenyző diákok figyelmét, majd megáldotta a népfőiskolát és a Kölcsey Házban kiállított fafaragásokat. A három helyszínen zajló verseny eredményei: Az 5-6. osztályos egyéni versenyzők közül a keceli Dvorácskó Péter lett az első, míg a 7-8. osztályosok versenyét a kiskunfélegyházi Nemes Attila nyerte. A középiskolások kategóriájában a rémi Ba Éva bizonyult a legjobbnak. Az 5-6. osztályosok csapatversenyét a Nyárlőrinci Angyalok nyerték. A 7-8. osztályos csapatok sorában a Kiskunfélegyházi Angyalok lettek az elsők. A középiskolás csapatok közül a tiszakécskei Zöld Sasok bizonyult a legjobbnak. A három helyszínen zajló versenyt Olajos István, Olajosné Kádár Ilona és Tábori Kálmánná vezette. A verseny minden résztvevője emléklapot és a Lakitelek Népfőiskola szoborparkját bemutató kiadványát kapta. A győztes csapatokat és egyéni versenyzőket egy- egy rózsafüzérrel, valamint a Lakitelek Népfőiskola és a főegyházmegye könyvcsomagjával jutalmazták. A versenyzőket felkészítő tanáraik, plébánosaik is elkísérték. SZ. A.
