Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

2004. Március 18., csütörtök Petőfi Népe KI / Pfck PITIF ’W w 4 * J Jl A JL és környéke Településrendezés és ami mögötte van Hosszú évek óta betöltetlen Kecskeméten a főépítészi státusz. Hiába írt ki az önkormányzat pályázatokat, a feltételeknek megfelelő személy nem jelent­kezett Az Építési Törvény azonban előírja, hogy megyei jogú városoknak kell, hogy legyen főépítésze. Ráadásul ennek hiányában számos városrende­zési döntést sokkal nehezebb meghozni a város képviselő-testületének. Nem beszélve arról, hogy a főépítész (fett volna) az összekötő kapocs a város és a rendezési tervet készítő iroda együttműködésében. Ilyen előzmények után a város közgyűlése a februári ülésén egyhangú szavazattal jóváhagyta Losonczy László főépítészi kinevezését Az okleveles építészmérnök egyben a KIK-FOR Kft ügyvezető igazgatója, a jövőben egyszerre látja el az igazga­tói és a főépítészi teendőket- Milyen megfontolások alapján vállal­ta el az immár nyolc éve betöltetlen fő­építészi státuszt1- Mint az már néhány médiában megjelent, 1977-től 1983-ig városrende­zési főmérnökként dolgoztam a városi taüács műszaki osztályán, mely idő­szakra esett az akkori Általános Rende­zési Terv (ÁRT) készítése. Az új Tele­pülésrendezési Terv (TRT) hivatott fel­váltani az utolsó, 1991-ben készült ÁRT-t, amit országos jogszabály helye­zett hatályon kívül az elmúlt év végé­vel. A polgármester úr felkérésére 2003 májusától a TRT-t előkészítő munka- csoport koordinátori teendőit láttam el, így - bár a tervezés utolsó fázisában végeztem a munkám - betekintést nyertem a főépítészi tevékenység rej­telmeibe. Különös megfontolás nem vezérelt, vi­szont sürgetővé tette e lépés megtételét az a tény, hogy Kecskemétet főépítész­nek kellett képviselnie a Központi Terv­tanácson Budapesten, és ez felgyorsítot­ta az eseményeket.- A terv jóváhagyási menetrendjét, a jogszabályok diktálta határidőket már mint koordinátor ismertem, tehát tisztá­ban voltam a rám váró feladatokkal. így a 2004. február 14-i képviselő-testületi ülésen a közgyűlés - és ami különösen jól esett, hogy egyhangúlag - úgy dön­tött, támogatja jelenlegi munkaviszo­nyom mellett a köztisztviselői munkavi­szony, vagyis a főépítészi státusz létesí­tését. Egy gondolat erejéig még vissza­Losonczy László térve a motivációra, a főépítész hiányát koordinátori munkám során a budapes­ti településtervezővel történő egyezteté­sek közben folyamatosan éreztem. A tervkészítés kezdetétől szakmailag egy személynek kellett volna kommunikál­nia, közvetíteni az elvárásokat, illetve betölteni az összekötő szerepét. Feltétle­nül ki kell emelni, hogy ezen terv véle­ményem szerint már kissé kényszerpá­lyán mozog, így a felém való elvárások­nak - amely a több mint 200 módosító javaslat tervezési szerződés szerinti ha­táridőn túl tervbe való integrálására irá­nyul - nem lehet eleget tenni. Ezt azért kell így kategorikusan kijelentem, mert a kérések jelentős része koncepcionális elemeket is érint, és szakmai feldolgozá­suk rendkívül idő- és munkaigényes. Ezen kérések apropóján a koncepcioná­lis elemek módosításának kezdeménye­zése ugyanazon jóváhagyási procedúrát vonná ismételten maga után, mint ami a leszállított terv kapcsán most van előt­tünk, és amely kérdéskörre gondolom, még visszatérünk. Befolyásolni a fejlődést- A főépítész szervezetileg az építésha­tósághoz kapcsolódik-e?- A főépítész megyei jogú városok­ban köztisztviselői jogviszonyban lát­ja el a feladatát, munkáltatója a jegyző, viszont munkájáról a képviselő-testü­letnek köteles beszámolni. A főépí­tésznek két nagy feladatköre van. Egy­részt gondoskodik a TRT elkészítésé­ről és folyamatos felülvizsgálatáról, másrészt elnököli az általa működte­tett tervtanácsot, ami egy szakmai vé­leményező testület. A tervtanácsról ké­szülő helyi rendeletben rögzítenünk kell, hogy mely esetekben legyen köte­les a tervező kikérni a tervtanács szak­mai véleményét, melyet majd csatolni kell az elsőfokú építésügyi hatósághoz benyújtott tervdokumentációhoz. Ki­emelném azonban, hogy a tervtanácsi véleményt eljárásában a hatóság nem kötelező módon veszi figyelembe, de segítheti a döntéshozatalt, ha a jogsza­bályi háttér nem adna ehhez elegendő információt. A főépítész leginkább a TRT elfogadásakor történő eljárás so­rán tudja befolyásolni a város fejlődé­sét, illetve ezt követően a tervtanácsi véleményezéskor biztosítani annak megvalósulását.- Milyen feladatai lesznek?- Itt inkább visszakanyarodnék az előbbi kérdésre adott válaszomhoz, és az általános főépítészi feladat és hatás­kör felsorolását mellőzve, szeretném is­mertetni azt a folyamatot, amely előt­tem, illetve lelkes és tehetséges kollégá­im, a városrendezési csoport tagjai előtt áll. Legfontosabb feladatunk jelen­leg a TRT jóváhagyatásához szükséges eljárás lebonyolítása. A tervezési folya­mat 2001-ben indult el, amikor az ön- kormányzat részletes utasításokkal lát­ta el tervezőt a terv készítésével kap­csolatban. Az önkormányzat és a terve­ző között megkötött tervezői szerző­désből adódóan a változtatási szándé­kok benyújtásának végső határideje 2003 március vége volt. Mint már emlí­tettem, 2003 májusától lettem a munka- csoport koordinátora, tehát a tervkészí­téshez kapcsolódó városfejlesztési pon­tokba ilyen módon már nem volt bele­szólásom. A tervező - a szerződésének megfelelően - az önkormányzat 2003. március 24-ig beérkezett utasításainak megfelelően - magas szakmai színvo­nalon készítette el a tervet. Az így elké­szült munkaközi anyagot a közgyűlés megtárgyalta, és 2003. december 17-ei ülésén döntött a terv elfogadásához szükséges eljárás megindításáról. Ütköztethető vélemények A VÁTI Kht. által összeállított munka­közi anyagot több fórumon vélemé­nyezték. Elsőként a tervet bemutatták a központi tervtanácson ez év február 9- én. A budapesti székhelyű központi tervtanácshoz kell benyújtani az orszá­gos, illetve minden megyei jogú város TRT-jét. Ezzel párhuzamosan a köz­gyűlés felkérte a polgármester urat a szakhatósági egyeztetések beindításá­ra, illetve annak lefolytatására. A TRT anyagát így megküldtük az érdekelt ál­lamigazgatási szervekhez, közmű üze­meltetőkhöz, a közútkezelőkhöz, a szomszédos települési önkormányza­tokhoz, a lakosság érdekképviseleti szerveihez, az önkormányzati vezetők­höz. Az érintettek nagy többsége szak- véleményét megküldve már kifejtette álláspontját az anyagról. Ezt követően a fent felsorolt szervekkel és a tervezők bevonásával a napokban létrejött egy egyeztető fórum, ahol az eltérő vélemé­nyek voltak ütköztethetők. Szintén a napokban beindult a lakossági vélemé­nyezési eljárás, melyet széleskörűen meghirdettünk. Ez azt jelenti, hogy a tervet kifüggesztettük a polgármesteri hivatal helyiségében, ahol a városren­dezési csoport szakembereinek a lakos­ság 30 napig leadhatja írásos vélemé­nyét, javaslatát, ké­rését a megtekintett tervvel kapcsolat­ban. Az így össze­gyűlt anyag - a cso­portunk saját véle­ményének csatolá­sával - a budapesti tervezőirodához, azaz a VÁTI Kht.- hez kerül, amelyre írásos tervezői vá­lasz készül. A TRT fentiekben ismerte­tett széles körű vé­leményezését köve­tően a közgyűlés is véleményt formál a munkaközi anyag­ról, ami előrelátha­tóan ezen év júni­us-júliusában vár­ható. A közgyűlés a véleményezési anyagokra is figye­lemmel dönt, majd a teljes anyagot is­mételten meg kell küldenünk a tervezőnek, aki a rendel­kezésére álló 90 nap alatt ennek megfe­lelően javítja azt. A tervező visszaküldi a megbízó önkormányzatnak a javított TRT-t, reményeink szerint valamikor augusztus végén. Ettől kezdve a TRT munkaközi anyagát már jóváhagyásra kész dokumentumnak nevezhetjük, melyet utolsó állomásként meg kell küldenünk az illetékes minisztérium­nak, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szegedi területi főépítész útján történik majd. A minisztérium­nak további 90 nap áll rendelkezésére, hogy a jóváhagyásra kész dokumentu­mot véleményezze. Leghamarabb a mi­niszteri vélemény ismeretében hagy­hatja jóvá a TRT-t a közgyűlés. Ettől számítva viszont lesz hatályos TRT-je Kecskemétnek. Jelen pillanatban ezek a legfontosabb határidők, amelyek be­folyásolják, illetve meghatározzák a fő­építészi munkámat. így a tisztelt olva­sók is tájékozódhattak a készülő terv rendkívül bonyolult jóváhagyási folya­matát illetően. A főépítész másik fontos feladata az önkormányzat által működtetett tervta­nács vezetése. Jelenleg dolgozom ki kollégáimmal a tervtanács létesítéséről szóló helyi rendeletet, amiben megha­tározzuk, hogy mely városrészekben és milyen paraméterek fennállása ese­tén kell a tervezőnek kikérnie a tervta­nács véleményét. Az eljárás díj-, és ille­tékmentes, tehát a tervezőket - és köz­vetve az építtetőket - nem terheli továb­bi költséggel ez a kötöttség. A tervta­nács az építésügyi hatóságnak lesz majd segítségére, illetve biztosítéka le­het a város egységes, jól koordinált épí­tészeti fejlődésének. Az illeszkedési szabályról- Előfordult már, hogy a közigazgatási hivatal egy-egy építési engedély kap­csán figyelmeztette a várost a törvé­nyesség betartására. Ön szerint ennek mekkora a jelentősége?- Mint már említettem, a főépítésznek közvetlenül nincs hatása az építésügyi hatóság eljárására, így az ott felmerülő problémák kezelésére sem.- Kecskemétnek van egy településfej­lesztési koncepciója. Ennek miként kell kapcsolódnia a TRT-hez?- A településfejlesztési koncepció az első lépés ahhoz, hogy a város TRT-t ké­szítethessen. Nem szeretnék jogsza­bályokra hivatkozni, de ebben az ügy­ben ezt nem tudom megkerülni. Az épí­tési törvény kimondja, hogy megyei jo­gú városok esetén legfeljebb 2003. de­cember 31-ig lehetett a korábbi jogsza­bályoknak megfelelően elkészített tele­pülésrendezési terveket alkalmazni. Kecskemét általános rendezési terve 1991-ben készült, így az természetesen már nem felelt meg sem az 1997-ben született építési törvény előírásainak, sem az országos tervezési és építési kö­vetelménynek (OTÉK). Városunk 2001. novemberétől foglalkozik az új jogsza­bályoknak megfelelő TRT készítésével, de sajnos a jogszabályi határidőre nem sikerült a tervet elfogadtatni. A Megyei Jogú Városok Szövetsége hiába kérte az illetékes minisztériumot, hogy a határ­időt egy évvel hosszabbítsa meg, tekin­tettel arra, hogy több településen Kecs­keméthez hasonlóan nincs még hatá­lyos TRT, ami alapján pontosan körülha­tárolt szabályok szerint lehetne építés- hatósági munkát végezni. A TRT hiá­nyában az Étv egyik bekezdése alapján dolgozhat jelenleg az építéshatóság, mi­szerint ha egy adott területen nincs épí- tési'szabályzat, illetve szabályozási terv, úgy építési munkát végezni csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez. Ezt sokan egy­szerűen csak illeszkedési szabálynak hívják. így az építéshatósági munka ki­csit nehézkesebb, de a várost kiválóan ismerő kollegák minden esetben szak­mailag a legjobb döntést hozzák meg az engedélyek kiadásakor. A koncepció üzenete- A készülő TRT-ről elég eltérően véle­kednek a szakemberek. Ön szerint jó-e vagy rossz, egyáltalán mennyi változás várható még benne, mire mindenki jó­váhagyja?- A kérdés megválaszolásához kény­telen vagyok röviden 2002 májusáig visszanyúlni. Ekkor hagyta jóvá ugyanis a város közgyűlése a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) által készített vá­rosfejlesztési koncepciót, mely alapját képezte a jelenlegi terv elkészítésének. Hozzá kell tennem, hogy ezen koncep­ció téziseit már 2001 júliusában tárgyal­ta és el is fogadta a testület. Külön ki­emelném az úgynevezett 5. számú do­kumentumot^ amelynek készítője a sze­gedi TÉR-1DO MŰTEREM Bt., és címe: „A koncepció üzenete Kecskemét város- rendezési terv készítőinek”. Az MTA anyagot jóváhagyás előtt véleményezte a kereskedelmi kamara, az agrárkamara, az építész kamara, a Kecskeméti Lokál- patrióták Egyesülete, a Kecskemét köz- igazgatási határával szomszédos önkor­mányzatok, Kecskemét közgyűlésének állandó bizottságai, valamint a polgár- mesteri hivatal osztályvezetői. Az MTA RKK ezen kívül számos fórumot tartott, amelyek felsorolását most mellőzném. A beérkezett vélemények, állásfoglalá­sok birtokában véglegesítette a koncep­ciót az MTA RKK, és ez képezte a fenti­ekben említett közgyűlési előterjesztés, illetve jóváhagyás alapját. Feltétlen meg kell jegyezni, hogy az anyag rövidített változatát az MTA RKK Alföldi Tudomá­nyos Intézete a www.rkk.hu/kecs- kemét/koncepcio honlapra elhelyezte, így bárki számára hozzáférhető volt. E hosszúra nyúlt bevezetőt még tetőzöm néhány, a jóváhagyási határozatban el­fogadott tétel kiemelésével. Kénytelen vagyok ezt megtenni, hiszen a kérdés el­ső részéhez - hogy a szakemberek véle­ménye eltér a jelenlegi TRT megítélésé­ben - szervesen kapcsolódik. Egy terv anomáliái- Egyik ilyen tétel, hogy a város nem kí­vánatos térbeli növekedésének szabá­lyozása érdekében az extenzív növeke­dés helyett az intenzív - tehát a meglé­vő városhatárokon belül történő - fej­lesztést tartják szükségesnek. Itt rögtön idézném a 2004 februári központi terv­tanácsra készült opponensi véleményt, miszerint „a város jelenlegi beépítésre szánt területe több mint 840 hektárral egészül ki, ami 32,5 százalékos növek­ményt jelent ... mindeközben a város lélekszáma az előrejelzések szerint is hosszabb távon is csak néhány száza­lékkal fog növekedni”. A további téte­lek: a jogbiztonság megteremtésének érdekében a korábbi általános rendezé­si terv lehető legtöbb eleme átemelendő a készülő településrendezési tervbe, módosítás csak a valóban indokolt terü­leten szükséges. A városból kivezető közutak menti túlzott beépítés és en­nek következtében amorf városszerke­zet kialakulása, továbbá a külterületi zöldmezős beruházások elkerülése ér­dekében a „különleges területek” - pél­dául nagy bevásárolóközpontok, stb. - a településrendezési tervben a belterü­leten belül kerüljenek kijelölésre ... Az észak-nyugat-dél-kelet irányú, úgyne­vezett „zöld-ék” a város levegője védel­me érdekében feltétlen fenntartandó és továbbfejlesztése szükséges a központi belterülettől és a Belsőnyír és Külsőnyír területéig, mint alapvető városszerkeze­ti elem. A véleményben az is szerepel, hogy a terv főbb keretei - sarokpillérei és paraméterei - egyértelműen és szi­gorúan szabályozottak, ezzel párhuza­mosan részletei rugalmasan alakíthatók legyenek a folyamatosan változó igé­nyek szerint.- Ez valójában feloldása az előzőek­ben megfogalmazott szigorú kitételek­nek?- így van. Az idézett négy ponton túl még további hét kitételt határoztak meg, és mint programot adtak meg a tervező számára. Mivel ezt követően a koncep­ció lebontása településfejlesztési prog­ram, illetve alprogramok szintjére rész­ben készültek csak el, ezek hiánya oko­zott és indukált vitát a megrendelő és a tervező között. A koncepció szerepe ugyanis a tervezési rendszerben az el­képzelések konkretizálása - de csak nagyvonalakban - és az ütemezett meg­valósítás előkészítése. A településfejlesztési program - jelle­génél fogva - tájékoztatja a település polgárait arról, hogy milyen módon kívánja a település irányítása az elkö­vetkező középtávú időszakban a fejlő­dést előremozdítani, egyúttal ellen­őrizhetővé teszi a megvalósítást.- Ennek kötetnyi irodalma van, úgy a program típusai, mind műfaji sajátos­ságai, felépítése, tartalmi elemei, vagy kapcsolatai más tervek vonatkozásában. A megfogalmazott szakmai kritikák megválaszolásához a leírt információk elengedhetetlenül szükségesek. Ezek­ben ugyanis benne rejlenek a terv ano­máliái, melyek feloldására a már igen szűkre szabott határidő és az előrehala­dott tervezési fázis nem igazán nyújt le­hetőséget... a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents