Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-02 / 52. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI VÉLEMÉNYEK 2004. Március 2., kedd f |||| KÖRKÉP _____________________Nézőpont Ku batovics Tamás Elillantak a jó ötletek Itt a tavasz, bár a hőmérő kizárólag ezt cáfoló értékeket hajlandó mu­tatni. De csalhatatlan jel, hogy néhány napot eldugult orral papír zsebkendők, csodabogyók és teáscsészék társaságában töltöttem. Jó tudni, hogy nincs járvány, és a felsőlégúti megbetegedésekkel sújtot­tak száma is csökkent! Ilyenkor büszkén dülleszthetné ki - a statisz­tikában kimutatottaktól eltérő - ember a mellét, ha nem törne rá rög­tön egy kínzó köhögési roham. Túlzott magabiztosság helyett aján­lott a jótékony alvás! Magam is így cselekedtem. A kórság miatt fur­csa gondolatok törtek rám. Azt álmodtam, hogy a valósnál sokkal sú­lyosabb betegség kapott el: olthatatlan költségvetés-készítési vágy tört rám. Csöppnyit megijedtem, majd munkához láttam. (Persze, csak álmomban.) Figyelmeztettem magam: a költségvetés a rideg va­lóság és a szárnyaló képzelet ütközete. A milliomos nagybácsi hagyatéka Áttekintettem a családi bevéte­leket. Először a rendszeresen érkező összegeket vettem sor­ra, főleg az asszony fizetését. Kevésnek tűnt. Aztán a lehetsé­ges forrásokat lajstromoztam, köztük saját javadalmazáso­mat, valamint egyéb szerény összegeket. Ezután jött a fekete leves, a kötelező kiadások számbavétele. Érdekes módon, ez a lista messze meghaladta anyagi lehetőségeinket. - Sebaj! - rikkantottam magabiztosan, és a bevételi oldalra beírtam az euromilliomos nagy­bácsi hagyatékát. Rögtön jutott mindenre. Új ház, ruhák, cipők, könyvek, lemezek, autók, nyaralások... Néhány percnyi gondtalan­ság után azonban beláttam, hogy reális, teljesíthető költségvetés szükséges. Szembesültem a ténnyel: akkor lesz dúsgazdag, néhai nagybácsim, amikor megnyerem a lottófőnyereményt. Tettem még néhány kísérletet a bevétel növelésére, ám a családi súlyadó beveze­tésének ötletét rendkívül durva tréfának véltem, ezért elvetettem. Elúszott a gazdák pénze? Folytatás az 1. oldalról A kérelem jogszabályellenes volt, mivel arról a tulajdonosi közgyűlés nem határozott. En­nek ellenére a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság december 24-én - munkaszüneti napon (!) - elfogadta a kérelmet, és a vonatkozó aktákat átküldte a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra. Innen azonban az iratokat visszaküldték, ugyanis az egyik legnagyobb hitelező törvé­nyességi felügyeleti eljárást kezdeménye­zett, illetve benyújtotta a Debrecenben meg­hozott elsőfokú, felszámolást elrendelő vég­zést is. Ez a részlet azért fontos, mert bizo­nyítja, hogy Bács-Kiskun megyében hivata­losan is tudtak arról, hogy egy eljárás már folyamatban van a Hajdú-Béttel szemben, így ők ebben az ügyben már nem járhatnak el. Bár a bejegyzési ügyben ez nem is történt meg, január 29-én a Hajdú-Bét mégis a Bács- Kiskun Megyei Bíróságon kezdeményezett maga ellen felszámolási eljárást, és itt egy nap alatt sikerült jogerős döntést hozni, ugyanis - a debreceni eljárástól eltérően - a cég lemondott fellebbezési jogáról. Sörös úgy látja, egyrészt a közismert té­nyek - melyek szerint egy eljárás már folya­matban van az ügyben - miatt nem szület­hetett volna döntés Kecskeméten, másrészt azért sem, mivel a Hajdú-Bét nemhogy beje­gyezve nem volt a városban, a bíróság még az úgynevezett „érkeztetett változásbejegy­zési kérelemmel” sem rendelkezett, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy egy adott céggel kapcsolatosan eljárjanak. Az ni” hitárn,7-5t OTűrinfo nőm peil/ ■i'ziirf inft jól a Hajdú-Bétnek, mert január végére az ingatlanokat ki tudták menteni, hanem azért is, mert egy másik - információi sze­rint - „Hajdú-Bét közeli” cég végzi a további­akban a felszámolást. „A kecskeméti döntés egyébként azért is furcsa, mert feltételezi, hogy a bíróságon sem tévét nem néznek, sem újságot nem olvasnak, illetve a hivatalo­san beérkező információkat sem kapja meg az ügyben eljáró bíró. Ugyanakkor ez a dön­tés jogerős, fellebbezésnek helye nincs. A felszámolás során jog szerint a gazdák igé­nyeit kellett volna először érvényesíteni. A dolog azonban megfordult: most a gazdák kárpótolják saját zsebükből a pénzintézetet. Minderről négy óra leforgása alatt született döntés Kecskeméten. Vajon a Legfőbb Ügyészség miért nem tud ilyen hatékonyan dolgozni?” - fogalmazott Sörös Lajos. A felszámolást végző Hunyadi Rt. elnök­vezérigazgatója, Hajdú Ágnes egy napilap megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy az ed­dig áttekintett adatokból nem szűrhető le olyan következtetés, hogy a cégvezetéssel szemen csődbűntett gyanúja merülhet fel. A vagyonkimentési vádak kapcsán elmondta, hogy ismeretei szerint a Raiffeisen Bank még a 2002 szeptemberében aláírt hitelszer­ződésekben kötötte ki biztosítéki jogait, amelyek között szerepel, hogy a vételi jog gyakorlására harmadik személyt jelölhet ki. A múltban kialakult gyakorlat szerint a Hajdú-Bét szerződéses megállapodás kereté­ben gyakorlatilag kiadta a baromfitenyész­tést a termelőknek és/vagy az integrátorok­nak: leszállította a naposszárnyasokat, amiket a gazdák felneveltek, majd értékesí­tettek a debreceni vállalatnak. Lapunknak nyilatkozó termelők elmondása szerint a szerződésben a cég negyven napos fizetési határidőt vállalt, ám ezt évek óta rendszere­sen túllépte, sőt a bizonytalan piaci helyzet­re hivatkozva nem mondott előre pontos fel- vásárlási árat, vagyis a gazdák „vakon” ter­meltek, nem tudva, lesz-e haszon a munká­jukon, vagy nem. Termelői körökben tavaly augusztus elején kezdett el terjedni a hír, hogy a Hajdú-Bét nem tud fizetni a leadott állatok után. Mivel korábban megszokottá vált, hogy hónapokat is csúszhat a fizetés, a gazdák többsége a hírek ellenére leadta a fel­nevelt szárnyasokat, már csak azért is, mert a céggel kötött szerződésük értelmében más felvásárló részére azokat nem értékesíthet­ték. Az előrejelzések azonban beigazolód­tak: pénzt augusztus óta nemigen kapott senki. Volt olyan, akinek úgy fizetett a Hajdú-Bét, hogy ingyen adott számára na­poslibákat, azok nevelésébe azonban újabb százezreket, vagy milliókat kellett befektetni - ráadásul ezek leadása után sem jött még a megérdemelt munkabér. A „legjobban” még mindig azok jártak, akiknek „csak” a befek­tetett 5-10 millió forintjuk úszott el, hiszen,_ akiknek emellett hiteleik is vannak, azoknak" a házát is elviheti a hitelező. Egyes hírek sze­rint Hajdúnánáson egy termelő végső elke­seredésében öngyilkos lett. Az ügyben szerettük volna megtudni a Raiffeisen Bank véleményét is, azonban a pénzintézetnél nem kívántak nyilatkozni. A magyar egészségügy kilátásai Nem maradt más lehetőség, mint a kiadások kurtítása. Alapelvként leszögeztem: méltányos és mindkettőnk által elviselhetőnek tartott megszorítások jöhetnek szóba. Nejem azonban nem jelent meg az álombéli egyeztetésen, ezért érdekérvényesítő képessége módfelett korlátozott volt, ami nagy előny egyensúlyteremtés idején. A családi csomag mégsem született meg, mert felriadtam. Feleségem aggódó tekintettel nézett rám. Mint mondta, percek óta nyöszörögtem, ezért nyugtató szándékkal simította végig izzadt homlokom. - Pedig most jöttek volna a jó ötletek! - mondtam neki. Nem szólt egy szót sem, csak elővette a lázmérőt. Kecskemét- Nem fog látványosan javulni a magyar egészségügy helyzete az EU-csatlakozással Nincsenek kö­zös szabályok, minden tagállam maga dönthet egészségügyi rend­szeréről és a hozzá kapcsolódó szabályokról Ezzel a gondolattal nyitotta meg Az EU-csatlakozás hatása a magyar egészségügyre címmel meghirdetett kecskeméti fórumot dr. Zombor Gábor, a me­gyei kórház főigazgatója. A Bács- Kiskun Megyei Európai Informá­ciós Pont által rendezett múltheti beszélgetésen előadást tartott még dr. Városi Zsuzsanna megyei tisztifőorvos, aki a honi egész­ségügy helyzetét értékelve leszö­gezte: az ország mostani helyzete nemcsak az EU-hoz képest, ha­nem a saját gazdasági és kulturá­lis adottságaihoz viszonyítva is rossz. Dr. Lengyel Balázs, az OEP Nemzetközi és Európai Integrá­ciós Főosztályának vezetője kije­lentette: az EU arra törekszik, hogy lehetőség szerint mindenki a lakóhelyén legyen jogosult a teljes egészségügyi ellátásra, a többi tagországban pedig leg­alább sürgősségi ellátást kapjon. Kérdésre válaszolva elmondta: a májustól egy formanyomtatvány segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy .az EU tagállamaiba utazva is biztosítottak legyünk. _______________ ____ GÁL ZITA >4 DEI féjfésFtí^ek motorfa ** . ** ImlLXliQjlinZc A DEKALB* 90 éves történelme rendkívül gaz­dag az újítások tekintetében. A DEKALB* nevé­hez fűződik az első amerikai farmer szaktanács- adó rendszer, mely lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy a legújabb kutatási-fejlesztési eredményeket gyorsan tudják alkalmazni a nö­vénytermesztésben. A világon az első keres­kedelmi forgalomba hozott hibrid kukorica is DEKALB* volt, melyet 1934-ben ismerhettek meg az amerikai kukoricatermelők DEKALB HYBRID 543 néven. Az állandó innováció, mely a DEKALB* egyik legfontosabb tulajdonsága napjainkban is folytatódik, melynek köszönhetően évről-évre a jelen kihívásainak legjobban megfelelő, leg­modernebb hibridek kerülnek kereskedelmi forgalomba. Vajon milyen kézzel fogható előnyei származnak ma Magyarországon egy kukoricatermelőnek abból, ha a legmodernebb DEKALB’’ hibrideket termeli? Az egyik legnagyobb kihívás, mellyel a termelők­nek meg kell küzdenie-a kukoricatermelés jöve­delmezőségének érdekében az, hogy az adott évjáratban az elérhető legmagasabb terméshoza­mokat kell produkálni, de a lehető legalacsonyabb betakarításkori szemnedvesség tartalom mellett. Ha valamelyik célkitűzés meghiúsul, a termelő ko­moly jövedelmektől esik el, mert az évjáratra jellemzőnél alacsonyabb terméshez kevés árbevé­tel, a viszonylag magas betakarításkori szemned­vességhez pedig magas szárítási költség párosul. A probléma megoldása érdekében fejlesztettük ki az Új Típusú Termés - Szemnedvesség Arányt képviselő DEKALB* hibrideket, melyek közös tulajdonsága, hogy a termőképességük a hasonló tenyészidejű hibridekénél lényegesen nagyobb, viszont a betakarításkori szemnedvesség tartalmuk a náluk rövidebb tenyészidejű hibridekéhez hasonló. a kuk Ezen hibridek legkiemelkedőbb képviselői: » DK 391 (FAO 300), mely betakarításkori szem­nedvesség tartalma a FAO 200-as hibridekéhez hasonló, viszont termőképessége alapján az egyik legjobb FAO 300-as hibrid; * DK 440 (FAO 330), mely termőképességben megveri a korai éréscsoport legkésőbbi - a korábbi években az éréscsoport legbőtermőbb - hibridjeit, viszont betakarításkori szemnedvesség tartalma az érés csoport elején elhelyezkedő hibridekére jellemző; » DK 537 (FAO 510), mely a késői éréscsoportra jellemző termőképességgel rendelkezik és egyben a legbőtermőbb késői hibrid, de a középérésűekre jellemző szemnedvesség tartalommal takarítható be. A termőképesség és a vízleadás azonban nem minden, mert sajnos az utóbbi évek rendkívül száraz és forró időjárása nagymértékben megaka­dályozta, hogy a genetikailag meghatározott legfontosabb tulajdonságok (termőképesség, vízleadás) kifejeződjenek. Az ilyen kedvezőtlen évjáratokban, mint a legutóbbi 2003-as, csak a legjobb stressztűrőképességű hibridekkel lehet jövedelmezően termelni. Nos, a DEKALB® hibridek a stressztűrés tekin­tetében is a legjobbak, a termelők véleményét szó szerint idézve: „DEKALB1 hibridek jobban bírják a gyűrődést, mint más hibridek". Összességében a legújabb generációkba tartozó DEKALB® hibridek kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően megteremtik a reális esélyt arra, hogy a kukoricatermelők az adott évjáratban az elérhető legnagyobb árbevételhez a lehető leg­biztonságosabb módon jussanak hozzá. Ezért érdemes DEKALB* hibrideket termelni! MONSANTO Kétszáz szál rózsa a Citroenben Kecskemét „...a piackezelőség állandó molesztálására való tekintettel az árusítást május utolsó nap­jával megszüntetem! Köszö­nöm eddigi vásárlásaikat” - ezt a feiratot tűzte egy csokor fehér tulipán közé Gyenes Fe- rencz, a kecskeméti piac jólis­mert virágkertésze. A tulipá­nok cserépkorsóban, a cse­répkorsó egy világjáró koffer­ben áll Körötte jácint, rózsa, liliom - tranzisztoros rádió, teknő, talicska. És egy füzet, melyben vásárlók tucatjai ké­rik: ne bántsák a különleges virágstandot- Molesztálják Gyenes Ferenczet?- kérdeztük Kun Istvántól, a Piac- és Vásárigazgatóság vezetőjétől.- Elöljáróban szeretném leszö­gezni: semmi bajunk azzal, ahogy Gyenes úr elrendezi a standját. A virágai gyönyörűek, az elrendezés egyedi - olyan színfoltja a piacnak, amit még külföldiek is bejönnek megnézni. Csakhogy! Önkényesen nagyobb helyet foglal el, mint amennyit ki­fizet. Sokszor szóltunk emiatt, és ebből aztán vég nélküli vitáink vannak. Egyszer már ott tartot­tam, hogy a biztonsági őrökkel pakoltatom ki a kacatjait. Ráadá­sul vét a tűzrendészeti szabályok ellen: volt eset, hogy behozott egy szalmaboglyát, és mellette pirított kenyeret rezsón. A többi árus ne­künk panaszkodik, hogy nem férnek el Gyenes Ferencztől, és túl hangosan hallgat zenét.- A piacon megvannak a sza­bályok - mondja Gyuris Ferenc piacfelügyelet vezető -, és Gyenes úrnak se lehet többet, mint má­soknak. A múltkor azt mondta, hogy behoz ide egy autót. No, most képzelje el, ha minden árus behozna valamilyen járművet. És ha szólunk, az a minimum, hogy lekommunistáz bennünket. Higy- gyék el, Gyenes úr így is túl van tolerálva a békesség kedvéért. Vi­szont ha betartja a szabályokat, akkor nagyon szívesen látjuk őt holnap is meg holnapután is, hi­szen meg kell hagyni, szép, amit csinál.- Igaz, hogy autót akart behoz­ni a piacra? - kérdeztük Gyenes Ferencztől- Valentin-napra akartam ide­hozni egy öreg Citroent - gondol­tam beleteszek kétszáz szál ró­zsát. Szerintem szép lett volna.- A piac vezetői azt mondják, hogy ön több helyet foglal mint amennyit kifizet és gond van a stílusával is.- Először is: itt szinte minden­ki több helyet foglal, mint amen­nyit kifizet. Nézzen körül - utat Gyenes Ferencz a környező stan­dokra. - Harminc éve vagyok itt, azóta fizetem a helypénzt. De mit kapok érte cserébe? Évek óta nem fejlesztenek semmit. Nincs nor­mális fűtés, külön kell fizetnünk a WC-használatért, és ha bekap­csolom a rádiót, mert a zene sze­rintem hozzátartozik a kulturált vásárláshoz, hát rámszólnak. Csak a pénzt szedik be - csak ah­hoz értenek. Én kipakolok, nem tagadom, és a kenyeret is megsü­töm, de mások meg villannyal fű­tik a helyüket. Az nem baj? És a gusztustalan művirágok nem szúrják a piac vezetőinek a sze­mét? Miért velem van baj, aki szívvel lélekkel teszem a dolgom? Nagy a szám, tudom. De nem is lesz kisebb - ezt írja le nyugod­tan! A Gyenes-stand szomszédait is megkérdeztük: zavarja-e őket a virágkertész tevékenysége?- Bennünket nem zavar Gyenes úr - mondja Mihalik Ildi­kó zöldség-gyümölcs kereskedő. - Talán akik a közvetlen szom­szédai, azok panaszkodhatnak.- Nem panaszkodtunk mi rá - ingatja a fejét Horváthné Sárika néni, aki 15 éve árul a Gyenesék- kel szemben lévő asztalokon.- Nemhogy nem zavar, de még emeli is a forgalmunkat - magya­rázza Kullai József, aki szintén a Gyenes-stand szomszédja három éve. - Sok vásárló ugyanis bejön a sorba, hogy megnézze a virágo­kat. Érthetetlen, miért van, hogy egyeseknek 3-4 asztaluk van a pi­acon, és az nem baj, másokra meg folyton rászólnak. rákász jupit Gyenes Ferencz standján egész évben csodálatos virágok pompáznak. fotó: b. r..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents